Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-11 / 83. (2008.) szám

6 1929 áprife 1L wOTfrWfc. 'PRXGM-MAG^ARHnaMO? Egy kolozsvári asztalos meggyilkolta feleségét és három azután öngyilkosságot követett el Bevonult katonának és családja nyomorba kerüli — Szabad­sága alatt hajtotta végre borzalmas tettét Kolozsvár, április 10. ( A Prága Magyar Hír­lap munkatársától) Ma reggel megdöbbentő családi tragédiát jelentettek be a kolozsvári rendőrségen. Egy szerencsétlen iparosember, aki régebben kis exisztemciát és biztos megél­hetést tudott teremteni magának, é félkörül - ményemek változása következtében tragikus összeütközésbe került a fennálló állami rend­del és természetes, begy ennek az összeütkö­zésnek a kis exisztencia esett áldozatul, amely a haalmas államgépezettel való összeütközés­be® egyszeriben. elterült a földön, A politika és a jogtudomány az állam elmé­letének megfogalmazásában régóta vizsgálja az állam általános lényegét, amelyet azon az alapon határoz meg, hogy az állampolgár mi­lyen tapasztalatokat szegez államánál. Az el­ső benyomás tisztán negatív: nincs semmi ta­pasztalata. Napi munkája az állammal való érintkezés nélkül megy végbe. Nem látja ezt a hatalmas szervezetet, pedig az mindenütt jelen van, mint a levegő, amelyet magába sáv, a jogrend alakjában lélegzi be, amely békés munkáját megvédelmezL Ha tehát az államot látni akarja, erre csak egy biztos út­ja és módija van, ba vétséget követ el a jog­rend ellen, ekkor az állam a rejtett háttérből hirtelen előlép és intézményeivel, rendőrsé­gével, biróságaival és börtöneivel megbünteti a vétkest. Az ellenszegülés ugv sem hasiznál, sőt a helyzetet még rontja, mert az államnak meg van az elegendő hatalmi és kényszerítő eszköze arra, hogy ellenszegülő polgárainak ellenállását úgy törje meg, mint a szél töri ketté a gyönge nádszálat. Azonban az állam nem mindig viselkedik passzívan polgáraival szemben- Vannak alkalmak, amelyek többé, vagy kevésbé periodikus természetűek, ami­kor maga az állam saját inteiativájábó!, a pol­gár kihívása nélkül követelésekkel ás igé­nyekkel lép fel. Eljön polgáraihoz, hogy be­hajtsa az adót és egyszer az életben eljön a normálisan felnőtt férfiakhoz, hogy magánte­vékenységüket a katonai szolgálat kötelezett­ségével megszakítsa. Ilyenkor semmiféle szentimentális momentumok nem vezetik az államot, náíncs tekintettel az egyén érdetere, csak a saját szempontjait nézi, nem törődik azzal, hogy az iparosnak ott kell hagynia mű­helyét, a kereskedőnek boltját, a tanítónak a katedráját, megköveteli, hogy a polgár telje­sítse kőtél ességét. Nem törődik azzal sem, hogy mi lesz az oíthomnaradottatekal, ki ke­res az éhes feleségnek ás gyermekszájaknak kenyeret, hogyan fog újból munkához kezde­ni a leszerelt katona, amikor otthonába visz- - szatér és szinte újból elölről kell kezdenie az életét. Tragikus kolüzói ez az egyének szabad élete ás az állam hatalma és akarata között, amelybe már sokan vóreztek el és amely most is egy kis csalód életét követelte meg. Jasikó József kolozsvári asztalosmestert (ka­tonai szolgálatra hívták be. Kérvényezőbe, hogy családi helyzetére való tekintettel fel­mentést kapjon, nem járt. eredménnyel. Nem vettek tekintette, hogy odahaza feleséget és károm kbsgyermeJoet hagyott, akik ac&aléáfmiwrió nélkül mm tudnak megélni. 'Mennie kellett, ráhúzták az angyalbőrt. A kis család pedig otthon maradt a legnagyobb nyo­morúságban, szörnyű kétségbeesések köze­pette. Menták a panaszos Levelek az idegen városban szolgáló Jaskó Józsefhez, akinek a szive maró fájdalommal telt meg, amikor a rideg kaszárnya falai között éhező porontyaira gondolt és forró könnyekkel sírta tele a ke­mény párnát, amely nem adott megnyugvást fájdalomtól és kátségebeeséetől szorongatott agyának. Három héttel ezelőtt Jaskó József tizennégy napi szabadságol kapóét és azonnal haza sietett. A helyzet, amit othon eláll, teljesen vigasztalan volL Az asszony a szegényes Imtorzaiból már min­dent eladogatott, naponta betevőfalatjuk nem volt. Ja»kó József asztalos okikor hősies csele­kedetre vállakozott. Miiig egyszer meg akart verekedni az élettel, ki akarta harcolni fele­ségének é« kisgyermekeinek azt a kevés szá­raz kenyeret, amellyel eltengothetik magukat, mig a katonaságtól véglegesen kiszabadni!. Lejárta a lábait, hezörgetett minden házba, munkál keresett és munkát váltalt annyit, amennyit elgondolása szerint hét, hélnek megfe.-.zilell mnmkájámt el tud végezné. Ettől a pillanattól kerwJw oem ál 11 meg a gya­lu a kezében. Nappalait és éjszatkáii a kis mű­helyben töltötte, hogy a felvállalt munkát mind idejében elkészíthesse, Sorba kerültek ki keze alól verejtékes munkájának gyümöl­cseképpen az asztalok, ágyak és szekrények, szive már boldogsággal telt meg, mert hiszen mindem uj bútordarab családja életének meg­hosszabbítását jelentette. Az étet azonban ke­gyetlen és erőszakos, Jaskó József minden igyekezetét eltiporta. A szabadság ideje vil­lámgyorsan . elrepült és az utolsó reggelen kétségbeesetten jött rá orra, hogy a felvállalt munkának egy ré­széi mór nem tudja elvégezni. Ekkor került összeütközésbe a jogrenddel, önkényesen meghosszabbította szabadságát három nappal és valóban sikerült is neki be­fejeznie a magára vállalt munkáka t A har­madik napon azonban szörnyű félelem szántot­ta meg, kétségebe esetten gondolt arra, hogy a ka­tonaság szigorú fegyelme nem ismer irgal­mat a desertőr&kkel szemben és ő most deaertőr, mert szabadságidejének lejárta után nem jelentkezett nyomban szolgá­lati helyén. Fogság lesz ennek a vége, talán több hónapi, kegyetlen fogság, gondolta két­ségbeesetten, amely meghosszabbítja a kato­naélet szenvedéseit és újból a nyomornak és nélkülözésnek veti oda kis családját. A tragi­kus konfliktusban Jaskó József nem látott megoldást Ezért ennek a végzetes napnak es­téjén. amikor családja nyugovóra tért, Jaskó József kolozsvári asztalosmester, szökött ka­tona. elővette szolgálati fegyverét és az ágyban gyanútlanul fekvő feleségéi, három kis gyermekét sorjában lelőtte, azután szivéhez szorította a fegyvert és elsütötte az utolsó lövést, amely az ő életét is kiirtotta. Jaskó József ilyen radikálisan oldotta meg az egyénnek és az állami rendnek az embe­riség szervezett élete óta annyiszor felmerült konfliktusát. Sikkasztások és szélhámosságok miatt tartóztatták le a földhivatal egy szlovemszkói bizalmi emberét Kassa, április 10. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai kerületi biróság (törvényszék) vizsgálóbírójának rendeletére tegnap letartóztatták Kadleez Jánost, a prágai földhivatal műszaki fötisztviselőjét, aki an­nakidején a ruszinszkói Bátyú község ha­tárában lévő kolónia épitkezéseit vezette és ebben a minőségében több, mint két­százezer koronát sikkasztott el. Kadleez telkiismeretét ezenkívül különböző szélhámosságok is terhelik. önkényesen Ígért a parasztoknak földeket, amelyekre előlegeket vett föl és ezeket szintén elsikkasztotta. Kadleez bünlajstromát most állítják össze. Letartóztatása nagy föltünést keltett, mert Kadleez bizalmi embere volt a földhivatal­nak. Ez ügyben további szenzációs fejlemé­nyek is várhatók. összehajtható gépek és egyéb csodák a londoni repülőgép-kiállításon Kétezer lóerős, negyvenszemélyes óriásgépek fognak járni Indiába London, április 10. Az Anglia és India kö­zött berendezett repülőjáratokra óriási, negy­ven személyes repülőgépeket építenek, ame­lyeknek négy motorja összesen kétezer ló­erős. A motorokat úgy helyezik el, hogy az utasok lehetőleg keveset szenvedjenek a ber­regéstől és motorzugástól A két kabin ben busz-busz utas fog négyes sorokban helyet [fog­lalni. A kabinok a második szárny alatt lesz­nek, úgyhogy j az utasok akadMyidamú láthatnak lefelé és köröskörül. Ezenkívül toalettfülkék, büffó és podgyászíbe- lyiségefc is lesznek a repülőgépeken, amelyek szükség esetén felváltva három vágj- négy mo­torral rep ülhetnek­Londo-n, április 10. Néhány hét múlva nyílik meg Londoniban a világ legnagyobb repüiő- gépkiállltása. A gekűlömibözőbb repülőgéproo- deleket, alkatrészeket és mórokat fogják be­mutatni és ezenkívül 75 eredeti repülőgépet és az angol légügyi mmieztériusn számos, még eddig titkolt modeljét is ki fogják állítani. Ezek között igen érdekes az összehajtható és a tengeralattjárókon használt hydropláai, de szerepelni fog a kiállításon az óriási e&apait- szátlüó repülőgépeknek minden válfaja is. Az óriási gépek méreteire jellemző, hogy a re­pülőgépek, jóllehet, csak szétszedett állapot­ban szállítják a kiállítás beyére, olyan nagyok, hogy a főkapukkal ki kelleti bővíteni. Az alkatrészeket csak éjjel lehetett szállítani, nehogy az uocák forgalmát zavar ják. Vannak olyan alkatrészek is, amelyeknek mérete 22X88 láb. Rzeknek szállításánál a hidakat el keltett kerülni. A magánrepülők számára ap­ró repülőgépeket állítanak ki, amelyeket fél­kézzel könnyen be lehet tolni a garázsba A kiállítás látogatóit próharepüLésekkefl igye­keznek majd rávenni repülőgépeik vásárlá­sára. ismét orvossztrájk fenyeget! Nyílra, április 10. (Saját tudósítónktól-) Mint ismeretes, 1928-ban Csehszlovákiában országos gyógy alapot létesítettek, amely a köztisztviselők és családtagjuk részére bizto­sit betegség esetén orvosi gyógykezelést. A gyógyalap megalakítása után a prágai orszá­gos központ az orvosi gyógykezelési költsé­gekre vonatkozóan egységes szerződést kötött a szlfyvenszkói orvosok szövetségével­Bűnek a szerződésnek legnagyobb hibája az volt, hogy nem vette figyelembe az egyes városok spe­ciális helyi viszonyait. Több város orvosi, kara roeszalássul és ellen­szenvvel fogadta a szerződést, amely körül he­lyenként komoly formát öltő harc indult meg az orvosok és az országos központ között. Így löktek között ' .yilrán w ugy laláUák ua orvosok t hogy at tusával újból felidézne azt a veszély, hogy az orvosok sztrájkkal kényszerítik ki mél­tányos követeléseik érvényesülését. A napokban már meg is indultak az egyez­kedő tárgyalások, de még nem kecsegtetnék sikerrel. Számolni kell tehát a gyógyalappal szerző­dött nyitrai orvosok sztrájkmozgalmával. amelynek jogosultságát nemcsak a gyógyalap tagjai, hanem a közvélemény is elismeri A gyógyalap magatartása a nyitrai és kör­nyéki tagok körében megütközést és aggo­dalmat keltett. Joggal tartanak attól, hogy a gyógyalap rideg maga Irtásának levé t m egint csak a tagok isz- szák meg. , rÜIREK^. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: El Torol (Rod la Rocque.) FLÓRA: A gorilla. (Detektivkomédia.) LUCERNA: A gorilla. (Ch. Murray.) LIDO: Kelet titka. (Petrovich Iván.) METRÓ: A bűntett (Bűnügyi dráma.) HVEZDA: A vöröshaju (dara Bow.) SVETOZOR: Laura első szerelme. (Laura le Plante.) Kiújult a harc az országos gyógyalap és a nyitrai orvosi kar kózótt országos központ által adott szerződés nem megfelelő s aat magukra nézve (köteJezeőnek nem ismer­hetik ed. Nemcsak elvileg helyezkedtek erre az álláspontra, hanem megsszebhmenően is levonták a konzekvenciákat és eredménytelen békéltető tárgyalások után sztrájkmozgalommal próbálták a győgyála- pot jobb belátásra kényszer iieni. Követelésük lényege az volt, hogy a gyógyalap a nyitrai speciális viszonyok tekintetbevéte­lével kössön velük pótszerződési, amelyben emelje fel járulékaikat. Kemény harc és hosszas huzavona után a gyógyalap méltányolta az orvosok követelé­sét, és megkötötte a pótszerzödést, amely mostanáig érvényben volt, de a közel­múlt napokban lejárt. A gyógyalap nem volt hajlandó a régi fel­tételekkel uj pótszerződést kötni $ magotar­— Benes külügyminiszter Szlovenszkón. A csehszlovák legionárus-szövetség, melynek kü­lönben most úgyszólván egyetlenegy szlovák tagja sincs, május 4.-én Stefánik volt hadügy­miniszter emlékére ünnepséget rendez. Az ün­nepség katonai parádéval kezdődik, majd a po­zsonyi Szokol-házban gyászünnep lesz, melyen Benes külügyminiszter mond emlékbeszédet. Be­nes pozsonyi szereplésének az az érdekessége, hogy a tavalyi Stefánik-ünnepségek alkalmival, mint általánosan ismeretes, az ünnepségei ren­dezőitől nem kapott meghívást. Az akkor oly kínos feltűnést keltett affért Benes úgy lát1 zik az Ő légionárius szövetségének mostani fölvo- nnltatásávai akarja elsimítani. — Sziklay Ferenc negyedszázados irói jubi­leuma. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Sziklay Ferenc dr., a szövetkezett ellenzéki pártok kulturreferense most ünnepli huszon­ötéves irói jubileumát. A Keresztény Társa­dalmi Kör, amelynek Sziklay Ferenc főtitká­ra, ebből az alkalomból április 11-én, csütör­tökön este fél kilenc órai kezdettel, ünnepsé­get rendez a jubiláns tiszteletére, amely ün­nepség a Társas Kör Főucca 12. szám alatti helyiségében fog lefolyni. — Meghalt Kirchner Hermanu nyugalma­zott altábornagy. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Kirchner Hermann altábornagy 76 éves korában tegnap meghalt. Az elhunyt a világháború alatt a Vöröskereszt elnöke volt és ő volt a legfőbb irányi tó ja a Vöröske­reszt háborús tevékenységének. — A haliéi egyetem orvosi karának to­vábbképző tejital varrni a Magas Tátrában. Késmárkról jelentik: A Szepeeségi orvosok egyesülete 1929 május 19-től 234g nemzet­közi orvosi továbbképző tanfolyamét rendez „A gyakorló orvos“ jeligéje alatt a Magas Tátra fürdőhelyein. A tanfolyamon a haliéi (németországi) egyetem tanárai, Anion, Bennecke titkos tanácsos, Brugsüh, Bűddé, Clansen, Goebei, Hülee, Kodumann, Kűrien, Pietruskv, Pönitz, Seal, Volkanann és Weis- bach valamint Hynek pozsonyi egyetemi ta­nár fognak előadásokat tartani. Az ötnapos kurzus előadásait váltakozva Ó- és Uffüred, Tátralomnic, Tátraszéplak, Matlárháza és Csorbató fürdőhelyeken tartják meg. A tan- folyamot háromnapos kirándulási program követi, amely a Szepesség városaiba, a len­gyel Tátrába, a dobsinai jégbarlanghoz, va­lamint a Hermád és a Dunajec völgyébe ve­zető kirándulásokat foglal magában. A résztvevők utazási és v i zunn kedvezményben részesülnek. Tanfolyami díj 100 korona, tel­jes napi penzió családtagok számára is 50 korona. Közelebbi felvilágositást Kiss Al- fons dr. orvos nyújt Késmárkon (Csehszlo­vákia). — 10 éves találkozó. Felkérem mindazon volt osztálytársaimat, akik az 1918—19 tanévben végezték a késmárki felsőkerekedelmi iskola fel­ső osztályát, hogy címüket mielőbb közöljék velem. Winter Miksa Nagyszombat (Trnava Póstafiók 84.) — Doktorráavatás. Glanz Ernőt (Ungvár) április 13-án, szombaton a prágai német egyetem aulájában az orvostudományok dok­torává avatják. — Eperjesi előadók a kassai Kaziuczy-Tár- saság kulturestjén. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A Kazinczy-Társaság kul tűrést ói során péntek este 9 órakor Eperjes magyar kul túr életének reprezentánsai fognak fellép­ni. Fábry Viktor „Időszerű kultur kérdések" címen fog előadást tartani. Az irodalmi részt Sebesi Ernő, a szlovenszkói magyar irodalom egyik legtehetségesebb fiatal költője kéjtvi- seli. Az estélyen Sebesi Ernő egy novelláját olvassa fel. költeményeit pedig Kolos Ernő ne fogja szavalni, aki néhány énekszámmal is szerepel a műsoron, amelyeket Loványi Kató fog zongorán kisérni.

Next

/
Thumbnails
Contents