Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-10 / 82. (2007.) szám

6 Sserds, áprfBi M. Emberek? akik Hollywood lényében névtelenül élnek és hatnak Hollywoodi tragédiák - A „dombié** tragikus sorsa — Az unalmas hollywoodi szépség — A P. M. H. alkalmi tudóéi tójától — Hollywood, április eleje. Ha Jóim GiTbert a kávéházban elveszti a zseb­kendőjét, arról hasábos cikkek jelennek meg az újságokban, Ha Bebe Daniels kétszer egymásután ugyanazzal a fiatalemberrel jelenik meg egy nyil­vános helyen, az egész világot bejárja a legújabb romantikus hollywoodi pletyka. De ki gondol esak epv pillanatra is arra a sokezer és névtelen férfira és nőre, aki Hollywoodban él, küszködik, kínlódik és végül meghal anélkül, hogy a neve egyszer is megjelent volna a lapokban. Ki törődik Hollywood névtelenjeivel ? Csak ritkán kerül forgalomba ezeknek a név- j 'eleiteknek a neve. Legutóbb egy fiatal asszonynak szerencséje volt Az ő; neve megjelent a világ valamennyi lapjában. \ Egy ismert filmsztár helyett ejtőernyőn ugrott j k a repülőgépről és meghalt Ebből a nevezetes alkalomból, hogy úgy mondjuk, j élete e fordulópontja alkalmából megemlékeztek; róla a világlapok. Aztán másnap el is felejtette a ! nevét megint az egész világ. Hogy hívták? Annakidején megírták a lapok. Most nem érdemes megint ideírni, úgyis elfelej­tené holnapra megint mindenki. Az igazi neve ez volt: ,.dotrbl?“. 6 volt a híres színésznő alteregója, amikor valami nyaktörő jmitatránjTn volt szük­ség és a sztár életét nem lehetett kockáztatni. l-iS-szor végzett ejtőernyős ugrásokat repülő­gépről A férje is ezen a pályán volt. Gyakran együtt dol­goztak. A fiatal nőnek 145 halálugrása kitünően sikerült Ebből a 145 alkalomból eenkisem beszélt róla, senkisem irt róla- A 145-ik halálugrás: az nem sikerült. Mert nem sikerül az a halálugrás, amely halállal végződik. Viszont sikerült ezzel a halálugrással elérnie az •vynapos dicsőséget. Napi 15 dollárért kockáztatta évek óta az éle­tét ez a fiatal nő. A sztár aki helyett most meg­halt, heti 3500 dollár fizetést kap. És a fiatal doub'e még meg is takarított ebből a szerény ke­resményből. A férjének is volt valami megtakarí­tott pénze és a közösen összegyűjtött vagyonkából vettek maguknak egy apró házikót. Ennek az esetnek a legtragikusabb momentu­máról különben nem Írtak a lapok. A másik re­pülőgépről ugyanis a fiatalasszony férje ugrott le ejtőernyővel. A férj ugrása sikerült És amíg a férő egyenletesen znhant lefelé a mélybe, riadtan látta, hogy a másik ejtőernyő nem nyílik ki. A repülő férj látta, amint fele­sége kétségbeesetten rángatja az ejtőernyőt, si­kolt vonaglik és tehetetlenül arcban a mélység felé. A férj egy Mra zuhant. Mindkét lába eltörött Elájult Mikor magához tért, megtudta a hirt: meghalt a felesége.­Rengetegen vaunak ezek a hollywoodi névtele­nek, ezek a doubl-ok, akik hasonló mutatványok­kal viszik naponta vásárra a bőrüket. A legtöbbje egyszerű ember. Rendszerint artisták, akik megunták a komédiás életet és elmentek Holly­woodba szerencsét próbálni. Színésznek azonban nem váltak be, de minthogy elég ügyesek voltak, double lett belőlük. És minden este azzal az elége­dett tudattal mennek haza a kis viskójukba, hogy ma megint sikerült becsapni a halált. És a derék yankee, aki gumit rágva fegveli az izgalmas filmet, amint a hős egyik felhőkarcoló lététjéről a másikra ugrál, odaszól a szomszédnő­jének: — Csupa ügyes frakk az egész. A sógorom két évvel ezelőtt kint volt Hollywoodban és mesélte, hogy csak papír más éházak ezek és a stúdió szo­bájában ugrándoznak rajtuk a színészek. A „standardizált szépségek“ Maurice Chevalier, a híres francia színész, aki egy idő óta. hollywoodi sztárjelölt, legutóbb Paul Poireítel együtt figyelte egy előkelő kávéházban a hollywoodi szépségek felvonulását. És mind a ketten megjegyezték, hogy ennyi szép női egy tö­megben nem látni sehol másutt! Ebben mindenesetre van valami. Csak éppen — milyen ez a hollywoodi szépség? Standardizált szépségek, mint. ahogy Amerikában minden stan­dardizált. Teljesen egytípusú ez a szépség. Ha nagy tömeg szép hollywoodi nőt lát az ember, a végén már unja, mert mind egyforma. Csaknem valamennyi filmszinésznő egyforma magas, 165 centiméternél egy sem lehet maga­sabb. 55 kilónál egy sem lehet súlyosabb. Aki mégis túlmegy ezeken a határokon, az már Hollywoodban nem számit igazi szépségnek. Van néhány hajszintipus, amely legjobban meg­felel a fényképezési céloknak. Mindenki vala­melyik típusba tartozik. Természetesen a kitűnő haj festék e k i óvói tából. Megvan a tipikus moziorr. Ilyen például Bülie Dov/o, Marceliue Day vagy Dorothy Mackaill orra. Egyenes, rövid orr. Az egyéni hajlású vagy pi.szeségü orrokat nem látják v.7.Ívesen a filmrendezők. Megvan a t-abJono* hollywoodi -záj is. 7"lf ajkak, lehetőleg szívalakúra festve. Lady/ Diana Matinéra, aki Reiuhardt Mirakcl- Jőben fcöDí fel átjött HrftywoodtK* fibnnt&r «kart lenni. Nem sikerült. Pedig szabályos volt. a szeme, az orra, a szája. Szabályos hollywoodi szépség volt. Csak éppen kicsit tuknagas volt. Ezért nem lehetett belőle filmsztár. A mozikabiiüék, ha néha egy nyilvános helyen kedvenc filmszinésznőjüket látják, nem ismerik meg. Annyira más az arca az életben és más a filmen. A színésznő filmarca: képzőművészeti remekmű. Minden filmszinésznőnek egy kicsit festőművésznek is kell lennie, órákat vesz igény­be az arc gondos, alapos kifestése egy-egy fel­vétel előtt. És ha valaki meglátna egy ilyen hölgyet a felvétel­hez kifestve, megijedne tőle. Lila ajkak, liliom- sárira arc, gyakran fűzőid szemhéj, kormos fol­tok a szem alatt: ilyen közelről az a bájos fiatal hölgy, aki azután a filmen ideális szépség. A filmhez való arcfest fenek külön tudományos irodalma van már. Fiatal hagyma és — whisky- illat koncertje Sokan találgatják, hogy mi az oka annak, hogy Bánky Vilma és Rónáid Colmann nem lépnek fel már együtt. Amíg még együtt játszottak, roman­tikus pletykák keringtek róluk. Ezek a pletykák nem voltak igazak. Bánky Vihna és Hónaid Cól­maim épugy, mint John Gilbert és Greta Garbó, csak a filmen szerették egymást Közben Bánky Vilma férjhez ment Rod la Roquehoz és már válik ás tőle. A két sztár egyszerűen azért nem lép fel többé egvütt, mert. a vállalkozójuk úgy találja, hogy elég népszerűek ás híresek mér ahhoz, hogy egyedül, is nagy attrakciót jelentsenek. Kár paza­rolni a sztárokkal, egy filmbe kettőt betenni, — gondolja a vállalkozó. Ezért külon-külön gyü- mölesősteti Bánky Vilma és Hónaid Colmann mű­vészetét és népszerűségét. Érdekes jelenetek szoktak lejátszódni Bánky Vilma és Rónáid Colmann filmjeinek felvételénél a stúdióban. Bánky Vilmának megvan az a szo­kása, hogy fiatal hagymát vagy fűszeres magyar ételeket eszik, mielőtt dolgozni megy a stúdióba. A Rónáid Colmannal való szerelmi jelenetek előtt fiatal hagyma: ez mindenesetre érdekes összeállítás, ha. nem is felelt meg mindenben Ró­náid Colmann igényeinek. Rónáid Colmann ezért óvatosságból a párjelenetek előtt mindig megivott egy pár pohár jó erős whiskyt, hogy ellensúlyozza a hagyma aromáját. Hogy ehez a kettős illatössze- állitáához mit szól a film rendezője, kinek állan­dóan a két főszereplő közelében kellett tartóz­kodnia, az elképzehető. A szerencsétlen rendező rettenetesen ideges volt, de nem mert szemre­hányást tenni a két filmsztárnak. Ehelyett azon­ban minden csekélységért éktelen dühvei vesze­kedett velük, úgyhogy kevés olyan viharos felvé­tel készült Hollywoodban, mint a Bánky—Col­mann-féle felvételek. A színpadi szerelméhez csak egy színésznő hű az életben is: Norma Talmadge. Neki Gilbert Ro- land az életben is partnere már hosszú idő óta. Amire különben csak igen-igen ritkán van példa a film birodalmában. Mollfe Merriek. Az igazi India a fény Indiája. Nem mese a mesebeli gazdagság és a kápráztató pompa. A ma­haradzsák ma is fejedelmi vagyonok urai és minél sötétebb árnyéknak látszik a Ganges és az Indus közt lévő hatalmas terület óriási népességének nyomora, annál ragyogóbban, annál feltűnőbben kérkedik a maharadzsák fénye. A buja növényzet, az állatvilág gazdagsága, a tömegnyomor — európai értelemben megfoghatat­lanul alacsony életnívó — és a maharadzsák pom­pája: ez ma Is India, mert a technika vívmányai nem sokat' változtattak rajta. Csak ahol annyira gondolkodássá finomult a vallás és ahol az embe­rek aszkéták, lemondóak, képzelőtehetséggel megáldottak, fenköltek, nyugodtabbak, álmodozóan érzelmesek, mégis életbölcsek és misztikusok, csak ott lehetnek az uralkodók ilyen élettel teljes, buja, nagy látókörű emberek, akik valóságos emberfölötti lények. Ugyanaz a hatalmas természeti növekedés jut eszünkbe az uralkodó hindu típus láttán, mint amelyet a csodálatosan gazdag fe virágzó indiai állat- és növényvilág szemléleténél érzünk. Az indiai ember a természettől tanulja a pom­pát, a nagyságot és a gazdagságot. Az indiai ma­darak óriási színskálája, a dzsungelvadak büszke vadsága, a pálmák, orchideák, kaktuszok és a teaültetvények gazdagsága nyilatkozik meg a sok- kupoláju templomok, a magasba szökő kastélyok és paloták stílusában is. Indiában még az uccukon járkál az Ezeregy­éjszaka, a rpbogó autók sem tudják elűzni az emberiségnek ezt a bűbájos álmát. A maharad­zsáknak is fényes autóik vannak, de amellett még mindig elefántokat is tartanak utazás céljára. Itt a belső lakosztályokban él ezeréves tradíciók for­masága szerint ma ie a hindu nő, itt, a maha­radzsa székhelyén jobban ragyognak a* indiai viselet égő színei, mint a bennszülöttek negyedé­nek uccai forgatagában. Indiai kultúra van, a leg­finomabbá stilizált indiai ősszokások élnek még, habár itt-ott az európai hatás nyomait már meg­találja az ember. Álmélkodva járkál az idegen, a maharadzsa székhelyén. Minden képzeletet felülmúló terjedel­mű épületeket talál. Végtelen sorban nagyobb, kisebb paloták, lakok, fehér márványból készült fogadócsarnokok, templomok, oszlopcsarnokok, tornyok, a szolgasereg lakásai, kertek, bennük a legválogatottabb növények és ritka állatpéldá­nyok, óriás elefánt-, ló-, zebu- fe kutyaistállók egész kis várossá teszik a maharadzsa „palotáját1*. A jaipuri maíharadzsapalola egyike a leg­nagyobbaknak. A jaipuri maharadzsa India leg­gazdagabb nagyura, összegen tizenhat esztendős. A város egészen a maharadzsa palotájához stilizá­lod ik, a maharadzsa palotája fekszik a közepében. Minden egyes jaipuri ház málnaszinü fe mind­egyiken fehér díszítések vannak. A város uocáinak leépe, különösen az esti órák­ban tökéletesen meseszeré. Az igazi indiai élet egy darabja tárul a szemünk elé: primitív, szer­tartásosan körülményes, ősrégi szokások, ruhák, gyülekezések és cselekmények. Az utazó első pil­lanatra nem hiszi el, hogy a XX. században van még ilyen önálló, exotikus világ. Szinte úgy kép­zelik, hogy a rég letűnt indiai korokat akarja valaki filmre vinni és mindez történelmi tanul­mányok alapján gondosan restaurált ókor. Az uccákon hálaselefáníok lépkednek, remek tevefogatok, tarkára festett szarvú zebuk; gyors arabfogatokon száguldó iramban vágtatnak az m1 i hivatalnokok. Ünnepélyesen feldíszített esküvői ökörfogat, poroszból, rikító piros, elfüg- gönyzöft gyaloghint óban „sétálnak** az előkelő hindu .ifvsonyok A tetőkön majmok tornásznak. gyors mókusok seregét látni a kertekben. * sza­bad tereken a galambok ezrei tanyáznak fe az ős­régi fák ágai közt papagájok fe kakaduk röp­ködnek. Napszállafkor a főuecákon csengetnek és a lakók mennek a kis bálványtemplom felé, csendes imát mondanak, a pap megáldja őket. Jáipnr városa 150.000 lelket számlál, a város közepén van a maharadzsa palotája, melyet tel­jesen körülvesznek a város lakó- és üzletházai. Maga a palota nagyszámú épületcsoportból áll fe két főrészre oszlik: az udvartartás és a gazdasági részre. Az uccáról nézve csak az úgynevezett „Szélpalota** árulja el, hogy milyen fényűzéssel veszi körül magát a maharadzsa. A szélpalota emeletes nagy épület, amelynek, ötven erkélye van. de óriási ablakain nincs üveg. Mielőtt a pa­lota belsejébe lépnénk, az elefántietállók előtt megyünk el. A maharadzsának 45 elefántja van fe bizony negyvenöt elefántnak sok hely kell. Az elefántoknak kötelességük a maharadzsát szóra­koztatni is: időről-időre elefántviadalokat rendez­nek, amelyeken résztvesz az egész udvar, még a hárem is végignézi a borzalmas viaskodást. Karcsú fe magas torony, az építészet remeke, áll a palota középpontjában, tetején erkély; innen nézheti a maharadzsa és háreme a kis birodalmat. Az elefántistálló állománya állandóan kiegészí­tésre szorul, ez a befogott vadelefántok ezeliditése révén történik. Erre külön helyiség van a palotá­ban. Két, két és félméter vastag falu rekeszek állnak az egyik udvaron, ide terelik be a vadele­fántokat, bezárják őket. A szeliditők először is megbilincselik az ele­fántot, azaz az. egyik hátulsó és első lábát egymás­hoz láncolják. Ez a művelet nem veszélytelen, ezért tehát a következőkép járnak el: az elefánt előtt tüzet raknák, majd a mögötte álló szeliditő- sereg bömbölni és kiabálni kezd, az állat megijed, tanácstalanul elveszti a fejét, ekkor éleskörmü: nagy horgot ütnek bele a bőrébe, a megfelelő helyen s a horoghoz kötik a láncot. Három hó­napig marad igy az elefánt, ezalatt megszokja, hogy a hirtelen mozgás mindig fájdalmat okoz és megszelídül. Megtörtént, hogy egy fekete, fiatal, félvad elefánt megláncol ás a alkalmával kitörte a falat és nagyszerű agyarait a gyökeréig eltörte. A palota legszebb részét alkotják a nagykiter- jedésü diszketfek. Itt a legritkább állatok nyüzsög­nek, egész majomgyüjtemény, tarka papagájok, vad pávák. A tavakban krokodilok és óriás tek­nősbékák; úszkálnák. Bu.ia bőségben vannak a leg­különbözőbb virágok, fák. A maharadzsa asszonyai számára külön lugas van, amelyben mesterséges eső esik nyáron, amikor nagy a forröság. Az egész kerten keresztül .mindenütt rengeteg szökőkutat látni, ezek is működésben vannak a meleg napo­kon és hütik a levegőt. A vezető szívesen beszél a maharadzsák életé­ről. Az előző maharadzsának öt felesége volt, csak az ötödiktől származott a jelenlegi maharad­zsa. A maharadzsa feleségének életét szigorú udvari etikett szabályozza. Más férfinak nem szabad magukat mutatniok, még orvosnak sem, a nyilvánosság előtt mindig lefátyolozottá n járnak, vagy pedig zárt gyalog­hintóbán mennek egyik helyről a másikra. A jaipuri vasúti állomáson ma is lehet gyakran látni, amint az udvar valamelyik hölgye való­ságos értelemben vett keudőalaguton keresztül megy a lakájok sorfala közt. a gyaloghintóig. Mi­vel a nap férfi, tehát közvetlenül nem szabad a maharadzsa feleségépek a napsugaraival közvet­lenül érintkezni. Ellenben a hold nőnemű, ennél­fogva a hölgyek a hold fényében levethetik arcuk­ról a fótyoR. Ha m maharadasa feleségei közt óvódás tőr ki, úgy a maharadzsa ítél felettük, a bűnöst kézimalmon való őrlésre Ítéli, ami bizony nagyon erős munka. A nemesszármazásu hindu hölgyek nem vehetnek részt az udvari bék>n, külön zárt tribünökön ülnek, a tribünök fedettek fe ablakaik színes üvegből vannak. A hindu előkelő hölgy nem táncol a bálban, a maharadzsa és a meghívott előkelő férfisereg annál szorgalmasabban táncol, de csak a hivatá­sos táncosnőkkel. Magába a maharadzsa lakosztályába földi halan­dónak a maharadzsa környezetén kívül belépni nem szabad. Hogy azonban milyen fényűzéssel lehet az be­rendezve, arra például szolgálhat Amber városa, amely valaha szintén maharadzsaszékhely volt, de ma, miután vasutat vezettek rajta keresztül, elnéptelenedett; a maharadzsák nem szeretik a zajos, mozdonyfüstöe vidéket. Amber városa a hegyek közt fekszik, a 10-ik században épült és ma úgyszólván üresen áll: a lakosság uralkodójával együtt még a múlt század végén, mikor a vasutat erre vezették, elköltözött a völgyben fekvő Jaipurba. Aki ma kirándul az elhagyott rezidenciába, csodálkozva áll meg lépten-nyomom, mindenütt idillikus fe regényes képek tárulnak eléje a hé­vben. Az nt mindkét oldalát elvadult régi kertek, csodaszép régi paloták, oszlopcsarnokok, tornyok fe templomok szegélyezik. Az embernek semmi nyoma bennük. Kevés őrszemélyzeten kívül senkii nem látni. A parkokban vad pávák, majmok, vad­disznók, gazellák, papagájok, ritka exotikus ma­darak falkaszámra. Most ők az urak itt. A virágok elvadultan mesebeli bozótot alkotnak. Csip­kerózsika elvarázsolt birodalmát nem lehet ilyen szépnek fe ünnepiesen magánosnak elképzelni. A monumentális síremlékek nagyszerűen bele­illenek ebbe a környezetbe: a temető eszményi apoteőzisa ez a kihalt fejedelmi város, A hegy hátán két kilométer szélességben húzódik a ma­haradzsák régi vára. Valaha rablóhercegek ural­kodtak itt, de a jaipuri maharadzsák legyőzték őket. A néphagyomány ma ie él még, amely sze­rint a jaipuri maharadzsák mesés vagyont találtak akkoriban a park tavában elásottan. A várban a márvány fogadóosarnokok tarka romantikája kápráztatja az embert, a fejedelmi lakosztályok óriási méretei és száma, folyosók, oszlopcsarnokok, egyhelyütt ritka művészettel ko­vácsolt ablakrácsok, másutt a mennyezet pazar tükördiszein csodálkozik az ember. Az ajtók vagy rézből valók, vagy drága fából készültek, elefántcsont- és gyöngyházberakásokkal. Fedett, homályos lépcsők vezetnek a fürdőtermek­be, a fürdők meleg és hideg vízszolgáltatásra vol­tak berendezve fe a medencéket alulról meg­világították. (Még mondja valaki, hogy a párisiak találták ki az alulról világított tánctermet!) Külön lakosztályok álltak a palota asszonyainak rendelkezésére. A nők lakosztálya vidám, derűs berendezésű fe a legpazarabb diszitésü. A kastély tetején külön templom, tMe drága fe roppant ér­tékes műkincsekkel; itt áldoztak a maharadzsák asszonyai az isteneknek. Itt tartották a holdfogadó estét is a nők. Szép holdfényes éjszakán ugyanis a nők fehérbe öltöz­hettek és látogatót fogadhattak A vár bástyájáról lenézve, az ősi Indiát látja az ember maga körül és lenn. Matt két lépésben Megfejtése két pont A 178. számú feladvány megfejtése: 1. He5—d3. Megfejtési létraverse: vünk állása: Hartstein Sándor1 (Huszt). ifj. Szőke Lőrinc (Kassa) 46—46, Gázonyi I. (Eperjes) 43. Sehwarz Benedek '(Szered) 41, Pázmán Andor (Losonc) 40, Pituk Sándo* (Selmecbánya) 39, M. Licskó Valy, Margala Jf (Handlova), Pálffy Péter (Ipoly­ság) 33—33. Budai Kató (Nagyszőlős) 30, Lőrinc Gábor (Főrév). Pollák Katalin (Ajuácskő) 25—25, Bugár J. (Vágsellye) 24 Ilerskovits Lajos (Müu- kács) dr. Pongrácz Gézáné (Czabní) 21—21, dr Skarniczel Tiborné (Osz’áuy) 18 Laszke Lilly (Korpona) 17, Gaál ’ 'ágiin (Zsitvagyarmal) 15, Léwald Jenő (Malacka), Kossaeky Zoltán (Poniky), Lelkes Kálmán dr. (Alsóbalog'' 14—14. Skarniczel Klára (Ga'góc). Kossacky Oszkár (Ipolyság) IS­IS, Tóth Zoltán (Felsősze'i) 12, M. G., Molnár Géza (Pozsony), Szénássy Belőné (Murány), Igno­tus (Feled) 11—11. S'afunko Lipót dr. (Ábcahám) 10, ifj. Kendelőnyi Ferenc (Ungvá ) 8, Csépe Ala­jos (Fülek) 7, Hiller Tibor (Aranvosm-róli Iloff- mann Árpád (Losonc) 6—6. Bruuczvik Mór (Sfentmihályfa) 4. Slazingcr Jánosáé (Léva). Fe­kete Miklós (Szentinihályfa), i\orb:ieska Tibor (Fülek), Luise fe Wnsobah Hrdlitsohka (Prá­ga) pont A málnaszinü város A jaipuri maharadzsa palotájában — Udvari bál, ahol mindenki ott van, csak az előkelő nők nem --- Vizitidő holdsütéshor — Az alulról világított fürdők ,-Smoc^ Rovatvezető: VÉCSEY ZOLTÁN dr, 179 számú feladvány B. Harley (London).

Next

/
Thumbnails
Contents