Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-10 / 82. (2007.) szám
A Jóvátétel! konferencia a csid elolt A francia sajtó sem leplezi, hogy báj van - Újabb adatok — Egyenetlenkedések a szövetségesek között — Benes optimizmusa (Y.) A nemzetközi ujságiTós zövefeég tiszteletére Benes szombaton este dinert rendezett és ez alikalommaJ az illusztris vendégek társa- j ságáhan a kiiilügyminiszter hosszabb beszédben nyilatkozott meg és kifejtette egyéni felfogását a külpolitikai problémák jövő alakulására vonatkozólag. Tekintettel arra a felelősségteljes állásra, amelyet Benes betölt és arra a diplomáciai szerepre, amelyet tiz esztendeje az európai politikában játszik, az a nyilatkozat, amelyet a fehér asztal mellett tett, messzire hangzó, felfigyelt rá s kommentárokkal kiséri az egésfe világsajtó. Benes ebben a megnyilatkozásában ismét úgy mutatkozik be a világ közvéleménye előtt, mint a béke rendíthetetlen apostola, aki hisz az általános békében és erős akarattal munkálj a* is azt, egyúttal erkölcsi leckét is ad a többi ál- lamférfinak, amikor kijelenti, hogy a béke sorsa kizárólag az államférfiak jó akaratán fordul meg. Békesség a földön a jó akaTatu embereknek, ezt az evangéliumi tételt hangoztatja és mert meg van győződve róla, hogy a földön nagyon sok jóakaratai ember van, bázik is benne, hogy a béke rövidesen — terminust is ad, öt-hat évet — megvalósul és as emberiségre ráfvinrad njbdl az asrea aetas, amelynek morálja mé®’ nem a homo bomiais lupus, hanem a homo honakri sociius leszAkkor hangzott el Benes nySalkojaata, amikor Parisban a szakértői koherencia tanácskozásai a végső fázisba léptek, amikor Páris- ban és Betrlinben a legfeszultebb a hangulat, amikor a legveszedelmesebb tüskét kell kihúzná a beteg Európa testéből és Párisban nyíltan hangoztatják, hogy immorális dolog volna Németországnak olyan könnyítéseket tenni, amelyek hozzá segítenék ahhoz, hogy néhány éven belüli jobb helyzetbe kerüljön, mint szövetségesed. Benes azonban látnoki szerepet vállal és kijelenti, hogy öt-hat éven belül az összes függő európai kérdések kielégítően megoldódnak, a reperáció kérdése véglegesen rendeződik, a rajnai területet kiürítik, az Italáé és Jugoszlávia közötti antant gyakorlatilag megvalósul, sőt még tovább is megy, amikor lelki szemeivel azt is látja, hogy a tengeri fegyverkezés korlátozása küszöbön áll és Oroszországban a dolgok fejlődése úgy fog alakulni, hogy ez a hatalmas állam részt fog venni az együttes európai munkában. Tartsanak bár javíthatatlan optimistának, mondja Benes, de mindennek igy kell történnie, mert a logikai törvényszerűség kívánja ezt meg. Abból az echóból, amely a banketten elhangzott beszédre külföldről felel, Benes láthatja, hogy ezt a rózsás optimizmust nem osztják azokban a metropolisokban, amelyek elsősorban irányítják Európa sorsát. Nem osztják Párisban sem, ahol udvariasan elismerik Benes államférfim képességeit, nagy érdemeit az európai újjáépítés munkájában, dicsérik békekészségét, csodálják optimizmusát, de vagy egészében nem osztják, vagy pedig egyes részletekben komolyan kételkednek. A Temps például nem hiszi, hogy Oroszország együttműködésére számítani lehet mindaddig, amíg ott a mostam rezsim áll fenn, már pedig ennek megdöltét mégsem lehet öt éves terminusra kombinációba venni. Túlzottnak tartják optimizmusát a fegyverkezés kérdésében ie és ez a kételkedés jogosult is akkor, ha az amerikai és angol-francia tengeri készülőds hallatlan mértékeire gondolunk. Honorálják tehát Benes. rózsaszínű optimizmusát, azonban, nem bíznák benne, bagy az általa felsorolt nehézségek olyan könnyedén elim'inálhatók lennének egyszerüPáris, április 9. A ma reggeli francia lapok nem titkolják többé, hogy a jóvátételi szakér- főkonferencia a szövetségesek túlzott követelései miatt zsákuccába került. Az az összeg, amelyet az antant követel, jóval nagyobb, min ta Dawes-fizettségek végösszege volt, holott a párisi konférenciát azért hívták ösz- sze, hogy enyhítsen Németország pénzügyi megterheltetésén. A félhivatalos Petit Párisién nyíltan kimondja, hogy jobb lett volna, ha a szövetségesek előbb megállapodtak volna minimális programjuk tekintetében s azután közös erővel léptek volna akcióba. A semleges hatalmakra, különösen az amerikaiakra rendkívül kellemetlen benyomást tett a szövetségesek egyenetlenkedése. A lap szerint egyedül Franciaország volt az, amely megtette a szükséges koncessziókat, amennyiMoszkva, április 9. Rykov, a szovjetunió népbifctosi tanácsának elnök®, a moszkvai tanácskongresszus megnyitó ülésén beszédet moncjott, amelyben elsősorban külpolitikai kérdésekkel foglalkozott Rykov rámutatott az angol-amerikai ellentétek kiéleződésére, ami véleménye szerint háborús veszedelmet jelent. Ugyanekkor hangsúlyozta, hogy Szovjet- oroszország változatlanul békét akar. Békeszándékát a legjobban a moszkvai jegyzőkönyvvel domborította ki, amelyet az érdekeit hatalmak még a Kellogg-paktum hatálybalépése előtt ratifikáltak. A szovjetkormány tudja, hogy sem a moszkvai jegyzőkönyv, sem a Kellogg-paktum nem jelentik a háború kiküszöbölését s csupán a háborús készülődéseiket nehezítik ineg. A szovjetkormány e paktumok segitségéen a logika parancsszavára és az erkölcs kényszerére, — mert hiszen a logika hatalmas tényező lehetne az emberiség életében, azonban parva sápiéntia regitur mundus és ez a parva sapientia igen gyakran az erőszak fegyvereit szólaltatja meg olyankor is, amikor az ész és a szív igéivel sokkal többet érhetne el. Benes pedig az európai súlyos problémáknak csak egy részét érintette, a háborúból fennmaradt végzetes komplexum több eleven húsba vágó nagy ügyét részint tapintatból, részben pedig könnyen megérthető célzatosságból mellőzte. Nem szólott például semmit a keleteurópai Locamóról, az ő kedvenc ideáljáról és főleg hallgatással mellőzte a kisebbségi kérdést, Középeurőpáuak ezt a kétségtelenül legsúlyosabb problémáját, amelynek kielégítő rendezése nélkül Európa békéje meg nem valósítható. Arra a jóakaratra, amelyet nyilatkozatában kifejezetten hangsúlyozott, télben újjáépítési követeléseit a felére szállította le. Példáját senki sem követte, panaszolja a Petit Párisién, Amerika sem, mert egy frankot sem engedett az interariált adósságokból. Pertinax az Echo de Parisban pontosan beszámol a szövetségesek újjáépítési követeié seirő!, amelyek — mint ismeretes — a szövetségközi adósságok megfizetésén kívül esedékesek. Adatai szerint Franciaország 8, Belgium 2.2, Anglia. 3.8 milliárdot követel, Olaszország pedig a szövetségesek követeléseinek 10 százalékát. A Matin szerint Owen Young kompromisszumot dolgozott ki g e kompromisszum elfogadásáról még a mai nap folyamán dönt a konferencia. Ugyanakkor azonban a párisi sajtó hevesen tiltakozik Owen Young döntőbírói szerepe ellen. vei némi levegőhöz jut és eredményesen folytathatja gazdasági kibontakozását. 1929-ben a háború sokkal távolabb áll az emberiségtől, mint két évvel ezelőtt. Ez a megenyhült atmoszféra elsősorban Szovjetorosz- ország békeakaratának tulajdonítható. Ugyanakkor azonban a szovjet nem mulasztja el véderejének kiépítését sem,-mert tudja, hogy egyetlen békemegállapodás sem garancia a háborúk ellen. Az angol—orosz szakításról ■nyilatkozva, Rykov kijelentette, hogy a szakításnak nem lett meg az az eredménye, amit Anglia remélt. A legbefolyásosabb kapitalista körök sem idegenkednek többé a szovjettől és bármely pillanatban hajlandók észszerű szerződéseket kötni, amire példa a. néhány hónappal ezelőtt létrejött petróleum- szerződés is. jee joggal vethetjük fel, hogy Benes járjon elől jó példával, hasson oda, hogy a csehszlovák állam belpolitikája a kisebbségi kérdés nagyvonalú rendezésével maradandó tettet hajtson végre Európa pacifikálásában. Lehet aizonban komolyan vennünk Benes béke késségét akikor, amikor tiz év alatt sem az ő, sem az általa befolyásolt körök részéről egyetlen komoly lépést., egyetlen kezdeményezést sem láttunk a kisebbségi kérdés rendezésére. Ezzel, szemben élénk emlékezetünkben van, hogy éppen Beues pártja volt az, amely még a vérszegény lex Dérért sem akarta megszavazni, tehát semmi hajlamoságöt nem mutat a. legégetőbb kisebbségi ügynek, az állampolgárságnak kielégítő megoldására- Benes optimizmusát az idő fogja igazolni, vagy megcáfolni. Azt a tételt azonban, hogy jóakarata embereken fordul rneg a béke szent ügye, őneki magának kell tettekkel igazolnia. Rykow Szovjetoroszország nagy „békeakarásáról" Béke a hadsereg nevelésével — Ugyanaz a hang, mint a polgári külügyminisztereknél - Az angol-amerikai ellentét veszedelmei Interpelláció a 23 millió ügyében Irta: FRANCISCY LAJOS dr. szenátor A cseh nemzeti szocialista párt és a csehszlovák szociáldemokrata párt szenátorai interpellációt nyújtottak be az iskolaügyi miniszterhez az esztergomi egyházi javadalma- soknak kifizetett összegek tárgyában. Az interpelláció indokolásában mindenekelőtt hivatkoznak azokra a támadásokra, melyek a kiutalt millió miatt az akkori iskola* ügyi minisztert, Hodzsa Milán dr.-t a szlovák néppárti sajtó részéről érték, azután megvilágítják az ügyet a csehszlovák sajtóirodának ebben a tárgyban kiadott és a lapokban is megjelent közleményeivel, végül a saját „véleményüket is kinyilvánítják. Ez utóbbi szerint „az iskolaügyi miniszter nem volt föl jogosítva az elhunyt Csernoch bíborosnak pénzt kiutalványozni, mert Csernochnak nem volt magánjogi igénye a szlovenszköi egyházi birtokokra és arriig a Modus vivendi meg nem köttetett a Vatikánnal, senkinek sem volt szabad olyan összegek kifizetésébe bo csátkozni, melyek prejudikálnak a bírósági Ítéletnek, annál kevésbé, mert állami szem- pontból a hágai bíróságot a mi földreformunkra nézve illetékesnek el nem ismerjük. És a Modus vivendi létesítése előtt az egyházi birtokok kérdése Szlovén- szkón csak a földreform kérdése volt és mint ilyen csak a mi belpgyünk'V A kifizetések — mint az interpellálok folytatólagosan mondják — a közérdek tekintetéből hivatalos megvilágitást követelnék. Azért kérdezik a minisztertől: 1. Tudomása van-e az iskolaügyi miniszternek azokról a vádakról, melyeket ellene ebből az ügyből kifolyóan fölhoztak? 2. Hajlandó-e a miniszter az ügyet megvilágítani? A szlovenszköi egyházi birtokoknak magában véve nagyon egyszerű és világos, de akár tudatlanságból, akár szándékos célzattal ősz- szebonyolitott kérdésébe az interpellálok egy újabb zavaró dolgot kevertek,'a birtokreform dolgát. A birtokreformnak semmi köze nincs az egyházi birtokok vagyonjogi részéhez. Kétségtelen, hogy a csehszlovákországi földreform az egyházi birtokokat a lefoglalás és íöíoszíás alól ki nem veszi, aminthogy a birtokhivatal minden egyházi nagybirtokot tényleg lefoglalt és kisebb-nagyobb részben föl is osztott. Maga a lefoglalás a tulajdonjogot nem változtatja meg mindaddig, amíg a bírtok föl nem osztatik. A lefoglalt birtok jövedelme is mindaddig a tulajdonost illeti meg és ő azzal szabadon rendelkezik, amíg a birtokhivatal a birtokot át nem veszi. Ugyanez áll a birtokon levő fundus instruktusról, mely a bír tokos tulajdona és amellyel ő a birtok átadásáig és azután is tetszése szerint diszponálhat. Az esztergomi érsekség és káptalan szlo- venszkői birtokainak telekkönyvi tulajdonosai az említett jogi személyek. Azért mondMai siámmk se oldal VIII. évf. 82. (2007) szám Szerda 1 1929 április 10 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszköi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nn/itibnr nrrni/nrtrrr 12, ü. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: poiuuca napuapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága Il„ Panská ul 12/111- — T©. havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Xc* OZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311,—Sürgönyeim: Hírlap, Praha jSm. ^^^TRACTOR ilSLAUR STÚR-UTCA7 - TELEF.22-S7! «L———m .in nmiJw^wiwww»iiMMnw!rwimq»iww»w«wwiB.|”l<
