Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-07 / 80. (2005.) szám
2 T^CArAW&AnHTRIiAP int tprts, 7, Hogy képzeli a koalíció a laifévédeleiii fokozatos megszüntetését? A lakásügyi nyolcas bizottság egyik tagja nyilatkozik a lakóvédelmi tárgyalásokon fölvetődött tervekről I Jön 2 Jiks s a wiiá@ legnagyabb f attrakciójal j) Prága, április 6. A közvélemény bizonyára nagy érdeklődéssel kiséri a koalíció építkezési és lakásbizottságának tárgyalásait. A lakáskérdés a lakosság minden egyes rétegét érinti, mert a lakóvédelmi törvényt csak október 31-ig hosszabbították meg s igy a háztulajdonosok a régi Lakásaik fölött még mindig nem rendelkezhetnek, a lakvédelemben részesülő bérlők pedig nem tudják, mi lesz majd ősszel a lakóvédelemmel. A lakóvédelem uj szabályozása a mai koalíciónak egyik legnehezebb problémája, , mert a- koalíción beiül a háztulajdonosok érdekeit védő nemzeti demokrata és agrárpárttal szemben a cseh néppárt és a német keresztényszocialista párt s a két iparospárt is a lakók oldalán áll. A bizonytalanságot növeli még az is, hogy a koalíció tulajdonképpen ezt a kérdési minden előzetes terv nélkül tárgyalja. A népjóléti minisztérium nem tett kezdeményező lépést s a lakásbizottság tagjai egyelőre csak általános eszmecserét folytatnak a dologról. A bizottság tehát csak puhatolózik, milyen mértékben és milyen formában lehetne a koalíciós pártok divergens fölfogását közös nevezőre hozni. avagy saját hivatásának céljaira lakást, vagy! helyiséget igényel. Egyszóval a lakástól mondás lehetőségeit szaporítani kell. A lakásfől- mondásnál a pótlakás szerzése is nagy szerepet játszik. A póilakás szerzésénél a hatóság állapíthatná meg azt, vájjon a fölajánlott uj lakás a régi lakásnak megfelelő-e, vagy sem. Ugyancsak" a hatóságok mérlegelnék azt a kérdést is, vájjon a bérlő, akinek a háztulajdonos egy pótlakást szerez, anyagi viszonyaihoz képest viselheti-e az uj lakás lakbérének terheit. A legkényesebb kérdés & lakbér emelése. Kétségtelen, hogy a mai lakbérek a régi lakásokban olyan" alacsonyak, hogy a háztulajdonos nemcsak hogy hasznot nem húz belőlük, de még sok esetben rá is fizet a házra különböző adók és illetékek alakjában. A másik oldalon viszont a lakbéremelés újabb megterhelést jelent a bérlőkre, akiknek jövedelme nem igen emelkedik, vagyis ezzel a bérlők nagy részének életstandardja csökkenni fog. Miként lehetne tehát ezt a kérdést megoldani? A háztulajdonosok és & szakemberek azt állítják, hogy a lakbért hatszáz százalékkal kell fölemelni, vagyis az 1914. évi lakbér hatszorosában kellene megállapítani. Ezt úgy képzelik el, hogy a bért évente 40—S0 százalékkal emelnék. 40 százalékos emeléssel a maximális 600 százalékos határt a nagy lakásoknál ée üzemi helyiségeknél 1937-ben _ érnők el, a kis lakásoknál és kisebb üzemi helyiségeknél 1039-ben és az egészen kis lakásoknál 1940-ben. Nyolcvanszázalékoe évi béremeléssel a maximális lakbért a legkisebb lakásoknál is már 1935-ben lehetne elérni. Emellett még azzal a tervvel is foglalkoznak, hogy a fölemelt lakbéreket megadózta Iják, vagyis a magasabb lakbérek egy részét a háztulajdonosok az állam pénztárába szolgáltatnák be. — Végül még rendezendő a kéoysaerkila- koltatás kérdése. A koalíciós bizottságban az a nézet alakult ki, hogy a kényszerkilakoltatás elhalasztását azokban a községekbe®, melyekben a lakóvédelmet megtartják, a kény- szerkilakoltatást — a mai törvény szerint — három Ízben lehetne elhalasztani és pedig minden alkalommal három-három hónapra. Ez a rendelkezés kél-három évre szólna, a következő két-hároméves időszakban a kényszerkilakoltatás elhalasztását csak két esetre korlátoznák, a harmadik időszakban pedig, mely a lakóvédelem teljes megszűnéséig tartana, a kényszerkilakoltatásnál esak egyszeri, háromhónapos haladék volna megengedhető. Azokra a községekre, amelyeket kivesznek a lakóvédelem alól, a kényszerkilakoltatás elhalasztására vonatkozó rendelkezés csak egy évre szólna. Ezek volnának azok az alapelvek, amelyek alapján a koalíció lakásbizottsága tárgyalja a lakóvédelem kényes kérdéskomplexumát. (—P«r) Egy kérdésre három felelet! Miért • legjobban a Rákoay likórwpecialitáaok, melyek a leghíresebb, de méreg drága külföldi márkával szemben is fölveszik a versenyt? 1. Mert kizárólag friee, nemes gyümöteab® készülnek! 2. Mert töltés előtt évekig érnek és finomodnak! 3. Mert Csehszlovákiában az egyedüli likőrgyár, mely Ukórkülönlegességeit ultravioteti •agarakkal kezeli! E nézeteltérés következtében az építkezési nyolcas bizottság munkájának befejezése rövid időn belül nem várható. Tekintettel arra, hogy ez a kérdés a közvélemény nagy rétegét érdekli, kérdést intéztünk egy képviselőhöz, aki a koalíció lakásbizottságának tagja s aki a problémáról a kővetkező íölvilágositáseal szolgáit: — A probléma legfőbb és legfontosabb kérdései — mondotta informátorunk — a kővetkezők: A lakóvédelem a a vele összefüggésben lévő lakbéremelés kérdése, aa építkezési mozgalom ée az építkezések állami támogatása, a rendkívüli lakásszerzési rendelkezések és végül a kényuzerkilakoítatás ügye. — A la kévédé lemnél már féiig-meddig megállapodtunk abban, hogy a védelemből mindazok a községek kizárassanak, amelyek lakbéradót nem szednek, továbbá azok a községek, amelyeket a járási hivatal (miért nem a járási képviselőtestület?) indítványára az országos hivatal a lakóvédelem alól kivesz. Az eddigi törvény ugyan azt állapítja meg, hogy a kétezer lakosnál kisebb községek községi képviselőtestületeinek kvalifikált többsége elhatározhatja azt, hogy a községekben megszüntetik a iakóvédelmi kedvezményeket Kétezer lakosnál kisebb község összesen tizennégyezer van a köztársaságban, de az elmúlt évben csak 147 község élt eme törvény- adta jogával. Az eredmény tehát igen csekély, ami azzal is magyarázható, hogy az ilyen kis községekben a lakásprobléma már rendezve van, vagy nem játszik szerepet. A köztársaság összesen 15.405 községéből lakbéradót csak 572-ben szednek. Hodzta Bene$-e!ienes egyiégfrontot akar létrehozni Szlovenszkőn? A Lidové Noviny Hodzsának tulajdonítja a Slovensky Dennik Benes-ellenet vezércikkét — A Bortky-etet újabb érdekességei Prága, ápriHs 6. A Lidové Noviny jelenti: | A szlovák’ agrárius sajtó húsvéti számában l jelentették, hogy Hódítsa még mindig beteg, ji láto^atáeokat nem fogadhat, mivel az ©rvo- í eo& minden beenéigetéeí megtiltottak neki. Éppen énért $e*n egyes személyeket, oem I küldöttségeket nem fogad. Úgy látszik, ée j ez magától értetődő is, a beteg nyugalmat ; kíván, de Hodzsa nyugtalan lelke nem. so- 1 káig bírta el a tétlenséget.. Újabb leíiépéare * Bor&ky-aaeit ösztönözte. i A lap ezzel azt mondja burkoltan, hogy a | Slovensky Denniknek: „Egy prágai férfi" ' cimü ismert és általaink is ismertetett ve- : zércikkét Hodzsa irta. A Lidové Noviny föl- ! teszi a kérdést: mit célozhat Hodzsa legI újabb kampánya? Nézete szerint a* agráriusok Szlovenszkőn Kenés régi ellenségeit, a szlovák néppártot akarják megnyerni egy fcftsfa Bftaet-'eÜMiee 'ndg-í rák front létesítésére. A Borsky-eoetben különben ajabfe pörairté riák kerültek nyikvánoeságra. KúsiUt, hogy a Garuegie-alapitvájny minden évben átiratot kapott a külügyminisztériumtól, melyben a minisztérium három-hárem cseh publicistát ajánlott az alapítvány elnökségének tanulmányai ti ösztöndíjakra. Azonban a Car- negie-alapítván y nem vette figyelembe ezt az előterjesztést és az ajánlottak közt nem is szereplő Borsikyt hívta meg. A Benes- sajtó annak a véleményének ad kifejezést, hogy Borsky ajánlásában alighanem a* iskola- ügyi minisztérium részes. Ha e föltevés igaz. akkor ez nagyon szomorú fényt vet a prágai faktorok külföldi vetélkedésére. ügy látszik, a Bonsky-affér is egyike azoknak a’ titkos okoknak, melyek miatt Benődnek sikerült megkutatnia a külföldi kapcsolatokat annyira ápoló Hodzsát. Életbelépett a vagyontaiaa aggok állami segélyezésérái szóié törvény Kik kaphatnak állatni segélyt? — Az évi segély a községi hozzájárulással együtt 550—600 korona lesz A lakbéradó megállapítására különben a községi képviselőtestületek jogosultak. — Ezen számok alapján tehát azt a kérdést ia föl lehet vetni, vájjon nem volna-e jó mindazokat a községeket, amelyek lakbéradót nem szednek, egész tömegükben rávenni a lakóvédelem törlésére, természetesen ismét csak a községi képviselőtestület abszolút többségének határozata alapján. — Az eddigi tárgyalások folyamán még az í ai indítvány is fölmerült, hogy a lakóvédelem alól kiveendök volnának olyan épületek, amelyek közcélokat szolgálnak, avagy bizonyos testületek, jótékony intézetek tulajdonát képezik. A lakóvédelem megszüntetendő volna még az üzlethelyiségekre és műhelyekre is, vagyis mindazon helyiségek esetében, melyek nem lakáscélra szolgálnak. Ez utóbbi helyiségekre a lakóvédelmet természetesen nem egyszerre, hanem eöáJk fokozatosan szüntetnék meg. Rendezendő föltétlenül még a lakásföhnon- dás kérdése is. Elsősorban szabadabb kezet kell biztosítani, a háztulajdonosnak., ha saját házában saját céljaira, gyermekei részére, Prága, április 6. A törvények é*s rendelőtök gyűjteményében megjelent az aggkoriak állami támogatásáról szóló tövény. Miután szerkesztőségünkben számosán kérdezősködtek a törvényről, szükségesnek tartjuk a most már életbelépett törvényt ismertetni. E törvény szerint aggkori állami támogatásban mindazon csehszlovák állampolgár részesül-; hét, aki ez évben 63.-ik életévét elérte, vagy ' túllépte és sem a szociális biztosításnak, sem | pedig a mag'á maik aj mázolták nyugdijbiztositá- j sánalk kedvezményeiben nem részesül, vagyontalan és munkaképtelen. Az állami, támogatás személyenként Ötszáz korona. Két közös háztartásban élő személynél a támogatás személyenként csak háromszáz-háromszáz korona. Ha azonban ez a két személy tartósan beteges és állandó ápolásra szorul, a segély egyenként ötszáz koronára emelhető. . Az állami támogatáshoz hozzájárul az a község, amelyben a támogatásban részesülő személynek illetősége vau. A községi hozzájárulás a következő: 50000 lakosnál nagyobb város részéről 20 százalék, 2000 lakosnál nagyobb községeknél 15 százalék és ennél kisebb községeknél 10 százalék. A községek tehát évente as állami segélyhez 50—1000 ke- rónával járulnak hozzá, vagyis az egész segély 550—600 koronát tehet W évente. A® állami támogatás ein veréséért a kérvények az illetőségi helyen Írásban vagy szóban terjeszthetők be s a községi eéőljáróeág a kérést a járása hivatalhoz továbbítja a szükséges személyi adatokra ée a kérvényező anyagi viszonyaira vonatkozó meLlékletetckei együtt. Az okmányokkal ellátott kérvények ügyébe® az illetékes járási hivatal dönt. Az állami aggkori támogatásra vonat közé kérvények bélyeg- és illetékmentesek. Aki már 1929 január elsejétől visszamenőleg akarja a segélyt élvezni, az a kérvényt a törvény kihirdetése napjától számított három hónapon belül, vagyis legkésőbb 1929 június 30-ig nyújtsa be. Miután az állami támogatás elnyeréséhez a legfontosabb bizonylat a születési bizonylat lesz, ajánlatos, hogy azt minden kérvényező szerezze be (bélyegrnenlesen) és mellékelje kérvényéhez. Ez évben csak az részesül állami támogatásban, aki már elérte 65.-ik életévét: Aki tehát ez évben csak 64 éves, az csak 1930-ban kérvényezheti az állami segélyben való részesedést. As állam az első évben az aggkoriak segélyezésére 42,300.000 koronát irányzott elő, a községek hozzájárulása pedig 5,513.400 koronát tesz- A statisztikai kimutatások szerint körülbelül százezer ember részesül majd ilyen állami segélyben. Bécsben megkezdődtek a magyar-román optáns- tárgyalások Bécs, április 6. Tegnap folytatták Becsben & magyar—román opt&nstárgi ;i >- kát. amelyeken rekapitulálták a dele;. eddigi eredményét. Uir szerint az elvi megállapodás minden kérdésben létrejött. Valószínű hogy a további tárgyalás során már csak a fizetés technikáját kel) megállapítani. Remélhető, hogy ex ügyben rövidesen létrejön a teljes megegyezés. Az érdemleges tárgyalásokat ma folytatták. Í»3S ánrfü* 7. T*sáxn*p. | Európa legtartalmasabb Emésztési zavaroknál éhgyomorra fél I Az o iLllK? I T» n feeserQwiz-forrása. ,p"»‘Jjr A* ismáiidí helyett ne f ^ a d I o jf e B mást. V Mindenütt kaphat ó. J
