Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-30 / 99. (2024.) szám

1929 Április 30, lce<KL A világ leggazdagabb embere Löwenstein Alfréd karrierje — A fantázia és az üzlet — Egy i ember, aki nem ismerte a lehetetlent és lehetetlenül pusztait el Maurice Privot emlékezéseiből, a „La vie et la mórt d’ Alfréd Loewenstein" cimü könyvéből valók az alábbi feljegyzések. „A munka fanatikusának, Alfréd Loewenstein- nek szüksége volt arra is, hogy feszültségét eny­hítse. Biarritzi és angliai birtokán szokta magát kipihenni. A leicesteri grófságban megszerezte ma­gának Méltón Mowtrayt, ez a birtok joggal a nem­zeti műkincsek közé volt sorolható, pompás bútor­zatával, szép parkjaival és gyönyörű épületeivel. Melton-Mowtray különösen azért volt kedves a számára, mert a walesi herceg annak környékén rendezte parforce vadászatait. Loewensteinnek gyönyörű vadászfogatai voltak, hallatlan fényűzés arhaizálta inasait, a régi angol vadászszokásoknak megfelelően. Tisztafaju kutyaialkái hibátlanok és gáncs nélkül valóak voltak. Válogatott race-lovai főképp Ír­országi fajták voltak, az ir csikó 'hallatlanul al­kalmas rókavadászatnál, teste pedig egyszerűen pompás. Alfréd Loewenstein vendégül látta vadászatán a londoni City valamennyi kiválóságát, ismert bankárok, a belga udvar legelőkelőbbjei, előkelő angol udvari méltóságok és maga a walesi herceg tisztelték meg házát. Négyszáz hektár terjedelmű erdőt mondhatott magáénak és igy nem csoda, hogy maga sem ismerte teljesen a saját birtokát. A golf és a tennisz sok látogatót vonzott. Minden este híres kvartett játszott a Loewenstein-házban kamarazenét. Külön házizenekar szolgáltatta a tánczenét. Aki játszani akart, bement a kártya­szobába, amely mellett ott állót a bár, amelyben a legjobb kocktailt keverték. Ez a pompás és ven­déglátó kastély természetesen óriási népszerűség­nek örvendett. A szolgaszemélyzet számára külön tánchelyiség volt, ahol a vendégsereg személyzete a hangosan beszélő által közvetített zenére táncol­hatott Alfréd Loewenstein is kártyázott, már csak azért is, hogy udvarias kötelességet teljesítsen vendégeivel szemben. Természetesen veszített. Mindén idegfeszültség nélkül vett részt a játék­ban, tisztára azért játszott, hogy szórakozzék. A játék esélyei nem érintették, valóban csak a kis játékosok azok, akik izgulni tudnak. Loewen­stein azonban éppen ezért igen sokszor kellemet­len helyzetbe került, azaz: nyert. Alfréd Loewenstein grata persona volt az angol udvarnál, igen sokszor fogadták őt. Estélyei semmi kívánni valót nem hagytak hát­ra; a portói kitűnő volt, a madeira isteni, ! a whisky százéves, a menü olyan, aminőt az udvar­nál sem lehetett mindennap találni. A konyakot egyenest a Ohamitte tartomány termelőitől vette, nem törődött az árakkal. Álarcos ünnepségei világszerte elismerten egye­dülálló ünnepségek. Egyszer az Ezeregyéjszaka, máskor a „Dandyk", ismét máskor „XV. Lajos kora", vagy „A francia empire* volt a cimük ezek­nek az estélyeknek. Ötven diszautó hozta a ven­dégeket. Loewenstein asszonyt 20 millió frank ára ékszer diszitette egy alkalommal, de a háziúr kilopódzott a termekből, elment, hogy az üzleti táviratokat átvegye és hallani le­hetett a repülőgépek zúgását, mert Loewenstein repülőfutárokkal rendelkezett, általuk vezettette ügyeit. Római fantáziákat meghaladó ünnepeket is ren­dezett Loewenstein. Egy alkalommal ötven ló állt elő a vendégsereg szolgálatára, kivilágított fák­lyákkal, a vadőrök rókákat fogtak be, azokat is világitó lámpásokkal szerelték fel és megkezdő­dött a boszorkányos éjféli hr 'tóvadászat. A hold­sütötte erdőn, a felriasztott vadak lármája közben lovagolt a kísérteties üldözőcsapat, az élén Loewen- steinnel és feleségével. Hazatérve Loewenstein fürdőt vett. felkelti az álmos titkárokat, újra át­öltözik és miközben üzleti sürgönyeit diktálja, új­ra megjelenik vendégei közt. Néha eltűnt hajnaltájt,' ilyenkor egy repülőgép vitte őt La Bourgetbe, feltűnt Parisban és üzleti ügyeit elintézve visszatért Angliába. Ezekre az utazásaira a legjobb pilótákat szerződtette, akik nem féltek a viharoktól és a légköri zavaroktól, ügy tért vissza házába, mintha csak a szomszédba ment volna egy barátságos tereferére. Mindenkor kifogástalanul öltözködött és repülőutjai után is szál ónöltözék be bújva jelent meg hajnal tált ven­dégei közt. Ha lehet, akkor még pompásabb volt a biaritzi villa. Rózsák és egyéb csudaszép virágok illatoztak a parkjában, a repülőgépek egész raja állt állandóan a hangá­rokban. A villa meredek sziklaparton feküdt, ahonnan egész Biaritzra átfogó kilátás nyílt. A Begonia-villa híres volt történelmi múltjánál fogva is: falait olyan festmények díszítették, me­lyeket minden turista kötelességszerüen meg­nézett. Bútorai értékes fából valók, faragásokkal ékes műkincsek. Mikor Loewenstein az alkalmazottak seregével megérkezett, a villában lakó cselédség kettős tér­fala között vonult be. Rendesen óriási kísérettel érkezett. Kíséretében ott voltak belga barátai, sógornői, sógarai, Albert király kamarásai. Loe­wenstein mindenüvé utolsónak szállt be és ki. Utolsó volt a Pullmann-kocsikon, utolsó volt az autóban. Ha Biarritzba érkezett, a posta előre gondoskodott a murik a többlet elvégzéséről, rendő­rén két kisegítőt dirigált Biarritzba. mert Loewenstein néha 76.000 frank értékű siirgöny- lorgalrnaf jelenteti naponta. Bkrrit* egész beszédtémája ilyenkor Loewert­I stein volt. Biarritzban Loewenstein honosította meg a lóversenyt. Másfélmillió frank kellett a ló- versenytér építéséhez és a bankár szó nélkül, anélkül, hogy kérték volna, kifizette ezt az összeget. Az első versenyeken maga lovagolt, a hivatásos zsokék mellett ő nyerte a versenyeket. Remekül ülte a lovát, karcsú alakja -ssziről felismerhető volt a nyeregben. Loewenstein egyetlen szórakozása a verseny­lovaglás, az autóvezetés volt, a repülést — leg­nagyobb sajnálatára — csak idegenek vezetésével gyakorolhatta. Este lement a kaszinóba, kötelességszerüen ját­szott, majd két titkárától kisérve hazatért és ren­desen reggel háromig üzleti levelezését intézte. Guétary fürdőhelyet egyedülálló európai fürdővé akarta tenni. Terve szerint itt lettek volna a világ legelőkelőbb szállói, a legdrágább divatszalonok, a legpompásabb fürdőintézetek és a legelőkelőbb társaság. Minden elkészült már, a tervek készen voltak és ekkor Alfréd Loewenstein, a világ leggazdagabb embere, akit nem hozott zavarba, hogy felesége nyakáról félmilliárd értékű ékszert raboltak el... rejtélyes utón kiesett a repülőtériből és a halak martaléka lett. A nagyság végétért, Alfréd Loewen­stein eltűnt a világ színpadáról. London, április 27. Mahatma Ghandi, aki nem egyszer adta már egészen világos tanujelét annak, hogy mepnyire a hatása alatt áll Tolsztoj tanainak, most, úgy látszik, kezd minden tekintetben a nagy orosz próféta-iró sorsára jutni. Mint aho­gyan Tolsztoj meghasonlott a feleségével, ami­kor a családjában is alkalmazni próbálta el­veit: most Gandhi is egyre inkább ellentétbe kerül a feleségével és a családjával. Ez a különös próféta, akinek egyéniségé­ben olyan sok van Tolsztojból, Leninből, Rous- seauból, sőt Buddhából is, most szenzációt keltő cikket irt a lapjába. A cikk eime: „Szé­gyenem és szomorúságom4'. Megdöbbentően, szinte ijesztően őszinte Írás ez. És ami a leg­fontosabb, nemcsak önmagával szemben kí­méletlenül őszinte Gandhi, hanem a közvet­len környezete tagjaival szemben is. Kissé rezignált Írás ez. Gandhi Sabarmati mellett már évekkel ezelőtt megalapított egy kis közösséget, egy miniatűr társadalmat, amelyben megpróbálja a gyakorlatba áttenni tanításait. Aki követni akarja Gaudhi tanait, eljön ide és békében élhet, munkálkodhat ebben a puritán testvéri közösségben. „Ash- ram" a neve Gandhi közösségének. És a pró­féta most arról ir cikkében, hogy még ebben a közössségben sem tudta teljesen érvényesí­teni a tanításait, még itt is vannak bűnösök, sőt éppen Gandhi legközelebbi családtagjai. Gandhi mindent megír róluk s nevüket is ki­írja, mert a titkolódzás a legnagyobb bűn sze­rinte. Felsorolja az Ashram bűnöseit. Első helyen áll a saját unokatestvére. Az unokatestvér az évek során különböző apró jelentéktelen lo­pásokat követett el. — Ez nekem nem fájna olyan nagyon, — Írja Gandhi — ha unokatestvérem komolyan megbánta volna súlyos bűnét. Mi azonban csak véletlenül jöttünk rá a bűncselekményei­re és ő még akkor is próbálta tagadni a dol­got. Most eltávozott körünkből, de remélem, hogy idejét a bünbánat keserű könnyei között tölti és nemsokára megtisztultan fog közénk visszatérni. A következő bűnös: Gandhi felesége. A próféta igy ir asszonyáról: — Azt hiszem, minidig tiszta életet élt, de erényeinek fehérségén itt is, ott is fekete fol­tok tűnnek szembe. Bár tanításai hatása alatt, hitvesi odaadásból és szeretetből lemondott minden földi birtokról, mégsem halt meg szi­vében teljesen a vágy a tulajdon után. Elmondta Gandhi, hogy fájdalmas megle­petéssel jött rá, hogy felesége az idők folya­mán 20Ö rúpiát tett félre megtakarított pén­zéből. Amikor GandM megtalálta nála a 200 rúpiát, alaposan megrótta, elvette tőle a pénzt és felosztotta az Asihram lakói között. Az asz- szony ekkor igaz megbánást mutatott, azon­ban rövid idő múlva Gandhi ismét talált nála 4 rúpiát. — Azt hiszem, most már igazán megbánta ezt a nagy bűnt — írja Gandhi. — Beleegye­zett abba, hogy ha ismét visszaesnék a bűn­be, elhagyja közösségünket. A harmadik bűnös a telep egy férfi tagja, aki a telep eg.' nőtagjával szerelmi viszonyt folytatott. Ezt valóságos tragédiának tartja Gandhi és azt mondja, hogy az ilyen példa végzetes hatással lehet a közösségre. Cikke végén önmagát analizálja. Az a vé­leménye, hogy a telepen elterjedt bűnök tu­lajdonképpen csak az ő bűnös lelkének a ki­sugárzásai, mert őbenne is sok bűn lakozik még. — Mit tegyek? — kiáltja kétségbeesetten. Meneküljek el, legyek öngyilkos, falazzam be magamat, fogadjak örök böjtöt, vagy mond­jak le a közösség pénzügyeinek vezetéséről és minden közfunkcióról? Cikke végén azért mégis optimisztikusabtb hangba megy át Gandhi, de azt írja, hogy meggyőződése szerint előbb-utóbb mégis csak beigazolja létjogosultságát az ő közössége. vállalhatott az Amerikában éppen kezdődő futballűziefben. A „soceer", ahogy Ameriká­ban a futballt hívják, egyre nagyobb népsze­rűségre tesz szert és vele együtt emelkedett Maximi lián Krauss dr. társadalmi tekintélye és vagyoni jóléte is, aki most már elnöke az amerilcai futball bajnokcsapatá­nak a Hakoáhnak. Krauss dr. emellett természetesen nem hanya­golta el orvosi prafcszisát sem. Mrs. Margaret Sewel néhány évvel ezelőtt ápolónői tamlo- lyamot végzett és mint ápolónő jelentkezett az orvosnál, aki alkalmazta is. Két esztendeig dolgozott az orvos rendelőjében a szép szőke Margaret és ismerősei úgy tudták, hogy az a jó barátság, amely a két embert összefűzte, akkor sem szakadt meg, amikor az asszony más foglalkozás után nézett. Az utóbbi időben Margaret a Brodioay egyik mulatójában mini énekes­nő lépett fel és szép sikereket aratott, de fentartotta az összeköttetést az orvossal. Aznap délután, amikor hazulról azzal a be­jelentéssel távozott, hogy meglátogatja orvos- barátját, azután hazatér, Krauss dr. már be­fejezte rendelését és sétára indult. Amikor kinyitotta előszobája ajtaját, a küszöbön eszméletlenül találta az asz- szonyt. Azonnal bevitte rendelőjébe, élesztgetni pró­bálta s amikor ezek a kísérletek sikertelenek maradtak, autót hozatott és a legközelebbi kórházba vitte. Itt sem tudtak rajta segíteni: a szép szőke asszony tiz perc múlva meghalt. Már az első pillanatban kétségtelen volt, hogy méreg áldozata lett, de a boncolás nem tudta kimutatni, hogy a méreg hogyan jutott szervezetébe. Krauss dr., akit a rendőrség töibb ízben kihallgatott, úgy vallott, hogy tudomása szerint az asz- szony mindig egészséges volt, orvosságot nem szedett és igy halála nem lehet véletlen. A nyomozás a titokzatos ügyben teljes erővel folyik és egész Amerika sporttársadalma nagy érdeklődéssel néz a fejlemények elé. Egy newyorhi magyar orvos és egy szép énekesnő titokzatos esete Maximilian Krauss dra Hakoah elnöke, haldokolva vitte kórházba régi ismerősét, az énekesnőt, aki méregtől halt meg Newyork, ápirilis 29. Amerika sportkörei­ben nagy feltűnést keltett egy fiatal nő meg­magyarázhatatlan, titokzatos és gyors halála, mert az illető életének utolsó utára indulva kijelentette, hogy Maxmilian Krauss dr.-t, a newyorki Hakoah elnökét, fogja meglátogatni és egy órával később ugyanez a Krauss dr. szállította be eszméletlenül a kórházba, ahol tiz perc múlva meghalt. Mrs. Margaret Sewell, aki 34 esztendős, szép, szőke elvált asszony volt és édesany­jával és iizéves kisleányával lakott, délután félöt óra tájban azzal ment el hazulról, hogy meglátogatja régi ismerősét, Krausst, azután hazajön. Közben beesteledett, de Margaret nem tért vissza. Anyja egész éjszaka nem hunyta be a szemét és korán reggel a rendőr­ségre sietett, aho bejelentette leánya eltűné­sét. Itt tudta meg, hogy a fiatalasszony már több mint tizenkét órája hatott. Krauss dr. a háború után költözött Newyork- ba. A háborút megelőző eszetend ékben Budapesten orvos volt, azután bevonult és 1918-ban mint százados szerelt le. Budapesten a nehéz gazdasági vi­szonyok között nem tudott megfelelően el­helyezkedni, mire megszerezte az amerikai beutazási engedélyt és Newyorkba utazott. Mint régi sportember, itt hamarosan sok összeköttetésre tett szert, pacienturája meg­nőtt és nemsokára anyagilag is érdekeltséget Első szlovák ékszer-, arany- és ezüstgyár Tulajdonosok: FROSTIG TESTVÉREK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon O-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak j% engedményt kapnak Javításokat azonnal eszkőzlünk Páris, április vége. A párisi érdeklődés középpontjába az utóbbi időben minden mást elhalványítva egy- amerikai milliomosnő, Vera Schutz asszony került, aki ellen férje, a francia Henri Duminy válópert indított. Az elkeseredett férj azzal indokolta s támasztotta alá válókeresetét, hogy kedves neje pazarlása a fantasztikumok határán mozog, amely még „saját amerikai4' vagyonával sincs összhangban. A férj ügyvédje, Páris legnépszerűbb prókátora: Henri Róbert, a válási keresetben rendkívül érdekes adatait sorakoztak fel a hihetetlen és őrületes pazarlásnak, amivel az ifjú amerikai asszony nem­csak a férjét, de egész Párist meghökkentette. Vera Schutz nem egyszer adott 500 franc borra­valót a luxuséttermek pincéreinek. Naponként át­lag tizenkétszer „élvezte" a coctailt Hogy szük­séges monokli-készletéből véletlenségből is ki ne fogyjon, 1500 darabot rendalt belőle egy optikus­nál. Még azon a napon 120 pár cipővel, 40 kalap­pal, 60 lovaglóostorral, 30 kutyakorbáccsal frissí­tette fel háztartását... Ezenkívül meg volt az a szerény szokása is, hogy havonként kétszer-háromszor megfürdött pezsgőben, barátnői részvételével. Nyáron pedig évakosztümben sétált villája kertjében, nagyszámú tisztelői a kerítésen kívül csodáltál-, lm ezt a kis szórakozást is csakhamar megunta, másnap már egy leheletvékony fürdőtrikóban végezte sétáját. Ez alkalommal rögtön 92 darab .fürdőkosztümöt, rendelt, a szivárvány egész szinpomáját kimerítve és hozzá színben teljesen megegy-rtí 92 napernyőt. Az ügyvéd keresetében csak úgy hemzsegnek a „különös" pazarlás esetei, amelyekkel Duminy asszony elűzte üres órái unalmát. Egy szép napon például csodálatos óriás lepkére bukkant valame­lyik párisi kirakatban. A lepkét évtizedes szorgos kutatás és vadászat után egy természettudós fogta Afrikában. Mikor a boltban tudtára adták, hogy a ritkaság nem eladó, rögtön 13.000 francot ajánlott fel érte. — És feldíszítette ve’1 az egyik kalapját „a kevés közül". Estére azonban már megunta s lepkéstül komornájának ajándékozta. A legjellemzőbb eset talán a következő: Duminy asszony egyszer társaságával egy bárba tért be. Sajnos, sehol semmi hely. Rögtön hivatta a tulajdonost és kifejezte neki abbeli szándékát, hogy hajlandó a bárhelyiséget az egész készletével (k. p.) azonnal megvásárolni — csak a vendégeket távolítsák el. A közönség felháborodása azonban megakadályozta a kitűnő üzletet. Vera Schutz egy kaliforniai jazzbaud tulajdonosa, aki háború után hatalmas pénzékel zenéli össze. Páris bolrányhiénái izgalommal teljes érdeklő­déssel tekintenek a szenzációs lási botrány ele. A bíróság több mint valószínű, kimondja a bol­dogító igent. / 6 „Szégyenem és szomorúságomu Gandhi megrázó önvallomása Madame Duminy 1500 monoklija A pazarló amerikai asszony válópöre

Next

/
Thumbnails
Contents