Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-28 / 98. (2023.) szám

w^srm>vtasKsaa.*t. ^u&MHtmB&ímGevH^xíiauvauivMUSBmn 7 T>PAy;AtM MifeaxtHlMjö® nem engedélyezett tonuatöbbletéből. Gibson elve nem jelenti ugyan a meglévő flottaépit- kezések csökkentését, de föltétlenül elejét ve­szi a további fegyverkezésnek, mert olyan tár­gyalási bázist teremt, amit Anglia is, az Unió is elfogadhat és érdekeik teljes megóvása mellett nem kénytelenek többé egymást túlli­citálni a cirkálók építésében. Baldwin egyik választási beszédében sietett bejelenti, hogy magáévá teszi Gibson el­vét. 1, gy © sí Gottdiener pis^FfHOT Az Unió válasza az volt, hogy Angliához ha­sonlóan és szédítő tempóban ugyancsak cir­kálókat kezdett építeni. Mivel kedvező anyagi föltételekkel rendelkezett, hamarosan túl­szárnyalta az angol építkezéseket. Legújab­ban tizenöt darab modern tizezertonnás cir­káló építését határozta el, ami érthető mó­don óriási izgalmat keltett Angliában. Hamarosan olyan versenyfegyverkezés in­dult a két hatalom között, amelyhez hason­lót a világ soha nern látott s amelyhez ará- nyifcva a háboruelőtti német—angol flotta­verseny, az IhOG-os angol dreadnought megépítésétől kezdve a négy német Nas- sau csatahajón, az angol Lyon- és Queen- niarv-íipusokon át egész a német König-ig és Ersaíz Wörth-ig, jámbor gyermekjáték­nak tűnik. Anglia végső felelete az angol—francia flot­ta egyezmény megkötése volt, ami ismét nem egyéb, mint az amerikai fegyverkezés zseniá­lis kijátszása. Mint ismeretes, a washingtoni egyezmény az 5:5:3:3 arányt határozta el a flottaépités terén, ami azt jelenti, hogy ha Anglia öt csatahajót épít, Amerika is ötöt építhet, Franciaország és Japán pedig hár- mat-hármat. Nos, az angol—francia flottaegyezménnyel a brit diplomácia ügyes sakkhuzással a sa­ját ügyének tudta megnyerni a francia flot­tái s állandó együttműködésre kötelezte azt, ami azt jelenti, hogy az angol érdekelt­ség a washingtoni egyezmény betartása mellett is nyolc hadihajót építhet addig, amig az Unió ötöt. Amerika ezentúl az egy­séges angol—francia flottával kénytelen számolni s mivel nem bújhat ki a washing­toni egyezmény kényszerzubbonyából, automatikusan kedvezőtlen helyzetbe kerül. Hesver Kezdeményezése így állt az ügy, amikor a harmadik lefegy­verzési előkonferenciát összehívták. Gibson, Amerika delegátusa, néhány nappal ezelőtt, azonnal a harmadik előkonferencia elején, feltűnő engedményeket jelentett be Amerika nevében. Hajlandó volt beleegyezni a nagyobb és kisebb tengeri hatalmak kategóriáinak föl­állításába és abba, hogy minden tengeri hatalom elsősorban olyan hadihajókat építhet, amilyenek érdekeinek megfelelnek. Természetesen csak úgy, ha az egyik hajó­nem tonnatöbbletét leszámítja a másik hajó­A tengeri lefegyverzés problémája ezzel rend­kívül kedvező mederbe jutott és remélni le­het, hogy a tengeri hatalmak lélegzetfojtó ver- seuyépitkezése megszűnik s minden visszatér a washingtoni szerződés kedvezőbb légköré­be, ha nem is jelent teljes leszerelést, minden esetre kevésbé veszedelmes és erőtrabló, mint a korlátlan tengeri-flottaversengés. Gibson genfi szerepeltetése Hoover elnök első nagyobbarányu külpolitikai kezdeménye­zése volt s megállapíthatjuk, hogy az uj elnök, akitől mindenki erélyes és meglepő intézke­déseket várt, sikerrel mutatkozott be a genfi nemzetközi porondon. Coolidgc passzív és visszavouultan puritán politikája után Hoover ismét az agresszív kezdeményezés politikáját követi, mint Wil- son vagy Harding. Nem nyugszik bele a dolgok természetes fo­lyásába, hanem önmaga kezdeményez és ön­maga igyekszik az eseményeket kellő meder­be terelni. Ezek után mindenki kíváncsian várja, hogy mily visszahatása lesz a genfi kezdeményezésnek és Hoover agresszív poli­tikájának egyáltalán a párisi aeropagusnál, ahol ugyancsak szükség volna jónéhánv ötle­tes amerikai gesztusra a félreértések és az ellenségeskedések kikerülésére. Csakhogy pénzügyi tekintetben sokkal nehezebben vál­toztatható meg Amerika állásfoglalása, mint akár a lefegyverzés, akár az uj háború kérdé­sében, akár másfajta problémáknál. Visszaesés! Miután Genfben kitűnő lendületet adtak a teugeri lefe/wverzés megoldására irányuló munkának, sajnálatraméltó visszaesés követ­kezett be. A bizottság nem foglalt állást a gázháboru és a légi háború ellen és nem azo­nosította magát Litvinov lefegyverzési tervé­vel. El kell ismém fink, hogy a® európai ha­talmak helyzete rendkívül nehéz. Minden­ki aaját biztonságúit félti és attól tart, hegy az általában ingerült európai atmoszférá­ban egyik szomszédja nyomban megtá­madja, amint leszerel és védtelen lesz. Égjük sem bízik aibíbam, hogy a másik őszin­tén leszerel é3 rettegésében sohasem saüm- tiedn meg a gyanúsitásokat: hátba módod ta­lál a szomszédi, hogy a Leszerelési konven­ció kijátszásával mégis fegyvert és hadsere­get rejtegessen és ailkalcmadMin lecsapjon a védtelenül kiszo lgállta tott na ? Egyik mát mondja, Oroszországiban nem lehet megíbixr ni, a másik azt mondja, Németországban nem lehet megbízni, a harmadik azt mond­ja, Franciaország katonai iimiperi aliizmusa semmi körülmények között sem szűnhet meg. így hát a delegátusok túlzottnak látszó óvatossággal látnak munkához és a leg­csekélyebb részleteik megbeszélésénél is na-pokig. sőt évekig elidőznek. Úgy kerülik a lefegyverzés kérdését, minit a macska a forró kását és egyik sem mer kec&- deményezni, mert egyik sem akarja magát kiszolgáltatni a szomszédnak. Ebben az atmoszférában a messziről jött pártatlan harmadik kezdetmén yezjése csak üdvös lehel és ezért várt mindenki sokat Amerikától, nemcsak a tengeri, hanem a szárazföldi le­fegyverzés előkészülésében is. Az idő sürget és ne»m lehet a lefegyverzé­si bizottságot meddő munkával foglalkoz­tatni. Egyrészt a közvélemény háborodik föl e el­veszti bizalmát a folyton eredménytelen ta­nácskozások iránt, másrészt a jóvátétel sür­gős megoldásra váró problémája követeli, hogy a lefegyverzés megtörténjék és bekö­vetkezzék annak várt eredménye: az ameri­kaiak nagy kölcsömtörlésá gesztusa, Amerika a francia militarizmus pártján A* Unió vúrva-vúrt kezdemé nyesése tegnap megtörtént. Sajnos nem ©légitette ki azokat a várakozásokat, amelyeket a semleges és legyőzött bék©barátok nagy része fűzött hozzá, Gibson nagy feszültség­gel várt beszédében bejelentett©, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a megegyezés siettetésének érdekében haj­landó koncessziókat tenni a francia állás­pontnak és nem ragaszkodik többé a tel­jes leszerelés merev dogmájához. A teg­napi amerikai beszédet valószínűleg je­lentős kulisszák mögötti diplomáciai pur- parlé előzte meg. Azért, hogy Anglia és Franciaország elfogadják az amerikai flottal eszerelési tervet, a washingtoni kormány kénytelen volt engedni száraz­földi leszerelési koncepció jóból, amely alapjában réve nem érdekli és amely mellett eddig csupán humanisztikus szem­pontból tartott ki. Gibson beszédét elég rokonszenves mezbe öltöztette, amennyi­ben körülbelül azt jelentette ki, hogy jobb valamit elérni, mint semmit és inkább kell engedni a teljes követelésből, sem­hogy csődöt mondjon a* egész tanácsko­zás. Bejelentette, hogy a% Unió enged ed­I láthatatlan ellemég & Prágai Magyar Hírlap eredati regénye Irta; DARVAS MOS a) A LÁTHATATLAN LÉGI FLOTTA Egész London talpon volt. A láthatatlan légi flotta a rendes alnminiumgépek százaitól kísérve, a város fölött kerengett. Mintha óriá­si dongóméhek raja búgta volna a kísérteties kardalt, mely megreszket tette a levegőt. A fülsiketítő muzsikától az emberek lába alatt rengett a föld s a fülük megrészegedett. A láthatatlan carvonit-flotta száz gépe most in­dul Japánba baráti látogatásra. Az örök köd városa fölött kivételképpen derűs ég mosolyog. A hurrázó százezrek nem­csak a croydoni repülőtéren, hanem London uccuin is mámorosán figyelhetik a nagyszerű színjátékot. Rajonként szókénnek föl a láthatatlan gép­madarak s a levegő kékjében hártyaszárnyu átlátszó szitakötőkké válnak s eltűnnek a né­zők szemei elől. Nemcsak a szárnyuk átlátszó, hanem egész testük is. Csupán a repülőgép begyében sutéilik valami határozatlan két kérdőjel, a pilóta és a megfigyelő. A gép motorostul az uj, átlátszó fémből, a carvon itból készült s ez az ut most az uj gé­pek vizsgája. Anglia először küldi a sziget- ország partjain túlra, a láthatatlan repülőgé­peket. Az expedícióval maga a fiatal fölta­láló darvon alezredes is ufrakeb A légi haderő első lordja, Byrd tábornok ezt a parancsot adta ki: — A cél: Japán. Útirány: Északi sarki ten ger, a Behring-szoros és a Csendes óceán. Tokiéi' n incs kényszer 1 eszáIIás. A lé'(tengerészet első lordja azért válasz­tó! ia e/j az emberneinjárta utat, mert min- d'Miképp I:.katlan területek fölött kell a re- I ölhv'lnrik elérnie Tokiót, nehogy valamelyik pép íy'-n /.e/.erleszűllás, vagy halálos baleset kövei|..r/Jéb.'.)'i idegen ország földjét érintse s ott avatatlan kezekbe kerüljön. A fehér ha­lál országában le lehet zuhanni, a hallgatag sarki tenger jégvilága híven s örökre meg­őrzi az ölébe hulló katonai titkokat. Vala­hány raj csak fölröppent és bucsukörözéssel utoljára tisztelgett Albionnak, ebben a kiváló Ívelésben benne volt a halálbamerószkedők szorongó, büszke érzete. — Ave Albion, morituri Te salutant! Byrd tábornok a díszpáholy bari ült a Trón­örökös jobbján. Félig főrendező volt itt, félig néző. Az első pillanatra inkább piros-pozsgás anglikán lelkésznek látszott az angol katonai repülésügy főintézője. — Nagyszerűen vág minden, — szólt a Trónörökös Byrd tábornokhoz, miközben te­kintete Byrdtől jobbra siklott s meleg suga­rat vetett Miss Lucy Byrd nemes arcélére. A leány a repülőtér egyik sarkára meredt s mély tengerzöld szemét mintha rejtett könny növelte volna ragyogóbbra. Byrd. jóleső örömmel bólintott. Most, hogy három perc múlva az utolsó három repülő­rajt is útnak indítja, egyszerre azt érezte, hogy a szive is szárnyalni kezd. Az üdvrivalgás, a motorok részegítő bugá­sa, a rohanó élmények tarka zsibongása köz­ben az az érzése támadt, hogy ezt a helyzetet, ezt az egész élményt már egyszer megélte. Valahol, valamikor, olyan elevenen érzi, csak még a helyre nem emlékszik, egész bizonyos, a siker ül tségnek éppen ilyen diadalmas ér­zése volt; mikor lehetett? Mintha a füle dugult volna be, a motorbú­gást harangzúgásnak hallotta. Igen, csak a ha­rangzúgás és a gépfegyverek harci muzsikája tudja úgy részegíteni a tömegleiket, mint a repülőgépek zajának orkánja, — gondolta magában s eszébe jutott,'hogy repülőtisztté való avatásakor zúgtak igy a harangok és első harctéri repülése alkalmával hallotta igy a gépfegyvermuzsikát. És akkor érzett hasonló dia dal érzést. Mert a láthatatlan gépek rendszerének dia­dala nem kis részben az ő sikere. Húsz év óta kereste laboratóriumában az uj fémet, mely könnyebb az alumíniumnál, ©llentállóbb az acélnál és átlátszó, mint az üveg. Bár nem ő találta meg, hanem Carvon alezredes, de a módszert, az utat ő jelölte meg. Az ő eszmé­jére épül most föl az uj angol légi flotta, mely láthatatlan carvouilgépeivel bármely pilla­natban — talán egy félórás légi ütközettel — a világ korlátlan ura lehet. Most már jöhet hogy Schmidthauer Európa lejjtarta^masafoíb k eserü viz-f orrása $ mSimf BEvem egyediül a maga nemében. Gyomor- és bél tisztító hatása páratlan. Rendszeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, sok esetben elegendő m.ár néhány evő kanállal is FOntós-isnerieW és gyówiavalai minden palackhoz mellékelve. 1929 április 26, vasárnap. Egy kérdésre három felelet! Miért a legjobbau a Rákoay likőrepecialitáaok, melyek a leghíresebb, de méreg drága külföldi márkával szemben le fölveszik a versenyt? 1. Mert kizárólag friss, nemes gyümölcsből ké­szülnek! 2. Mert töltés előtt évekig érnek és finomodnak! 3. Mert Csehszlovákiában az egyedüli likőr- gyár, mely likőrkülönlegességeit nltraviolett sugarakkal kezeli! digi álláspontjából a kiképzett tartalék te­kintetében 8 ámbár továbbra sa áron s véleményen van, hogy a kiképzett tarta­lék a hadsereg kombattóns része, hajlan­dó a francia állásponthoz közeledni, ha viszont Franciaország is számottevő en­gedményeiket tesz állásfoglalásából. Az amerikai kormány nevében bejelentette, hogy & praktikus mnímika érdekéiben a lövő­ben keresni fogja a közeledést a nagy szá­ra zföLdá haderőkkel rendelkező államok többségiének véleményéihez. Ezután azonban remélni fogja, hogy a szárazföldi haderők­kel rendelkező államok is koncesszióik maximuméiig mennek el és annyit engednek mind a tartalékok, mind az egyéb csapatok és hadianyagok száméiból, amennyit lehető­nek tartanak. Az amerikai koncessziónak nem az a célja, hogy áüaiánoe üzérkedést is a próba: a háború, Amerika meg fogja bánni. Még matrózpipájáról is megfeledkezett, mely agyarához nőtt. Az rezzentette föd révü­letéből, hogy Lucy fölkelt és a páholy hátsó részében egy pilótaruhás tisztnek kezet nyúj­tott —- Szerencsés utat, Mr. Carvon! Haragszom önre ezért a váratlan meglepetésért. A vi­szontlátásra ! így szólt a leány, de érezhető volt, hogy e szürke szavak mögött a lelke könnyezett. — Ilyen nagyszerű sportkirándulásról csak el nem maradhatok, Miss Lucy! A magas, szőke pilóta meghajolt ős kezet csókolt a leánynak. A kézcsók talán egy ti- zedmásodperccel hosszabb volt a szokottnád. — Alezredes ur, remélem, nem keld majd megbánnom, hogy elengedtem erre az útra, — szólt Byrd tábornok kezét nyújtva. — Ki akarom állani ezt a vizsgát, — felelt Carvon alezredes. Lucy egy észrevétlen mozdulattal letépte a nyakékén függő, hrilliúnsokkad ékített kis aranyszivet s néma kézfogással a pilóta kezé­be csúsztatta. A férfi néma. hézcsókkail köszönte meg s* emlékamulettet. — A viszontlátására, Miss Lucy! — A viszontlátásra, Mister Carvon! Carvon alezredes elsietett. Lucy visszaült a helyére. Néhány pillanat múlva a tribün és a hangárok közötti térről fölröppent az utolsó tiz gép. A darucsapatot Carvon, a láthatatlan uj fém fölfedezője, vezette. Húrom ivet tettek meg a repülőtér fölött és eltűntek a kék le­vegőben. Lucy úgy érezte, hogy kissé szédül a feje. A mély moterzugás megszűnt s valami mélységes üresség maradt utána a hallgató­ság fülében és szivében. A nagy start végére a lapárus rikkancsok valósággal megrohamozták a legújabb rend­kívüli kiadásokkal a repülőtér közönségéi. Az emberek mohón olvasták a láthatatlan repülőflotta japáni látogatásáról és a látoga­tás miatt kilátásban lévő nemzetközi bonyo­dalmakról szóló táviratokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents