Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-27 / 97. (2022.) szám

1929 április 27, szamba! ^RXGAl-MACfoVR-HlRLAg 11 <8>SJ5i^?TA!WS . Kőz^atoMágP . Vlasák pénzügyminiszter szerint a ruszinszkóiak a pénzbeváitásitál a letaate legelőnyösebb váltási arányi élvazték — A pénzügyminiszter válasza Korlátb Endre interpelláslő^ára — Prága, április 26, A 'képviselőház tegnapi ülésén, mint már jelentette a P. M. H., a kor­mánynak és az egyes minisztereknek inter­pellációkra adott válaszait osztották ki, ame­lyek között szerepel Vlasák pénzügyminisz­ternek a Korláth Endre dr.-nak, a ruszin- szkói magyarság nemzetgyűlési képviselőjé­nek az aknaszlatinai pénzbeváltás tárgyában benyújtott interpellációjára adott válasz. A miniszter terjedelmes válaszában elsősorban kijelenti, hogy az eddig e tárgyban benyújtott valamennyi interpellációra és parlamenti kérdésre válaszolt már a pénzügyminiszté­rium s ez alkalmakkor a valuta viszonyok ru- szinszkót rendezésének kérdését részletesen megvilágította és nemcsak általános szem­pontból, hanem a meginterpellált egyes ese­tekben is bebizonyította, hogy az 1920 október 12-iki 756. számra kormány­rendelet értelmében foganatosított pénzbe­váltás által a ruszinszkóiakon nemcsak, hogy sérelem nem esett, hanem ellenkező­leg. amennyiben az érdekeltek az idézett rendelet által kitűzött feltételeknek meg­feleltek, tekintélyes mértékű nyereségük is volt A miniszter többek között rámutat a külügyi, kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterek­nek a Técső község határában fekvő ferenc- völgyi üveggyár ügyében adott válaszára, va­lamint a pénzügyminiszter Korláth dr. kép­viselő és társai interpellációja ügyéiben 1926 november 15-én adott válaszára az egyes ru- szinszkói községek lakosságának adósérel­meire vonatkozólag. A miniszter válasza Kor­láth dr. mostani interpellációjára ezután a hivatalos fordítás szerint a következő: „Azt tartom, hogy az idézett válaszokra, valamint azokra a válaszokra is, amelyekben behatóan felsoroltattak azok az okok is, ame­lyek következtében a pénzlebélyegzést Ru- szinszkóban az 1919 február 25-iki 84. számú törvény értelmében végrehajtani nem lehe­tett, hivatkozhatom. Az okok egyrészt a hatá­rok hosszantartó bizonytalanságában, más­részt Ruszinszkó földrajzi viszonyaiban kere­sendő s ezek révén kitűnt, hogy az egyedüli lehetséges eljárás e téren elsősorban a for­galomban levő pénz mennyiségének gyors összeírásával való megállapítása s a továb­biakban az összeírásra bejelentett készpénz- készleteknek csehszlovák államjegyekre való közvetlen beváltása volt. A pénzegy9ég tulajdonképpeni rendezése az 1920 október 12-én kelt 576. gy.-sz. kormány­rendelet áltál foganatosíttatott, amelynek 2. paragrafusa az előnyösebb beváltási arányt természetesen csupán az előzetes hivatalos összeírásnál bejelentett bankóknak ismerte el és pedig az első 2000 koronáig 100 K:100 Ke arányt, a további összegeknél 10000 ko­ronáig 100 K:50 Kő arányt és csak a 10.000 koronát felülhaladó összegeknél 100 K:25 Kő arányt (ez tudniillik a le nem bélyegzett ban­kóknak magából a gazdasági életből tényleg kiadódott árfolyama) ismert el. így például 4000 osztrák-magyar korona 3000 Kc-ért vál­tatott be (2000 koronán felüli összegek csak igen ritkán fordultak elő). A jelzett összeirásnál be nem jelentett készpénzek beváltására nézve az idézett ren­delet 4. paragrafusa 100 K:10 Kő beváltási arányt állapított, meg, azonban a pénzügy­igazgatás felhatalmaztatott egyúttal, hogy kü­lönös esetekben annak igazolása ellenében, hogy az összeirásnál be nem jelentett kész­pénz szabályszerűen szereztetett 1920 novem­ber 23-ig benyújtandó kérelemre a 2. para­grafusban megállapított mérvben felülfizetést engedélyezzen. A pénzügyigazgatás az idejé­ben benyújtott folyamodványokra, ahol oly kérelmező forgott szóban, aki a bankók birto­kába jóhiszemüleg jutott s az összeírás idején bírt készpénzét nyomós okokból a kitűzött határidőben az összeírásra be nem jelenthet­te, illetőleg be nem váltotta, a felülfizetést mindenütt engedélyezte. Az aknaszlatinai pónzbeváltást illetőleg le­gyen szabad külön felhoznom a következőket: A lebélyegzetten osztrák-magyar bankók be­váltása eme községben 1920 október és_ no­vemberében hajtatott , végre. Amennyiben j a lakosság bankóit az előzetes hivatalos ősz- j szeírásnál bejelentette, a beváltás az idézett rendelet 2. paragrafusában megállapított, bi­zonyára kedvező arány szerint történt. A lakosság többsége azonban eme község­ben bankóit a hivatalos összeirásnál sem be nem jelentette (jóllehet elegendő számú beje­lentési nyomtatvány állott rendelkezésére), sem a beváltásra be nem nyújtotta. A lakosság mindenesetre már azáltal, hogy bankóit a beváltásra idejében be nem nyúj­totta, a beváltásra való jogigényét egyáltalá­ban elvesztette. Mindazonáltal még 1921 ja­nuárjában a közeli szomszédos községbe (Se- lo Solotvina) utólagos pénzbeváltás eszköz­lése céljából külön bizottság küldetett ki, amelynél az aknaszlatinai lakosoknak is kel­lett volna jelentkezniük. A jelzett bizottság a beváltásnak nemcsak 100 K:10 Kő arányban, hanem figyelemreméltó esetekben 100 K:25 Kő, sőt ennél előnyösebb arányban való eszr közlésére volt felhatalmazva. Aknaszlatina községből azonban csupán egynéhány sze­mély jelentkezett a pénzbeváltásra. Minthogy az interpelláció azt az állítást tartalmazza, hogy a második beváltásnál a bejelentési nyomtatványkészletek kifogytak, e tekintetben megjegyzendő, hogy az előirt nyomtatványokon való összeírás csupán egy Ízben és pedig az 576—1920. sz. rendelet ki­bocsátása előtt 1920 augusztusában és szep­temberében történt. A be nem jelentett kész­pénz beváltása 100 K:10Kő-nál kedvezőbb arányban az 576—1920. sz. rendelet 4. para­grafusa szerinti kérelemre eszközöltetett, en­nél tehát nyomtatványokra szükség nem volt Jóllehet az eddigi tapasztalatokból nyilván­való volt, hogy Aknaszlatina lakossága a pénzbeváMs iránt egyáltalában nem érdek­lődik, a lebélyegzetten bankók tulajdonosai­nak a bankók beváltására ismételten és pe­dig 1921 február kezdetén uj bizottságnak Aknaszlatinára való kirendelésével, majd 1921 február 23-tól 24-ig s 1921 május 4-től 7-ig a Rachovo-i adóhivatalnál alkalom ada­tott. Azonban, jóllehet eme utóbbi határidőre nézve jelezve volt, hogy vagyontalan szemé­lyek bankói 50 K együttes összegig 1 K:1 Kő arányban, a többieké pedig az összegre való tekintet nélkül 4 K:1 Kő arányban fognak beváltatni, Aknaszlatina lakossága a pénz­ügyigazgatásnak eme végső határig menő elő­zékenységével sem élt. Az 1921 júliusában azonban az uzhorodi uzsorahivatal közegei az aknaszlatinai jegyzői hivatal vezetőjénél, Füzessy Gyulánál 1 mil­lió 084.204 korona értékű lebélyegzetlen ban­kót foglaltak le s ez összeget a Rachovo-i adó­hivatalnál letéteményezték. Eme bankók ere­dete az uzhorodi polgári igazgatás tisztvise­lője által a helyszínén megvizsgáltatott a megállapítást nyert az, hogy a bankókat Fü­zessy jegyzőnél az aknaszlatinai lakosok he­lyezték el. Az uzhorodi országos pénzügy- igazgatóság megkeresésére Podkarpatská Rus uzhorodi polgári kormányzata oda utasí­totta az alárendelt politikai hivatalokat, hogy nevezett jegyző által az utólagos beváltásra bejelentett lebélyegzetlen bankók összeírásá­nál elkövetett szabálytalanságokat vizsgálják meg. Annak dacára, hogy emez események a beváltás szempontjából a törvény szerint nem határoztak, a főpénzügy igazgatóság eme tények megállapítása után Í922 julius 17-én kelt 23.406—1088—-VI. sz. határozatával a le­foglalt lebélyegzetlen bankók beváltását mégis elrendelte s eme feladattal a Rachovo-i adóhivatal tisztviselőiből a helybeli elöljáró­ból és jegyzőből, valamint az érdekelt felek képviselőiből összeállított külön beváltó bi­zottságot bízta meg. A bankók tulajdonosai­nak 1,084.204 koronát kitevő együttes össze­géből 1922 julius 25-től 27-ig 2078 K 1:1 arányban 528.400 K 1:4 arányban s 144.000 K 1:10 uránjában váltatott be. A maradék beváltása elmaradt egyrészt azért, mert eme bankók tulajdonosai űem je­lentkeztek, másrészt azért, mert magyar, osz­trák és jugoszláv bélyegekkel ellátott ban­kókról volt szó, amelyek a beváltásra alkal­matlanok voltak s végül egyes esetekben azért is, mert amint az megállapittatott, az il­lető bankók spekuláció céljából a belföldre becsem pésztettek. A vázolt tényállásból világos, hogy a pénz­ügyi hatóság az aknaszlatinai lakossággal szemben a törvény szigorú magyarázatát is í meghaladó jóindulatot tanúsított s ezért nem ; tehető felelőssé az esetleges károkért, ame- i lyek tán a lakosságra háramlottak csak az okból, mert készpénzüket sem az összeírásra I be nem jelentették, sem a beváltásnál nem jelentkeztek. További beváltásnak vagy felülüzetésnek helyt adni nem lehet, mert az 576—1920. sz. rendelet értelmében foganatosított valamennyi valutaintézkedés az 1921 február 10-iki 67. gy.-sz. törvény által befejezettnek nyilváníttatott. Ezen kívül a be­váltás a Csehszlovák Nemzeti Bankkal már régen elszámoltatott. Hasonlókig a valutain- tézkedések bármiféle módosítása nemcsak jo­gilag a fenti törvény indokából, hanem gaz­daságilag is Ruszinszkóban ki vau zárva, minthogy a valutaviszonyok Ruszinszkóban már régen állandósultak. De arra az interpel­lációban felhozott ok sem forog fenn, hogy tudniillik a lakosság azáltal sérelmet szenve­dett, mert amennyiben Ruszinszkó lakos­sága a törvényes feltételeknek eleget tett, oly előnyös beváltásban volt része, amely a beváltott osztrák-magyar bankók akkori árfolyamértékét messze túlszárnyalta. Azon­ban ott is, ahol a lakosság valamennyi tör­vényes rendelkezésnek eleget nem tett, a pénzügyigazgatás, — amint ez a meginter­pellált esetből is kiviláglik, — megtett min­dent, hogy a lakosság számára a lehető leg­előnyösebb beváltás lehetőségét biztosítsa. A Csehszlovák Nemzeti Bank banktanács- ülése. A most tartott havi ülésen Pospisil dr. bankkormányzó jelentésében minden aktuá­lis kérdéshez hozzászólt. Az üzleti jelenlés, amely március 16-tól április 15-ig terjed, megállapítja, hogy a pénzpiacon nagyobb kereslet mutatkozik, ami részben a negyed­évi ultiméra, részben pedig a tavaszi szük­ségletek fedezésére vezethető vissza. A Nem­zeti Bankkal szemben támasztott hiteligé­nyek gyarapodtak. A bank tanács egyhangú­lag megállapítja, hogy a Nemzeti Banknak semmi oka sincs arra, hogy a bankrátát föl­emelje. A tőzsdén a beruházási értékek jegy­zése stabilizálódott és a részvénypiac nem egységes. A forgalom normális és kielégítő. A nagykereskedelmi index élelmiszerekben esett, nyersanyagoknál és gyári termékeknél emelkedett Az egész áruivó a múlt évhez hasonlítva, csökkenést mutat, míg a kicsiny- beni kereskedelem némileg javult. A munka­nélküliség csökkent A csehszlovákiai ipar foglalkoztatása sok ágban kielégítő, csak a textilipar egyes csoportjai mutatnák vissza­esést. A külkereskedelemben a nyersárube- hozatal kedvező gazdasági képet nyújt. Cseh­szlovákia gazdasági helyzete nagyjában ki­elégítő, bár a szomszédállamok gazdasági helyzetének gyöngülése, valamint a pénznek a nemzetközi pénzpiacokon való drágulása természetesen megnehezítették az üzleti te­vékenységet. A devizatárca emelkedést mu­tat és pedig 6.5 millióval növekedett a vég­összeg, ami azért is örvendetes, mert az el­múlt hónapokban állandó esések mutatkoz­tak. A devizatárca jelenleg 1708 millió koro­na, azaz némileg nagyobb a tavalyi állomány­nál. A kölosöoüzlet tevékenysége csökkent és E edig majdnem kerek 40 millióval. A lom- ard 19 millióval csökkent. A bonnok esz- komptja változatlan, mig tavaly ilyenkor 50 millióval csökkent. A jegybank kölcsönüzJete összesen 407 millió volt, azaz 235 millióval több, mint tavaly ugyanebben az időben. A zsirószámla 109 millióval nagyobb, mint ta­valy és az egész számla 877 millióra szökött föl. Az egész mozgalomból a bankjegyforga­lomnak 211 millióval való csökkenése tűnik ki. Az egész bankjegyforgalom jelenleg 6402 millió, azaz 12 millióval nagyobb, mint a múlt évben volt ilyenkor. Vagyonleadásra 5428 milliót fizettek be, amiből a bonnok kifize­tésére 492 milliót tartalékoltak. Az ércfede­zet 45.5 (tavaly 44) és a bank kulcsa szerint 86.7 (88.9) százalék. Tartott árak a gömbfapiacon. Bár a fűré­szek kereslete a gömbfapiacon nem olyan élénk, mint eddig volt, az árak arra való te­kintettel, hogy a fölhalmozott készletek nem túlságosan nagyok, tartottak. Az építkezési tevékenység részéről nagyobb kereslet in­dult meg építkezési faanyag iránt. Asztalos­árut szintén keresnek megvételre és az árak ezért még nem stabilizálódtak. Az uszályfa­árak javultak, mert a kínálat, nem nagy és akinek nem volt sürgős az eladás, jó árakat ért el. A bányafaárak szilárdak. A lombfa­piacon az üzlet ellanyhult és egyes ágai ka­tasztrofálisan rosszul mennek. Középeurópai hajózási konferencia. Buda­pestről jelentik: Ismeretes, hogy a május 4-én megnyíló budapesti Nemzetközi Vásár egyik legjelentékenyebb csoportja a számos külföl­di állam részvételével rendezett hajózási és Duna-kikőtő-kiállitás lesz. amely alkalomból középeurópai hajózási konferencia is lesz. A konferencia a középeurópai viziutak és hajó­zási kérdések egész anyagát fogja felölelni, amiértis Középeurópa minden államából már eddig is a legkiválóbb szakemberek jelentet­ték be a konferencián való részvétélükét- A Hantos Elemér ny. államtitkár elnöklete alatt álló konferenciát május 11—13. között tartják meg a kereskedelmi és iparkamara na^y ta­nácstermében. A konferencia titkársága Gyömrei Sándor a konferencia főtitkárának vezetése alatt áll (Budapest, Kereskedelmi és Iparkamara, V., Alkotmány-u. 8), akihez a bejelentések intézendők és aki minden a konferenciát illető ügvben felvilágosítást ad. Javult a belföldi bőrüzlet. A jobb időjárás következtében a bőrpiacon a helyzet a múlt héttel szemben javult. A nagykereskedelmi körök részéről erről a javulásról érkeznek jelentések és az üzlet egyben nagyobb mére­teket öltött. A cipőgyáraknak nem megy olyan jól ezidén, mint tavaly ugyanebben az időben. Főként a cipőkivitel hagy sok kíván­nivalót hátra. Az árak némileg olcsóbbodást mutatnak, de a vásárlók tartózkodóak. A téli fagyok és a gyümölcsfák ültetése. A pozsonyi országos gyümölcsészeti felügyelő­ség közli: Néhány lapban ijesztő hír jelent, meg arról, hogy a faiskolák gyümölcsfáiban a téli fagyok olyan nagy kárt okoztak, hogy most tavasszal nem ajánlatos fákat ültetni. Ezek a riasztó hírek valóban sok gyümölcs­termesztőt elrettentettek a faültetéstől. Az or­szágos gyümölcsészeti felügyelő most figyel­mezteti a közönséget, hogy az ilynemű aggo­dalmak teljesen alaptalanok- A gyümölcster­mesztők nyugodtan ültethetnek gyümölcsfá­kat, s azért csak rendeljék meg azokat meg­bízható faiskolákból, ahonnan eddig is ren­dellek. Most még minden gyümölcsnem ültet­hető, igy a kajszinbarack, dió, szilva, cseresz­nye, meggy, de még az alma is, végül pedig még a ribiszke, egres és málna. Aki nem tud­ná, honnan rendeljen fát, az forduljon az or­szágos gyümölcsészeti felügyelőhöz (Bratisla- va-Pozsony, Matuskova 934), ahol aránylag alacsony árakon utalnak ki f^úimölcsfákat A német kormány 170 millió márka köl­csönt vett föl a nagybankoktól. Berlinből je­lentik: A birodalmi kormány az utóbbi he­tekben tárgyalásokat folytatott a nagyban­kokkal, hogy biztosítsa az áprilisi ultimó si­ma lebonyolítását. A tárgyalások eredmény- nyel végződtek s a nagybankok kincstári utalványok ellenében háromhavi hitelre 170 millió márkát bocsátottak a kincstár rendel­kezésére a mindenkori bankkamattá!) mel­lett RÁDIÓMŰSOR VASÁRNAP PRÁGA: 9.00 Evangélikus istentisztelet Pozsony­ból 11.00 Dvofák emlékünnep a PantheonbÓL 12.30, 16.00 és 21.00 Hangversenyek. 18.05 Német népdalok. 19.00 Vig-est. 22.20 Kávéházi zene Pozsonyból 23.00 Harangszó. — POZSONY: 9.00 Evangélikus istentisztelet. 10.30-tól 23.00-ig prágai műsor. — KASSA: 9.00 Istentisztelet a Dómból 11.00 Mise a Dominikánusoknál 12.00 és 20.00 Harangszó a Dómból 12.05 A szalonzenekar hang­versenye. 16.00 Filharmonikus hangverseny Prágá­ból 19.00 Magyarnyelvű politikai előadás: Ruthay E.: A köztársaság gondolata. Európa jövője. 20.15 Tamburizza-hangverseny. 21.15 Vig-est. 22.00 Magyarnyelvű sajtóhírek. — BRÜNN: 9.00 Evangé- ükus istentisztelet PozsonybóL 10.30 Dvofák ünnep Prágából 15.30-tól prágai műsor. — BUDA­PEST: 9.00 Újsághírek, kozmetika. 10.00 Egy­házi zene, szenlbeszéd az Egyetem-téri templom­ból. 12.00 Déli harangszó. utána szimfonikus zene­kari hangverseny, Unger Ernő karnagy vezényle­tével. 14.30 Vértes Emil dr., a nemzetközi árumin­tavásár ügyvezető alelnökének előadása. 15.30 A földmive'ésügyi minisztérium rádióelőadássoro­zata. 16.00 Rádió-szabadegyetem. 17.20 Balázs Ár­pád magyarnóta-estje Magyart I~ire cigányzene­karának kíséretével 18.30 Sporteredmények. 18.45 „A diákszerele m“ cimü opei ett előadása a Stúdióból 21.10 Hegedű és zongoraszonáták. Előadja Hubay Jenő. 22.10 Sport és ügetőver­senyeredmények, utána Perti6 Jenő cigányzenekari hangversenye a Britannia szállóból. — BÉCS: 10.20 Orgonaelőadás. 11.00 A bécsi filharmonikus zenekar ,,Dvorák“ matinéja. Vezényel Nedbal Oszkár. 15.45. 19.10 és 32.30 Hangversenyek. — ZÜRICH: 11.00, 16.00 és 20.00 Hangversenyek. 12.30 Gramofon. — BERN: 20.00 A paraszt becsü­let, Mascagni operája. 21.15 Bajazzók, opera. — MILÁNÓ: 16.45 Kvintett. 18.20 Jazzband. 21.00 Operaelőadás. — TURIN: 15.30 Futballmeccs. 17.00 és 20.50 Hangverseny*. 22.30 Tánczene. — STOCKHOLM: 20.45 Zenekart hangverseny. — KOPENHÁGA: 23.00 Tánczene. — OSLŐ: 18.00 Istentisztelet. 2-2.35 Táuczene. — LONDON: 21.05 Népszerű oratóriumok. — BERLIN: 16.30 Német­ország—Olaszország futballmeccse Turinból. 20 55 Zenekart est. 21.00 Esti zene és tánc. — STUTT­GART: 20.00 Zongorabangverseny. 21.00 Kedélyes est. — LEIPZIG: 19.00 Dalok 2n.30 Vidám hang­verseny és tánc. — MÜNCHEN: 20.05 H. Knote kamara énekes hangversenye. 21.50 Tánczene, — HAMBURG: 20.00 A denevér, Strauss operája. 23.30 Gramofon tánclemezek. — LANGENBÉRG: 20.00 Beethoven I. és IX. szimfóniája. Áthozat Kölnből. 24.00 Éjféli fánczene. - KÖNIGSBERG • 20.00 Carmen. Bizet operája, utána tánczeno. —- FRANKFURT: 14.30 Mioheí Ange’o. dráma. 20.30 Robert-Koppel-est. 22.30 Tánczene. ZÁGRÁB: 16.30 Gradjansky—Coneordia futballmer-e?. 20.00 Faust, Gounod operája. — KRAKó é« KATTO- WITZ: 9.00 Istentisztelet. 15.15 és 20.30 Hang­versenyek Varsóból. 23.00 Kávéházizene. /? EREDETI ANGOL C ÉVI f Vo.KAPOsT I BENZIN M0T0R0K^PJÓTALLASjj>RAHAum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents