Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-27 / 97. (2022.) szám
‘POöM-MAG^^-mrasap t9S9 iprttte 27, wmbSw<. Mi régi az Kjf női divatban? tf jskoL&baia ízt tanultuk, hogy az saép, ami „.érdek nélkül tetszik", ízt a bök* mosdást. — te n®» osaiódom, — Lassingnek köszönheti a világ. De bármily kiás*- radkus is e definíció, a maga egyszerűségében csak férfiakra álL Nőkre nem. Mert a nők világában agy áll a dolog, hogy semmi. de semmi nem szebb, mint éppen az. amit az érdek glcrifikál azzá. Hova lenne a divat, ha nem az a. forró és fáradhatatlan ösztön dolgozna körülötte, amelynek a neve érdek. Mi degradálná nevetségessé a tavalyi kalapot, mi glorifikálná széppé az ideit, ha nem az ss érdek, mely elhiteti velünk, hogy' különb legjobb barátnőnkénél. Állapítsuk meg tehát, hogy a klasszikus szépség- törvényekkel homlokegyenest ellenkezik a divatnak minden szépségtörvénye. Valljuk meg őszintén: a világon semmi másnak nem lett volna ereje ahhoz, hogy idei halezilüetíünket, legújabb agyongyürött kalapunkat szépnek minősitse, mint éppen ats érdeknek. Es sugallta nőknek és szabóknak, hogy jó arasznyit nőjjön meg a szoknya, olyannyira, hogy a gyors megszokásra beállított párisi szemnek ma már divatját múlt minden, ami tavalyi és bokor-: ugró. [ De aki azt képzeli, csak es a néhány nj ötlet: , esák a növekvő szoknya, csak a magasabbra tolt j derék, csak az uj testhezálló vonal jellemzik az ; Mei tavaszt, as téved. Megszámlálhatatlan a* uj részlet, az uj apró árnyalat, melyeknek mindegyike arról gondoskodik, hegy minél nehezebb Tegyen a kétéves toalettot úgy megfiatalítani, mintha idén találkozna először a tavasszaL Had mondom el legelőször, hogy ahány muszlin- ruha, annyiféle ambíció, a legdivatosabb-fajta azonban mind arra törekszik, ami pedig legnehezebb, hogy — a musslin felülete ne létezőn egyenle-1 teenek. Az anyagba szőtt virágokkal ma már nem elégszik meg a francia divatarbiter. Többet akar és ami a fő, komplikáltabbat Ecélből Jeanne Lanvin, — mindenkoron legelszántabb harcosa a nőies stílusnak — a legujabb- fajta lengeségekből: a „Capriccio" nevű „Voile 4íaphane“-ból kivágja az anyag virágait, s díszül a nyak köré, az ujjra a kivágás köré varrja őket, rőt el is szórja a többi virág közé, ami által az uj muszlinruha felületén homorú és domború virágok váltakoznak. Az ujj, amely hosszú volt évekig, nem kívánt egyebet viselőjétől, mint azt, hogy tökéletesre szabassa, az idei tavaszon uj öntudatra ébred. S mint akit soká elnyomtak, egyezerre nagyobb szerepet kíván, mint ami jár neki. Számtalan divatcsodának 6 a szenzációja az idén. Mig Lolongnál könyöktől kezdve harangalaku, Oharoelnél megáll a könyöknél b a világért sem me<»v tovább. Mondanom sem kell, ugyebár, hogy ez a megállás annyit jelent: „Elő a félhosszu keztyüvel, amelyet oly régen száműztünk szekrényeink mélyére". Kétségtelen, hogy e próbálkozást kővetni fogja jövő télen az a hosszú glacé keztyü, amely nélkül régente elegáns bál épp oly kevéssé volt elképzelhető, mint — mondjuk. — udvarlás nélküL Nines olyan uj modell, amelynek ujja hisztérikus demonstrációkban nem törik ki idén. Némelyiknek óriási a manasetíája, másiknak könyökén húzott fodor, harmadik majdnem a vállig gombolő- dik. Okosan, szerényen, mint eddisr alig viselkedik néhány. Számtalan ruhán kis vállontul érő kendő vendégszerepei njj helvett. Poiretnál viszont hosz- ssn valamennyi njj s ha hihetünk a divat nagymesterének: ez a jövő zenéje. Az szalagcsokor, amely „MásK" néven játszott vezelőszerepet mamánk és naizvmamánk ruháján, ugyancsak visszatér a múltból. Szégyenlősen és félénken. Ugyan hogy fogadja majd az uj nő, aki oly nagy utat tett meg időközben vizen, szárazon és levegőben? Visszatérnek-e még számára azok a szép idők, amikor a dáma minden egyéni raffi- nementja benne volt kié életében, abban, ahogy megkötötték. De akár a múltból visszatért legyezőt, a szalagcsokrot is szívesen fogadja 1929 nemrég még oly fiús nője. Köpenyeken és ruhákon egyaránt szerepel. Sőt xportszvettereken is, de rajtuk inkrusztálva, bébiméivé, akár muszlinruhákon a virág. A* idei divat, mintha csak a múlt enciklopédiája lenne. Kadétéin*. Kisváros — Miért vessed fel ezt a szobalányt, aki egy áp alatt Hz helyen szolgált? — Mert egy hónap alatt mindent fogok tudni faszé* iemerfaeimróJ. fa okker olktolr dJfar (Biefimond Héráid.) Különbség —- Vgy~e, te sokáig ismerted a feleségedet, mielőtt elvetted? — Ismerni ismertem, de esák a házasság át,ár iem,ertem meg « . . Az egészség titka Mago mitől olyan egészséges? — Előbb születtem, mint ahogy a bacíllu- sekat felfedezték és így na.gy fórom■ van élőt, Sárral szépítik a párisi nőket és a francia kormány állami ellenőrzés alá helyezi a kozmetikusokat Paris, április 26. „A francia népjóléti é* munkaügyi minisztérium a különböző kozmetikai intézetek felülvizsgálását rendelte el, amelynek befejezte után a. miniszter törvóuy- javaslatot fog benyújtani a kamarában az intézeteknek állami ellenőrzése alá való helyezéséről" — íme ez az a bétsoros bit. amely & legnagyobb rémületbe ejtette a párisi különböző u. n. „Institut de Bea/utékát", amelyeknek garázdálkodása különben már régen magára! vonta, a hatóságok figyelmét. A francia lapok 1 •— amelyek szintén regisztrálják e bírt — kevésbé vannak kétségbeesve, helyeslik a népjóléti miniszter eljárását, egyben pedig közük Bordás dr. párisi orvos jelentését-, aki az egészségügyi legfelső tanács megbízásából végigjárt inkognitóban egy egész sereg párisi „Institut de Beautét“... Az ellenőrző utón járt orvos jelentéséből kitűnik, hogy a különböző párisi szépitésreti intézetek lég- ( nagyobb részében használt szerek a legnagyobb mértékben károsak- az egészségre s a legkülönbözőbb betegségeket okozhatják. A szépítő eljárásoknál használt anyagok legnagyobb része ugyanis kisműtőt, ónt és cinket tartalmaz, a házas szörtejenitő eljárásoknál pedig veszélyes kénsav produktumokat használnak. „A modern bő két legnagyobb eleeségc a fodrász és a kozmetikus* — írja jelentésében Bordás da\ — „mert ké- nves mesterségüket diploma nélkül folvtátják De különösen ártanak a női arcbőrnek a nemrégiben divatba jött szépítő „sárkurák*, amelyeket fllebéktelem nyerészkedésre ts kannáinak ki egyeseik. Leginkább forró, úgynevezett kaliforniai vagy jugoszláv sárral dolgoznék ezek, amelyeket állítólag a, különböző „In- stitnt de Beauték" „Califoroie" és „Yougosla- vie“-ból hozatnak — miként ezt hangzatos hirdetések hirill adják, a valóságban azonban e sarak a jó piszkos páti*! porból készülnek s a !egártalmasabbak lehetnek a női arcbőrre. A legfelső egészségügyi tanács nevében készült jelentéstől nagyon Bokát várnak Illetékes helyen, igaz viszont, hogy a hatósági ellenőrzés bevezetése ntán a különböző „Institut de Beau- fcek“ fele bezárja majd helyiségeit, — e a hölgyközönsóg nagy része pedig —■ egy sereg illúzióval lesz szegényebb ... Általában az európai nők erk«. #“ Európai szokások« erkölcsök és divatok egy hindu ügyvéd szemével nézve A világ egyik legérdekes-ebb útikönyve kétségtelenül az, amelyet most L. N. Karna hindu ügyvéd adott ki európai utazásairól. A könyv címe „Utazás a nyugat világában". Rendkívül eleven, ötletes stílusban van megírva a- könyv, amelyről megtudjuk, milyennek látja Európát egy hindu? Először is az otthoni úti előkészületekről ír. —- Ajánlatos több európai ruhát csináltatni mielőtt, Nyugatra utazunk — Írja Karna- — Felöltőt is kell magunkkal vinni, hogy megvédjen a hidegtől és az. esőtől. Elleniben nem kell ágyneműt vinnünk, sőt még törülközőt sem, mert ezt minden szállodában adnak az embernek. Még ha hónapos szpbát bérel az ember, akkor is adnak ágyneműt — jegyzi meg némi csodálkozással a hindu ügyvéd. Megnyugtatja, egyébként honfitársáit, hogy hamarosan teljesen meg fogják szokni Európában a késsel és villával való étkezést Marseillebem látott először nyilvános strandfürdőt a hindu ügyvéd. — Férfiak és nők, fiatalok és öregek együtt nyüzsögtek itt a parton és a vizben — Írja. Teljesen hiányzik ezekből az emberekből a szeméremérzet Becsületükre kell azonban megemlíteni, hogy testüket térdenfeliil fürdőruha borítja. A für- j doniba intézményét, a mi asszonyaink is itve- j hetnék. Mert bizony nem praktikus dolog az, hogyha a hindu nő ] a folyóban megfürdik, rendes uccai ruhájá-i bán megy bele a vízbe, úgyhogy a ruha az- j után teljesen átázik. Vándorlása során Németországba is eljutott a j hindu ügyvéd. — Németországban, Bajorországban Ausztriában és Magyarországon mindenki németül beszél, a latiarendü országok pedig olaszul — ABapít- ja meg a hindu ügyvéd. El is panaszolja, hogy a német nyelv nagy nehézségeket okozott neki és a müncheni múzeumban nem akadt senki, aki angolul elmagyarázta volna neki a képfcáviratozás rendszerét. Meglátogatta Köln városát is, amelyet a hinduk hírből isimernek, mert igen gok kölni vizet fogyasztanak. Hatalmas katedráiig van Kölnben, ezenkívül több hid és egy 19 emelő tes felhőkarcoló. — Berlin nagy és változatos város — írja, —- A császár palotái ma már a köztársaság birtokában vannak és úgy mutogatják őket, mint a múzeumokat. Voltam a parlamentben, megnéztem egy ülést. Itt szabadabb és fegyelmezettebb a tárgyaié, sok menete, mint az angol parlamentben. Beszámol még arról ie. hogy Berlinben sok az opera, a kávéház és a mulatóhely. Az illáikért nagyon szép s különösen az érdekes, hogy üvegedényekben eleven halakat mutogatnak az embernek. — Európában nincsenek kasztok — írja. — és a különböző foglalkozású emberek közös étterembe járhatnak és egy helyen fürödhetnek. A nők autót vezetnek s nyilvános helyeken táncolnak, sőt alkoholt is fogyasztanak. Általában az európai nők erkölcstelenek, állandóan férjeik saavába vágnak és csupasz karjaikat mutogatják, A papok fekete kemény kalapot viselnek, a koldusok pedig teljesen felöltözötten kéregetnek. Az európai városok uccáih kevés a kutya, Sok mozi van a városokban s ezeknek a nézőterén férfiak és nők sötétben ülnek egymás mellett. Etek a hindu ügyvéd fontosabb észre vételi Európáról. Saljapin még két évig énekel és aztán véglegesen visszavonul Legnagyobb szenvedélyei: a nyolc éves kisleánya és a horgászás — ideálja: énekelni a nagy tömegnek, meri a színpad tuíkicsiny a számára Paris, április hó. Néhány napja, hogy Fedor Saljapin Párisba érkezett, Es alkalommal Amerikából jött, ahol egy hosszú és fárasztó koncert-turnét bonyolított le. Saija.piD általában nem szeret nyilatkozni, lehetőleg elkerüli a sajtóbeli publicitást, fél attól, hogy a szavait félremagyarázzák. Mont azonban mégsem tehetett egyebet, fogadta a párisi hírlapírókat. A világhírű basszista remekül néz ki, semmit sem veszített rugalmasságából és ha ő maga. nem mondaná, bizony senki sem tételezné fel róla, hogy már kissé fáradtnak érzi magát. — Azok a turnék —■ mondotta melyeket periodikusan végigcsinálok Amerikában, rendkívül fárasztóak. Most* már azonban egészen bizonyos, hogy ez sem fog tokáig tartani. A következő évben újból visszatérek az óceánon túlra és talán még 1931-ben is, de az a wjwcm után mér véglegesen as utolsó less. — Az a szándéka, hogy visszavonuljon ? — kérdezik.. — A leghatárototfcabbso. Az 1931-es esztendő tesz az utolsó, amelyiket még az énekelésnek szentelek. Akkor épen negyvenegy évet énekeltem kér resztül és úgy hiszem, hogy ez igazán elegendő. Evvel aztán a karrieremet betőltöttnek vehetem. — ÉS a publikum? Nem gondolja, hogy a közönség meg lesz fosztva egy remek kielégüléstől, nagy elmén vek tői? — Úgy gondolják az uraik? — feleli mosolyogva Saljapin. — Talán igazuk is van. De én jobb szeretnék még időben visszavonulni. A visszaesés, a hanyatlás, az öregedés bizony eléggé saánaknas látvány. A hatalmas, szinte óriás szőke ember lágyan mosolyog. Kissé melankólikusan is. Valami fájdalmáé filozófia ónak ki a hangja mögül Es ebben a mosolygásban mégis v*b valami gye* mefc. Orosz. — Pariidtól egyenesen Rómába utazom, ahol. néhány koncertet adok. Ezt az utazást fel b gom használni arra is, hogy a kislányomnak' megmutasson Itália remek szépségeit Amikor kimondja ezt a szót, hogy „kteíá nyom" — ma fillette —, a szeme felcsillan é» láthatóan boldogság tölti el. — Bizony, a ikisláüyom. Ezért » vágyóit most ilyen boldog. Újból találkoztunk, megint láthatom őt, aki egyébként itt tamil Párában* Most épen nyolc éves. — Számomra két szenvedély létezik az életben: az egyik a kislányom, a másik a horgászás. Az utóbbit ie gyakorolni fogom és még hozzá szorgalmasan, mert a jtmiusvégi londoni koncertem után el fogok menni egy égésién csendes baszk vidékre, valahová egy folyó partjára. —> Asm pedig a kislányomat Metí ... Talán tudják az urak, hogy nekem táz gyermekem van. Nyolc a.z enyém és kettő adoptált. Ezek már majdnem mind nagyok, vau köztük olyan is, aki már meg íb házasodott; de talán az ősz- szea között a legkisebbet szeretem a legjobban ... Majd megint ax éneklésre kerül a sor és % színházra, & művészi kifejezési formákra. — Szerintem a színház túlságosan korlátolt és elégtelen a művészi kifejezésre. Én valahogy mindig arról álmodtam, hogy egy végtelen nagy közönség előtt énekelhessek és mindig kerestem is ennek, a lehetőségét. A tömegeknek szeretnék énekelni, a népnek, amit szeretek és ennek a végtelen tömegnek szeretnék bemutatni egy embert mindem létező maszk alatt. Egy hatalmas Mefisztóra gondolok, aki egészen grandiózus lenne. /-— És mit szól a mester a beszélő filmhez?. Itt ugyanis már többször adtak hirt arról, hogy szerződésekkel kínálták meg a nagy amerikai gyárak és már arról is tudni véltek, hogy a szerződések közül egyet el is fogadott. — Igen, talán ez az a forma, amit annyirá keresek, Newyorkban több propozicióval jöttek hozzám és nem titkolom, hogy ezek közül nem egy nagyon is csábit engem. Ha találnék olyan scenáriumofc, amelyik mindenben megfelelne nekem, hát alá is írnék egy ilyen szerződéit. Az^ óta a szüzsék egész seregét nyújtották át nekem, de még eddig nem sikerült olyant találnom, amelyik a vágyaimat kielégítette volna. Egyelőre várok, hogy jöjjön valami és remélem, hogy végül sikerülni fog a dolog. így azután lehetséges, hogy a színpadot fel is cserélem a vászonnal. — Koncerten nem is énekelne többet? — Legfeljebb egyszer vagy kétszer egy évben. Többször semmi szín alatt sem. Saljapin ezután elköszön. Kezet fog mindegyikünkkel. És mosolyog. Minden szava tele volt lelkesedéssel, fiatalsággal, erővel, filozófiával. Hiába állítja, hogy most már a hanyatlás következne, akik őt. személyesen látták, nem hiszik el neki. A legrégibb szeszes ital A legrégibb a&szírologiaí kutatások kiderítették, hogy a szeszes italok élvezetét már a legrégibb szemita népek is nagyban kultiválták* Az utóbbi évtizedekben nagyot haladt az ékirások megfejtése és ez lehetővé tette, hogy a több ezer év előtti kultúráról tudomást szerezzünk. Meglepő eredményként kiderült, hogy az alkoholos italok élvezete tulajdonképpen egyidős a kultúrával. A legrégibb szeszes ital sörféle lehetett, legalább is erre lehet következtetni. Ezt a legrégibb italt árpából készítették. Egy ékírásos agyagtáblán sör* recept maradt ránk: „A királyi sör főzök jelentése és elszámolása'* címmel Ez a legrégibb vegyi receptok egyike és pontosan megadja a felhasznált árpa és a nyert sör mennyiségét. Babylonban általános elterjedésnek örvendett a sörfőzés mestersége. Házi elkészítése dacára, hivatásos sörfőzők voltak. Hammanurabi ékírásos törvénykönyvének 108. §-a már bünteti ie a silány sör forgalombaho- zatalát, sőt törvénybe iktatja hivatalos árát is. Egy liter sör ára */« liter gabonával volt egyenlő. A sörtörvények megszegőit, elég barbár módon, még csak nem is botbüntetóssel. hanem vizbefoj- táseal büntették. A sör élvezetének nagy elterjedését. mi sem bizonyítja jobban, minthogy a híres peoséthengereken több száz sőrivási jelenetet ta- lállak,sőt egyes agyagtáblákon ilyen felírások olvashatók: „lakomák után a derék férfiak ülve maradtak és mig fejük telve volt a kellemes italtól, hangosan énekeltek, járásuk ingadozóvá vált, arcuk kitüzesedett és mindent duplán láttak." A sört rendesen lapos csészékből itták, vagy hatalmas korsókból szívták csöveken keresztül. Hogy milyen sok varietását ismerték az árpából készült szeszes italnak, arra jellemző, hogy több mint busz-féle sörfajtát ismertek, ami minden esetre D*fy gourmandériára enged következtetni. A sör élvezetének igen nagy mértékben való elterjedéséhez hozzájárult az is, hogy a vallásos életben is igen nagy szerepet játszott. A sör istennőjének tiszteletére, aki egyben a gabona & termékenységet is szimbolizálta kenyér és sör áldozatokat mutattak be. Sőt a hivatalnokok fizetésének egy részét is a kiszabott sörpomő képezte, szóval még a napidijat is sörben fizették. A bor már nem játszott ilyen nagy szerepet, legalább is az ékírásos táblák keveset tudnak róla. Csupán annyit említenek meg, hogy a bor import-cikk lévén, uem volt keresett. A pálinkát is ismerték A datolya - pálinka az ékirások szerint erősség1' miatt nem volt elterjedi. A szemita népek, amint látjuk, igen kultiválták a szeszes italok élvezetét. Ezek az egészséget aláásó élvezeti cikkek már a kultur* baJuaJbaaadéM ót* kisérik as emberiséget. S
