Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-25 / 95. (2020.) szám
1929 április 25, csütörtök. 'KWGAbMAGÓ'ARmWiAP 5 A csehszlovák főiskolákon tanuló magyar ifjúság helyzete a lehető legsúlyosabb. Fajilag és társadalmilag elhagyottan, elszigetelve áll. Nyelvi neV'/Egekkel küzd. Nélkülözését ily körülmények között esetleges munkavállalással sem könnyithefci. Mégis eddig a legnagyobb kitartással és kiváló tanulmányi eredmény fölmutatásával dolgozik jövendő boldogulásáért. Ez a törekvés nemcsak önmagában minden elismerésre méltó, de az itt élő magyarság jövőjének kérdése is. Az itt élő magyarság jövő intelligenciájának számától, súlyától, érzésvilágától függ ugyanis a magyar faj itteni fön- maradása, vagy elpusztulása. Ezen tény fölismerése alapján jött létre a magyar diákság támogatására alakult társadalmi nagybizottság, amely segiteni akarja a főiskolás ifjúságot diákévei alatt a megélhetés gondjaiban, de ezzel egyúttal segiteni akarja abban is. hogy idegen nyelveken és környezetben végzett tanulmányai dacára is, lelkében megmaradjon és éljen a magyar kultúra ismerete, szeretete és becsülése. E bizottság nem a napi és pártpolitikát akar- , ja e törekvésbe belevinni, csak azt akarja elő- j mozdítani, hogy a mi ifjúságunk is tanulhasson, j hogy a hihetetlenül nehéz és kilátástalan hely-! zettel szemben is fölébredjen a tudáson alapuló önbizalma, hogy szabad és független életpályákon önerejére támaszkodhassék és igy nemcsak tanulóéveiben, de később az életben is. további kitartással és tudással igazolhassa azt, hogy a magyar faj a kultúra zászlóvivői közt'nemcsak ott. szeretne, de ott is tud lenni és tudását, kitartását és fajszeretetét szülőföldje javára akarja majd hasznosítani. önzetlen és lelkes emberek ilyen célú munkája hívta életre előbb a legnagyobb: a prágai, azután a brtinni és pozsonyi magyar menzákat, olvasószobákat, amelyek az anyagi lehetőségeik szűkös határai között, de mégis csak mente-útik ifjúságunk egy jó részét a megélhetés sötét gondjaitól, alkalmat nyújtanak az anyanyelvű kön való szellemi szórakozásra is és leányaink aak biztos és meleg otthont adnak az idegenben. Ez intézmények sok szülő nehéz gondját é~ aggodalmát oszlatták már eddig is el és hivatottak a jövőben is megszüntetni. Társadalmunk megérezte és átértette, hogy mindez a magyar jövő mindenek fölött álló, lég- j fontosabb kérdése és megindító szeretett0! sie-! tett a társadalmi nagybizottság akciójának megsegítésére. Az elmúlt iskolai évben. 1927— 38-ban, jegyzett adományokból 100.009 hc-onát meghaladó összeg folyt be e célok szolgálatára. — a mi gazdasági viszonyaink közt példátlanul nagy segítség! — Ámde a szükséglet ezt jóval meghaladja és legfőképpen ezen intézmények állandó föntartását nem biztosítja. A nagybizottság ezért tervbe vette egy szövetkezet létesítését, amelynek segélyével mind e célok intézményesen biztosithatókká válnának. Ez azonban előreláthatóan ho?«zu évek kitartó munkájának lehet csak majdan az eredménye. A már működő ifjúsági alakulatok addig b nélkülözhetetlenek. Azok fontartása tehát a magyar becsület és a magyar jövő kérdése. Aki szereti gyermekét, — szereti faját- — szüreti szülőföldjét, az ettől a munkától nem marad hat el. Az eddigi adakozások, eredménye a folyó i-ko- lai év szükségletét sem fedik már. Azért a ma gyár társadalom újabb é« állandó áldozatkészségéhez kell folyamodnunk. Igaz, hogy szegények vagyunk, de nem annyira, hogy legalább ezt a hiányt ne pótolhatnók. Csak akarni kell! Azok a kevesen, akik jómódban vannak, nézzék az általános és távolabbi célt és adják szívesen ezt az önkéntes adót. — Akiknek gyermeke jól el van látva, adjon szívesen egy darab kenyeret fia, vagy leánya kollégájának is, hogy a magyar jövő munkásai minél többen lehessenek, — akinek a gyermeke a társadalmi segélyben máris részesül, ragadjon meg minden alkalmat, hogy fillérekből összetevődjék, újra meg újra, az az összeg, ami törekvő ifjuságuns előrejutásához szükséges. Ahol vígan együtt vannak, bálokban, estélyeken, vacsorákon, kaszinókban, családi ünnepe Iten és egyéb társadalmi összejövetelek «lkai mával, gondoljanak a hideg lakásokban, szegény koszton élő. sőt olykor éhező ifjúsága és jókedvük tuláradásában árasszák szeretetüket a magyarság nagy családjának e reményteljes tagjaira is. — akiket bánat és gond ér, úp-se- m-k a/ok könnyeinek letörlésére, akiket az élet j tavaszán érne a !e<rke.-<:rlibb csalódás, ha e tárno-! gatások megszűntével tanulmányaik abbahagyó-! sára kényszerülnének. Mi csak az ilyen érzékek hői fakadó önkéntes adományokat kérjük! Kérjük pedig akként, hogy az adományok beküldése mellett legyen az megjegyezve, hogy melyik menza javára, illetve milyen ifjúsági célra szánta azt az adakozó jóságos szive. A prágai, a brünni, a pozsonyi menza javára-e, vagy esetleg az „Erzsébet”, vagy „Róza” leányotthon javára, vagy egyéb ifjúsági célokra, hogy az adomány mindenkor az adakozók óhaja szerint legyen fölhasználható. 1. A prágai magyar menza céljaira szolgáló összegeket kérjük a Rimaszombati Bank RT,- hoz Rimaszombatba, az ott vezetett prágai magyar menza folyószámlája javára. 2. A pozsonyi és brünni menzák, a leányotthonok és egyéb ifjúsági célok javára szánt Ösz- szegeket pedig a Kassai Bank RT. Kassára, a pozsonyi és brünni menzák és egyéb ifjúsági alakulatok címén vezetett folyószámla javára beküldeni. Az esetleg a cél megjelölése nélkül befolyt adományok az 1. és 2. csoportok között azok kedvezményes látogatóinak számaránya szerint fognak megosztatni. Az ilyképpen befolyandó öszegeknek a megjelölt célokra való felhasználásáról Törköly József dr., illetve Grosschmid Géza dr szenátorok gondoskodnak. Az adományokat a Prágai Magyar Hírlapban fogjuk nyilvánosan nyugtázni. A befolyt összegek mikénti felhasználásának ellenőrzését egy, közéletünk kitűnőségeiből alakult számvizsgálóbizottság eszközli és félévenként (szemeszterenként) jelentését ugyancsak a Prágai Magyar Hírlapban teszi közzé. Adakozzunk szeretettel és reménységgel! A magyar főiskolások támogatására alakult országos társadalmi intézőbizottságnak Pozs onyban 1929 február 4.-én tartott üléséből és annak megbízásából: í Grosschmid Géza dr. szenátor, elnök. Törköly József dr. szenátor, ügyvezető igazgató. Az adományok beküldésének megköny- nyitése céljából a Prágai Magyar Hírlap mai számának mindegyik példányához a két fenti bank egy-egy postai befizetési csekklapját mellékeljük. Senki se dobja el a csekklapokat! A legkisebb adomány is fontos a magyar jövő szempontjából! Hallatlan hanga zsidágyalázás ff gr ^ ■-*(fillH|| j^| j| ■■ * _3"|Íj^ Az agrárok így Mteiuik ama másikéi istáik szavazatait — Munkácson újból fillástgolt a szektakarc — Az agrárpárt! zsidók kieszközölték a keíziek templomának kivaiafos lezárását Munkács, április 24(Saját tudósi tónktól.) A ruszinszkói cseh lapok egy idő óta kíméletlen és szokatlau antiszemita támadásokat intéznek a ruszinszkói zsidóság ellenAz antiszemita koncert primhegedüse a ru- szinszkói kormányzóság félhivatalosa, a volt agrárpárt hivatalos ruszinszkói lapja: a Podkarpaísky Hlasy. Cikkeit olyan tónusban Írja, amely egyenesen megdöbbentő, ezt a hangot a ruszinszkói zsidóság ellen soha senki, egyetlen sajtóorgánum — még megközelítő hangmodorbau -— sem használta. A ruszinszkói orfchodox zsidóság elleni támadások annál inkább hatnak a szenzáció erejével, mert köztudomás szerint a ruszinszkói orthodox zsidóság túlnyomó része — körülbelül 14.000 szavazó, ami 30.000 zsidó lakosnak felel meg — a legutóbbi választásokon tűzzel-vassal a cseh agrárpárt támogatását forszírozta, illetve a cseh agrárpárt mellett szavazott le. auliszemitigmus tsacSianálJa A Podkarpatsky Hlasy legutóbbi kíméletlen antiszemita cikkeiből mutatóképpen a következő részt közöljük: * „A haszonért a podkarpatskarusi zsidóság legnagyobb része mindent feláldoz: személyi becsület, morál nem jön számításba, ha a haszonnak valami útjába áll. Nemcsak a szeszügyekből, de számtalan csődeljárásból is kitűnik ez, továbbá a beregszászi borhamisításokból, melyek oda vezettek, hogy a beregszászi borok jó hírnevét teljesen aláásták, de járlatlevelek hamisításából is, melyeket Galíciából lopott lovak értékesítésénél használnak fel, nem szólva az adófizetésekkel szembeni passzív rezisztenciákról és a tudatlan ruszin nép kizsákmányolásáról stb. Minden államnak olyan zsidai vannak, amilyeneket megérdemel. Ahogy a magyar rezsim szomorú örökség gyanánt hagyta ránk a tudatlan, intenzív munkára alkalmatlan ruszint, ngv ránkhagyta a haszonért mindenre kapható zsidót is, aki működésében rossz, törvényellenes s morálnélküli...“ így’ a Podkarpatsky Hlasy, a cseh agrárpárt hivatalos lapja. Lapja annak a pártnak, amely a legutóbbi választásoknál is füt-"át ígért a zsidóságnak. Aunak a pártnak lap a Írja a kíméletlenül rágalmazó, goromba cikkeket, amely pártnak érdekében Spira munkácsi főrabbi és konzervatív rabbitársai mindenütt a legvadabb propagandát fejtették ki. Hiszen élénk emlékezetében él mindenkinek, hogy több rabbi között Spira főrabbi is ünnepi templomi beszédében elitélte azt, aki nem a 13-as listára, a cseh agrár-zsidó listára szavaz. A ruszinszkói zsidóság most láthatja, milyen becsben tartja őt a Ruszinszkói domináló cseh agrár párt. Megdöbbentő az is, hogy az antiszemita támadások egész sorára egy szóval sem feleltek még eddig a zsidóság hivatalos fórumai. Egyedül -a cionisták lapja pertraktálta az ügyet. Az ungvári zsidó hitközséer. Ruszln- szkó többi vezető hitközségei, Juszkovics dr. ügyész mai napig egyetlen szóval sem tartották szükségesnek reflektálni a kvalifikálliatatlan támadásokra. A magyarnyelvű cseh agrár lapok természetesen agyonhallgatják cseh kollégájuk kirohanásait. Harc a hivatalosan S templomért Majdnem egyidejűleg az agrárok antisze-j mita támadásaival az agrárparti zsidók fejé- j nek, Spira főrabbinak akciója hozta forron- j gásba Munkács zsidóságát. Ismeretes az a j harc, mely évek óta elkeseredetten folyik a Spira és a Belzi és szaploncai párt között s amely kölcsönös kiátkozásókban nyilvánult j meg. Spira főrabbi és a szaploncai főrabbi j harca most páratlan fordulóponthoz érkezett.! Spira főrabi közbenjárására a cseh agrárpárt korifeusai keresztülvitték az országos hivatalnál, högy a szaploncai hívők templomát a hatóság hivatalos hatalommal becsukta. A szaploncai hívők ezreinek sorában olyan forrongást idézett ez elő, amilyet még nem produkált a harc egyetlen fázisa sem. Spiegel dr. ügyész a tegnapi napon hatalmas beadvánnyal fordult a minisztériumhoz. Közbenjárása során éles kontroverziája támadt Munkács rendőrfőbiztosával is. Munkács zsidósága körében a templom miatt ujult erővel indult meg a harc. * i eseti agrár és cseh iparos- párt eiiüírifiiÉse Isi ruszin- liléi rifeü sieiKéíyén leresztül Ungvár, április 24. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Sokat foglalkoznak a 'apók a cseh iparospárt és a cseh agrárpárt munkácsi erőm ér köaés ével, amelyet két konkurrens rabbi személyén keresztül vívnak már hetek óta. A harc jelenlegi hősei a szépiákéi rabbi, Weisz Eizig és Spira munkácsi főrabbi. A szepinkei rabbi a cseh iparospárt, érdekében fejt ki „eredményes” tevékenységet, míg Spira főrabbi a cseh agrárpárt mindenható exponense. Legutóbb az történt, hogy egy szép napon Blecha munkácsi rendőrkapitány beidézte a szepinkei rabbit és tudomására hozta, hogy április 25-ig köteles „jesiváját” föloszlatni és be* kell csuknia „bészhamidrasát”. Ezen-, kívül fiainak el kell hagyniuk Munkács városát, amennyiben állampolgárságuk nincsen rendben, végül ő maga is költözzék el Munkácsról és tegye át székhelyét Ungvárra, ahol már egyszer úgyis le akart telepedni. A szepinkei rabbi hiába hivatkozott engedélyeire, melyeket tőle eddig senki vissza nem vont, sőt hiába bizonyította, hogy fiai megkapták már az állampolgárságot, nem volt kegyelem. A rendőrhatóság elrendelte, hogy zsidó husvét utánig összes ügyeit intézze el és hagyja el Munkácsot. Az esetnek hátterében — mint egy zsidó lap Írja — Spira főrabbi áll, aki a cseh agrárpárt égisze alatt konkurrenseit egyre-másra ártalmatlanná teheti, igy nem kegyelmez a. szepinkei rabbinak sem. El keíí hagynia Munkácsot, ahol pedig oly szép „sikerrel” zavarta Spira főrabbi cirkulusait. Mint utólag értesülünk, Blecha rendőrko- miszárius a napokban „bizottság” élén szállt ki a rabbi ima'házáuak fölülvizsgálására és miután megállapította, hogy az sem egészségügyi, sem tüzrendészeti szemponlból nem megfelelő helyiség, a tíz év óta fönnálló imaházat bezáratta. A kassai kerületi bíróság felmentő Ítéletet hozott Hedry Lajos enyíckei esperes-plébános bűnügyében Kassa, április 24. (Kassal szerkesztőségünk, telefon jelen bőse.) A kassai kerületi bíróság (törvényszék) ma Hedry Lajos enyickei esperes-plébános és Vlasaly Lajos abaujkenyhecá földmiyesgazda rendtörvénybe ütköző bűnügyét tárgyalta. Az államügyészség a^zal vádolta meg Hedry esperest, hogy 1928 november 4.-éoi az abaujkenyheci iskolaszék ülésén Hadry a következő szavakat intézte Sprooh Gyula tanítóhoz: — Nagy panaszom van önre, mert október 28.-án az abaujkenyheci templomban szlovákul énekelt. Ennek nem szabad többé megtörténnie. Itt, magyarok vannak. Hedry figyelni zetebő szavai után Vlasaty Lajos, mint iskolaszéki tag hasonló értelemben nyilatkozott. A tárgyaláson Hedry azzal védikezettj hogy mint iskolászéki elnöknek és plébánosnak hivatalos kötelessége minden egyházi ügyet elintézni. Miután a kenyheciek panasszal fordultak hozzá a szlovák ének miatt, amit egyáltalán nem értettek, kötelességének tartotta az előírásoknak megfelelően a tar nitót erre a körülményre figyelmeztetni. A bíróság Fülöp Dezsőt dr. ügyvéd védőbeszéde után nem találta fenforogni az államellenes izgatás tény álladókat és ezért mindkét vádlottat fölmentette az ellenük emelt vád alól. \ magyar ínteílluen- U PJU eh n élkülözhelellen H B p fi & fi 61 barátja a uuuiuiiiiioiiiiuiiDiiiiniiiiiiiiiiiiiuiiiiiiin C2®^Sm®5z3.€*vaklc WLt &gfi.<o>smIsi, Banka Ceskoslovensk9clt Légii Alapteke 70,000.000 Ke. Tartalékalapok: 40,2 0.00 l Ke. Távirati cim: „LEGIOBANKA". I 4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban. SlIOVCnsskÓB él PodltarpatSká RUSI Fiókok: Berehovo (Beregszász), Bratislava, Nővé mesto n. Váhom, Piestany, Poprad, Zvolen. Affiiiáli intésetek: Chust, Hronsky Sv. Kriz, Kezmarok, Komarno, Krompachy, LuCnnec, Michalovce, Mul<aíevo, Oslany, Párksn, Rim. Szobota, Roznava, Spisská Nova Vés, Spisské Podhradie, (Ipolyság), Tecevo, TornaTa, Trebisov, Vráble, Zlaté Moravce, ~eliezovce és Zilina. Idénybeli váltóüzletek: Spisské Vlachy, Sahy Poprad-állomás, Lubochiía. Sliac-fürdő, Stary Smokoyec, Strbské Pleso és Tatranská Lomnica. Külföldi aSfiliált intézetek : AUSZTRIÁBAN: Svoboda és társa bankháza, betéti társ., Wien l„ Schotten- | ring 18., JUGOSZLÁVIÁBAN: Komercijalna Banka d. d. Zagreb és Ljubljana., A BALTI ÁLLAMOKBAN: Latvijas Privatbanka, Riga ■■■ i an—aai ■Ilii l—ll ipi—B ■Ibiim—ni i ■ ■ i wi—i mii—■ ■ nwfiiimwi—áB¥¥HUHW— ■■ —i —a——itw ■ i i iniiniwii aai mia m n iihfwtti •iiriíur~irfW—T—mrnr'T r - i m—ihm ■ —sí mi ————am n i—hmziwiisiimp ii i i ■nnnrr t—rri'ií
