Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-24 / 94. (2019.) szám
1929 Április M, merfta. J ANU SARC Irta: GYŐRY DEZSŐ Róma, április közepe. A noteszomban, amit hol Írok, hol nem, a ceruzajegyzetek és emlékek között van egy kétarcú lap. A fasizmus. Távol áll tőlem, bőgj* ítéletet mondjak fölötte pro, vagy contra s igy oem célom, hogy a jegyzeteket érvként fölsorakoztassam. Csak hogy e.1 ne kallódjon a noteszlap, letisztázom magamnak. * Az egyik oldalon vannak a múlt és a bírálatok. Minden könyv, amelyik ezerkilencszázhu- szonnégyig foglalkozott a fasizmussal, ha nem épp fasiszta kéztől ered, kivétel nélkül erre az oldalra kerül. Ezekben bőven találunk megemlékezést arról, hogy a mozgalom megalapítója és vezére éveken keresztül az olasz szocializmus egyik leghangosabb szóvivője volt, hogy kilencszáz- tizenkettőben lapot alapit s ebben az osztályharcot hirdeti, majd a háború előtt az „A van ti" élén küzd a forradalmi mozgalom fölélesztésén, és hogy a háború alatt rövidesen nagy pálfordulást csinált. A háború második esztendejének novemberében már az „11 popolo dTtalia“-t szerkeszti, az interven- cionizmus leghangosabb szócsövét e agitál a háború mellett Olaszország épp az interven- eionisták agitációjára belesodródik a bábomba, melynek eredményével nincs megelégedve; többet, várt, mint kapott A baloldali elégedetlenség és a moszkvai szellemű maxi- málisíák tért hódítanak s ekkor kezdődik meg az ő vezetése alatt a poigárháboruszerü fasiszta harc a szocialisták ellen. A fasiszta büntetőexpediciók hol itt, hol ott jelennek meg s a terror hatásos eszközeivel kérlelhetetlenül „büntetnek**. Házak, szerkesztőségek, nyomdák, raktárak összerombolása, gyújtogatások jelzik a „bün- tetőexpediciók" útját, Írja egy német histó- rikus. A ricinusolaj ezidöben válik hírhedtté, még nóta is lett róla: ,,01io di rieino, olio divin di morta i brividi metti a Lenin" — ez volt a refrénje. A fegyveres milieia harca É3zakOlaszországban. Aztán a mars Rómába. A fasizmus fölkelt a parlament, az alkotmány, a főváros ellen és bevette. A kritikusok azt mondják, nem volt forradalom, csak puccs. A súlyos és kevésbé súlyos bírálatok leginkább azzal záródnak, hogy a fasizmus merénylet az európai demokrácia ellen, de a „hatalmas folyam nem folyik visszafelé, akkor sem, ha valaki az ár ellen úszik benne". A másik oldalon ilyen idézetek állauab: „Mussolini olyan világtörténelmi alak, hogy csak Napóleonnal, vagy Cromwellel hason li tható össze. A fasizmus megmentette Olaszországot s világhatalommá tette. Megteremtette az uj olasz élet igazi arcát, amit nem lehet máshol utánozni, mert olasz különlegesség. Rendet teremtett, fegyelmet, uj alkotmányt, stabilizálta a lírát, rendbehozta az államháztartást, megalkotta a munka olasz Magnachartáiát és uj plattíormon harmóniába hozta a munkásság és a munkaadók érdekeit, melyek közösen egy célt szolgálnak a nemzeti gondolatban. Jánus-arc. Nézem innen is, onnan is. Egy bizonyos, hogy ezt az arcot csak olasz- márványból és csak a háború utáni Olaszországban lehetett kifaragni igy. S fején találja a szöget az a hivatalos fasiszta fölfogás, mely azt hangoztatja, hogy „a fasizmus speciális olasz fenomén és sose lehet exportcikk". Miért? Két dologért. Az egyik az, hogy az orosz mintára organizált forradalmi milíciával megszerzett és berendezett állam gondolata csak egy olyan győztes államban foganhatott meg, ahol a győzelem után teljes volt a káosz és az elégedetlenség, ahol a háborús szellem -,ikert mutatott föl, de nem tudta learatni. A másik meg az ,hogy itt nem demokráciáról, parlamentarizmusról, szocializmusról és teóriákról volt szó, de arról, hogy jött egy egyéniség, aki magával sodorta a tömegeket és aktivitással töltötte el őket. Nem a körülmények teremtették meg a rendszert s ez nevelte ki magából a Dúcét, a Duce egyéni- -ége teremtette meg a rendszert s vezette magasra a körülmények közül. Az ő egyénisége nélkül az egész elmaradt volna. Latin vonás a világos körvonalozás, józanság és a szinte szertelen erőteljesség. Sokat beszélnek a ..mussolinizmus"-ról és a fasizmusról, mint két nem egészen kon* gruens áramlatról. Van valami benne. Mussolini egyénisége teremtette meg a fasizmust, az kétségtelen. Minden mozgalom, minden forradalmi mozgalom föl szokta falni szüleit. Igaz. A mussolinizmus azonban, úgy látszik, megakadályozta azt, hogy a fasizmus fölfalja Mussolinit. A római mars után a Duce, mikor már megalakította az uj kormányt, gyorsan hazaküldte a fegyvereseit. Neki a forradalom csak eszköz volt. És hozzákezdett a szélsőségek leszereléséhez, a saját pártján belül. Diplomataérzéke van. Államférfi. Nem népvezér, akit a tömeg lök és sodor, államférfi, aki személyes egyéniségével korszakos lendületre kényszeríti a tömegeket, még rajongóit is. Ma már kétségtelenül beigazolódott, hogy a római pártlap szerkesztője, Massimo Rocco egy öt évvel ezélőtt mondott beszédében pontosan megtalálta az igazságot lapidárisan megformulázott mondásával, mely igy szól: „A fasiszta forradalmat Mussolini nem a párt, de egész Itália érdekében csinálta." A párt egy időben morgolódott is emiatt. * Ma a milícia erdőt ültet, bomokterületeket bokrosit, ásóval és kapákkal fölszerelve mar- sol a kopár Appeninek szakadékaiba, hogy megkösse a földet, amiből kevés van s amire nagy a szükség. Érdekes jelenség ez az ásós milieia. Hót éve szuronytszegezve hozta őket Róma ellen a Duce, most Rómából jár ki hozzájuk a hegyekbe, ahová ásókkal a vállukon marsoltatja ki őket, dolgozni. A milieia múltkori kiállításán pompásan megmutatták ezt a különös folyamatot a fényképek ezrei: az első csoportok a terror és a büntetőexpediciók idejéből, a készülődés a római marsra, a hadgyakorlatok, drót- sövények Róma kapui előtt, aztán hova-tovább békésebb képek, feketeinges őrség * viaduktoknál, kontroliőrök a postán, feketeinges fölügyelők a vasútállomásokon, a milíciában rejlő erőt és erőszakot már a nagy államgépezet teremtő erői közé sorolták ée szoritoták: fegyelmet, rendet és európai nívót csinálni a „mandolinok Olaszországa" helyén, az uj Olaszországban. Tény, begy a puska mellé most ásót kapnak kézbe és hogy a ricinus helyett gyümölcsfacsemetéket visznek az expedíciókra. A vezér egyénisége messze magasan van a történtek fölött: föl tudta szítani a forradalmat. Ez volt a könnyebb. De le is tudta szerelni és föl is tudta használni. Ez volt a nehezebb. A Jánus-arc megfejtéséhez tán erre van az ut: a fejben egy hatalmas egyéniség ül, aki azt akarja megmutatni, hogy azoknak volt igazuk, akik Cromwellel hasonlították össze. A fasizmus maga mindig megmarad olasz fonoménnak, s mint ilyen, nem utánozható. Olasz kérdés. Itt ma már: az „italianita". Mussolini azonban világjelenség: az egyéniség kor tér emlő erejének példájaPodjebrád \vára,ah Mátyás király első szerelmi regénye szövődött Podjebrádi György király, aki kezet nyújt Mátyásnak — A szívbetegek eidorádója — A vár, amelynek kapuján a magyar címer is óit van, ma már lürdőszanatórium Podjebrád, április 23. Sohasem hittem volna, hogy még itt is, az Elba-eikság eme modern kis cseh fürdővárosában is lépten-nyomon magyar vonatkozásokra bukkanok. A magyar nyomok keresése a diaaporábau, a szétszórtságban élő magyarok örök betegsége. A magyar környezetben élő magyarok nem is értik meg a magunkfajta idegenben élő magyarok örömét, amikor igy a fajtájuk nyomaira, emlékeire akadnak. Magyar címer Podjebrádi György várán Ilyen érzés csiklandozott, amikor ráléptem Podébrad György cseh király podjebrá- di várának fölvonóhidjára és ott láttam a kapu fölött Csehország és a Habsburg-ház cimere mellett a magyar címert. Igaz, hogy a három cimer egymásmellettiségét 1615 óta bizarr anakronizmussá változtatta az idő, de épp mert anakronizmus, az itteni csehek kegyelettel óvják ezeket a régi emlékeket a pusztulástól és nem látnak a meghagyott kétfejű sasban és a magyar címerben mást, mint a Habsburg-uralom alatti közős sors emlékét. Ezt a kapucimert II. Ferdánánd készíttette 1615-ben, de már a fehérhegyi csata után, amikor a protestáns cseh rendeket megtörte, a vár belső udvarára néző frontra úgy vésette kőibe a címerét, hogy a kétfejű sas már a karmaiban tartja úgy a cseh, mint a magyar címert A két nemzet cimere itt már egészen kicsi lett, jelképéül annak, hogy a Habsburgok hatalma viszont nagyon nagyra nőtt. E második magyar címerről már a kettős kereszt is hiányzik. Csak a négy folyó maradt meg. így képzelte és rendelte meg II. Ferdinánd háromszáz évvel ezelőtt... Máíyás és Katalin Ennek a nemes egyszerűséggel megépített várnak az első ismert magyar lakója Huny ad a Mátyás volt. Félig vendég volt, félig rab. Rabként hozta V. László és vendégként távozott Podjebrádi Györgytől. Fiatalsága leggyönyörűbb éveit töltötte a nagy nemzeti király az Elba-parti várkastélyban, ahol a Iíolubárok és a későbbi fekete vitézek bizonyára gyakran vívták vitézi tornáikat. Itt tamilt meg Mátyás csehül. Úgy látszik kellemes nyelvtanára volt. Podjebrád Katalin várkisasszony személyében.. Ezek a sima sárga falak bizonyára sokat beszélhetnének egy különös szerelem romantikájáról. Mert Mátyásnak otthon az anyja Gara nádor leányát szánta feleségül, szerződésbe is vették ezt a házasságot, de a 18 éves Mátyás áthúzta az otthoniak számításait- Katalint vette el, akiről pedig azt írták az egykori tanuk, hogy gyenge, beteges teremtés volt és tűdő- vészben hervadt el a daliás Mátyás mellett. Nem lehet az elég indokolás, hogy a nagyravágyó Podjebrád György ráerőszakolta a lányát a fiatad Mátyásra s Mátyás csak az adott szavát akarta megtartani," amikor csak-’ ugyan elvette Katalint; itt bizonyára közr-e- jászott más is: a podjebrádi várba zárt két fiatal lélek kényszerű egymásrautalteága és természetes egym áskereeése, az Elbapart csábitó szépsége ós a megejtő magány. Melyikünk merne jó tállá ni magáért, ha be volna zárva egy várba, hogy nem fog beleszeretni abba az egyetlen leányba^ akivel itt találkozhatik: a titokban neki ezánt vár- kisasszonyba? Podjebrád György — mint a történelem tanúsítja — jő pszichológus volt A befalazott macska Maga a vár a legérdekesebb anakronizmus. A három-négyemeletes épületkomplexum kívülről úgy fest a maga ősi érintetlenségében, mint a zordon huszitavárak, ahol az ember a falak mögött porkoláblakásokat, börtönöket patkánytanyákat sejt, de ugyanakkor a valóság az, hogy ez a vár belülről egy modern szanatórium a szanatóriumok minden kényelmével fölszerelve. A vár egyik szárnyának földszintjén modern klubtermek vannak. A híres lovagi tornaterem ma a legkellemesebb társalgó, a nyílt küzdőpálya helyén ma gyönyörű tágas kioszk van. A fürdő részvénytársaság igazgatóságának helyiségében megakad a szemem egy üveg alá befalazott állatcsontvázon. — Ez, kérem, kegyeletből van itt — magyarázza a fürdőigazgató. — A többméter vastagságú falba be akartunk állíttatni egy Werfcheím-saekrényt s rábukkantunk közben erre a macek ácson tvázra. Hatalmas kandúr lehetett s a vár építésénél falazták be első áldozatul... Eszembe jut az őst babona, az áldozat- hozatal sokezeréves szokása: Köm íves Kelemenné zordon mondája. Minden uj épület megköveteli a maga első életáldozatát, hogy az ne ember legyen, azért egy háziállatot, macskát kell beléje falazni. Ez n kandúr oem hitte volna életében, hogy öt-hatezáz év múlva üvegkoponsóban fogják mutogatni a riportereknek Podjebrádi György szobra A vár előtti téren ott áll Podjebrádi György király lovajsszobra. A fürdőtitkár, aki mellesleg maga is némi viszonyban van a magyarsággal, amennyiben mostani szin- coeh volta dacára elődei magyar nemességgel, predikátummal bírtak, úgy magyarázza, hogy a dél felé tekintő szobor kezet nyújt valakinek s ez a láthatatlan valaki Mátyás magyar király. Ha ez igaz, úgy valóban György király volt a oeeh történelmi múlt ’egnagyobb zsenije... A fürdő figyelme a magyarok iránt A kis alföldi város teljesen szívügyeikre rendezkedik be. A fürdő ugyanis a szívbajok és vérkeringés! betegségek gyógyítására specializálódik, bár természetes szénsavas vizével az anyagcserezavarokat, szén- savas fürdőivel idegbajokat s a Comenius által is dicsért iszapfürdőjében reumatikus bán lakna kát is gyógyít. Ravaszul van megcsinálva a fürdötelep központi épülete, mely „egy személyben szanatórium és szálló, a földszinti termei pedig magukban egyesitik a vendéglő, kávéház, danszing, olvasóterem, klubhelyiség minden kívánalmát. A betegnek itt az az illúziója, hogy nem beteg, hanem szállóvendég. Már pedig ez a tudat már fél gyógyulás. Csak az étlappal juttatják beteg voltát az eszébe, amikor olvashatja, hogy a gazdag menüből mit ajánlatos és mit nem ajánlatos választania a szívbetegnek, az asztmásnak, a véredényelmeszesedésbeu, szivelhájaso- dásban szenvedőnek és igy tovább. A vendégkönyvben sok magyar névvel találkozunk. A kávéházban ott találjuk a csehszlovákiai magyarság központi napilapját, a Prágai Magyar Hirlapot s képes szépirodalmi lapunkat, a Képes Hetet. A főszezonban cigányzene játszik a kávéházban és a tánc- szalonban, s természetes, hogy az inter- nacionális levegőjű fürdőben a magyar vendég-nem nélkülözi a magyar muzsikát. Már a múlt esztendőben is százhatvan magyar üdült Podjebrád-fürdőn részben Szlovensz- kóról, részben Magyarországról. Az már magától értetődik, hogy a fürdő magyar levelezését magyar nyelven Intézik el és magyar- nyelvű prospektusokkal tájékoztatják az érdeklődőket A fürdő súlyt helyez-arra, hogy magyar vendégei iránt különös figyelmet tanúsítson. Ennek a figyelemnek volt a ta- nujele az is, hogy a magyar ujságirószindi- káfust évi vándor k özryü lése alkalmából vendégül hívták meg ide. A cardiograf Mi a titka annak, hogy a tehetős magyar fürdővendégek az Elba-sikság eme távoli pontjára is szívesen jönnek? Egyszerű a magyarázat: szívesen jönnek, mert. a szivükkel jönnek Libensky orvosprofesszorhoz, a prágai egyetem világhírű írivspecüalistájához. aki Podjebrád-ífürdot a Szívbetegek párád iosomává varázsolta. A legteljesebb síikvidék, a hét kilométer hosszú egyenes erdei sétaút a legideálisabb sétahelye azoknak, akiknek a szivük nincs rendben. Amellett a fürdőváros kön o y üsp o rt-tel epei. a kétezer kabinra konteanplált elbaparti nyílt, fürdő szintén nagy’’ vonzó erőt gyakorolnak egyéb üdülőkre. De legislesdőbb csábító erővel bir az itteni cardiograíikus sziwizs- gálat a szívbetegekre. A cardiografia nem esryóh, mint a szívműködés görbéjének lefilmezése. Raiziábla- nagyságu fényképpapírokra vetítik rá ezeket a különös szívműködésé hullámvonalakat. A paciens leül a villanyos székbe, beleszórnak a bőre alá három különböző helyre egy-egy orvosi tüt, a három tü továbbítja a szív különböző részeinek margóját egy koníplikált villanyé r aim módősi tó szerkezed 4_
