Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-23 / 93. (2018.) szám
na!siAmunlc 1*oldal- -■’ ' ' — ---T~r~TnnriM^BIilMÍ^||liBW El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egres szárai ára 1 *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztői DZURANYl LÁSZLÓ FÖRGÁOi GÉZA Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága IU Panská ul 12/111. “— Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Amire nekünk is j lógunk ran | Szlovenszkó, április 22. A szlovenszkói országos választmány már | több ülést tartott és az ezekről szóló tudósításokban számos segélyezésről, szubvenciókról olvashattunk. Ezek a segélyezések milliókra mennek fel lassankint és igy közérdekű, hogy ezeknek a felosztásával foglalkozzunk. Megállapíthattuk a híradásokból, hogy ezek az utalványozások valami igazán említésre alig méltó kivétellel! szlovák és csehszlovák intézmények javára : történtek; magyar intézményről, melyet a vá-, lasz talány segélyezett volna, eddig nem hal-! lőttünk. Ez a tény, amelyet megcáfolni nem lehet, lehangoló a kisebbségi magyarságra nézve, ( Elvégre a kétmillió szlovák mellett több, mint j hétszázezer magyar is él Szlovenszkóban ésj igy ezeknek is nagy érdekei fűződnek ahhoz, hogy kulturális és emberbarát! intézményeik I szintén segélyezve legyenek azokból az erőforrásokból, melyek a magyarok országos pőtadóiból is állanak elő. Ha méltányosság és az egyenlő mérték, a suum cuiqe elve nem talál meghallgatásra, akkor hivatkozhatunk a saint-germaini nemzetközi szerződésnek, arra a cykkelmére, mely a kisebbségvédelem anyagi garanciái közé éppen azt iktatta bele, hogy a kisebbségek kulturális és •szociális im tézménvei az állam részéről támogatandók, A pozsonyi szlovák nemzeti színház, a kassai szlovák színház Ismételten részesedtek segélyezésben, mig a magyar színészet tíz év alatt egyetlen Ízben kapott ötvenezer korona szubvenciót, amely sem kisebbségi számarányunknak, sem pedig ennek a fontos kulturális ügynek egyáltalán nem felel meg. A magyar színészetről például még egyáltalán nem volt szó az országos üléseken, ahol sokkal kisebb fontosságai ügyeknek is szentelnek időt. Nem tudjuk, kin múlt ez eddig és nem is szándékunk a rekrimináció. Csakhogy, amíg a szlovákok tele vannak panasz- szal Prága ellen, mely a felosztás alá kerülő .hitelekből mostoha módon oszt Szloven- szkónak, mi sem szeretnénk ilyen mostoha szerephez jutni, amelyre tiz esztendeig kárhoztatták és az a szilárd meggyőződésünk, hogy az országos igazgatásnak egyenlő mértékben kell mérnie. Nem tudjuk, hogy ki ennek az oka. Az is lehetséges, hogy a magyar intézmények nem tudták, hogy az országos költségvetés a mi számunkra is tartalmaz segélyeket és szubvenciókat, amelyeket kérni kell. Hiszen nekünk is vaunak színészeink és a keleti szín- 1 társulatról éppen azt hallani, hogy a legnagyobb anyagi bajokkal küzd; vannak kultur- egyleteink is, amelyek fontos m issziót töltenek be, mint a pozsonyi Toldy Kör, a komáromi Jókai Egyesület és a kassai Kazinczy Társaság; vannak könyvtáraink és múzeumaink, melyeket nem vagyunk képesek fejleszteni és vannak tehetséges Íróink és újságíróink, akik érdemesek arra, hogy az. ország segítő keze feléjük nyúljon. Ami pedig szociális és ember baráti intézmény lukét illeti, azok is megérdemlik a támogatást. A magyar diákmenzák még soha állami támogatást nem kaptak és a leszegé- nyedett magyar társadalom kényetelen összeadni az azok fentartására szóló összegeket. Az ukrán egyetem rendszeres állami támogatást kap, a magyar diákok, akik ennek a köztársaság ml. állampolgárai, nem kapnak. Pedig nekünk is vannak gyermekvédő egyesületeink, diákjóléti intézményeink, szegény- ügyi akcióink. A mi szegény iskolás gyermeREMENY ES REMENYTELEN ................... hwiihbi'jiiiwuiiw i in ........... iiiiwwn i iiithph ............................. ........... Sf lüiStf vasárnapi Mini tanácskozásai kedvezőbb atntoszfárát teremtettek a párisi jóvátéteii konferencián *4 mérnetek nem álliíotítsk föl politikai föltételeket A német memorandum csupán „diszhussziós bázis" — Smdiszkréi publikációk — Magántárgyalások — Hédire halasztották a döntést — Berlin, április 22. Schacht dr. és Vögler, a párisi jóvátéteii szakértökonferencia két német delegáltja, vasárnap a német fővárosban tartózkodott és tájékoztatta a birodalmi kabinetiét a jóvátéteii szakértőkonferencia helyzetéről. Elsősorban a német memorandum tartalmáról informálták az illetékes minisztereket. A szakértők megállapították, hogy a memorandumban nincsenek politikai, csupán közgazdasági érvek, úgy hogy a párisi sajtó beállítását igaztalannak és indokolatlannak kell tartani. A német memorandumot a német delegáció épp úgy a diskusszió bázisának szánta, mint ahogy az valamennyi más memorandummal történt és egyetlen szóval sem mondotta, hogy a benne foglaltakból nem enged. A miniszterek kijelentették, hogy a német szakértőknek továbbra is meghagyják teljes függetlenségüket. — Schacht dr. és Vögler dr. ma este Párisba utaztak, hogy részt vegyenek a jóvátéteii szakértökonfe- rcneia legközelebbi ülésén. A tegnapi német kabinetíanács, amelyen a kormány valamennyi tagja részt vett, három óráig tartott. Az ülésről kiadott kommüniké két főtétele a következőképpen hangzik: 1. A német szakértők tiltakoznak ama beállítás ellen, hogy memorandumukban i gazdasági argumentáció helyett merész politikai argumentációt használtak. 2. A szakértők és a kormány értésére adják a világnak, hogy a párisi német vá- laszmomorenduni nem a birodalom szakértőinek végérvényes állásfoglalása, hanem a többi memorandumhoz hasonlóan, csupán diskussziós bázis. A kommüniké továbbá kifejezi, hogy a német kormány a párisi szakértőknek továbbra is teljes függetlenséget biztosit.-Jólinformált körök értesülése Szerint a szakértők és a kormány tagjai egyformán azon a véleményen vannak, hogy a német mernerkidumban kilátásba helyezett 1.65 milIi^Éfes német annuitást semmiesetre sem fölemelni. A kormány nem néz túlzót áritimizmussal a párisi jóvátéteii szakéríwónferencia elé, de véleménye szerint egy kis jóakarattal el lehet érni, hogy a konferencia ne kudarccal, hanem elnapolással, vagy egy aj, ideiglenes megoldással végződjék. UJabb hslssztás Paris, április 22. Arra való tekintettel, hogy Schacht dr. csak hétfőn délután érkezett vissza Párisba, a jóvátéteii szakértőkonferencia világszerte óriási feszültséggel várt plenáris ülését, amelyen minden valószínűség szerint megtörténik a döntés, holnap délutánra halasztották. Az újabb elhalasztás kétségtelenül jó jel és azt jelenti, hogy a megkezdett magántárgyalások kedvező mederben haladnak előre. Számos francia lap ma fölveti a kérdést, nem lett-e volna kedvezőbb megoldás, ha a számok körüli vita lefolytatását a múlt heti tragikus események után nem a független szakértőkre, hanem magukra a felelős kormányokra bízták volna. Ezzel szemben Sauerwein a Maíinhan megállapítja, hogy ha a jóvátéteii szakértökonferencia ezek után csődöt mond, nem a szakértőket, hanem a kormányokat terheli a felelősség, akik az utolsó pillanatban indokolatlanul közbeléptek és a saját képükre formálták át a konferenciát. Elsősorban áll ez a német kormányra, amely magához rendelte Schachtot és információkkal látta el. Ezzel az az illuzió, hogy a konferenci független szakértőkből áll, megdőlt és egész más perspektívával szabad a dolgokat tekin teni. Schacht dr. azonnal megérkezése után érintkezésbe lépett az egyes delegációk vezetőivel. Jolinforrnált körök értesülése szerint a német delegáció vezetője szemmellát- hatólag arra törekszik, hogy a kudarcot mindenáron elkerülje és lehetővé tegye az újabb tárgyalások megkezdését. Azért cselekszik igy, mert többek között az is rendkívül bántja, hogy a világ közvéleménye csaknem egyöntetűen öt teszi felelőssé a kudarcért. Á holnapi teljes ülésen a szakértők előreláthatólag elhatározzák, hogy a Re- velstoke-bizottság, az eredeti tervvel ellentétben, tovább folytatja tárgyalásait. A párisi lapok egyhangúan megállapítják, hogy a tegnapi berlini tárgyalások után a feszültség lényegesen megenyhült. A Pétit Párisién szerint a birodalmi kormány minden befolyását latba vetette a szakértőknél, hogy rábirja őket a tárgyalások folytatására. Az ajtót a jövő előtt nem csapták be és a reményt, nem szabad föladni. Mindazonáltal a lapok hasábjain nem tudott ismét elterjedni ugyanaz az optimizmus, amely a konferencia megnyitása utáni hetekben uton-uífélen megjelent" és a legkiválóbb publicisták is aggodalommal várják a holnapi döntötárgyalás eredményét, A lapók nagylelkűen a feledés íátvlát borítják Schacht dr. úgynevezett politikai követeléseire, amelyeket a múlt hét végén annyira felfaltak és nem beszélnek többé német, ultimátumról, mert az átadott válaszjegy,é- két kezdik pusztán diszkusszióé bázisnak tekinteni, mint amely nevei legújabban az ilyesféle jegyzékekre általában használni szokták. Az Oeuvre mégis aggódva kérdi, keinkre is ráférne a támogatás és a magyar iparostanoncok, akikből a jövőnek fontos tár-, sadalmi osztálya lesz, szintén reászorulnának a segitőkézre. Azt ajánljuk a magyar kulturális és szociális célú egyesületeknek, hogy tegyék félre az álszégyent. A szemérmes koldusnak üres a tarisznyája. Nem kegyelemmorzsákat kérnek, hanem a magúiméból, amit mi fizetünk be az ország javára az elég súlyos 160 százalékos pótadóban. Kérelmeiket okolják meg részletesen, anyagi helyzetüket tárják fel őszintén, legcélszerűbben a költségvetés bemutatásával. Nem hihetjük, hogy ezeket a kérvényeket nem intéznék el éppen olyan készségesen, mint az élelmesebb szlovákokét. Hiszen törvény van, alaptörvény, amely ezt nem engedné véghezvinni. Meg vagyunk arról győződve, hegy a kérvényeket, objektív tárgyilagossággal intézik el. Tartományi képviselőink figyelmét pedig felhívjuk, hogy a magyarságnak kijáró jogokhoz és kedvezményekhez ragaszkodjanak. Nem kételkedünk abban, hogy ezen a téren mindent el is fognak követni. Ezeknek a soroknak nincsen is más célja, mint felhívni a magyar kulturális egyesületek és intézmények, a magyar szociális szervezetek és emberbaráti intézmények, a magyar sport vezető egyéniségeinek figyelmét arra, hogy az uj országos igazgatással lehetőségek nyílnak meg ily intézményeink támogatására, amiben a nagyzsupák alatt bizony nem igen volt részünk és csak morzsákat láttunk a segélyekből és a jóakaratból is. Ahol nincsen panaszos, ott nincsen bíró, ahol nem kérnek, ott nem is adatik. Magyarságunknak önmagával szemben való kötelessége, ha minden erőforrást kimerít kultúrája és társadalmi helyzete megszilárdítása érdekében. Mi nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést a mai minált, lerongyolt és lejtőre jutott gazdasági helyzetünkben, hogy a segítők ezet elutasítsuk passzivitásunkkal. A helyes és okos reáípolitika abban áll, hogy minden megillető jogot kimerítsünk és minden önvédelmi eszközt igénybe vegyünk helyzetünk javítására. Ilyen eszközök az országnak segélyei is, amelyekkel munkánkat eredményesebbé tehetjük. rgpjpn i üss Sasi 1 I AUT0SAL0M ] L AU FERíAlO Jratislava | STÚROVA ÜLJ -e-TELEF. 22-87 i -------------11
