Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-21 / 92. (2017.) szám

8 1999 áprffig 21, vM&ntap. 'PTW(OT-7V\A<^E®-WTOtiSP 64 és aautak fejleszítésével, inodomizáiásáivial nfcar tovább haladni. Ez a törekvés azonban csapán a külsőségekbe® nyilvánul meg. Az ífikodatipaisokat osztrák mintára szabták meg és Szkrve<nszkóra meg Ruscdaszkóra is alván fekola'bipueakat vezettek bo, amelyek ott az­előtt tetmeretlenek voltak, holott a régi, bi- próbálit tipoisok nagyon jól beváltaik. Neon vették át azonban az osztrák iskolaűgyi rendtartás láberáláe szelleonót a tartamányi nyedvre va-ló vonatkozásban, amely arra vo- naitkozott, hogy olyan vidékeken, ahol más nyelven beszélők is élnek, mint csehek, ken­gyelek, szlovének söb., be kell vezetni ének­nek a nyelveknek az oktatását. Mafiaryfc elnök a tanügyi ankét belementé­vel tartott expozéjában nagyon helyesem és világosan utalt arra, hogy a esek és szlovák ifjúságnak határozottan érdeke és szükséglete a kisebbségi nyelvek, köztük a magyar nyelvnek tanulása is. ElképwefflbeAertüeai valami, hogy Szlovéniákén két míEáó sriovták együtt él csaknem egy müliónyi magyarral, a napi élet eoer vonat­kozása fcapoealja ókét egymáshoz és ekkor a szlovák tamuléseregeít nem tanítják meg azoknak nyelvére, akikkel a jövőben együtt ke© böaós hazájuk fehvirágoztatásán dolgoz­ata. így soha össze nem hangolhatják a ezá- veket, igy aoha a szlovák és a magyar iskola együtt dolgozni nem fog. Ha azonban a szlo­vák gyermekekre vonatkozásban fontos * magyar nyelv ismerete, mennyivel szüksé­gesebb és mennyivel jgosabb követelménye a magyarságnak, hogy * szlovák vidékeken, amelyeken a magyar­ság kisebbségben él, mint Zólyomban, Selmecbányán, még Lipióssontmikló«on is a magyar nyelvet akár mint kőtelező, akár mini fakultatív tantárgyat v«®es®ék be, mert a magyarság megkövetelheti az isfcal&ügyi kormányro-tíól, hogy gyermeked aa írás ás olvasás mesterségét az iskolá­ba® rendszeres oktatással anyanyelvűken is elsajátíthassák. Lehetetten állapot; hogy a magyar gyerme­kek leveleiket anyanyelvűkén fogalmaznák nfceg, de szlovák belyesdráasaft írják le. El kell tünntök az olyan magyar szövegű írá­soknak, amelyekben mekosenek ékesked­nek. Ha ea a követelésünk vonatkozik szlo­vák többségű vidékekre, fokozottabb mér­tek,ben érvénye* olyan vároeo&ra és közsé­gekre, amelyekben a magyarság száma meg­haltad ja a húszszázalékos mértéket, esetleg többséget tem ki. Ha már Léván nincs kö­zépiskola, annyit megkövetelhet a magyar­ság, hogy a lévai szlovák középiskolában kő­telező tantárgyként tanítsák a magyar nyel­vet és irodalmait. IskoIaGgyl atrtonömlát! Arra, hogy a magyar Ifjúságot magyar nemzett szellemiben neveljék, a jelenlegi is­kola ügyi rendezettben ninoseh kilátás, ez. csupán az iskolaügyi autonómia keretében valósiiható meg, amely éppen ezért a ma­gyarság föcélkitűzése kell hogy legyen. A isacionális autonómiának: azcm az alapélrven kell kiépülnie, amit már az evangélium han­goztat: Adjátok meg a nemzetiségeknek, ami őket megilleti, az államnak pedig azt, ami ót megilleti. A nemzetiségi autonómia Kozépeurópában elsősorban nyelvi problé­ma. Mivel minden nemzetiségnek eredeti és természetes joga van nyelvének használatá­ra, ennek a ténynek mint konstitutív elem­nek az állam szervezetében is érvényesülnie kell. Az államnak nemzetiségei nyelvén is beszélnie kell és a magyar nyelvet éppen olyan jogok illetik meg, mint a mehet vagy szlovákot. Az iskolának pedig épp ngy el kell választódnia az államtól, mint ahogy sokaknak követelés© az álitemnak az egyház­tól való elválasztása. Az iskola nevelje a nemzetiségeket áUamá öntudatra, de adja át minden nemzetiség­nek a»t a feladatot, hogy a saját nemzeti ideáljainak megfelelően nevelje jövő nem- ®odékét. Ez tehát különösen a történetem és az iro­dalom oktatására vonatkozik, amelyet két részre kell választani; egyik rész minden tanulóra kötelező, ez az állaimra vonatkozik, a másik rész a nemzetiségi, amely minden nemzetiségnek sajátja. Az iwkolai nevelés­nek mai rendszere természetesen ezt a ket­té választást a maga lokális és ntócianaliöiji jellegébe® nem valóstmeg, u igazán demokrattkza iskolareformnak &zo®ban ai iskolaügyi autonómia. irányá­ban koH haladnia. amely az államnak és a nemzetiségeknek olyan szétválasztását jelenti, mint amusót az Egyesült Államok hajtottak végre az egyház és az állöm szétválasztásában. A magyair kisebbség szempontjából étet- 8mbb—b—mmbbsue iiwn imniinisiTiiwiBPannBaaMsaar Gént, április közepe. KTng Vidor európai körúton levő filmjének címe: — „A tömeg". A film tárgya, meséje, problémája, bonyodalma, megoldása, happy end- je, — a fentemlitett fiatalember. Mielőtt rátérek s film, illetve a hős speciálisán amerikai és drámai megvilágításban álló bemutatására, megragadom a szóbanforgó raoenárimnban adódó alkalmat, amire ebben a valahogy kényes kérdés további taglalásában támaszkodhatok, mikor a cím be­foglalt ismerősünkről emlékezem, kívül helyezve körülmények, díszletek, önkényes kritikák, érzel­mek határán, csak a puszta vázát, tipusát, mintegy próbabábuját adva, amit azután mindenki szemé­lyes tapasztalatai, emlékei alapján öltöztethet, ízlése és legjobb belátása szerint A „tömeg" hangzatos cim, jó reklám egy film elé, az adott esetben azonban nem egészen fedi a történetet A hősnek a tömeghez annyiban van köze, hogy abban él, abból él. abban mozog, az mozog körülötte, de a tömeg éppen úgy redukál­ható néhány emberre, mondjuk az illető hozzá­tartozóira, mint ahogy egy erdős táj is teljes egészében helyettesíthetné, anélkül, hogy ezzel a hős programjában a legcsekélyebb változás állna elő. Mert a címül odakiáltotl tömeg csak háttér, hatásosan megválasztott staftage, de semmi több. A szereplő fiatalember nem szerves része egy egésznek, nem népség-katonaság, de még csak nem is az a bizonyos .Átlag-ember-. Lehet mindez is (.Átlagember" egyformán van öreg és fiatal, crazdag és szegény, pontos definíciója egyéni véle­mények alapján változtatható), — de itt most speciálisán a jól megkomponált bősben kristályo­sodott egyszerű fiatalemberről van szó, arról a fiatalemberről, aki minden korban (és csak nem minden amerikai társadalmi mozi-színműben) ösztönös csökönyösséggel állta a helyét, aki füg­getlen időtől, tértől, kosztümtől, elemi csapástól, generációk tragédiájától vagy szerencséjétől, akik mindannyian ahogy, ahányan és ahol vannak, egy közös és biztos horoszkóp alapján látnak nap­világot, serdült ifjúságukban már betanultak, kiegyensulyoziák magukat ás elindulnak egy öt­letes társasjáték vonalain. Ezt a fiatalembert látom, mert főképpen őt is keresem abban a hivatal tviselő, minden irányban kielégítően induló és biztos remények és ered­ményekre predesztinált szimpatikus hősben, aki­vel most egy jól megrendezett és Jól fotografáM film keretei közt újból találkoztam és akinek az alábbiakban, lehetőleg elóitélet-mentes ideális képét rajzolom. .& A fiatalember, egyszerű kontúrjában, könnyen megközelíthető, nehezen magyarázható, még ne­hezebben kopirozliató és legnehezebben kritizál ható, tökéletességig kialakult példánya a társada­lomnak. Dolgos elem, illetve folytonosan dolgos elem. Egyik ismertető-jele a munka. Törekvése elvitázhatatlan. Eredményei jogosak, a legjogo­sabbak. Az egyszerű fiatalember bonyolít Ez a fog­lalkozása, kenyere, egyik ki M' ? lehetősége, élet- feltétele, problémája és mindennapi programjának vezérfonala. Üzletben vásárt hivatalban üzletet, gyárban alkatrészt, szakmájában a* odavágót, szakma nélküli mindenes minőségében, mindenesi teendőket társaságban könnyed társalgást, ma­gányában szép gondolatokat, elgondolásaiban biz­tos terveket, terveiben boldogulást stb. stb. bo­nyolít. Minden tévedés e’kerűlése végett: — nem lebonyolít, csak bonyolít Ténykedése ké­nyelmes, de állandó határok közt mozog. A* utolsó határt, a végét valaminek, azt nem ismeri. Nem is töri magát utána. Az programon kívül áll. ö bonyplit A kiegyensúlyozott fiatalember pontosan a mes- ryén áll, ha ítél • Jó és rossz között. Adj kezébe egy tényt és*ő lehunyt szemmel, biztos tudattal dönt és dobja jobbra a jó, vagy balra a rossz közé. Senki, de senki sem közelíti meg ebben az irányban ezt a fiatalembert ezen az elért magas­laton, mert legfeljebb talán csak a szolgálatban levő rendőr-őrszem tudja még olyan pontosan a menny és a pokol közti különbséget, mint ő. Ez az egyik nagy előnye a többi fölött. A körülményeknek megfe’elően, többé, vagy kevésbé, de müveit. Az axiómákat, amikre épí­tett és, amiken felépült, annak idején különféle ízlések, vélemények és meggyőződések alapján válogatta össze, később sztandarizAlta és most folyékonyan alkalmazza. Kézen fekvő adatokat a példa kedvéért. Féltékenység; Otbelln. (Szavajá- rása: „féltékenv, mint egy Othello." Néha tigris. Lövágóan fontos kérdéeekrőd va® i®t sasó és ■©Bért nagy ifröimnol fogadná*, hogylta a ma­gyiarságiiak podagógiáva.1 foglalkozó irá­nyító és. re-iciő tényezői » csen cikkünk­kel megindított ankét során h«*zászokná­nak a* iskolai reform kénlés éhe*. Nem hallgattak m-eg hteoaiürikot a tanügyi ankétem, igy tehát eztm a fórumon koll véte- ményüaifoet lesBőgemnd. Es már egyéni, kinek, mire csúszik jobban a szója. — Lukrécia Borgia, a démon, — hogy már a csa­ládban maradjunk: VI. Sándor pápa, a züllött, — Grete Garbó, az érzéki, — Pompeji a múlt, —- Napóleon, a pozőr, — Botticelli a csipkefinom, — és Zola, a Zola. Bármire fordulhat a szó, előtte egy síkon feküsznek az axiómák, amik a leg­bonyolultabb kérdésekben is megoldást nyújtanak. A kritikus pillanatban egyenes vonalakat húz a síkon az egyes pontok között és a megszerkesztett ábra, minden esetben kielégitő. Mielőtt letörülné a képet, pontosan elkönyveli. A levont tanúságot, beszélgetés közben továbbadja kollégainak. Gyü- mölcíjóztet, oktat, bonyolít Amennyire módjában van, rendesen öltözködik. A* általános műsorba illeszkedő lehetőségek sze­rint költ, inyenckedik, fényüz, dévajkodik, rész­letre vess ruhát, gramofont, konyhát, műszert, remekírót, családi meleget, amíg aztán mindene megvan, — egészséges, ha nincs ragály és nagyobb­részt tag is valamelyik sportegyesületben, ahol méltányolják, ahol egészen fiatal éveiben aktive is működött, ahol dijat nyert és ahol egy emelke­dett mottó alapján épre faragták a testét. A club-helyiség ajtaja felett olvasta először latinul, vagy az anyanyelvén: ,»Ép testben, ép lélek", — éa a mondás elkíséri a többi mondással együtt, amik megragadták a lelkét, ha kell egy életen keresztül, a boldogulásig. Még hálájában és el­ragadtatásában is kitartó és állhatatos. Csodálato­san szívós elem. A kiegyensúlyozott fiatalember érdeke közérdek, jóléte a közös jólét ápolásának egyik alapfeltétele, — övé nagyobbrészt a jelen, "vó teljes egészében a jövő, — a múlt az nem az övé. Ez az utóbbi képezi különben a mánk nagy előnyét a többi fölött er A film Amerikában készült, ahol a fiatalember a lakosság zömét, és az Uj Világ minden reményét képe®, ahol a fiatalember programja már nem második aor, nem szégyen, ahol ebbe bárki bol­dogan beleolvad, ahol ezt a fiatalembert dédelge­tik, becézik, megbecsülik, irodalmat imák róla ée neki, vászonra vetítik, leányokat családi bol­dogságot nevelnek számára, — ahol c* már a* elismerten legjobb, uj patent, kiút, megoldás ée világBzemlélet A nagyszerű rendező flipen összeszedte a fiatalember azokásáit mozdulatait, kedvenc szóra­kozásait, eledelét, körülményeit, — a külső be­nyomásokat amikre egyrészt felderül az arca, másrészt sírni kezd, amik csodálatba ejtik, — összeszedte kedvelt ruhadarabjait, favorit vicceit éa ki'átásait egy jövőre nézve. Miután igy ponto­san összeállította, útnak indítja Newyork tömegé­ben. Az első részben mindennapos életében kí­sérjük a hőst irodába, lakásba, randevúra, hullám­vasúton és az oltár elé. Miután él, mozog, nevet, szerelmes, csókol és kedveskedik, — csendes, megelégedett apró botlásait szívesen elnéző ér­deklődéssel ée rokonszenvvel köszöntjük, mert megérdemli. A továbbiakban baj van. A hős nem csak típus ée a film sem tanulmányi film, kezdő­dik a drámai elem. Minden jel arra mutat, hogy egy tragikus megoldás felé tart a történet szerep­lője, amikor elköveti azt a legnagyobb vétséget, amit ez a hős, aki végleges szerződést kötött a társadalommal, egyáltalán elkövethet, — amikor ugyanis különféle epizód-bajok, unalom, csömör, hirtelen, megrázó haláleset, rendel'eu kedélyálla- pol következtében odadobja a munkát, sztrájkol, nem dolgozik. — Ha mindent, de ezt aztán nem lehet, fiatalember. — Ez végképpen program- és szabályellenes. Hova jutnánk, ha ez a kilengés másunk is eszébe jutna? — Emlékezzék a szerző­désre, amit a többiekkel kötött Itt nem lehet bofudni. érzelmeekedni, főleg ma­gának nem, szedje hát össze magát. — fis a fe­nyegető tragikus vég elmarad. De egy ilyen ki­menetel nem is volna valószínű A kiegyensulyor zott fiatalember nem ismer tragédiát. Kellemet­lenségei, rossz pillanatai lehetnek, de még idejé­ben meggondolja és összeszedi magát. Dolgozni kezd, kibékül, akivel ki kell hőkölnie, (jelen eset­ben a csalódott feleség), elölről kezdi az egészet mór la kilátásai vannak és estére az utolsó kép­ben bohóc mókákon nevet jőirüen, három számo­zott rArtszékre terjedő családja boldog társaságá­ban. Ezt a happy endet mosolygó kék szemében hozta születése pillanatában már magával, termé­szeti törvény, mint medvén a bunda, — így áll a horoszkópban la és nincs az a Jól fejlődő drámai mag, ami ezen változtatni tudna. A kiegyensúlyo­zott fiatalember összeszedi magát, fin testébe ép Társaskirándulás júliusban az osztrák Alpesek legszebb helyeire. Értesítést küld válaszbélyeg ellenében Havas Vilmos tanár, Losonci. lélek is való. Magában hordja a megoldást, ösztön ez, nagy adomány, istenáldása és tehetség. Dráma, tragikus vég, decrescendo, Hamlet, poé- zis és reflexiók, — ez nem érdekli. Hallomásból ismeri, mint a spanyol inquizieiót. Ez a harmadik nagy előnye, amivel aztán nyeri is a futamot. A ki-nem-egyensulyozottak?-----------­Osztálytársam, barátom, ismerősöm, távoli ro­konon a kiegyensúlyozott fiatalember. Közös ifjú­ságunk végén, mikor végérvényesen utoljára ta­lálkoztunk, mindent tudott, amit még tudnia kel­lett és mindent elfelejtett, amit el kellett felejte­nie. Amennyire visszaemlékszem szőke, barna, fekete volt, a hajszínnel megfelelő szemekkel. A beavatottak jövőt jósoltak, amit én is helyben hagytam barátságból és mert meggyőződésem sze­rint ma sem tehetnék másként Egy emberöltőnyi ideje van a boldoguláshoz. GYEREKEK A KIS PARKBAN így ai. Leülünk egy kicsit, de jó ez a kis zöld, de jó ez a melegecske! Az ember végigdül a széken, nem gondol semmire... ja, 20 fillért kell fizetni... tessék. No, ne lármázz Péter, itt van Neked is 20 fillér! De ne vedd a szádba, mert fuj, fuj! bizony piszkos a pénz, de milyen piszkos és mégis, ha beváltja az ember, milyen tiszta lesz tőle. Menj oda szépen Marikához és játszatokl A ri- dikülöm keli? Meg a tükör. Itt van, de most menj szépen, vigyázz! Lassan, las-san! Mennyi gyerek! Mennyi terv, mennyi álom, mennyi véletlen, mennyi: „a férjem szeretne, de még ráérek ugye?" Mennyi vágy, mennyi susogás, mennyi: „mondd, mit csináljak?" Most itt vannak a kis Parkban. Az egész cse­csemőtársadalom itt vau. Csipkébe és szalagokba fufiasztva a kapitalista pólyások, fodor és rózsaszínű selyem, a csontjuk is halvány rózsaszín. Odahaza a szófiájukban mér­leg áll, meg egy táblázat, amely pontosan meg­mutatja, mikor lehet már a mamának aggódni. A mama köszönőviszonyban van a gyerekkel. Beviszik hozzá, ha sétálni megy és ha lefektetik. Ilyenkor a mama panaszkodik „olyan szigorú ez a nurse, nem hagyja megcsókolni a gyereket, de mit csináljak? Tudod Drágám, Schwester nélkül képtelenség." A polgári osztály plkében van tartva. Pesztrák és kisasszony hatnék lányok vigyáznak rájuk. Hopp — most szabadult el egy piros luftballon. Az öreg csősz utána kap szöges botjával, mintha fel akarná szúrni. A nép — az Istenadta nép is képviselve van a gyerekek közt Tényleg csak azzal rendelkezik, amit az Isten adott nekik. Anyával. Csak Anyát tartanak maguknak. Agyonmosott ruhájuk világit a napban. A nnrsetulajdonos, elsőosztályu gyerek nyújto­gatja a karját. Ki szeretne menni a kocsiból, be szeretné piszkolni a cipőjét, turkálni szeretne a földón piszkos körmökkel, festett fütyülőcukrot szeretne szopogatni és játszani szeretne azzal a dnndi gyerekkel, akinek annyi kék, piros, zöld cé­dula van a kötőjében. Az a jegyszedő unoka. A nurse visszarántja a bankjegy örököst, nehogy szamárköhögést kapjon a „többi gyerektől" A többi gyerek néven itt a jegyszedő Ferike szere­pel, aki quarz nélkül is piros mint a luftbidlon és minden szisztéma nélkül eszi a krumplilevest. Hol van Péter? Ahá, ott barátkozik egy nagy karikával meg a hozzátartozó kis gyerekkel. Rángatja a kezéből a karikát. Perfektuálni akarom a barátságot, nehogy Pé­ter erőszakhoz folyamodjon. „Hogy hívják ezt a szép kis babát?" — kérdem. „Sle sprlcht nur deutsch" — mondja a karika- és gyermekőrző lány. Péter erre tört németséggel rámosolyog a gyerekre és már csavarja is ki az njjaeskákból a karikát. A kislány tökéletes ma­gyarsággal bőgni kezd. „Hagyni kell a gyerekeket, játszanak egyedül" — mondom fejlett anya? korrupcióval, látva hogy’ Péter fiam már tovakarikázik. Mosolyognom kell. Milyen bölcs egy Ilyen gye­rek. Elveszi mástól a játékát, nyugodtan sírni hagy­ja, és odébb áll. A „család" meg boldogan figyeli az előmenetelt és zsenialitást, élelmességet emle­get. Péter még nagyon apró. Naivitásában azt hiszi, ez Így van rendjén, ez az élet. (Holott tényleg ez az élet...) No, nem? Berkesné Palotai Boris. A kiegyensúlyozott fiestalember Irta: Simon Géza p* .jgggü longorajUgiiitát Árajánlat dijtalan. Hangoiál,rfavitás. Csere* Ko sice, Zilina, ANTa PEIROP Fórum Mozipal óta, „Musika" Hangszerház* $ O 88 Q ® F 818$ 61 11 ■—------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents