Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-20 / 91. (2016.) szám

6 1929 április 20, szómba*.-X^<mrMA<riMR-HtRIiAE> A magópaikalmazottakrói szóló síi nyugdíjtörvény A szülői járadék a nyugdíj törvény uj in­tézménye. Ha az elhalálozott biztosított 60 dij- hónappal rendelkezett és sem özvegyet, sem pedig gyermekeket nem hagyott hátra, akkor az elhalá­lozott szülei járadékra tarthatnak igényt, ameny- nyiben igazolni tudják, hogy elhalálozott gyer­mekük keresetére voltak utalva. Ha csupán az atya. vagy pedig az anya van életben, a szülői já­radék a rokkantsági-, illetőleg az aggkori járadék egynegyede, amely azonban évi 1500 koronánál nem lehet kisebb. Ha úgy az atya, mint az anya még életben van, akkor a szülői járadék kétszer egynegyed, illetőleg minimálisan kétszer 750 Ke. Kiházasitási s eg é 1 yt oly nőibiztositott- nak fizetnek, amely legalább 60 hónapi biztosítási időtartam után házasságot köt A kiházasitási se­gélyre való igényt — annak különbeni elévülése mellett — a házasság megkötésétől kezdve két éven belül kel! támasztani. A kiházasitási segély az évi rokkantsági járadék összegével egyenlő nagyságú. Azon női njnigdijbiztositottak, akik 1027 január hő L után házasságot kötöttek és az állásból osak 1928 juüus hő 1-e után léptek ki, avagy továbbra is megmaradtak állásukban, ugyancsak kiházasi­tási segélyre van igényük, amennyiben legalább 30 dijhónappal rendelkeznek. Az ezirányu kér­vényekhez a házassági bizonyítványon kívül a kérvényező születéshizonyitványa is melléklendő. Saját kiadásunkban kérvényblankeltát készítünk, amelyeket a csoportok rendelkezésére fogunk bocsátani. Végkielégítésre egyszer és mindenkorra igénye van az özvegynek (nő vagy férfi), vagy ennek hiányában a gyermekeknek, ha a biztosított elhalálozása a biztosítási időtartam 6 és 00 hónap­ja között történt meg. A végkielégítés az évi rokkantsági járadék. 15C; százaléka- Amennyiben sem özvegy, sem gyermek-1 igénylő nincs, a végkielégítés kifizetését a szülők í i* kérvényezhetik, de csak az esetben, ha kellően 1 igazolni tudják ast körülményt, hogy az elhalá-1 iozott biztosított a* 6 létfentartási költségeikhez hozzájárulni volt kénytelen- A szülők végkielégi- ] tése a* évi rokkantsági járadék háromnegyed- \ része. A temetkezési segélyt az esetben folyó­sítják, ha az elhalálozott legalább Öl dijhónappal rendelkezett. A temetkezési segélyt annak fizetik ki, aki igazoltan a temetkezés költségeit viselte. A temetkezési segély sz évi rokkantsági járadék agyötödrésze, legfeljebb azonban Ke 4000.—. A betegségi segély intézménye egyelőre csak provizórikus jellegű. Ezen kérdés akkor fog véglegesen elintéztetni, amint a magánalkalmazot­tak külön betegbiztosító törvénye fog életbe lépni. Ezek után a járadék kiszámítás módjait akarjuk ismertetni: Tudvalévőén az első nyugdíjtörvény Szlo- venszkóo és Easzinszkón 1022 január 1-től 1928 december 31-ig volt érvényben. Ezen törvény sze­rint fizetett havi díjtételeket az uj nyugdíjtörvény egyharmaddal értékeli, tehát a 90 koronás díjtételt az uj nyugdíjtörvény szerint 30 koronával fogják értékelni. Minden járadékigény alaptétele 3600 korona. Ehhez az 1922 január 1-től 1928 december 31-ig befizetett havidijtelek egybarmadád kell hozzá­adni. Például oly alkalmazott, akinek nyugdíj­biztosítási havi díjtétele 1922 január 1-től 90/2 = 45 korona volt. annak 1928 december 31-ig 90/3 X 84 = 2620 koronával kell a 3600 korona alaptételt kiegészíteni 1929 január l-től kezdve pedig az illető fizetési osztály havi járadékemel­kedő részletét kell az 1928 december 31-i járadék­hoz hozzászámítani. Például: Valaki 1922 január 1-én a törvény élet­belépésével Szlovenszkón és Ruszinszkóban a Nyugdíjintézetben évi 22.500 korona összjövede­lemmel lett bejelentve fizetése: 1929 I. l-től 1934 XII. 31-ig . évi Ke 27.056.— 1929 I. l-től 1930 XII. 31-ig . évi K« 32.416— 1940 I. l-től pedig ................évi Ke 36.120— Me nnyi a rokkantsági járadék 1942 március 1-én, ha az illető a háború alatt 15 hőnapot szolgált? 1922 I. 1. 1928 XII. 31. 84 hónap X 90/3 = 2620 Kő 1929 I. 1. 1934 XII. 31. 72 hónap á 35 Kö = 2520 Kő 1935 I. 1. 1939 XII. 31. 60 hónap á 40 Kő = 2400 Kö 1940 I. 1. 1942 III. 1. 26 hónap á 45 Kő = 1170 Kő összesen 8.610 Kő alapösszeg 3.600 Kő I 12.210 Kő 15 háborús katonai szolgál, hőnap á 20 = 300 Kő összesen 12.510 Kő — Vége — mmmmommmmmammnmwmmm m Súlyos vasúti szerentséilenség Chilében Santiago de Chile, április 19. Foeapilla község közelében súlyos vasúti szerencsét­lenség történt. Tizennégy ember meghalt,! ötven súlyosan megsebesült. Bombarobbanás a tuniszi olasz konzulátuson Paris, április 19. A tuniszi olasz főkonzu-1 látus ellen tegnap újból bombamerényletet követtek e]. A konzulátus előszobájában egy pokolgép robbant föl, amely jelentős anyagi kárt okozott, de emberéletben nem tett kárt, mivel a robbanás idején a kon­zulátus helyiségeiben senki sem tartózko­dott. lenes végre megjelent a bíróság előtt pőrének nyolcadik főtárgyalásán A bíróság fölmentette a külügyminisztert a Hiavatsek-féle becsületsértés! pörben Prága, április 19. Két esztendeje folyik már a. prágai bíróság előtt Hlavácsek nemzeti de­mokratapárti főtitkárnak Benes dr. külügy­miniszter ellen megindított becsületsértési ■pőre s két év óta tegnap végre Benes is meg­jelent a tárgyaláson. Mint ismeretes, Benes két évvel ezelőtt a légionárius szövetséghez intézett levelében kijelentette, hogy mind­azok, akik az ő állítólagos oktrojterveiről be­szélnek, hivatásos rágalmazók. Hlavácsek fő­titkár ezt a kijelentést magára nézve sértő­nek találta és becsületsértési pört indított a külügyminiszter ellen. A pörben hétszer tűz­ték ki a főtárgyalást, Benes külügyminiszter azonban egyszer sem jelent meg kihallgatás- Ta. A tegnapi nyolcadik fő tárgyaláson végre Benes megtette vallomását, melyben kijelen­tette, hogy az inkriminált kifejezés fogalmazásakor nem gondolt határozott személyre s Hlavá- cseknek ellene irányuló támadásairól ak­kor nem volt tudomása. Annak sem volt tudatában, hogy nyilatkoza­tát akár Hlavácsek, akárki pedig más a föl­peresre vonatkoztathassa. Az elnök azon kérdésére, miért nem jelent j meg többször kihallgatásra, azzal védekezett,! hogy hivatali elfoglaltsága miatt maradt tá-í vol. Konkréten ugyan nem mondhatja meg,: mi tartotta vissza, mert arra már nem emlék- j szik, de ha nem csalódik, úgy egyszer minisztertanács, másszor a követek \ látogatásai akadályozták meg ebben a szán­dékában. Benes vallomása után Hlavácsek képviselője, Zácsek dT. ügyvéd a magánvád képviseleté­ben szólalt föl. A maga részéről azt tételezte föl, mondotta, hogy egy miniszter helyt fog állani a eértő nyilatkozatért, amit Hlavácsek ellen használt. Ezzel szemben a miniszter csu­pán az utolsó stádiumban jelent meg a bíró­ság előtt s magaviseletével itt is érezteti, hogy állásá­nál fogva fölötte áll a magánvádlónak és a bíróságnak. Hlavácsek főtitkár szempontjából tulajdon­képpen elegendő elégtétel volna a vádlott most elhangzott nyilatkozata, hogy sértő tar­talmú levelének Írása közben nem gondolt Hlavácsekre, Benes vallomása azonban nem tekinthető egyébnek, mint a tanúvallomás megtagadásának, amennyiben a törvény ér­telmében vádlottnak joga van az igazat meg nem mondani. Hlavácsek főtitkár fölszólalásában elutasít­ja az elégtételadásnak ezen formáját. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet, mely szerint Benes nyilatkozatából nem tfinik ki, hogy a sértő kifejezés a fölperesre vonatkozott volna és éppen ezért a vád és annak követ­kezményei alól fölmenti. Hlavácsek ügyvédje semmis égi panaszt jelen­tett be az ítélet ellen. — IH IIIHrT1l«:^W«Wg»g»raiMBllllII!IVIWITBMIMM Az olasz sajtó leleplezései a komitácsi bandák újabb szervezéséről fi jugoszláv kormány ingerülten tiltakozott Rómában a leleplezések miatt Róma, április 18. A Gioraale d'Italia feltü- néstkeltő cikket közölt a jugoszláv határ­menti komitácsi banditák titkos szervezeté­ről. A lap a cikk adatait egy jugoszláv titkos rendeletből vette, amely szabályozza a ha­tármenti bandák szervezetét s föladatukká teszi, hogy rémületet terjesszenek, az ellenséges arc- vonal mögött dcmoralizációt idézzenek elő, torrel-vérrol, rombolással. A szerb titkos okmány a lap szerint azt az utasítást tartalmazza, hogy a komitácsik az el­lenség egyenruháját viseljék s egyenesen e célra berendezett raktárakban kell tartani a szomszédos államok hadseregeinek formaru­háját. Ha ellenség kerül a komitácsi keze közé, azit kíméletlenül meg kell ölni. A hatérmenti bandák mozgósításának a csapatok mozgósítása előtt kell megtörténni, úgy, hogy az ellenségeskedések kitörése pillanatában a komiíácsiknak már kijelölt helyeiken kell lenni. Gayda Virginio, a lap főszerkesztője, a titko6 ju­goszláv okmányt a cikkhez irt kommentárjában döntő bizonyítéknak mondotta arra, hogy a bandavezetőket belgrádi hivatalos körök irá- nyitják. A Giornale d'Italia leleplezését úgy a hivatalos, mint a félhivatalos jugoszláv sajtó cáfolni igyeke­zett A jugoszláv kormány különböző cáfolataira Gayda Virginio a Giornale d'Italia főszerkesztő­je, vezércikkben válaszol. A komitácsik háborús szervezkedéséről kiadott jugoszláv cáfolattal szem­ben kijelenti, hogy az okmányok hitelesek s leleplezi a jugoszláv vezérkar szervező munká­ját, amely állítólag elsősorban Magyarország ellen irányul. Múltkori cikkében ezt a belgrádi kor­mányra való tekintettel elhallgatta, de a vakmerő cáfolat után kijátssza ezt a kártyát is. Az olasz sajtó részletesen foglalkozik a* ese­ménnyel, amely szerinte az európai béke komoly veszedelmét jelenti. London, április 19. A Times belgrádi levelezője szerint Grandi olasz külügyi államtitkár tiranai látogatása és a Giornale d'Italia egyidejű leleple­zései a jugoszláv titkos társaságokról, a legna­gyobb ingerültséget váltották ki Belgrádban. A jugoszláv kormány szokatlanul heve* lépésre ha­tározta el magát és nemcsak római követe utján tilt&konott a* olasz külügy­minisztériumnál, hanem a belgrádi olasz követet is beidézte a ju­goszláv külügyminisztériumba és közölte vele, hogy a jugoszláv kormány nagyon megütközik azon, hogy az olasz kormány nyilván hivatalos saj- tóbadjáratot indított Jugoszlávia ellen. A jugoszláv sajtónak egyszersmind teljesen sza­badkezet adtak, hony az olasz támadásokra el­lentámadásba menjen át. A belgrádi lapok most azzal gyanúsítják az olasz köröket, hogy uj szerző­dést akarnak előkészíteni Albániával vagy Bulgá­riával. Belgrád, április 19. Kumanudi jugoszláv helyet­tes külügyminiszter tegnap fogadta Galli belgrádi ólára követet a Giornale d'Italia támadásai ügyé­ben. Kumanudi élénk csodálkozását fejezte ki Gallinak, hogy az olasz sajtó továbbra is offenzív magatartást tanúéit akkor, amikor Jugoszlávia a jőviszony ápolásán igyekszik Angliában is feltűnést keltett a leleplezés London, április 19. A Daily Telegraph hossza­san ismerteti a Giornale dTtaíiának az Orjuna ne­vű jugoszláv titkos társasággal foglalkozó lelep­lezéseit s kiemeld, hogy a társaság célja nem más, mint a háborúra való előkészítés. A bandák akció­ja a leleplezések szerint főkében Olaszország és Magyarország ellen irányul, noha Jugoszlávia töb­bi szomszédja is számításba jöhet. Stratégiai vasútvonalat építe­nek az albán határig Zágráb, április 19. A horvát politikai köröket rendkívül nyugtalanítják azok a fegyverkezések, melyeket a diktatúra titokban végrehajt. A nem­rég közzétett 1929—30-iki költségvetésből megál­lapítható, hogy a kiadások negvren százaléka fegy­verkezési célokat szolgál. Megtudták, hogy a Kra- gujevác—Krajlevó—Mitrovicából Koszovóba vezető normális vasúti vonalnak 1930 közepéig el kell készülnie. Nyilvánosságra jutott az is, hogy 600 ka­tonai uö vend éket egyszerre kineveztek aktív had­nagyoknak. Ez a katonai kinevezés körülbelül megfelel a volt osztrák-magyar monarchiában szo­kásos kinevezéseknek, holott a monarchia négy­szer volt nagyobb a jugoszláv államnál. A kragu- jevác—mitrovicai-vonal elkészítésének nincs sem­mi gazdasági jelentősége, mert szegény és szór­ványosan lakott területen megy keresztül, ellen­ben nagy a stratégiai jelentősége. E vonal révén a jugoszláv hadsereg egy második vasúti normális vonallal fog rendelkezni Szerbia észkai részéről az albán határhoz. Markovin cáfol Genf, április 19. A Giornale d'Italia minapi le­leplezése, hogy a jugoszláv vezérkar és a határ­mentén lévő komitácsi-bandák között együttműkö­dés áll fenn, arra indította a népszövetség lesze­relési bizottságának jugoszláv delegátusát, Marko­vira volt minisztert, hogy nyilatkozatot nyújtson ót a népszövetség főtitkárának. Ebben az olasz lap leleplezését hamisításnak mondja és azt állítja, hogy az állítólagos okmányokat olyanok gyártot­ták, akik meg akarják akadályozni a közeledést Olaszország és Jugoszlávia között Január 1. óta 30 százalékos a drágulás Romániában Bukarest, április 19. Január óta tegnap ült össze először az árvizsgáló bizottság és meg­állapította, hogy Romániában a létfentartási szükségleteik indexszáma flantaszítkusan meg- növekedett és ennek ^lapján, mintegy 30 százalékos drágulás következett be. Valószí­nűnek tartják, hogy a drágulás béremelési mozgalmakat fog maga után vonni. Mrs. Pankhurst szobrot kap London, április közepe. Ki nem emlékszik még a húsz évvel ezelőtti nagy suffrazsette-csatákra? Ma minden huszon­egyéves leánynak választójoga van brit földön s az egész világ tudja, hogy a nők döntik el a most esedékes választásokon a brit birodalom sorsát. Huszonegynéhány esztendeje azonban még szen­vedélyes, vad harcokat vívtak e választójog meg­adásáért az angol nők. Emlékezhetünk rá, e küz­delmek nem csupán elméletiek voltak. Rendőrök verték szét a választójogért tüntető nőket és Mrs. Pankhurst, a legendás suffrazsett-tábornoknő számtalan esernyőt tört el a rendőrök hátán, szám­talan brutalitásnak volt kitéve és számtalan hu­morista élt eseteiből világszerte sok ideig. Sokak szerint a nők ügyének eléggé nem ma­gasztalható apostoli asszonya volt Pankhurst Em- meline, számosak szerint — fanatikus bolond. Minden kormányzati tényező üldözte, a férfiak parlamentje iránt való izgatásai miatt többször bebörtönözték: liberális miniszterek üldöztették még 1911-ben is reformkövetelései miatt — ma, 1929-ben a konzervatív miniszterelnök helyesli, hogy szobrot állítsanak nekil Mrs. Pankhurst, a nők társadalmi és politikai uniójának vezére tehát bevonul az angol nemzet panteonjába. A Pankhurst-szobor kiszemelt helye nem kevés­bé meglepő, mint maga a szoborállitás ténye. A Horse Guards Parade pázsitjára állítják fel, a Downing street torkolatába, ami annyit jelent, hogy közvetlenül a miniszterelnök lakása mögé, a külügyminisztérium ablakai alá. Ma már előkelő történelmi személyiség ez a „bolond" szuffrazsett, noha csak a háborúban eresztették ki börtönéből. A világ nagyot fordult, Pankhurst Emmeline szel­lemét tette magáévá s ma még a legkonzervatívabb angol politika is észszerűnek tartja, ha hízeleghet a nőknek. Éljen Mrs. Pankhurst a halála után. Most egyszerre divatba jött mindenki Angliában, akinek a történelem folyamán a nők szavazati joga körül érdeme volt Kiásták a közérdeklődés szá­mára Mary Wollstonecraft-ot, a jakobinus szellemű nőt, aki még 1790-ben, a nagy francia forradalom idején kiadta A nők jogainak kikiáltása cimü mü­vét; emlegetnek sűrűn egy quakernőt is, bizonyos Anne Kent-et, 1857-ben ez hozta össze az első női választójogi egyesületet; emlegetik John Mill Stuart-ot, a filozófust, aki 1906-tól 1910-ig fárad­hatatlanul vezette a szüfrazsetteket az alsóház és a miniszterek elleni harcban. Mrs. Pankhurst mártiromsága alatt egyéb dolog­nak is nttörőjévé vált: ő kezdte előszűr az éh,ég- sztrájkot a börtönben eredménnyel. Kár, hogy nem érhette meg szegény 1929-et Még esetleg 5 lehetett volna Nagybritannia miniszterelnöke __ Ma gyarországon ma több könyv jelenik meg mini a háború előtt Budapest, április 19. A Magyar-Francia Iro­dalmi Társaság szerdai ülésén Radisics Ele­mér dr., a Magyar Külügyi Társaság igazgató­ja tartott rendkívül érdekes francia nyelvű előadást a könyv múltjáról és jelenéről. Az előadáson díszes és előkelő közönség vett részt Ellőadásáiban Radisics Elemér rámutatott ar­ra. az érdekes tényre, hogy a könyv nyers­anyagának, a papirosnak legrégibb emlékeit a magyar származású Stein Aurél fedezte fel Kínában. Büszkeséggel állapította meg az elő­adó azt is, hogy a könyvnyomtatás művészeté­ben Magyarország megelőzte Angliát és Spa­nyolországot s hogy az első budai nyomda megalapítását alig egy esztendő választotta el a legelső olasz és francia könyvek megjele­nésének idejétől. A románok — mondotta többek között Ra­disics Elemér dr. —a magyar nyomdának kö­szönhették az első román nyelvű könyveket, a Magyarországon lévő nemzetiségeket hosszú ideig az Egyetemi Nyomda látta el szellemi táplálékkal. Sajnáltaos tény, hogy külföldön még ma sem ítélik meg helyesen a magyar nyomdaipar és a könyvkiadócégek munkájá­nak jelentőségét, a statisztikai adatok szerint, ma több mü jelenik meg Magyarországon, mint a bélke esztendeiben s ez a körülmény a magyar nemzet elpusztíthatatlan életerejére vall. Az érdekes és tanulságos előadást Radi­sics Elemér Thierry francia történetiró sza­vaival végezte be: „Bármi történjék is, Ma­gyarország élni és haladni fog azon az utón, amelynek végét a Gondviselés nem tárta fel előttünk." — A spanyol trónörökös egy Salm-Salm her­cegnőt vesz feleségül. Pániból jelentik: A mad­ridi arisztokrata körökben az a hír terjedt el, hogy az asturiai herceg, a spanyol trónörökös, a közel jövőben eljegyzi Salm-Salm herceg narma- dik leányát, Cecil hercegnőt. Hir szerint röviddsl ezelőtt arról volt szó, hogy az asturiai here' g Ileana hercegnőt, a román királyné leányát fogja elvenni. Ezt a hirt most hivatalosan megcáf-dják. t magyar intelllnen- VZnA(l Illa cla nóIkP'özh.PlclIcn fltjPCo IH51 barátja k HHBIIIMMHIIIIHlltlHlllHIIIHIHII'HHHIHIIIHIIII

Next

/
Thumbnails
Contents