Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-19 / 90. (2015.) szám
s T>Ra:G-ajMA<AAR-Hl RLAP 1929 Aprillg 19, póntefc. rlliRBK. . A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Ébredés. (Bánky Vilma.) 2-ik hét. IIVEZDA: A maharadzsa gyűrűje. (Lilly Damila és Rouald C'olman.) LIDO: A hét bűn jachtja. LUCERNA:' Az arany rabszolgái. (Iréné Ridlie.) METRÓ: A szemérmes Don Juan. SVF.TOZOR: önagysága és a sofíörje. (Vígjáték,) „Csak nem ak áriái pecsenyét sütni belőlemV*— vágta szemébe Fisdter Tereznek az elrabolt malackai leány Faiisik Mártát szembesítették a gyermekrabló csavargónővel A Malacka-pozsonyi utat a kisleánnyal gyalogosan tettéh meg----oo---Előf izetőink és Olvasóink figyelmébet'Tp® Magyar, olasz, lengyel és román vízumok. illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltőztassanak útleveleiket a P. 31. B pozsonyi kiadóhivatalához. Brati- slava, Grössling-u. 36. I. címre beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzésé? a prágai kiadóhivatal: pgT-Praln II., Panská -licc 12. 111., eszközli. — József főherceg a századik hősi emléket leplezi le. Budapestről jelentik: Kőrösladány község közönsége a világháborúban elesett hős fiai emlékét hirdető szobonnüvet József főherceg jelenlétében május 5-én leplezi le. Ez a századik hősi emlékszobor, amelvet József főherceg leplez le. — Vass József Széchenyiről. Budapestről jelentik: Az Országos Széchenyi-Szövetség irodalmi osztálya kedden délután az OMGE dísztermében Szé- ehenyi-délutánt rendezett, amelyen Vass József dr. népjóléti miniszter ünnepi beszédet mondott. Beszédében abból indult ki, hogy a nemzetek vérét gazdasági büntetés nélkül sohasem lehet ontani. Széchenyi látta hazájának gazdasági mozdulatlanságát, a pénzhiányt, a hitelnélküliséget, látta a tennivalókat, látta a politikai huzakodást, és érezte, hogy meg kell mozdítani a nemzetet fent és lent, ér-ezíe, hogy világosságot kell adni a szegény nép millióinak, hogy azután gazdagság, emelkedettség, kultúra ós szabadság legyen az országban- Széchenyi mindent akart, ami haladás és fejlődés, de nem mindent úgy akart, ahogy megtörtént. A hitolkérdést máig sem rendezték tökéletesen. Nagy nyomorúság van ma is. De azért a középosztály ne veszítse el reménységét, a föld népe bízzék a jobb jövőben, mert minden magyar vezetőemberben él a nunzet jövőie iránt való gondoskodás és aggódás. Ha az ország erős lesz, akkor megvalósítja Széchenyi István reális, férfias és erős szellemét. — A magyar kultuszminiszter Berlinbe utazik a birodalmi régészeti intézet ceníennárin- mára. Budapestről jelentik: A német birodalmi régészeti intézet fennállásának századik évfor dulója alkalmából április 21-tcl 25-ig nagyszabású jubileumi ünnepségeket, rendez. Az ünnepségen valamennyi állam képviselője megjelenik. Magyarországot Klebelsberg Kuno gróf vallás és közoktatásügyi miniszter képvisel!. Az ünneprendező bizottság felkérésére Tompa Ferenc dr., a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának vezetője, a Magyar neolitikus kutatások legújabb eredményei címmel előadót tart. — Árpássy Tibor volt nyitrai földbirtokos rejtélyes letartóztatása Becsben. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Árpássy Tibor volt nyitrai földbirtokos a bécsi Landesge- richt fogházából ma levelet irt Pozsonyba Laufer Samu vezérigazgatónak, amelynek tartalma rendkívül meglepő. Ebben a levélbem Árpássy Tibor azt Írja, hogy Bécsben letartóztatták és a Landesgerjelit fogházába kísérték azért, mert a feleségét állítólag életveszélyesen megfenyegette. A levélben megírja, begy egy amerikai állampolgár elcsábította feleségét, Bécsbe szöktette. Ez volt az oka annak, hogy ő Pozsonyban már egy Ízben öngyilkossági kísérletet követett eh Február 28-án Bécsbe utazott, hogy a feleségét megtalálja, de mielőtt még feleségével találkozhatott volna, letartóztatták és azóta fogva tartják azzal az indokkal, hogy a feleségét agyon akarta lőni. Letartóztatását az amerikai ember kampányának tulajdonítja, akinek hatalmában van a felesége. — Michalkót kegyelemre ajánlották. A mai N. P. jelenté©© szerint Miohalko Jánost, a Vőrösmarty-gyilíkosság bünperének halál- raitélijét, a legfelső bíróság a köztársaság elnökének kegyelemre ajánlotta. — A milánói állatkiállitáson a külföldi dijakat a magyar kiállítók nyertek. Milánóból jelentik: A milánói kiá’litás keretében rendezett nemzetközi állatkiállitást tegnap nyitotta meg az olasz király. A magyar kiállítók által elővezetett magyar állatanyag igen nagy feltűnést és tetszést keltett. Az állatok díjazása minden sikert a magyar kiállítók számára hozott, amennyiben a külföldi osztály összes dijait magyarok kapták. A Nemzetközi Állatértékesitő R.-T. két nagvdiját, két arany é« két ezüst érmet, a Mezőgazdák Szövetkezete egy nagy dijat és egv aranyérmet és Árnstein Rudolf ezfis'érmet kapott — Május 22-én kezdődik a szeps! cigányok bünperének főtárgyalása. Kasai szerkesztőségünk telefonálja: Május 22.-re tűzték ki c'i szep- si cigányok ügyében a főtárgyalást, amely előreláthatóan hat hétig fog tartani. A nyilván '? főtárgyalás körülbelül három hetet vesz Igénybe, de a kérdések megszövegezése ... több mint ez er kérdés feltevéséről lesz szó, - • amit az esküdtek és a törvényszék tanácsa a nyilvánosság kizárásával ejt meg, szintén körülbelül bárom hétig fog eltartani. Pozsony, április 18. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délben a pozsonyi rendőrségen Fucsik Máriát, az elrabolt hétéves jakabfalvi kisleányt szembesítették Fischer Terézzel. A rendőrség idézte meg ma délelőttre a kis leánykát, aki édesapja, Fucsik János gazdálkodó kíséretében jött Pozsonyba. Ma egy hete történt a gyermnkrablás a malackai Geyer-íéle üzlet előtt és másnap éjjel a pozsonyi 1WKA épületében meg is találták az elrabolt leánykát, akit apja nagy örömmel nyomban magával vitt, úgyhogy a rendőrség nem is hallgatta ki részletesen a kisleányt és nem szembesítette a gyermekrabló csavargónővel. A rendőrség harmadik emeletének egyik szobájában Stand rendőrfogalmazó jelenlétében folyt le a kis szlovák leányka szembesítése elrablójával. A kisleány igen bátran és élénken viselkedett, A szembesítés közben nem egyszer megcibá!ta a vénasszony kendőjét és heves szavakkal fordult felé: — Csak mondd meg nekem, hogy mit akartál — Egy vidéki hírlapíró öngyilkossági kísérlete Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Különös öngyilkossági kísérletet fedeztek fel ma hajnalban a Csokonay-uceai Hollandia-szállóhan. Unger László vidéki hírlapíró két milliméteres vastagságú drótszállal olyképen követett el öngyilkossági kísérletet, hogy a drótot a szív irányába beleszarta mellébe, azonban mielőtt még a drót a szivet találta volna. elájult. A mentők az életunt vidéki hirlapirót, aki semmiféle levelet sem hagyott hátra, beszállították a Iiókus-kórliázba. — A szovjet ..rendezi“ a felekezeti társaságok helyzetét. Moszkvából jelenti a Tass-Iroda: A szovjet-kormány törvényt bocsátott ki. amely rendezi. a szovjetáliarn területér, található felekezeti társaságok helyzetét, A törvény értelmében ezeket a társaságokat működésűk székhelyén jegyzékbe kell venni. Egyik felekezeti társaság sem élvezheti a .jogi személyeket megillető jogokat. Tilos bárminő olyan gazdasági vagy kulturális tevékenységet ki fejteniük, amely kívül esik a vallási szertartások körén. A felekezeti társaságoknak jogukban áll. hogy a vallás gyakorlása céljából bérbe vehessék a szükséges helyiségeket — Justíi Gyula Kassán. Kassai szerkesztősénünk telefonálja: Justh Gyula, a budapesti Uj Színház tagja ma Kassára érkezett és holnap eljátsza a Vak ablak cimii színdarab főszerepéi, amely darabban a SzlovenszkóróJ elkerült színművész Budapesten szenzációs sikert aratott. — Halálos verekedés egy zempléni községben. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Zdo- ba községben az elmúlt napokban véres verekedés volt öles vári és zdobai legények között, Egy olcsvári legényt halálos sérülésekkel szállítottak be a kassai" közkórházba, ahol ma reggel meghalt. Három sebesült állapota igen komoly. A csendőrség 15 olcsvári és zdobai legényt tartóztatott le, akik a verekedésben resztvettek. A letartóztatott fiatalembereket a kassai ügyészség fogházába kisérték at. — Letartóztatták Becsben a burszentgyör- gyi nicregkeveröiiőt. Pozsonyi szerkesztősé- ségünk telefonálja: A pozsonyi rendőrség ma értesülést kapott Becsből, hogy Sratnik Arinál, a burszentoyörgyi méregkeverő asszonyt Becsben letartóztatták. Straiuik Anna nemrégiben ugyanis egy barátnője segítségével patkánymérget kevert férjének kávéjába, amitől férje rosszul lett. Az asszony a büntetéstől való félelmében Bécsbe menekült. A. rendőrség megindította a kiadatási eljárást a méregkeverő nő ellen. — Az omladozó nagyváradi színház kövei halálra sebesitettek egy kocsist. Nagyváradról jelentik: A város legszebb épületét, a városi színházat az utóbbi időkben a városi hatóságok teljesen elhanyagolták. Már tavaly előfordult, hogy az oromzatról két gipszfiggra lehullott, ezek azonban senkiben sem tettek kárt. Tegnap egy tégla hullott le a színház párkányzatáról, amely ©gy arra haladó bérkocsis fejéré eseti. A szerencsétlen embert súlyos koponyatöréssel, é'etveszélyes állapotban szállitották a kórházba. — Smareglía Antal olasz zeneszerző meghalt. Triesztből jelentik: Órádéban meghalt Smareglia Antal, az ismert isz'ríai zeneszerző. 18ő4-beh született ós sok zenemüvet alkotott. Nevezetesebb operái: Na la király. Precioza, Bianca da Corvin, La P’ana. Annak ellenére hogy 1000 bán megvakult, tovább is komponált és alkotásainál felesége, valamint fia segédkeztek neki. Fizessen elő a TBB «F Mm$ fiét-re velem tenni. Csak nem akartál pecsenyét sütni belőlem? A kisleány állandóan boszorkánynak szólítja Fischer Terézt. A rendőrtisztviselő kérdésére Fucsik Mária elmondotta, hogy az utat Malackától Pozsonyig gyalogosan tették meg. A harminchat kilométeres ut másfél napig tartott. Pozsonyba péntek délután két órakor érkeztek. Meglepő fordu'ata a vallomásnak az. hogy a kisleány szemébe mondta a csavargónőnek, hogy a péntek délután folyamán a városban mindenfelé magával cipelte őt, egy parkba is elvitte, azonkívül be akarta őt húzni egy temetőbe is. Akár mit is mondott a jóképű, szőke, kis Fucsik Mária, Fischer Teréz konokul hallgatott és a rendőr- tisztviselők faggatására sem volt hajlandó elárulni. hogy mit akart a gyermekkel csinálni és miért akarta őt a temetőbe bevonszolni. A rendőrség megállapította, hogy Fischer Teréz mielőtt a malackai gyermekrablást elkövette volna, Malackán, a falu határában a kóbor cigányok között töltötte az éjszakát. A rendőrség erre vonatkozólag is kiterjesztette a nyomozást. 300 év előtt szüléiéit az ingaóra feltalálója 1629 április 14-én született a nagy Huyg- liens. Atyja költő és politikus volt, fiát is a jogtudományi pályára szánja, Christiain Huyg- hens 16 éves korában már jogot tanul, de 22 esztendős sincs, amikor a legnehezebb matematikai kérdésekről irt dolgozata az egész tudományos világ figyelmét ráirányítja. Gyermekkorában is csak a matematika és a mechanika érdekli. Tudományos munkásságát a gyakorlatiság jellemzi. Asztronómiai vizsgálódásai során bosszankodva tapasztalja, hogy a távcső tökéletlen. Erre az optika tanulmányozására szenteli idejét és uem nyugszik addig, amig a távcsövet nem tökéletesíti, többek közt uj eljárást talál az optikai lencsék csiszolására, melynek alapján sokkal nagyobb és pontosabb üvegekkel lehet a távcsöveket fölszerelni. Nevéhez fűződik az ingaóra föltalálása is. A fölfüggesztett lengő ingát addig is használták már egyes tudományos méréseknél, Huyghens azonban az időmérő szerkezetekre alkalmazza az ingát. Már Galilei is tervezett ilyen időmérő ingát, melynek számlapján az ingalengések száma leolvasható, de Galilei nem valósította meg tervét soha. Huyghens volt az első, aki óramüvet kombinált. össze ingával és így egyenletes járású órát szerkesztett. 1657 junius 16-ról kelt ennek az első modern órának a szabadalma. 1675-ből származó, Gallois párisi lapkiadóhoz intézett leveléből kitűnik, hogy Huyghens zsebórák készítésén is törte a fejét és tökéletesítette is az eddig divatban volt hordozható „utiőrákatT Huyghens ugyanis a spirál- rugót iktatja bele a zsebóra szerkezetébe az inga helyett. Az elméleti fizika terén Huyghensnek köszönhetjük a fény hullámelméletét, mely először magyarázza tudományosan a fény terjedését. A fény terjedésének magyarázatánál rájön az éteir teóriájára, az étereíméletnek is Huyghens az atyja. Az ingalengés vizsgálata közben értékes megállapításokat tett és úttörő munkásságot fejtett ki a nehézkedés törvényének kikutatásában is. Éveken keresztül élt Párisban, az akkor akkuit tudományos akadémia tagjává is lett, élete végén tért vissza hazájába, ahol 1695 junius 8-án Hágában meghalt. — A rliakönérzet sztrájkba vitte egy romániai líceum növendékeit. Bukarestből jelenük: Vasrui város líceumának hatodik osztálya sztrájkba lépett. A növendékek kö-. zöl'ték az igazgatóval, hogy nem tűrik azt, hogy egyik tárná rak állandóan szamaraknak nevezze Őket. Az átnyújtott memorandumban kijelentették a diákok, hogy mindaddig nem járnak iskolába, amig a tanárt nemcsak végleg el nem távolitják az intézetből, ■hanem az országból is ki uem utasítják. — G. B. Shawt uem érdekli a képviselőség. Londoni jelentés szerint Bemard Shaw egy Ion doni kereskedőcsoporttól azt az ajánlatot kap ta, hogy jelöltesse magát a logközeh bhi anglrd képviselőválasztásokon. Bemard Shaw vissza utasította az ajánlatot és kijelentette, hogy már het.venhároiii éves és a választási küzdelemben már nem tudna kellő "ügyességet, •v!mutatni. Emellett, túlságosan sokat dolgozik ahoz, hogy eleget, tehessen képviselői kötele/mtt-é- iroinek. Végül kijelentette, hogy Őt az egész képviselőség egyáltalában nem érdekli. Magyar versenyző nyerte el Olaszország galamblövő bajnokságát Róma, április 18. Ma délelőtt fejeződtek be az olasz galamblövő bajnoksági versenyek Rómában. Ez a bajnokság igen nagy jelentőségű Olaszországban, ahol úgyszólván minden faluban van galamblövő egylet. A versenyeken mintegy száz versenyző vett részt a világ minden részéből. A galamblövő bajnokságot . Strasburger István földbirtokos, magyar versenyző nyerte el, aki ezenkívül még egy győzelmet aratott. Strasburger István a verseny két legértékesebb diját nyerte el és pedig az olasz király hatalmas ezüst serlegét, amely mintegy nyolcezer líra értéket képvisel, valamint 22 ezer lírát készpénzben. A magyar versenyző az összesen százezer lírát kitevő versenydijak egyharmadát vitte el. A magyar győzelem Rómában is nagy lelkesedést váltott ki és a versenyen résztvett 25 olasz versenyző megígérte, hogy májusban Budapestre jönnek és részttvesznek a magyar ga- lamblövő egylet nemzetközi versenyén, Kétmillió ember hagyja abba a földmivetést évente Amerikában Tennesse állam, április. Nemrégiben egy farmer gazdasági felszerelésének elárverezésén vettem részt. Amit a farmer dollárjával vett nehány héttel ezelőtt, azt öt centjével vásárolták meg itt átlagban. Két-három eke alig adott annyit, mint egy rossz bicska ára, két darab közepesállapotu ló egy-egy dolláron kelt el. Miért? Egyszerű a felelet, a farmerek menekülnek a földtől. Nincs, aki becsületes áron megvegye a gazdasági felszerelést, mert rövid idő múlva a szomszéd is elad mindent, aztán a többi is, megy az egész szédületes határ be a városba. Nem kell a föld! Az északamerikai Egyesült Államok földművelési minisztériumának legfrissebb kimutatása szerint 1922. óta évente átlag 2,000.00') ember hagyja el n város kedvezőbb életlehelo-' ségeiért a földet. Igen kevés hányad ebből a visz- • szavándorló, a farm nem csábit. Itt Tennesseeben az egyik megye a legjobb földek vidékén megállapította, hogy egyetlen év alatt a földek 75%-a cserélt gazdát vagy maradt gazdátlanul. Ez a szám mindennél világosabban mutatja a mezőgazdasági termelők gondolkozását a gazdálkodásról! A menekülés két hatalmas tényező miatt törté-, nik. Az egyik a farm jövedelme és kiadása között egyre növekedő különbség a farmer hátrányára. A másik az ipari központok szédületes előretörése az ipari termelésben. A farmer sötéttől sötétig dolgozik a városi munkás csak nyolcórát naponta. A farmer munkaerején felül jókora tökét is belefektet a gazdálkodásba, nem is számítva szakértelmét. az ipari munkás csak munkaerőt és szakértelmet ad, mégis ö jár jobban. A mérleg világosan mutat. Pedig 1929-ben ugyancsak más dolog ismerkedni. mint vo't csak még 1921-ben is. A farmélet kénye1 inességei azóta megsokasodtak, sőt a gazdálkodás jövedelme is emelkedett hellyel-közzei, a mezőgazdasági jellegű községek népe elkeseredetten látja, hogy nincsen még egy tevékenységi területe a világnak, mely az érdemet gyengébben jutalmazná, mint a mezőgazdaság. A fiatal farmerek számítanak, nemcsak túrják a földet mérlegelés nélkül, mint tette az apjuk. A földművelésügyi minisztérium adatai szerint a tiz legfőbb amerikai mezőgazdasági termeszlvény átlagos hozama acre-enként 19.07 dollár Az átlagos farmer átlagos farmbirtoka 150 acre. Tegyük fel, hogy j minden arcé a legragyogóbb föld; semmit sem ad ki gépre, magra, munkabérre, építkezésre, nem fizet adót, sem kamatot, sem adósságot é6 biztosítást. Mondjuk, hovv az előbb említett átlagalapon százszázalékos haszna van munkaidejének minden számítható dollárját valóban megkapja. Kereseti 150-szer 19 dollárt, melynél bármelyik csikágci flaszteroző. vagy kőmüvesmunkás többet keres. Emellett még a farmer belefektetett átlagos farmjába mintegy 13.000 dollárnyi tőkét is. Az amerikai farmer is el von adósodva. Teiher- men’es farmot még a legjobb termőföldek táján is j kivételesen találni. Az Egyesült Államok teher- i mentes földjeinek összes értéke nem teszi ki a teljes földvagyon becsértékúiek egyharmadát. Közgazdasági szakemberek közül sokan azzal pró- * bánják vigasztalni a farmereket hogy a tulpro- dukció az oka minden bajoknak. Ezen csak mosolyognak a farmerek, hiszen jól tudják, hogy fejenként többet termeltek a háború előtt, mint ma. Azóta vagy 20 000.000-val több amerikai fogyasztó van, a külföldi piacokra való kivitel 30—60 száza- ' lékkai nagyobb; az amerikai nép kétszerakkorára nőtt. mint a termelés. Nagy hőtermelésről tehát nem lehet beszélni. A farmerek ott látják a bajt. hogy hiába szeretik a földet a független és sza- ! bnd mezei munkát, dollárértékelésben alulmaradnak ..... M. tcviww «WIIU —i—n—m——ám. ÍTOKEO €UI4ffgi tucatonkint 30.— koroni jSANA, N1TRA, WiJsonová 37. jj | Diszk) ét postai szállítás naponta. . fi