Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-19 / 90. (2015.) szám

1 tényleges és nyugdíjas bírák helyzete

Szlovenszkó, április 18.

Alig van még egy oly kultúrál lám, amelynek közéletében annyi kapkodás nyilvánulna ineg, mint e köztársaságban. Egyik reform követi a másikat, törvényeket és rend-eleteket gyorsan egymásután adnak ki s még meg sem melegednek, vagyis a köz- tudatba át sem mennek s azok alapján a joggyakorlat ki sem fejlődbe tik, máris megváltoztatják azokat és helyükbe más törvények s neudt&letek lépnék. Így van az a közigazgatásnál, a pénzügynél, a tan ügynél s az igazságügynél, sőt még a hadügyr© nézve ás halljuk, hogy ismételten arról tárgyalnak, vájjon ennyi vagy annyi hónapból álljon-e a szolgálati idő, vájjon felállítsák-© vagy nem az egyéves önkéntest intézményt s vájjon kevés-e avagy elegendő az őrmesterek száma.

Sajátságos jelenség az ás, hogy más államok bőségben rendelkeznek magasabb szellemi intelligenciával, nálunk azonban a közalkalmazottak között ez is hiányos, sőt a bírói pályán, dacára, hogy az állam fennállásának tizenegyedik esztendejében van, a biróhiány állandóan, katasztrofális, minek folytán a birói munka kvalitása is — tisztelet a kivételnek — hanyatlóban van. Most évek múlva már bajos rekriminálni régi bábákat, de kétségtelen, hogy a bölcs igazságügyi adminisztráció az állam felállításának idejében hiányzott s az még most is balkezes. Az elbocsátások,' a resztrinkeiők, az időelőtti nyugdíjazások, egyesek degradálásá- val járó szisztemizáció, a birói illetményeknek más köztisztviselői illetményekkel való pausaiirozása alaposan rontottak a helyzeten. Nem szolgálhat itt a bírói tekintély emelésére a republika legelső birájának, vagyis a legfelső bíróság elnökének a legutóbbi időben előfordult sajnálatos incidense sem, aki leszállva a magas piedesztálról a sajtóban sértőleg vitatkozva a német ügyvédi karral, becsületsértés címén az ügyvédek által vádlottként a bíróság elé állíttatott. Mindegyik bírónak egy páedesztálon kell állnia s nem szabad a hivatali munkáját profánizálni akképpen, hogy az érdekelt, de a bírói döntéssel meg nem elégedett ügyféllel eértő vitába elegyedjék.

A birák anyagi helyzetének javítása szempontjából legutóbb a sWiátus egyik bizottságában előterjesztettek egy indítványt, de a pénzügyminiszter nyomban elutasító álláspontra helyezkedett, kijelentve, hogy erre a fizetés ja vitásra fedezete nincsen. A nyugdijak javítására s egyenlősítésére is már több- irben terjesztettek elő a képviselőházban s a szenátusban indítványokat (magyar törvényhozóink részéről is), de eredménytelenül, mert ily esetekben a pénzügyminiszter sztereotip válaszában mindig odadobja a bizottsági tagoknak a sok millióiból álló túlzott költségtöbbletet s a bizottságok, anélkül, bogy a megcáfolható miniszteri válasz érdemleges vizsgálatába belebocsátkoznának, a sokmilliós kiadás feletti ijedelmükben nyomban elállnak az indítványuktól, amíg idővel egy újabb indítványt elő nem terjesztenek, de a pénzügyminiszter ismét a sok- százmilliós költség hangoztatásával megint elijeszti az ibetékes bizottságokaft és marad minden a régi állapotban.

Az köztudomású, hogy az éles Ítélőképességgel, nagy Mméleti s gyakorlati tsnaere- t-kkel járó birói munkával szemben nagy követelmények támasztatnak. Ez * nehéz

Európát ismét szétválasztja!: s rési ellentétek

Franciaország a kedvezőtlen német jóvátételi memorandum átvétele után a tanéi politika végét, a rajnai megszállás megszigorítását és a régi ellenséges viszony nlraíöivéteiét jelenti ke

A németek száz mlffiárdda! kevesebbet ajánlanak, mint a szövetségesek kémek — A fr&etia sajté pokoli koncertje — Pointeré lejelenti az „aj poKtikal érát" —

— Veszedelmes politikai tavasz feaitiődik —

(sp) Páris, április 18. Előrelátható volt,! hogy a szövetségesek jóvátételi "jegyzékére adott német válasz óriási fölháborodást fog I kelteni az antant fővárosaiban, elsősorban Párisban. De hogy a fölzúdulás oly méreteket ölt, mint amilyet a ma reggeli francia lapok mutatnak, arra senki sem számított, még a legpesszimisztikusabb európai politikusok sem.

Nemcsak a .jóvátételi konferencia ás a rajnai kiürítés van veszedelemben, hanem a locarnói politika teljes komplexuma is, mert a francia lapok nem átalják fölujitani az 1919-cs és 1920-as németellenes magatartásuk tenorját és csaknem a birodalommal váló szakítást követelik.

Az izgalomhoz kétségtelenül az is hozzájárul, hogy a német válaszjegyzék átadásával egyidejűleg a londoni alsóház is foglalkozott a jóvátétel kérdésével, még pedig Franciaországra nézve nem éppen a leghizelgobb módon. A Labour Party, amelyet általában a jövő pártjának tekintenek Angliában, Snow- den révén heves támadást intézett Franciaszellenni munka neon végezhető sablon-1

szerűen, valamely ügyben hozott ítéletet vagy érdemi határozatot s annak indokait nem lehet lemásolva egy másik ügyben felhasználni, holott az állami funkciónak mindegyik más ágában a hasonló, sőt szószer int egyező határozatok ismétlődnek. Ezt a körülményt a hirák javára méltányolják is az egyes kulin rá Ham ok és a birák' rendkivüli szellemi munkáját megfelelő illetményekkel kimon díjazzák. Ez az illetmény képezi az egyes országokban a birói pótlékot, amely a bíráknak a rendes illetményeken feliül adatik.

A republikában is a törvényhozás hozott egy törvényt, mellyel a bírákat birói pótlékban részesítette, sőt ez a pótlék a nyugdíjba is beszámítandó volt, de csakis egy évig élvezték a tényleges szolgálatban álló birák ezt a pótlékot s egy óv múlva máris hatályon kiviül helyeztetett a bírói pótlókról szóló törvény. Az uj törvénnyel, a birói pótlék mellőzésével, az összes állami alkalmazottak illetményeit szabályozták és a változott viszonyokhoz képest a fizetéseket felemelték, de a birói pótlékot megszüntették. Minthogy azonban ezen említett egyévi időtartam alatt, amíg a birói pótlékról szóló törvény joghatályban volt, néhány bíró régi fizetési alapon, tehát csekély nyugdíjjal a tényleges szolgálatból végleg eltávozott, azonban a törvény alapján teljes jóhiszeműséggel jogot szerzett ahhoz, hogy a nyugdijába bírói pótlék beezámittaasék, ezért erre a néhány bíróra nézve az uj fizetési törvény a szerzett jogot kifejezetten érintetlenül hagyta, — egyébként az a legelemibb magánjogi szabály, hogy egy szerzett jog, "a kielégitése nélkül, meg nem semmisíthető, de amint az

ország jóvátételi politikája ellen és kihangsúlyozta, hogy a német rizettségek zsiros részeit Franciaország fölözi le, mig Angliának semmi haszna sincs a horribilis német annuitásokból

Egyrészt az irnpertinensnek bélyegzett német memorandum, másrészt Snowden váratlan oldalfámadása a végsőkig fölbőszitot- te a francia sajtótéré a sajtén keresztül á francia politikai életet is, úgy hegy u. tegnapi események után e szép tavaszi napokban újabb veszedelmes külpolitikai bonyodalmakra készülhetünk el.

A jóvátételi konferencia csődje biztosnak latszik. De ugyanakkor a szövetségesek egymás között is konfliktusba keverednek s egyrészt a franciáik és az amerikaiak, másrészt az angolok és az amerikaiak, harmadrészt a franciák és az angolok kellemetlen diplomáciai bonyodalmak elé kerültek.

Hiába hangsúlyozzák a francia lapok, hogy a német válaszjegyzék átadása után az antant egységesebb, mint valaha, hiába hivatkozik a Matin Amerika barátságára, elvitathatatlan, hogy a jóvátételi szakértőkon- ferencián nemcsak Németország és a szövetségesek viszonya romlott meg, hanem a szövetségesek viszonya egymás között is.

Zavaros perspektíva

A német válaszjegyzék tegnapi átnyujíá- sától az angol választások lezajlásáig és az utána következő angol válság megoldásáig Európa háború utáni történelmének egyik legnehezebb korszakát fogja átélni és föltehető, hogy a várható változások jelentősége Loearnónál is nagyobb lesz. A csődöt mondott jóvátételi konferencia Locarno végét jelenti, a rajnai megszállás megszigorítását és a német—francia közeledési kisér-' letek kudarcát. A csőd Németországban talán Stresemann fejébe kerül és kiszámíthatatlan, hogy külpolitikai szempontokból milyen következménnyel járna, ha a kipróbált és a béke igaz barátjának számító német külügyminiszter helyébe más kerülne. Ugyanakkor a francia belpolitikai élet is komoly válságba sodródnék s különösen

alábbiakiból ki fog tűnni, az említett intézkedés nc<m humanizmusból, hanem a látszat kedvéért történt és azt a kormány negligálja.

Az aktív szolgálatban maradt bíráknak illetményeit az uj fizetési törvénnyel emelték ugyan s ők a már nyugdíjazott birákhoz képest hasonlíthatatlanul magasabb illebmé- nyekhez jutottak, de a birói pótléik megszüntetésével ők tényleg elestek egy szerzett jogtól s azáltal, hogy ugyanekkor a fizetések megjavítása az összes állami alkalmazottakra kiterjesztetett s ez egy séma fel- használásával történt, a birák hivatali illetményét pausalir ózták a többi állami alkalmazottak illetményeivel, sőt a tényleges szolgálatiban maradt birák elestek az uj törvény által még a liakbérnyugdijtól is, dacára, hogy erre a nyugdíjalapra a szolgálati idő alatt állandóan a járulékokat megfizették, tehát csak jogsértéssel fősz ihatok meg a lak- bérnyugdijtól.

Néhány nyugdíjas bírónak tehát megmaradt a törvényes joga ahhoz, hogy az általuk a tényleges szolgálat alatt élvezett bírói pótlék a nyugdijukba beszarni itassák, de az igazságügyiminisztorinm gondoskodott arról, hogy ezek a csekély nyugdíjjal távozott bírák se kaphassák meg a birói' pótlekot, mert évekig tartó huzavona után elutasította kérelmüket azon lehetetlen indokból, hogy mivel a csehszlovák államnak nincsen uj bírói szolgálati pragmatikája, ezért az igényjogosult nyugdijaa bíró részére sem fizethető bi a birói pótlék. Az igazságügy- minisztérium ugyan bölcsehben cselekedett volna, ha az említett, indokkal hallgatott vol- j na, mert egy államra szegénységi bizonyít-1 ványt képez annak a megállapítása, hogy az; álamnak nincsen bírói szolgálati pragmaíi- í

ikája, de ezzel a határozatával egyúttal előtűnt a jogi érzék fogyatékossága is s a határozattal szemfényvesztésnek bizonyult a törvénybe foglalt az a rendelkezés, hogy a birói pótlékról szóló törvény joghatálya alatt szolgált s ugyanekkor nyugdíjba távozott bírák javára érintetlenül hagyatott az a jogigényük, miszerint az élvezett birói pótlék a nyugdijukba beszáim ittassek.

Az igazságügyminisztériurnnak eme vastag tévedése miatt, az érdekelt néhány nyugdíj as bi ró panasza ra utóbb megsemm i si tette a törvénytelennek jelentette ki a legfelső közigazgatási bíróság az igazságügyminisztériumnak említett törvénysértő határozatát, kimondva azt is, hogy a bírói pótlék a nyugdíjba beszámítandó s kifizetendő azoknak a bíráknak, akik az 1925. évben nyugdíjba távoztak, vagy , azok hozzátartozóinak, a menynyiben valamelyik bíró ugyanabban az évben a tényleges szolgálat alatt meghalt.

Az igazságügyminisztériurnot a legfelső közigazgatási bíróság határozatával alapos blamázs érte, de dacára annak, hogy most már az érdekelt néhány nyugdíjas birő arra is jogot szerzett, hogy a. visszamenő időre szóló fix-követelését az állammal szemben rendes bírói utón érvényesíthesse, az igazságügyminisztérium még a jelét sem ad- j ta annak, hogy a tartozás kiutalása iránt intézkedne, pedig alig hihető az, hogy az állampénztárban oly ken’és pénzkészlet legyen, hogy 10—12 nyugdijai? bírónak nyugdíj1 többlete nem volna kifizethető,

Justitia regnorum fundamentum — az igazság az államok alapja! Az aktív és a j nyugdíjas bi rákkal szemben is ennek az I örökérvényű latin jelmondat igazságának .kell érvényesülnie! \

Mai számunk 12 oldal

90'(20l5) SZám"Nl>tek áPrÜÍS ^

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága íl„ Panská ulice

negyedévre 76, havonta26Ke;külföldre: nnlitikni nrrnilanin 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOlltlKCU napilapja felelős szertesz fa hivatal: Prága IL. Panská ul 12/m. — Tehavonta 38 Kő E^ye* szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ fORGAOi GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap. Praha