Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-18 / 89. (2014.) szám

1929 ápriBa 18, osttörtSb. 'PRÁGÁI jV^ACteVR-Hl RLM> 5 Másfélévre emelte Tömés András büntetését a pozsonyi felsőbíróság Pozsony, április 17. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A pozsonyi felsőbirő- ság (ítélőtábla) ma délelőtt tárgyalta Tömés András dr. losonci orvos rendtörvényes bün- pörét. Tömés dr.-t ez év február 11-én a besz­tercebányai törvényszék fegyveres felkelésre való lázitás címén a rendtörvény alapján egy évi börtönre Ítélte. Az államügyészség feleb- bezett az Ítélet ellen és igy került az ügy a pozsonyi felsőbíróság elé. A vádlott orvost, aki Rothermere lordhoz intézett üdvözlő le­vele miatt kiszabott hat hónapos fogházbünte­tését üli Besztercebányán, a mai pozsonyi tárgyalásra nem vezették elő. A vádhatóságot Stivár dr. államügyész képviselte, a védel­met Szilárd Marcell dr. ügyvéd látta el. A bünper anyagát Cech dr. táblabiró ismertette. A vádirat A vádirat szerint Tömés András dr. 1928 márciusától 1928 junius 16-ig Losoncon abból a célból, hogy Szlovenszkót, esetleg ennek Losonc melletti részét a csehszlovák köztár­saságtól elszakítsa és idegen államba, Ma­gyarországba kebeleztesse be, társulni töre­kedett egy Fogarasi József nevű ruzsinai ke­reskedővel. Tömés a vádirat szerint Fogarasi- nak az első találkozás alkalmával azt mon­dotta, hogy őt jó és hűséges magyarnak isme­ri és tudakozódott nála a nép hangulata felől és azirányban, hogy nem lehetne-e vele Lo­sonc környékének a esetiektől való felszaba­dítása érdekében akciót kezdeni és e terület­nek a régi hazához való visszaadását keresz­tülvinni. Tömés dr. aziránt puhatolózott Foga- rasinál, hogy vájjon a nép csatlakozni fog-e egy ilyen akcióhoz és a magyar katonaságot, amely Szlovenszkő területére esetleg betörne, hoeryan fogadná az itetni lakosság és általában mily mennyiségben állhatnának fegyverek rendelkezésre, továbbá, hogy lehetne-e vala­honnan dinamitot beszerezni- Amikor Foga­rasi József a második találkozás alkalmával tényleg belement a dologba, hogy ez ügyben lelkiismeretesen, mint jó magyar fog dolgoz­ni, Tömés a vádirat szerint azt mondotta, hogy ha ő, vagy valaki más ezt a rendkívül ko­moly dolgot elárulja, akkor a halál fia lesz. Tömés szó szerint ezt mondotta volna: „Van­nak eszközeim, mert ma már mi is vagyunk valakik és ebben az ügyben én is jelentek valamit/' Fogarasi Józsefnek Tömés András kezébe esküt kellett letennie. Az eskü után Tömés kezet adott Fogiarasmak, akinek Tö­més a következőket mondotta: „A mai napon meg van bízva a turmező—rimakokovai sza­kasz parancsnokságával Dolgozzon ki nekem javaslatot és tervet, hogy miként lehetne ezt a vasúti szakaszt a mi embereinkkel meg­szállni, ha majd az idő erre elkövetkezik. Az ügy nagyon komoly, ön majd annak idején parancsot fog kapni és az ön embereinek föl­adata lesz, hogy megszállja a vasútvonalait a podkriváni alagutnál, amit mindkét oldalról úgy fog biztosítani, hogy úgy Losonc, mint a Zó­lyom felőli oldalon a vasútvonalat megron­gálja, hogy se Zólyom felől ne érkeztessék erősí­tés a csehszlovák katonaság részére és az alagutat meg ne szállhassa a katonaságnak az a része, amely Losonc felé hátrálni fog. A vo­nalat úgy fogja fölrobbantami, hogy azt rö­vid idő alatt újból ki lehessen javítani és a mi előrehaladó haderőink számára föl lőhes­sen használni. Dolgozzon ki tervet, hogy mily idő alatt és mennyi emberrel tudná ezt a föl- adatot keresztülvinni, továbbá, hogy mennyi ember szükséges ebhez. Jő volna, ha már most tudna beszerezni részletekben dinami­tot a magnezitgyárból, mert erre igen nagy szükségünk lesz és ha a mi akciónk megva­lósul, már késő volna szaladgálni dinamitért. Ezt olyan módon lehetne megcsinálni, ha ön Egy végletes artistanntatiriray London, április 17. Egy londoni külvárosi cirkuszban az elmúlt este borzalmas jelenetek játszódtak le. Egy kötéltáncos produkció köz­ben lecsúszott a kötélről, de zuhanás közben lábával még belekapaszkodott a kötélbe, úgy­hogy fejjel lefelé függve maradt húsz méter­nyi magasságban. A közönség a hajmeresz­tő helyzetet az artista egy uj trükkjének tar­totta és szűnni nem akaró tapsviharral ho­norálta a „mutatvány**-!. Csak sokára vették észre, hogy nem trükkrŐl van szó. A cirkusz személyzete erre mentőhálót feszitett ki a kötél alá, a kötelet meglazította. Az artista le­zuhant a hálóba, azonban keresztüllyukasztot­ta a hálót és egyetlen jajkiáltással mozdulat­lanul terült el a porondon, A cirkusz orvosa hozzárohant, de már csak azt állapította meg, hogy a szerencsétlen ember csigolya- és ge­rinctörést szenvedett- Beszállították a kór­házba., ahol néhány óra múlva meghalt a mi ügyünk részére a megnezitgyár valame­lyik fölügyelőjét megnyerné, aki a dinamitot részletekben már most elszállítaná és biztos helyre vinné/* A vádirat szerint Tömés dr. később Foga­rasi József kérésére egy térképet is adott át neki. Azt mondotta volna Fogarasinak, hogy az ő neve Budapesten aranykönyvbe lesz be­írva és biztos lehet abban, hogy munkájáért megfelelő jutalmat fog kapni. Később másik térképet is adott Fogarasinak, amelyben már be volt rajzolva a podkriváni alagút is. A vádirat szerint Fogarasi mindezeket elmon­dotta Trimai Emii" agrárpárti titkárnak, aki azután erről Kompis János losonci rendőrbiz­tost értesítette. A vádirat elmondja, hogy a vádlott Fogarasit 1920 óta ismerte és mint­hogy arról volt meggyőződve, hogy Fogarasi a trianoni békekötés által elvesztett terület­nek újból való megszerzésére irányuló akció hive, minden módon törekedett a bizalmát megnyerni. 1927 nyarán a vádlott azt irta Fo­garasinak, hogy fontos ügyben látogassa meg Losoncon, Fogarasi azonban beteg volt és nem tett eleget a meghívásnak. Később Foga­rasi találkozott Losoncon Tömés Andrással, aki karoníogta s azt mondotta neki, hogy is­meri mint jő és hűséges magyart, akihez bi­zalma van és sürgős szüksége volna valakire, hogy egy rendkívül fontos nemzeti ügyben vele együtt dolgozzék. Megkérdezte Fogara­sit, hogy hajlandó volna-e vele dolgozni. Fo­garasi szinleg belement az ügybe és Tömést néhányszor Losoncon meglátogatta. Tömés állítólag 1500 koronát is adott Fogarasinak. A vádlott a törvényszék előtt tett vallomásá­ban azt állította, hogy az 1500 koronát azért adta át Fogarasinak, hogy Fogarasi ebből az összegből adótarto­zását rendezze, Fogarasi azonban ezt az összeget az adóhivatalba nem fizette be. Az Hétéi A pozsonyi felsőbíróság mai föllebbviteli tárgyalásán a besztercebányai törvényszék büntetését fölemelte és Tömés András dr.-í másfélévi börtönre Ítélte el. Az államügyész az Ítéletben megnyugodott, a védő háromnapi meggondolást időt kért. Az eperjesi tűzoltó egyesület jubileumi ünnepségének bűnvádi epilógusa az eperjesi törvényszék előtt Kötetes-e kisebbségi állampolgár résztvenni állami jubileumok ünneplésein? Rosenberg Mór ár.-nak, a magyar nemzeti párt eperjesi ügyvezetőjének védőbeszéde salát bünpőrében Eperjes, április 17. (Saját tudősitónktól.) Az eperjesi tüzoltóegylet 1928 szeptember 28-áu, 29-én és 30-án zászlószenteléasel egy­bekapcsolt parádés ünnepségeket rendezett az egylet ötvenéves és a köztársaság tízéves fennállása alkalmából. Az utóbbi körülményt kezdetben elíhaJilgatták és a magyarság köré­ből is több előkelő hölgyet nyertek meg a zászlóanyai tisztségre. Az ünnepélyre szóló meghívót egy zászló szöggel együtt többek között megküldték Roeeniberg Mór dr. ügy­védnek, a magyar nemzeti párt eperjesi ügyvezetőjének is, aki a zászlészögeí visszaküldte azzal a levél- beli indokolással, hogy „nem érzem sem­mi lelki szükségletét annak, hogy ezen év­fordulót ünnepeljem". A levél e kitétele nagy felháborodást keltett bizonyos csehszlovák körökbe®. Egyes szlo­vák lapok emiatt tendenciózus, rosszakaratú cikkekben támadták nemcsak Rosenberg Mór dr.-t, de az egész eperjesi magyarságot is. Közibe® Rosenberg dr.-tól elvették útleve­lét s a járási főnök hivatalos feljelentést adott be ellene az ügyvédi kamaráihoz és az ügyészséghez, ez utóbbi pedig vádiratot adott be a kerületi bírósághoz (törvényszék­hez) a köztársaság védelméről szóló törvény 14. szakaszának 1. pontjába ütköző bűncse­lekmény (a köztársaság elleni lázitás) címén. Ezen ügybe® — ami®! már röviden jelen­tettük — április 15-én folyt le a főtárgy alá s az eperjesi kerületi bíróság előtt. A tanács tagjai voltak Slezák dr. mint tanácselnök, Holénia és Farkas szavazóibirák. Az ügy is­mertetése, a vádlott és tanuk kihallgatása, valamint az ügyész rövid vádbeszéde után Austerlitz Tivadar dr. védő emelkedett szó­lásra, aki mesteri módon felépített egyórás, hatalmas védőíbeszédében bizonyította a vád tarthatatlanságát. Austerlitz dr. védöbeszéde — A politika porondján — mondotta töb­bek között a védő — nem mindig a törvény és a jog dönt, hanem sokszor a bosszú, irigy­ség, szenvedély és versengés. Ezért meg tu­dom érteni, ha politikai lapok vagy pártok felháborodtak a vádlott kijelentésén. De ált, az igazságszolgáltatás csarnokában, egyedül csakis a törvény dönthet. Az önvédelem joga az államot is, mint az egyént, csak akkor illeti meg, ha létébe® van megtámadva. Ilyen támadás nem történt. Az állam tekin­télyét sérti meg aiz, aki ebben az esetben ijedten ügyészért és börtönért kiált azért, mert valakinek nincs Ínyére a hangos ün­neplés. Bűncselekménynek a tényálladéka hiányzik. Lázitásról szó sem lehet. Nyilvánosság előtt sem történt a nyilatko­zat, amely zárt levélbe volt foglalva. Nem a vádlott veszélyeztette a közbékét, ha­nem az uszitók. A lelkiismeret és a véte­ni én ynyilvánitás szabadságát az alkotmány­törvény biztosítja. Vájjon büntetni lehetne-e azon sokakat is, akik meghívás ellenére sem vettek részt az ünnepségen és eazel egy véleményen voltak a vádlottal? Vájjon az osztrák uralom alatt megbüntet­ték-e azokat az önérzetes cseh nacionalistá­kat, akik nem vélték részi a régi birodalom ünnepségein? Az uj házasok hűséget, de nem szőreimet tagadnak egymásnak. Hűség­nél többet az uj állam sem követelhet ki­sebbségi alattvalóitól, miután a szerelem a szívnek virága, mely csak önként hajthat ki ■és csak lassan gyökeredzik meg ott, ahol az első szerelem még feledve nincs. Ilyen sziv- beii vonzalmat ki nem erőszakolhat semmi­lyen jogszabály. Az ilyen Ítélet beleütköznék a rendiörvénynek éppen abba a szakaszába, amellyel a vádlott vádolva van, mert ellen­tétben állna az állam demokratikus köztársa­sági alkotmányával. A kritikát el kell visel­nie mindenkinek, még az államnak is. El is viselte türelmesen, amint azt igazolják a vé­delem által becsatolt Démet- és magyarnyel­vű, Prágában megjelent lapszámok, ame­lyeknek cikkeiben a hulíschini németek, a különböző politi­kai pártok, a ruszinok, de még a „Manes" cseh képzőművészeti egyesület is, kinyilvá­nították, hogy nem vesznek részt a jubilá­ns ünnepségeken. Prágában is vannak rendőrök és ügyészek s ezek nem ütköztek meg e megnyilatkozáso­kon. Eese$%herg Mór a személye elleni hajszáról és a Slovenshá Liga bojkoíímozgalmárói A védőbesaéd szeunmelláíhatóan mély be­nyomást gyakorolt a bíróság tagjaira. Ezr után Rosenberg Mór dr. szólalt fel s mély- hatású védőbeszédében a személyi momen­tumok r a terjeszkedett ki. — Nem vagyak bűnös — hangoztatta töb­bek között —, mert nem követtem el sem­mit, ami törvényibe ütközik. Az egész ügy nem más, mint eredménye egy személyem ellen irányuló hajszának azon soviniszták ré­széről, akik rossz szemmel nézik az én nyílt magyaT meggyőződésemet, amely nem állam- ellenes és amelyhez törvényben biztosított jogom van. Hogy egyes csehszlovák lapok részéről személyem ellen irányuló hajszáról volt szó, bizonyltja az, hogy teljesen ártatlan, magánjellegű levelemről hazug beállításban cikkeztek, engem mint az állam ellen uszi- tót tüntettek fel és nemcsak engem, de ve­lem együtt az itteni magyarságot is illegali­tással vádolták meg. Ezért a magánlevélért fel tudtak engem jelenteni, ugyanakkor a Slovenská Liga — amelynek egyik ve­hetője éppen a nácselnik nr — heteken át büntetlenül bojkottot hirdethetett falraga­szokon a magyarok és — bár megnevezés nélkül, de félreérthetetlenül — a zsidók ellen; s hasonlóan a római katolikus egyház köz- tiszteletiben álló eperjesi prélátusát büntet­lenül a leggaládabb sértésekkel illetik fal­ragaszokon, ami mind komoly megzavarása a közbékének. — A vád és védelem teljes jogegyenlősége alapján visszautas ttom azt az inszinuációt, mintha én csak azért vettem volna magam­nak bátorságot levetem megírásához, mert előre számoltam a bekövetkezett amnesztiá­val . Ez lehet másoknak a mentalitása, én azonban mindent nyíltan, férfiasán szoktam tenni. Amit írtam, megírtam abban a tudat­ban, hogy ez nem bűncselekmény és hogy az alkoímánytörvényben bed kiélvezett vé­leményszabadság a gyakorlatban is feltétle­nül biztosítva van. A tüzoltóegylet az ünnep­ségre meghívót és zászlőezöget küldött ne­kem és én a zászlószöget jogosan nem tart­hattam meg, annál kevésbé, mert befizetési csekket is mellékeltek; az pedig teljesen egyéni dolog, vájjon egyszerűen vissza- küM'i-e valaki a szöget, vagy pedig udvarias formában meg is indokolja a visszaküldést — A sérelmezett levél semimiesetre sem volt a nyilvánosságnak szánva és annak köz­zétételére a Vychodny Slováknak, Duohny dr. lapjának tendenciózus beállítása kény- szeritett, mintegy önigazolásul úgy szí műk, mint különösen magyar testvéreim előtt, akiknek bizonyos felelősséggel tartozom és akiket a nevezett lap az én levelemmel kap­csolatban szintén iUojati lássál merészelt megvádolni. Az eperjesi magyarság speciális eér elmeit részletezte ezután a vádlott mély hatást kel­tő védőbeszédében, amelyet a következő szavakkal fejezett be: Duchony magyar múltja — Mi magyarok a köztársaság tizenegye­dik évében szeretnénk már békésen és nyu­godtan élni. Ne lássanak minden legkisebb megmozdulásunkban államellenességet és irredentizmust. Mi tiszteletben tartjuk a tör­vényeket, híven teljesítjük állampolgári kö­Budapesti nemzetközi vásár «BBH5Baa8BC53e3Eíra3amRZ$®ES55KSGB^B 1828. május 4.-13. ftUlöRcsoporiok: a) Viziforgalmi és Dunakikotö- ki áüit ás b) Elektromossági csoport C) Motorjármü csoport d) Rádió-csoport, sib. A magyar ipar hemufaiőfa Számos külföldi kiállító — üámszabadrakiár Utazási kedvezmények: 50°/o aC.S.D. vonalain a visszautazásra, 50% a magyar vasutakon úgy az oda-, mint a visszautazásnál, 50% a Dunagözhajózási Társaság és a M.F. F.R. járatain. Vizünmélküli határátlépés — A vásárigazolvány ára 24 Ke — Felvilágosítás e's vásárigazolvány kapható: BUDAPESTEN a Vásárirodánál, V. Alkotmány u. 8 — PRÁGÁBAN: Ceskoslovenako­Madarská Obchodná Kornora v Prahe valamint az ország nagyobb városaiban működő tb. képviseleteknél

Next

/
Thumbnails
Contents