Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-18 / 89. (2014.) szám
Mai számunk 12 oldal ^ Mai ssámcmls 12 oldal JHP 1 Vffl.é»f. 89. (2014) szám - CtOtárlSk 1929 április 18 7nl<WARHIM»M> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlöVQTlSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága fl„ Panská uhce negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: nrslitiirni nrrrtiJnnin 12, II. emelet Telefon : 30311 — Kiadó* évente 450, félévre 225, negyedévre 114 Főszerkesztő: pOilllKal napilapja felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská u! 12/IIL — Te* havonta 38 Ke. E^yes szám ára 1 *20 Ké DZURANY1 LÁSZLÓ FOR6ÁCH GÉZA lefon:Sürgönyeim: Hírlap, Praha A 16 és a rossz neüwaüdiüiok (sp.) Prága, április 17. Chamberlain, Adatsi és Quinones de León, akik a népszövetségi tanács hármas kisebbségi bizottságát alkotják, a napokban számos érdekes memorandumot kapnak kezükhöz. Valamennyi emlékirat a kisebbségi kérdéshez szól hozzá és két. alapvetően különböző csoportra oszlik. Az egyik csoport a jó és a humánus memorandumokból áll, amelyek szívesen látnák, ha az európai kisebbségek szomorú helyzetén a jelenlegi európai rend keretén belül segíteni lehetne, a másik csoportot a rossz és az ihdolens memorandumok alkotják, amelyek a negyvenmilliós európai kisebbség szomorú sorsát rendkívül megfelelőnek és helyénvalónak találják- Az első csoport kimagasló teljesítménye a tegnapelőtt átnyújtott magyar emlékirat, a másiké az ugyancsak tegnapelőtt átadott kisantant jegyzék. Magyarországnak van Európában a legtöbb joga a kisebbségi kérdés fölvetésére. Mig más európai kisebbségek többnyire a nagy nemzeti testek elenyésző százalékát jelentik, addig a magyar faj összeségének körülbelül egy- karmada él idegen államokban. Annyi, mintha tizennégymillió francia, vagy huszonhat millió német vált volna le az anyanemzet testéről. Más kisebbségek periferikus jellegűek: a nemzet magjával csupán lazán, vagy távolról összefüggő területen élnek (például . a szudátanémetek), a magyar nemzet vérkeringésének centrális részei jutottak át idegen államokba. Érthető, ha kettős gonddal figyel az egyáltalán nem periferikus, hanem lényeges részek nemzeti épségére. Periferikus kisebbségek jelentéktelenek a nemzet kultúrája szempontjából és asszimHálásuk nem halálos csapás; a központi részek föszivódása, olyanoké, ahol évszázadokig a nemzet kultúrájának bölcsője ringott, könnyen az egész nemzet megbénulását jelentheti. Érthető tehát, ha a magyar memorandum szivén viseli a magyar kisebbségek sorsát és kiemeli, hogy Magyarország a békeszerződést is csak azért Irta alá, mert a magyar kisebbségek létét biztosítottnak látta benne. A magyár kisebbségek elvégre nem elenyészően kicsiny számuak, nem a közelmúltban önként bevándorlóit tömegek, amelyek a jó kenyérért cserébe adták hazájukat s igy más elbírálás alá esnek és nem kiskorú népcsoportok, melyek nem ismertek még önállóságot és nemzeti szabadságot. Mégcsak abban az előnyös helyzetben sincsenek, amelyben példám az ukrán kisebbség van: nem élnek teljes tömegükben egy idegen államban és nem összpon- íosithaiják teljes kisebbségi erejüket jogaik kivívására, hanem három feló váltak még mint kisebbség is és részekre tagozottan kénytelenek fölvenni a különböző jellegű küzdelmet a más-más berendezésű és más-más mentalitású többségi népekkel szemben. Csupa handicap, csupa ok, amely kétszeres éberségre kényszeríti őket és ami kétszeresen komplikálttá és idegessé teszi küzdelmüket. Ilyen körülmények között mindenki kénytelen megérteni harci elszántságukat s ennek következtében még hibáikat is. Elvégre most annyi előnyük sincs, mint a régi „elnyomott" nemzetiségeknek volt, melyek vagy sohasem élveztek önállóságot és akiket igy nem ért jogfosztás, vagy amelyek idegen államba való bekebelezésük ellenére is autonóm keretek között éltek és nemzeti erejük egészét fönállásuk biztosítására fordíthatták, mint a csehek, horvátok és a lengyelek legnagyobb részeParis, április 17. A szövetségeseknek a múlt hét végén átadott memorandumára válaszképpen a németek a párisi jóvátétel! szakériőkoníerencia mai ülésén a maguk részéről ugyancsak memorandumot adnak át Owen Young elnöknek, melyben először tesznek pontos és szám szerinti ajánlatokat. A német memorandumot Parisban érthető módon nagy kíváncsisággal, szinte izgalommal várják. A német szakértők a mai délelőttöt a memorandum megszövegezésével töltötték el, miután tegnap érintkezésbe léptek Berlinnel és kikérték a szükséges instrukciókat. A szövetséges hatalmak megbízottai viszont ma délelőtt a kis hitelező államok képviselőivel tárgyaltak, hogy Jugoszláviát, Romániát, Görögországot és Portugáliát rábírják követeléseik csökkentésére. A kis hitelező hatalmak követelése három milliárd márkára rúg. Pertiaax az Éeho de Parisban közli, hogy Jugoszlávia a jóvátétel! bizottságnak máris bejelentette, hogy az általános koncessziók átlagán felül nem hajlandó nagyobb engedményeket tenni Németországnak. A lapok hosszú, várakozó cikkekben latolgatják a német memorandum prepozícióit. Attól félnek, hogy Schaoht dr. a konferenciát szántszándékkal zsákuccába tereli, ahol a csőd elkerülhetetlenné válik. A íöbbé- kevésbé. rosszakaratú kritikák szerint Sahacht dr. szélsőségesen nacionalista beállítottságú és eleve elhatározta, hogy a konferenciát fölrobbantja. Az Oeuvre értesülése szerint a német memorandum a jóvátétel pillanatnyi értékét 36 milliárdra becsüli s ezzel a szövetségesek pótköveteléseit nyolc milliárdra szállítja le. A Maiin szerint a konferencia döntő pillanatait éli és a német delegáció hivatva van Európa közgazdasági helyzetén segíteni vagy De ha hajdan csehek, lengyelek, horvátok \küzdöttek nemzeti jogaikért, ez a szabadságszerető nemzetek ragyogó érdeme vollt a történelem előtt, ha ma magyarok teszik ugyanazt jóval szerényebb méretek között, akkor az bűn és alávalóság legyen? Egyszóval Magyarország valóban hivatott volt a kisebbségi memorandum benyújtására. Mit kért? Az igézetek betartását és szinte nevetségesen csekély más jogokat. Ugyanazt, ami minden magádembernek régóta megvan: perrendszerü eljárást, az uralkodó nemzet és a kisebbségek egyforma meghallgatását, egyforma jogokat a bíróság előtt a vád és a védelem argumentációjának. Mily morzsák, mily természetes kívánságok s mégis mennyi ellentállásra találnak bizonyos helyeken ma a huszadik század demokratikus Európájában! A memorandumok másik csoportját beadó hatalmak egész politikai súlyúkat latba vetik, hogy meggátolják e minimális kívánságok teljesítését, a népszövetséget az asszimilációs elv mellett való kitartásra bírják és egyszers- midenkorra a népszövetség mai kisebbségi eljárása mellett foglaljanak állást, melyről különben régen bebizonyosodott, hogy fabatkát sean ér. Nem akarunk részletesen foglalrontani. A lap szerint *a német delegátusok véleménye nem egysége-a többé s a legjobb volna, ha a döntés előtt Berlinbe utaznának és kimerítő információt kérnének az immár megerősödött német kormánynál. Az Excel- sior szerint'a németek szívesebben adnának gazdasági, esetleg politikai kompenzációt a jóvátétel fejében, de a túlzott pénzügyi meg- terheitetést nem bírják el Amit Schachi dr. Németország fizetőképességének nevez, rendkívül elasztikus dolog, amelyen a kereskedelmi szerződések, a vámtarifa, a megszállott területek adminisztrációja, a saar- vidéki bányák munkarendje megváltoztatásával vagy a D a wes-tervezetben el zálogosított jövedelmekkel tetemesen meg lehetne változtatni. A németek már ma konstruktív javaslatot tesznek. Talán olyan számokat hoznak forgalomba, amelyek első pillanatban magasabbaknak látszanak, mint a szövetségesek követelései, de lehetetlenné teszik az összegek gyors kommercializálását teen Young megszólal Berlin, április 17. Jól in fór máit körök értesülése szerint Oweu Young 17?>0 milliós kezdő annuitásokat ajánlott azzal a kikötéssel, hogy ezek az annuitások tizenöt évig nem fognak emelkedni. Tizenöt év múlva az annuitások fokozatosan 2.56 mii- liárdig emelkednek és ebben a magasságban maradnak harminchét évig. A harminchét éven túli annuitások magasságán ról Owen Young egyelőre nem nyilatkozott. Az orosz lefegyverzési tervezet nasy genfi vitája A bizottság többsége a tervezet ellen — Lonsovoi expozéja — Bernstorff az oroszok mellett, Massigny ellene — Geuf, április .17. A népszövetség leszerelési bizottságának mai ülésén a delegátusok a második orosz lefegyverzési tervezetet vitatták meg, amellyel szemben a bizottság tagjai ugyanolyan negatív magatartást tanúsítottak, mint annakidején az első előkészítő lefegyverzési konferencián az eredeti orosz tervezettel szemben. A mái ülés elején csupán egy szónok emelkedett szólásra, mire Litvinov bejelentette, hogy a vita megkezdése előtt Longovoi orosz hadosztálytábornok fölolvassa kimerítő expozéját az orosz tervezetről. Longovoi mindenekelőtt kijelentette, hogy a szovjet delegáció nem ragaszkodik mérvén a tervezetben közölt számokhoz. A szovjetköztársaság főcélja, hogy alapos változást idézzen elő a jelenlegi tarthatatlan helyzetben és a valódi leszerelést, nem pedig a fegyverkezések puszta korlátozását kezdeményezze. Az orosz tervezet másik főéivé az úgynevezett proporciós lefegyverzés, amely elsősorban a militarista nagyhatalmakat érintené. Továbbá rendkívül fontos, hogy a hadseregek kiküszöböljék a támadásra irányuló harci eszközöket, mivel a jelenlegi lefegyverzési tárgyalásoknak fő célja, hogy lehetetlenné tegye az uj embermészárlás kitörését. Ha ez sikerülne, nagy eredményt jelentene a világ közvéleménye előtt Longovoi szerint, Németország ajánlatát, amelyben a kiképzett tartalék csökkentését kéri. szintén figyelembe kell venni. Ugyanekkor azonban a katonailag szervezett polgári organizációkról sem szabad megfeledkezni s azokat is le kell szerelni. A támadásra szolgáló hadi eszközöket, kozni e memorandummal, de a sors kegyetlen iróniájának tartjuk, hogy a kisebbségellenes emlékiratokat, csupa olyan nemzet adta be, amely rövid évtizedekkel ezelőtt maga is — nemzetiség volt. A lengyel külügyminiszter megfeledkezett arról, hogy a lengyel nép alig néhány éve mily kétségbeesetten követelt jogokat s mily igazságosnak, emberinek, természetesnek tartotta ezen magatartását. Ugyanez áll a csebekre, a jugoszlávokra, a görögökre és a románokra. Kivétel nélkül valamennyien a szabadságszerető népek példái és héroszai voltaik — és ma memorandumot adnak be a jogokat követelő kisebbségek ellen. Pedig régi vágyaik és a kisebbségek mai kívánságai között óriási különbség van: ők maximumot kértek, mi minimumot, ők elérték azt, amit kívántak, de ellene fordulnak azoknak, akik ugyanolyanfélét kérnek, de sokkal szelídé bben és sokkal kisebb mértékben. Akaratlanul az ezer talentumról és az egy talentumról szóló bibliai mese jut az ember eszébe. AM tízezer talentummal tartozott, addig könyörgött, míg megkapta, amit kívánt és fölszabadult az adósság terhe alól. De találkozott adósával, aki mindössze egy talentummal tartozott, neki és ennek elengedését kérte; kicsiny, könnyen teljesíthető dolgot Ámde a kérlelhetetlen ember nem teljesítette a kérést és — börtönbe vettette a szerencsétlen petíciónál ót. A memorandumok Európa közvéleménye előtt fekszenek. A jók s a rosszak egyaránt. Szívszorongva várj.uk a világ állásfoglalását. Bizunik Európa népeinek kipróbált érzékében minden humanizmus iránt, — jobban bízunk benne, mint a kormányok ridegségében — és tudjuk, ha nem most, de előbb-utebb a közhangulat nyomása arra fogja kényszeríteni az illetékeseket, hogy meghallgassák a sa- rokbaszoritott kisebbségek panaszait is. AUTÓS ALOM LfíU FEÜfíHOJjat sím STÚROVfl UL.7 ^-TELEF. 22-67 j 0w@n Young 1750 milliós annuitásai 1 párisi lefegyverzési konferencia döntő napjai — Készül a német memorandum — A francia lapok vádjai Sciiadif ellen
