Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-14 / 86. (2011.) szám
WB» tprfBg M, TMtnmi, 17 T>Rf\CA! A.H-HT TiL AT* KöZCÍA Z PA A régikorona-hitelezők védőegylete Szlovenszkóban Irta: SCHMIDT IMRE f»wwy, április 18. A múlt hónap közepén Zsolnán megalakult a régikorona-hitelezők fédöegylete Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő elnöklete alatt A védőegylet székhelye Rimaszombat lett és annak vezetésével Bródy Andor bízatott meg. Úgy az alakuld közgyűlésen, mint a t&ggyüjtéa érdekében megindult akcióval kapcsolatban a védőegylet céljául tűzte ki, hogy a Magyarországgal szemben fönnálló régikoron a-követ elések rendezése status quo post belhim alapján történjék és hegy a hitelezők javája mutatkozó kvótát a kormány más bevételi forrásokból is javítsa, emelje. Vájjon elérhető-e a kormánynál az, hogy a kvótát más bevételekből megjavítsa, ehhez természetesen én nem szólhatok hozzá. Azonban a status qno poet hélium tekintetében, melyre tulajdonképpen az egyesület fölépittetett, nem hallgathatom el m égj agyzéseimet. Mielőtt azonban az 1919. és 1924. évek mérlegeivel foglalkoznék, szükségesnek tartom, hogy néhány megjegyzést tegyek. Téves beállítás, hogy a magyar adós csupán 10 csehszlovák fillért köteles a csehszl. hitelezőnek minden egyes régikorona-tartozás után fizetni. A magyar adósok befizetései kizárólag a magyar hitelezők követeléseinek kielégítésére szolgálnak, levonva ebből Is azon összeget, amelyet Magyarország a két ország követelésében mutatkozó különbözet után nekünk fizetni köteles. A csehszL hitelezők kielégítése a főn lendített különbözet után fizetendő összegen kívül azon befizetésekből történik, amelyeket aa itteni adósok tőke és kamat címén a régfkorooa-tartozásaik után fizetni kötelesek. Ilyen körülmények között is, mely minket a magyarországi befizetések eredményétői >—Hz _ ____ m------_____la fi fii« in * n..., m | ,2j EM $6M3I lUgg^it^QSZ, 2*£2B mTsOBB kérdésnek, vagon a esebsuL faMn& «M a feécnt eboMiotU, vagy ásni és eszei magyarázom Fodor Miklós képviselő követelését, hogy az elszámolás na az 1924 november 14, hanem az 1919 február 28-i állapot alap- fia történjék. Eltekintve azonban azon átM- d&Ihatbm aehézaégektői, melyek Fedor képviselő követelésének és a védőegylet eétjá- usik aecvtládlását akadályozzák, legyen szakad a kérdést na adatokkal uwyrfll gfteaom. A wetasL fcftritolések 1919 február »4u meghaladták az 1 milliárd koronái, mely ősz- szegben csupán s ssiovenszkói pénzintézetek 818 millióval voltak érdekelve. Ezen pénzintézetek a valuta szétválasztása folytán a legnagyobb katasztrófának néztek eléje, mert az összes betétjük 1254 millió és az összes saját tőkéik csupán 240 millió volt és így csaknem fele az általuk kezelt tőkéknek Budapesten rekedt. Azt hiszem, nem kell magyarázat ahhoz, milyen gazdasági katasztrófára vezetett volna az, ha ex a status quo post bellum változatlanul fönmaradt volna, különöse® ha figyelembe vesszük azokat a súlyos milliókra rugó károkat, amit a hadikölcsü>nkötvények- nél is szenvedtek pénzintézeteink. Nézzük meg azonban a passzív oldalát is ennek a mérlegnek. Magyarország követelései, tehát a csehszlovák köztársaság tartozása 1919 február 26-án a csehszlovák adatok szerint 280 milliót tett ki, mellyel szemben a magyar statisztika 420 milliót mutat ki. Ez a 140 millió különbözet azon követeléseket teszi ki, melyeket a csehszlovák adósok elismerni nem akarnak. Fontos azonban az, hogy a 420 millióban is csupán 220 milliót tesz ki a magyarországi zAloglevélkibocsétó intézetek követelése, ami körülbelül 20 százalék fedezetet jelentett. Az 1924 november 14 adatok szerint a csehszlovák pénzintézetek követelés© 506 millióval csökkent. Ezzel szemben az említett időközben a magyarországi záloglevélbankoknál csehszlovák adósok által csupán 144 millió lett készpénzben visszafizetve, mert a további 24 millió más elbírálás alá tartozik. A záloglevélben folyósított kölcsönöknél megadatott az a jog, hogy a kölcsön záloglevéllel is kiegyenlittessék és ezen jogával természetesen mindenki élni igyekezett. Talán említenem sem kell, hogy a csehszlovák pénzintézetek követelése 618 millióról 112 millióra a pénzintézetek akciója folytán éretett eL, mellyel szemben a magyar srtatisztükai adatok szerint csehszlovák magánosok részéről csupán 67 millió követelés lett bejelentve, melyben oly követelések is ben- fogla Itatnak, melyek 1919 február 26-Lka után keletkeztek. S mig a 67 millió követelést több mint 20.000 hitelező jelentette be, az eredeti 618 milliónófl alig 200 pénzintézet ▼olt érdekelve, melyet meg kellett menteni, mert ezen pénzintézetekkel ezer é.s ezer betevő és számos nyilvános intézmény pusztult volna el. S hogy a mentésnél ezen akciónkat a csehszlovák kormány támogatta, ezt épp azzal értük el, mert minden magánérdeket kizártunk é» igazoltuk, hogy ezen akció siker© a legkevésbé sem érinti a magánérdekeket. Ezek után, azt hiszem, Fedor képviselő ur is elejti a status quo post bellum visszaállítását. Ez egy nehéz küzdelemmel elért eredmény feláldozását jelentené, mely főleg a mi magyar és német pénzintézeteink 506 millió követelésének megmentését tette lehetővé, úgy hogy ezzel kapcsolatban csupán 140 millió ellenkövetelést tudtak a budapesti pénzintézetek behajtani. De talán nem jelentéktelen azon körülmény 'sem, hogy a mi akciónkhoz mind a két érdekelt kormány megadta előzetes hozzájárulását is, mely a 224— 924. sz. törvény értelmében 1924 november 1-e után is lehetségessé tette a kötelezetteé- . gek megszüntetését, ha ezen előfeltételt az | érdekeltek igazolják. Európa gazdasági egyensúlyát az országok önellátásra való törekvése helyrehozhatatlanul megingatta — Steghardl Rudolf dr. nyilatkozata az osztrák gazdasági helyzetről — Az Osztrák Földhitelintézet szerdai közgyűlésén Sieghardt Rudolf, az osztrák közgazda- sági és pénzügyi ólet egyik kimagasló egyénisége, feltűnést keltő beszédet mondott az európai gazdasági viszonyok súlyos voltáról, mint a békeszerződések szükségképpeni következményéről és az osztrák gazdasági helyzet lassú javulásáról. Sieghardt bevezetésképpen rámutatott arra, hogy Bécs, illetve Ausztria az öreg Európának éppen szeiarmográfikai középpontjában fekszik, ahol minden politikai és gazdasági kör találkozik egymással Épp ezért leginkább Bécs- ben érezhető az, hogy Európa közgazdasága még most, a nagy háborút követő tia ér után sem jutott nyugvópontra. Politikailag ugyan Európában egy bizonyos megszilárdulás tapasztalható, kivételével Dél- kelet-Európa ősrégi viharfészkének; gazdaságilag azonban még minden szétesettségben és nyughatatlan hullámzásban van. Következménye gyanánt a háború véres pusztításainak, továbbra is megmaradt az európai közgazdaság oétnakadozoitsága. Államok, amelyek a maguk termését értékesíteni nem tudják, minden erővel rávetik magukat sx ipari tevékenységre; viszont az ipari túltermelésben szenvedő országok mindenáron igyekeznek mezőgazdaságuk termelését fokozni. Az árucsere folyamata súlyos zavarokkal küzd, a régi világrész gazdasági egyensúlya — az ineDátáe (aatarehia) végzete* gondolata következtébe*, amelyet minden állam minden téren meg akar valóéi tani — gyégytt- hatatlaaal meg van rendülve. Hagy államok árubeszerzése a kényszertől- esőn jellegét öltötte magára. Amit a pénzpiacok szabályszerű pénzkölcsön formájában megtagadnak, azt úgynevezett hosszú időre szóló áruhitel alakjában kikényszerítik a kiéheztetett, megrendelések után szomjazó ipartól, amely három, négy, hat, sőt tiz évre is hitelez nyomott árak mellett. Ilyenformán az ipar olyan kedvezőtlen feltételek mellett kénytelen kölcsönöket nyújtani, amilyenekre semmiféle bank kapható nem volna. Sieghardt elpanaszolja, hogy az önellátási törekvések és a tiltóvámok, kapcsolatban a most divatozó megrendelési politikával és hitelkivánságokkai, egyre szőkébbre szorítják a külföldi piacokat és valósággal csoda, hogy mindezek ellenére as osztrák iparos és kereskedő az osztrák áru számára mégis tud kiutat és piacot találni. Ezekhez a bajokhoz, Sieghardt szerint, Ausztriában még társulnak a különleges hazai nehézségek is: az egyenesen elviselhetetlen közterhek és a gazdasági élet állandó nyugtalan! tása a pártérdekből folytatott politikai hatalmi harcok által. Sieghardt egyenesen csodálatosnak találja, hogy ily körülmények között Ausztria, — ha nagyon lassan bár, — d© mégis erőre tud kapni. így az osztrák gabona- termelés 1919 óta több, mint kétszeresre emelkedett, sőt a cukorrépatermelés meghatszorozódott A marhaállomány máris nagyobb, mint a háború előtt Az osztrák tejkivitel kétszer akkora, mint a behozatal. Ipari téren rámutat Sieghardt a* osztrák virierík kiépítésére. Az évi teljesítőképessége az osztrák nagy vízmüveknek 1918 óta 125 százalékkal emelkedett Határozottan fejlődő irányzatot mutat a bányászat. A kőszén, barnaszén és vasérc termelése hatalmasan megnövekedett Ausztriában 1919-ben még csupán 2.5 millió métermázsa nyersércet bányásztak, de már 1928- ban 193 millió métermázsát Tekintélyes emelkedés jelentkezik a nyersvas- és acéláruk gyártására vonatkozó adatokban. De számos más iparág is jól fejlődött. Rendkívüli az — habár még mindig nem elegendő — amit az árutermelés racionalizálása terén produkált Ausztria. így a munkabérkiadások — az egyéni munkabér emelkedése ellenére is — egyes bányászati és iparágakban 25, 35. sőt 70 százalékkal is csökkentek. Fájdalom azonban, • az osztrák kereskedelmi mérleg passzívumát jelentősebb mértékben még mindig nem sikerült leapasztani, habár itt is javulás mutatkozik. Az osztrák kivitel fejkvótája nagyobb, mint Németországban és a csehszlovák köztársaságba* és jóval magasabb, mint a kevésbé ipari jellegű Magyarországon. Ezekkel az aktív tételekkel szemben Síeg- hardt kiemelei a kedvezőtlen jelenségeket is, igy az osztrák közgazdaság túlterheltségét és a túladóztatást, amelyek a tőkeképződés erős akadályait jelentik. Sajnálatosnak mondja, hogy a tervezett, de még mindig meg nem valósítható nagyösszegü beruházási kölcsönnel nem sikerült az osztrák gazdasági életbe köny- nyebbülést belevinni. Szemrehányást tesz az illetékes osztrák köröknek, hogy e tekintetben a kedvező időpontot elmulasztották. Feltétlenül szükségesnek hirdeti az adókönnyítéseket és a jóléti terhek csökkentését A termelést akadályozó túladóztatás közvetlen kártevésénél is nagyobbnak mondja azt a kárt, amelyet ez az eljárás a belföldi és külföldi tőke elriasztásával okoz. Egyik legnagyobb gazdasági baj Ausztriában a rendelkezésre álló és az adott pillanatban szükséges tőkék között mutatkozó nagy aránytalanság. A tokere vonzóerőt gyakorolni és el nem riasztani — Sieghardt véleménye szerint — a legjobb formája a munkanélküliség ellen r*H produktív biztosításnak. Amint Sieghardt elme futtatásából világosan kitűnik, Ausztriának — ellenére a kétségtelenül meglévő nagy nehézségeknek — köz- gazdasági téren éppenséggel nem megy rosz- szul a dolga, hála a külföldi nagyösszegü kölcsönöknek, melyeket aggály nélkül hajszol és halmoz az osztrák kormány és hála annak az előrelátó ön ellátási politikának, amelyet általában ugyan Sieghardt élesen elitéi, de amelynek beszédes osztrák eredményeivel azért mégis tüntetőén eldicsekszik. Kifogások a pénzügyminisztériumi revíziós osztálynak a megváltoztatásáról készült tervezet ellen. A pénzügyminisztérium azon rendeletének a tervezetét, amellyel a pénzügyminisztérium revíziós osztályát központi hivatallá változtatják át, az érdekelt testületek és körök már letárgyalták. Több részről elvi jellegű kifogás hangzott el, amelyekről most miniszterközi tárgyalások folynak, A tervezet csupán ezen kifogások elintézése után kerül jóváhagyás végett a minisztertanács elé. Aláírták a csővilávkartellt. Tegnap Londonban aláírták s 65/» hüvelyknyi átmérőig terjedő nagyságú gázcsövek egész világexportjáról szóló egyezményt. Minimális árakat állapítanak meg valamennyi ország részére, azonkívül szilárdan kontigentálják minden egyes állam exportját. Az egyezmény aláírói az egész kontinentális csőipar, az angol csőipar, az Egyesült Államok és Kanada csőiparai. A kvótákat, amelyeket a legutóbbi időkben eszközölt tényleges szállítások alapján számítanak ki, kisebb bizottság fogja most megtárgyalni és a már aláirt szerződésbe beilleszteni. A német jegybank és ai orosz állami bank egyezménye. A német birodalmi bank a szovjetunió moszkvai állami bankjával egyezményt kötött, amelynek alapján a birodalmi bank girofelei külföldi girocsekkek benyújtásával Oroszországba átutalásokat végezhetnek. A csekkek orosz vacry pedig német valutában állíthatók ki. Vizűm nélkül, féláru menetjeggyel utazhat Budapestre a nemzetközi ipari vásárra. Felvilágosítással szivesen szolgál a magyar nemzeti párt érsekujvári körzeti ipari szakosztály- titkársága (Nővé Zámky). — U^anott vásárigazolvány darabonként 24 korona árban beszerezhető. Lengyel búzavásárlások a külföldön. A lengyel kormány a külföldön, igy Németországban is nagyobb búzavásárlásokat eszközölt, mert a lengyelországi búzaárak annyira megszilárdultak, hogy a százkilogramoukénti 11 zlotys magas vám mellett is kifizetődik a kölföldről való buzabehozatal. össze! lép hatályba az uj román vámtarifa. A román vámtarifa revíziójával megbízott bizottság, amelynek a kereskedelmi miniszter az elnöke, uj vámtételeké tinditványozott mezőgazdasági gépek és cukor számára, amelyek az eddigiekhez képest lényegesen alacsonyabbak. A bizottság jelenleg a papír- éfi cemetvámokkal foglalkozik. Mivel a bizottság munkája csak lassan halad elŐTe, valószínű, hogy az uj vámtarifa csak ősszel lép érvénybe. (MP). A likőr- és szeszipar a szeszíürvény uj tervezetéről. A likőr- és szesztermelők szövetségének szélesebbkörü bi/.otlsága a napokban tanácskozást folytatóit a szeszlörvény ujori- nan átdolgozott rendeletéről. A tanácskozáson megállapították, hogy az uj tervezet sem elégíti ki teljes mértékben a szesz és likőriparok követeléseit. Különböző kifogásokat emelnek a szeszgazdálkodás jövendő szabályozása ellen. Rámutatnak arra, hogy a tervezet ebben a tekintetben a szabad szeszgazdálkodás kérdése elől kitér s a likőripar számára esetleges kötött szeszgazdálkodás esetén nem biztosítja a részvételt. Ezért elhatározták, hogy kitartanak a likőrgyárak szervezetének eredeti követelései mellett, amelyeket a kereskedelmi kamarák központja is jogosultaknak ismert el. Bécsbe hívják össze a nyersacélkartellt. A közép-európai csoport indítványára a nyers acélkai teli legközelebbi ülését május 13,-ra Bécsbe hívják össze. Az 1929 második negyedére felgyülemlő szállításokra való tekintettel nem hiszik, hogy a felemelt összkvótát csökkenteni fogják. Német részről a nyenaacélezerződések megújítására ve- rratíkozó változtató indítványok egész sorát szándékoznak benyújtani. Mezőgazdasági gépeknek bevitele Lengyelországba. Lengyelország 1928-ban 13.514 tonna súlyban, 37.7 millió zloty értékben importált mezőgazdasági gépeket. Ebből Németországra jut 40 százalék. A lengyel-német vámháboruság következtében négyszeresére emelkedett a Lengyelországba irányuló csehszlovák export, Ausztriáé pedig a kétszeresére. Németország 15 millió zloty értékben sállított tavaly mezőgazdasági gépeket Lengyelországba. A lengyelországi piac tartósan jó, mivel a lengyel mezőgazdasági gépipar eddig még nem tudja fedezni a fokozottabb belföldi szükségletet. (MP.) A silovenszkói ipar memorandumot terjeszt a kormányhoz. A szlovenszkói ipar a legközelebbi időben a kormánvhoz terjedelmes memorandumot nyújt be, amely azon lényeges követeléseket fogja tolmácsolni, amelyek megvalósítása nagy fontossággal bir a szlovenszkói gazdasági élet szempontjából. A rézkartell leszállította az árakat. A hivatalos rézárat 19.625 centre szállították le. A rézkartell olyan hivatalos határozatot hozott, amely alkalmas arra, hogy a piac tarthatatlan helyzetét stabilizálja. Miután napokig a 24*/s centes teoretikus ár tartotta magát, a kartell az árat most a tényleges piáéi helyzetnek megfelelően leszállította 19*/« centre, tehát több mint 20 százalékkal. Ezen az áron azonban csak csekély mennyiségeket bocsátanak rendelkezésre. Az árleszállítás abban leli magyarázatát, hogy a kartell ismét uralni akarja a piacot s további áreséseket megakadályozni. A csokoládé- és eukorkatpar szövetségének közgyűlése. A csokoládé- és eskodulpK most tartott* meg negyedük évi rendes kösgyflJéeét. A közgyűléséé felolvasott éri jelentés szerint as Ipar 1928.-4 helyest* as üzemi kapacitás 00—70 százalékos igénybevétele mellett változatja® maradt. Súlyosa® érintette as Ipart különösen * nyersanyagok ir- eaoe&edése, mint a kakaóbab, mandula, mogyoró és főképen a cukor áremelkedése. A cukoráru és csokoládé kivitele a* ehnuH évben ismét csekély volt, mivel magas vámfalak államaik a kivitel útjában. (MP). Vegyi anyagok és preparátumok vámmentes behozatala a bolgár mezőgazdaság részére. A bolgár földmiv©l ésügyi minisztérium rendeletével ipri]t5 16.4 érvénnyel vámmentességet nyújtanak Bulgáriában vegyi anyagok és preparátumok egész Borinak a mezőgazdaság részére való behozatalára. Az importált termékek azonkívül mentesítve vannak a fogyasztási és községi illetéktől valamint a többi kezelési illetéktől is. (MP). Uj nagyfüréss Ruszinszkón. A munkácsi La- torica társaság ezidén Szentmiklóson nagy, modernül felszerelt fűrészt akar létesíteni. Itt fognak összefutni az összes keskenyvágányu vasutak, amelyeket a környező erdők fájának a szállítására építettek ki. A nemzetközi borpiacról. As időjárás javulása felélénkülést idézett elő a borpiacon is. Őczerbiá- baa, különösen Negotin környékén, a vörös borokat egy hektoliterenként 320 dinárjával kínálják. As üzlet azonban nem nagy. Egyes horvát vidékeken az üzlet sokkal élénkebb. Ausztriában élénkébb üzlet uralkodott az utóbbi időben, különösen azért, mert a hossza fagyok miatt a készletek már kifogytak. Ausztriában elsősorban külföldi és pedig olasz és görög borokat vásárolnak. Kisebb érdeklődés nyilvánul meg a magyar borok iránt. A spanyol valuta esése folytán a legutóbbi időben jelentős érdeklődés mutatkozik spanyol borok iránt is. Magyarországon bizonyos árszilárduláfi volt észlelhető, amely azonban aligha fog soká tartani. Olaszországban az árak valamennyire szilárdultak. A bét fokon felüli borokat hektoliter- fokonként 7 líráért kínálják. Triesztben és Fiu- mében hatalmas szünet után felélénkült a borkivitel úgy Ausztria, mint Csehszlovákia felé. Jó fehér borokat San Severoban a kivitel számára egy hektoliterenként 143—150 líráért vásárolnak. Az üzleti felélénkülés Franciaországban csak lassú tempóban folyik, de biztosan. Az utóbbi időben azonban százezer litert meghaladó üzleteknél nagyobbakat nem jegyeztek föl. Az árak 16 -17.5 frank között mozognak egy hektoliterfokért. Az algíri borok nem jegyeztek föl áremelkedést. Marseille- ben 11 fokos borokat egy hektoliterenként 200 bakai nem jegyeztek föl. Az árak 16—17.5 frank írt Tizenkétfokos vöröe borokat Franciaországban egy hektoliterenként 13—14 angol shillingért ki 1 ak. Spanyol borokat Cette kikötőben 190— 200 frankért kínálnak. Bulgáriában ugyancsak felélénkült a borpiac. azonban ott még jelentős készletek vannak. Északbulgáriában jó borokat 8 lováért kiuálnak, mig a bortermelők egy literért 9 — 10 levét követelnek.
