Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-07 / 56. (1979.) szám
2 'PT»v^t./VVaC,VAT*-HTRJjAP nagy, nemzetközi jelentőségű kérdés szimptó- máival és kisugárzásával állunk szemben. Véleményemet és a fölvetett kérdésnek egéz Európa szempontjából fontos elemi jelentő é- gét nem tudom jobban jellemezni, min* ha utalok arra az 1919-ben kelt és önök előtt b zo nyár a ismeretes jegyzékre, amelyben az akkor szövetséges és társult hátaknak az első ki ebb- ségi szerződést markáns módon megindokolták A kisebbségek védelméről gondoskodó '•endsza- bályokat ez a jegyzék a nemzetközi vi zoiiyok uj rendezésére alakult népszövetségi nnVzer törvényszerű következményének és lényeges alkotó elemének tartja. A régi rezsim alatt az ilyesfajta határozatok keresztülvitelét a nagyhatalmak garantálják. A tapasztalatok bebizo- nyitották. hogy a régi mód prakt:kus kiv tele lehetetlen. Éppen ezért a garanciákat most a népszövetség vállalta magára és igy egészen más helyzet keletkezett. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy ismét uj és bővebb határozatokat kell hozni. A békeszerződések különböző nyelvű és fajit népeket zártak egy-egy államba s bizonyára keserű ellenségeskedéseket szüntetne még, ba az egymásra utalt néprészek tudnák, hogy hat* hatós módon védve vonnak minden veszedelem és igazságtalan elnyomatás ellen. Már az a tudat, hogy a népszövetségnél hathatós garanciái vannak a kisebbségeknek, prakfi ;us szempontból jelentős közeledést idézne j lő az eddig ellentétben élő uralkodó nép és kisebbség között. Állandó kisebbségi bizottságot! 1920-ban a népszövetség helyesen ismerté föl feladatát. Mindazonáltal a népszövetség cljá’á- si módja ma csupán a beérkezett petíciók elintézésére szorítkozik. Semmiféle szerv sem gondoskodik a népszövetségnél arról, hogy az általános formában rábízott garanciákat a petíciókon kivül is realizálhassa, hclott nem férhet kétség hozzá, hogy a garanciák nemcsak konkrét esetekre vonatkoznak, hatiem a kiscbbség'k által"nos helyzetének megjavítására is. Az idézett 1920- as jelentésben kifejezésre jut az az igazság, hogy a népszövetségnek állandóan gentos- kodnia kell a kisebbségek védelmére vonatkozó határozatok kiviteléről. Ez a gond: lat vezetett bennünket akkor, amikor az állandó népszövetségi kisebbségi bizottság fölállítása érdekében fáradoztunk. Mindenesetre tisztába kell jönnünk azzal a móddal, amelynek segítségével a népszövetség a jövőben tudomást szerezhet a kisebbségek helyzetéről. — Az a feladat, amelynek teljesítésével a kisebbségi szerződéseket aláirt hatalmakat megbízták, nem kivihetetlen és nem sértő a szuverén államokra nézve. Elvitathatatlan, ho >y a kisebbséghez való tartozás és az éhből kelet- koző különleges helyzet nem állhat ellentétben az általános állampolgári feladatok teljesítésével. Ha ezt elismerjük, akkor azt is e! kel! ismernünk, hogy egy olyan népfaj, amelynek egy részét egy kisebbség alakjában a má ik államhoz csatolták, érdeklődhet a saját te: tvéroi iránt és figyelhet arra, vájjon a kisebbségi szerződéseket aláirt hatalom teljedti-e az átvett kötelezettségeket Arról beszélnek, hogy a kisebbségi jogok kibővítése könnyen olyan mozgalmat támogathat, amelynek éle az egyes álla_m—^OBimirrocnMi— mo k léte ellen irányulhat és irredenta színezetű volna. Erre vonatkozóan megjegyzem, hogy nem vágyóit azon véleményen, hogy az az évszázad, amelyben éjünk, mindörökre rendezte az európai helyzetet. Ez különben olyan gondolat, amelyet a népszövetségi alkotmány is világosan kifejez. De mindezek olyan dolgok, amelyekkel most nem kell foglalkoznom. Nagy tévedés ha azt tartjuk, hogy a kisebbségek jogai iránt való érdeklődés és az elfogadott kötelezettségek betartására való felhívás csak arra jó, hogy ezzel a meglévő államokat szétszakítani törekedjünk. A népek egymásközötti békéje annál megalapozottabb lesz, minél kevesebbet hall a világ közvéleménye az egyes népek gyámkodására bízott kisebbségek kultúrájának és életének elnyomásáról. Aki azt kívánja, hogy tekintet nélkül az államhatárokra, mindenütt tiszteljék és becsüljék az emberi jogokat, a nyelv, a faj és a vallás jogait, az a béke érdekében cselekszik. A különböző nemzetiségekből és kultúrákból összeállított államok nem veszítenek jelentősegükből és tekintélyükből, ha mintaképekké válnak ezen a téren, mint amilyen mintakép annak az országnak a területe, ahol most ülésezünk s ahol a különböző nyelvek, fajok és vallások ellenére évszázados béke honol és a lakosság évszázados szeretettel tekint szülőföldjére, A régi hibák —' Milyenek volnának azok az utak, amelyek a népszövetség keretén belül a meglévő szerződések alapján közelebb hoznának céljainkhoz? Megemlítettem, hogy tisztába kell jönnünk azzal, hogy miképp realizálhatná a népszövetség garanciáit a pétiéi ókon kivül ie. A peticíós eljárás kérdésében Dandurand ur emlékirata figyelmeztet arra, hogy a tanács eljárása, amely a hármas bizottság ki- küldéséből és jelentéséből áll, a patíaszttévő kisebbségekben azt a benyomást kelti, hogy nem hallgatják meg és lassan-lassan az ér- deknélküiiség, vagy a munkáHanság áldozatai lesznek. Az emlékirat e mondatban nagyon helyesen meglátja a kisebbségi eljárás legnagyobb hibáját t Nem védekezhetem azon érzés ellen, hogy a teória és a praxis nem mindig harmonizáltak a népszövetség tárgyalásain. Még jobban tudom, hogy a kisebbségek sokkal nagyobb mértékben érzik ugyanezt és aggodalommal figyelik kulturális sorsuk fejlődését. Nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy rá ne mutassak a tanács egyik előadójának nyilatkozatára, amely még 1925- ben hangzott el. Ebben a nyilatkozatban és M fkétzáras ajtó Stke S>oor mcith. ifite 'Seren JCor-fts JSrtcí: Ídsíflr WaSSace (37) Végül érezte, hogy a homokos, kavicsos kerti ut véget ér és agyagos útba torkol. Amikor felnézett, maga felett gyümölcsös fák koronáit látta. A szél lefújta levelek csöndesen hullottak alá fejére. Egy kis ideig várakozott. Azután felegyenesedett. — Jöhet már, — kiáltott vissza. — Minden rendben van. Alighogy szavai elhangzottak, valaki közvetlen-közeiből arcába sütötte pisztolyát. 23. A golyó hajszálnyira süvített el arca mellett, de neim sebes! tette meg. A légnyomás, a robbanás közelsége egy pillanatra elvették eszméletét és térdre rogyott. Amint kábulata megszűnt, tovasuhauó lépések neszé' hallotta. Erre gyorsan felugrott. Még kiesé tántorgott, aztán összeszedte magát és a menekülő ulán rohant. Ekkor hirtelen drót- sodronyba akadt a lába és újból egész hoszr- szóiban végigzuhant a fö’dön. Heves fájdalmat érzett és dühében hevesen szitkozódott Amikor újból feltápászkodott, Sneed már mellette volt. — Elmenekült? — kérdezte zihálva az inspektor. — Úgy hiszem, igen — felelte I>ick. Rettentő düh szorította össze torkát. Az ulra világítottak és látták, hogy az egész gyümö'- esöeben az egyik fától a másikig dróta.kadiály van ki feszí tve. A gyilkos alaposan előkészítette menekülését. Egészen bizonyos, hogy nem közönséges gonosztevővel van dolguk. Amikor a kerten végighaladtak, megái lapították. hogy csupán egy keskeny árok választja el a hullámzó rozsföldtől. Nem volt értelmef hogy tovább folytassák utjulcat, hiszen a mezőről már nagyon sok irányban menekülhetett a gonosztevő. Dick összetörve, csalódottan tért vissza a házba. Hol van tehát Sybii Lansdown? Aggodalmas gondolatai állandóan ekörül a kérdés körül forogtak, de nem tudott rá feleletet adni. . A sok keserű tapasztalat után, amelyeket odakümn szereztek, a házban kellemes meglepetés vóirt rájuk. Minden lámpa égett. Staynes sergeant felfedezte, hogy a föld- feWii vezeték transzformátorának acélajtaját erőszakkal nyitották ki és így kapcsolták ki az áramot. A csapnak egyszerű megesava- rásával megszüntette a bajt. Azután végigkutatta a te'efonvezetéket, hogy hol van átvágva és a kertnek a könyvtárszoba alatti részében megta'álta a vezeték elmetszett két végét. Éppen most fejezte be a javítási munkát. A hátsó kertből hangzó lövéseket hallotta, de ugy» hitte, hogy kartársai tüzelne^;. Annál nagyobb volt az izgalma most. hogy megtudta, hogy a gonosztevő életük ellen merényletet tervezett. A házban E'bert inspektor vizsgálatot tartott. Rendszeresen kutatott végig mindent. Martin és Sneed hozzá csatlakozott, a vizsgálatnak azonban nem volt jelentékenyebb eredménye. Amikor Mrs. Cody hálószobáját kutatták át, a padló megreszketett egy súlyos kocsi kerekei alatt. Egy teherautó érkezett, amelyen Chichester egész rendőri készültsége megjelent a tett színhelyén. Nyilván a Scotland Yard a megszakított telefonbeszélgetésből is eleget értett meg, hogy a szomszédos rendőrséget; alarmirózza. A süss ex i rendőrigazgatóságra. sürgős felszólítás ment ki, hogy a londoni bűnügyi rendőr tisztviselőket teljes erővel támogassa. Sneed bevárta, amíg a rendőrséget előirtották a házban. Azután tovább folytatta azt a nyilatkozatot követő vitában számos megállapítást találunk a kisebbségekről és a népszövetség garanciáinak céljairól. A nyilatkozat minden kertelés nélkül kimondja, hogy a népszövetség kisebbségi rendelkezéseit csak átmenetieknek kell tekinteni, mert a helyzet végeredményben úgy fog alakulni, hogy a kisebbségek, mint ilyenek, eltűnnek, azaz beolvadnak a többségi népbe. Ha ezt a nyilatkozatot tényleg az asszimilációs teória védelmének fogjuk föl. amelyre számos későbbi tanácsnyilatkozat is vonatkozik, úgy a magam részéről a leghatározottabban tiltakoznom kell ellene. Ez a teória ugyanis világosan ellentétben áll az uj kisebbségi rendelkezésekkel és azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a kisebbségekkel bíró hatalmak magukra vállaltak. Stresemann tételei Beszédének vége felé Stresemann & következő végső megállapításokra jut: — A tanácstól a következő négy tétel sürgős megvitatását bérem: 1. Azoknak a lehetőségeknek gondos megvizsgálását, amelyek a petíciók kezelésének formális megjavítására vezethetnek. 2. Arra kérem a tanácsot, hogy az érdekelt nemzetek kikapcsolásával szemben, mint az eddig szokásban volt, a jövőben ezeknek a nemzeteknek képviselőit is meghívják a petíció letárgyalására. 3. Vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a népszövetség miképpen tudna eleget tenni gaarntálási kötelezettségeinek a petíciókon kivül is. 4. Végül nagyon szeretném, ha az előbb kifejezett módon a népszövetség alapvetően tisztázná a kisebbségek jogainak garantálására vonatkozó föladatait és kötelességeit. Stresemann ezután egy külön vizsgáló- bizottság kiküldését kéri, amelyet szerinte úgy kellene összeállítani, hogy a szükséges tekintéllyel és szakismerettel rendelkezzék. Stresemann beszédét angolra fordították, majd déli 1 óra 15 perckor az ülés véget ért. A tárgyalásokat délután négy órakor folytatják, amikor Zaleski lengyel külügyminiszter fog válaszolni Stresemann fejtegetéseire. A gBrBg-jugoszláv egyezmény Genf, március 6. A népszövetségi tanács mostani ülésszakának hivatalos programján szereplő kisebbségi kérdés ideiglenes, vagy végleges rendezésén kivül egyik legérdekesebb eseménye a régóta húzódó görög—jugoszláv szalon ikii egyezmény aláírása. Az egyezmény részleteit Belgrádban.teljesen kidolgozták és a kész egyezményt a két ország külügyminisztere írja alá. Úgy hírlik, hogy a szerződés aláírása céljából Venizelos is Genfbe érkezik és ugyancsak idejön Davos- ból, többhónapi üdülési szabadságának megszakításával, Marinkovics külügyminiszter is. A szalon ikii egyezményt nyomban a népszövetség főtitkárságának mutatják be és ha a két külügyminiszter személyesen érkezik Genfbe, ezen túlmenő, barátsági szerződés megkötéséről is fognak tárgyalni. a munkát, amelyben a rendőrök megérkezése megzavarta. Egy metszett indiai szekrénykét húzott elő Mrs. Cody ágya alól és az éjjeli szekrényen talált kuLosköteggel kísérletezett a zár körül Végre megtalálta a megfelelő kulcsot A tető felpattant. A láda egész a peremig levelekkel volt tele, azután régi számlák, elhalványodott szín lapok és megsárgult táncrendek voltak benne. Még egy préselt virágcsokor is ott volt az emlékek közölt. Didi érdeklődve hajolt a láda tartalma felé. — Lássa csak — jegyezte meg Sneed feltekintve az iráshalomról — bármennyire be- száradtnak is lássék egy szív, valamelyik rejtett zugában mégis osak megőrzi a romantikának szikráit Egy köteg levelet nyújtott át Dicknek, 1 amely selyemfonállal volt átkötve. — Vizsgálja osak meg ezt! Azalatt én áttanulmányozom a többit Dick megoldotta a szalagot. Két levél esett ki a kötegből, mindkettő gyermekes írással írva. Az aláiirás mindkettőn: Unoka- öcséd, Johnny. — Pedig azt hittem, hogy Tóm Cawteren kivül nincs más unokaöccse. — Miért gondolta? Vájjon nem hitte, hogy a nővére több utódot is ki termelhetett? — kérdezte Sneed szárazon. Átlapozták a halott ^levelezését Néhány perc mély hallgatásban telt el. — Éppen itt olvasok egy levelet, amely Tomi Cawlert íís megemlíti. Tehát a soffőrnek tényleg volt fivére. Sneed rátette a levelet a már szortírozott hallómra.. — Szerelném tudni — morfondírozott Ösz- szeráncolt homlokkal —, hol a fenében van mest. ez a Tóm Cawler? A szolgaszemélyzet többi résziét eltávolították a házból, ez köny- nyüszerrel ment, de már Tómmal nehezen hitethették el, hogy az X voltaképpen U. 1929 máTefws 7, egfltörfflifc. Magyar pártszervezet Bukarestben Bukarest, március 6. Két évi szünetelés után újra feléledt a magyar párt bukaresti tagozata. Elnökké a közgyűlés a meghalt Buna Márton helyébe Wi'líer Józsefet, az országos magyar párt főtitkárát választotta. Konfliktus Malta és a Vatikán kozott London, március 6. Komoly konfliktus kitörése fenyeget a máltai angol gyarmatügyi kormány és a Vatikán között egy máltai fe- remorendi szerzetes miatt, akit a rend generálisa állítólag vallási szabálytalanságok miatt Szicíliába száműzött. A kormány politikai okot gyanít a száműzetés mögött. Ezért a miniszterelnök megtagadta tőle a távozási engedélyt. A száműzetést határozatot karácsonykor megújították. A kormány újból közbelépett azon az alapon, hogy a rendelkezés sérti a kormány és a parlament tekintélyét a egyszersmind az angol gyarmatügyi hivatal és a Foreign Office révén kérték a Vatikánit, hogy az ügy vizsgálatára megbízottat küldjön, ki. A rend generálisa harmadszor is megismételte a számúzetési parancsot és most a máltai érsek meginti a világi hatalmakat, hogy az egyháza ügyekbe való beavatkozással a pápa által foganatosítandó szágoru exooanu- nucatrio veszélyének teszik ki magukat. A máltai közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy neon tűrhető, hogy brit alattvalókat állítólagos vallást szabálytalanságok ürügye alatt száműzzenek. Málta tudvalévőén Anglia egyetlen európai gyarmata. Helyzete közel áll a domiiniumokér hoz, azzal a különbséggel, hogy csak bel- ügyeáben élvez teljes önkormányzatot. Hodzsa ulán Rozsypal is távolik? Ungvár, március 0L (Ruszioszköi szerkesztőségünktől.) A ruszin«zkói országos elnökség környezetéből an a hir szivárgott ki, hogy Rozsypal országos elnök, aki már régebben kérte nyugdíjba való helyezését, de a kormány — cseh agrár érdekekből — kérését nem teljesítette, betegsége miatt távozik állásából. RuszinSzkói cseh politikai körökben, különösen a Kramár-párt hívei között, élénk tanácskozások folynak e pártnak Ruszínszkóban való megerősítése érdekében, melyre a* időt most tartják alkalmasnak. A Rozsypal távozásáról szó-ló hirt hivatalosan még nem erősítették meg, azért fentartással közöljük, bár Kramár híveinek politikai mozgolódása ezt megerősite- ni latszik. V ég Igkut adtatom utána az egész vidéket Neim vagyok biztos benne, hogy ninos-e var lami köze a gyilkossághoz! — Hogy Tóm Cawler gyilkos lenne? — rázta meg kétkedőén a fejét Dick. — Hát hol hagyta emberismeretét, Sneed? Tómra ugyan nem biznék egy brillánsgyürüt, sem ezüst evőeszközkészletet, de az életemet minden pillanatban rá merném bízni. Ilyen könnyen nem lehetett meggyőzni Sneedet. Kétkedőén csóválta fejét: Qui viv- ra. verra. Dick azonban mar nem hallgatott rá. Bgy leletre bukkant, amely a legnagyobb mértékben felkeltette érdeklődését. Kusza írással papírra vetett rövid levél volt: Kedves Mrs. Cawler! Éppen most beszéltem St alett ivei. Nagyon izgatott volt és elmesélte nekem, hogy Selford lord komolyan megbetegedett. Kérem, közölje velem, mint áll a dolog vele? Mégis csak magának kell ezt a legjobban tudnia. Remegek a türelmetlenségtől, ha arra gondolok, hogy mennyi minden függ mitőlűnfe az elkövetkező napokban. írjon kérem! írjon azonnal! Az ön hűséges H. Bér Iram je. Dick megmutatta aa inspektornak a levelet. — Codynak a kézírása — mondta. —? Jegyzőkönyvéből behatóan ismerem ezt az írást. Miért hívták akkor Bertramnek és most Codynak? Eunek ugyancsak komoly oka lehet! Mégegyszer elmélyült a levélben, amelyet Sneed visszaadott. — Tehát mindnyájan ismerték egymást: Cody. Mrs. Cody, Staletti, az öreg Selford lord. Valami titkos kötelék fűzte őket egybe... Milyen közös titkuk lehetett? Cody váltig tagadta előttem, hogy ismerte volna akár az öreg, akár • fiatal lordot r
