Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-06 / 55. (1978.) szám
4 rB^CM-MACifeaRHlRIiAg 1929 már cin s 9, szerda. BOLDOG ORSZÁG! Irtai GYÖRY DEZSŐ felekezet szót alig ismerik, mert kilencvenöt százalék egy hiten imádja Istent, — mintha a lábunk helyett autó és a karunk helyett repülőpropeller mozogna... a geller szivén talált s az ütés frissen sajog, — ó, magyar próféták, de kereszt is a ti keresztetek. most alakul ki lassan a gesztus-skálája, megszilárdul a csontszerkezete és ... és aztán majd meglátjuk. Biztos J*hogy én vagy nyolcszáz-ezer évvel idősebbnek érzem magam, biztos, hogy nem választanám magamnak se szeretőnek, se feleségnek, se egyetlen barátnak, megérjük tán még, hogy ezzel a fejlődő, kamaszos, nagyreményű unokaöccse! meg fog gyűlni a baja a francia nagybácsinak, — de itt olasznak lenni, ahol nincs nyelvi válaszfal egy óriás országban, ahol a másnyelvüek összesen másfél százalék; itt olasznak lenni, ahol a vallás* Boldog ország! — sóhajtom, egy kis tisztelettel és egy kis keserűséggel és egy kicsit uagyon megindulva. Leballagok az ezüst szökőkuthoz. A szét- porló víz ez, vagy nem is tiszta víz, de izé... ejnye, ejnye... jó, hogy senki sincs a közelben ... És a sudár, kacagó viz morajába rekedten, íregbüvölten dúdolom a szent, komor szavakat: „... áldott Ínség, magyar élet — világon sincs párod néked — nincsen célod, nincsen véged, — kinhalál az üdvösséged...“ „A nép nevében és érdekében“ elkobozták Kína egyik gabb emberének hagyatékát A kínai kormányok marakodása Seng millióiért Róma, március eleje. Van úgy, hogy a kilőtt golyó visszazuhan a földre s mikor azt hinnéd, befutotta a pályát, eltévedt, befuródik a földbe, — gellert kap, neked ugrik és sziveden talál. Van úgy, hogy a szerelem sablonos röppályáján az események lefutják az utat, eljátszák kis játékaikat s befuródnak egy csókba, — azaz, hogy itt is jöhet egy geller, épp a földméréskor, a pecsételő csókban. A geller azonban itt veszélyesebb. Azt hiszed, bevégzel valamit s akkor kezdődik csak. Testet akartál, külső szépséget, formát, természetet; jó, de nem számítottá! a gellerre, egy ajtócsukás helyett kápu- nyitást csináltál s beláttál egy lélek mélységébe, megfoghatatlanságokba, tartalmakba s az érzésvilágba. A golyó pattan és sziveden talál. Két órával ezelőtt még mindebből egy szó sem volt a fejemben, hazaidé igyekeztem a könyvtárból, már nem esett, az uccai hőmérők 12 fok meleget mutattak, este volt s elgondolkozva, a relatív tavasz fölmelegedésének többletöröméved, csöndesen és derűsen fordultam be az Esedra oszlopsorába. Százszor megnéztem már a Termini nagy szökő- kutját, este a legszebb szökőkút Rómában, combvastag sugár, telek nagyságú tányér s legalább száz kisérő viz-iv, kivilágítva, mint a folyékony ezüst, emeletmagaeságig. Ránéztem s a törvény erőt vett rajtam. Le kellett ülnöm egy kis márványasztalhoz, a szezonra frissen kilakkozott nádszékbe, egy oszlop homályában s nézni, nézni a vizet, mint egy szürke, modern Tantalusz. Először ültem te nézni, csak nézni. Nem megnézni, nem meglátni, nem megfigyelni, vagy megbámulni, csak gyönyörködve nézni, mint júniusi estéken a kertünkben, fekvő széken, az eget s a kóborló holdat Itt kaptam a gellert * A pálmák, a Diokletián therma romjai, a Termini, a nappal idelátszó vulkanikus hegyek, a tengerből kelő felhők, az egész olasz fáj szétmállott előttem, a csók .megtörtént, a geller szivén ért, bebuktam a formák kulisz- száján a nagy színház öltözőjébe, a szép száj nyitásán a lélek feneketlen fényébe s igy kiáltottam föl; — Boldog országi Be belül, ahonnan már izgalmasan érződik, a mélységet, ahol mindig fáj az érzés, akár örüljön, akár sírjon, ott éreztem, hogy van, éreztem, hogy mozog, hogy fáj, hogy föl- aikolt valami véghetetlen, irigy és tehetetlen fájdalom: a magyar bánat, mondanám, ha ilyesmiket még illenék leírni * Ez a sellö, ez az elkényeztetett, tengerbe fürdő föld, amelyik csak az arcát mutatja ki a langyos vízből a piszkos szárazföldnek, boldog országot hord a bőrén. Ennek az országnak a határa négyötödrészbon nem halár, több, mint határ, tenger. Ennek az országnak a népe teste négyötödében nem kell, hogy féljen attól a veszedelemtől, amit kiszivárgásnak s attól gém, amit beszivárgásnak neveznek, jöhetnek, mehetnek, jönnek és mennek is rajta, de nincs szivárgás, lassú vér- és bőveszteség, nincs meghűlés, vagy megégés, s az arcát is nagyrészt az Alpesek csiraölő ködfátyola védi. Ez az olasz nép nem is bodászik el a világba, mint az angol, vagy a német, ül itthon, beszéli a maga nyelvét, ha egy-két tájszólást tud, meg van elégedve, nálunk az intellien- cia fele beszél legalább németül, itt a tizede se beszél franciául, minek nekik, itthonülő nép. nem kószál, nem zavarog. Nincsenek problémái, mint a németnek, nem dekadens, mint a francia, nem kotnyeles, mint az angol, nem rajongó, mint az orosz és nem tragikus, mint a magyar, — él a sellő hátán, eljárogat hozzá a világ, húz egy kis potyát belőle, szeret jól élni, pihenés után édes a nyugalma, és még olyan fiatal, hirtelen azt se tudom, ötvenéves-e, vagy pár száz esztendős, ezt is el kell osztani tízzel, kamasz, fiius, most rázzák belé a férfileiket s az életkomolyságot; már fontoskodni kezd, de még könnyen hévül. könnyen lelkesedik, könnyen felejt, áhítattal és meggyőződéssel szalutál a zászlójának. akárhol látja s akár katona, akár civil, és — jaj, bánat, ami belémtitöttél — egynyelvű és egyvallásu, egy nyelve van és egy vallása van, egyetlen nyelve ennek az egy tömegben élő negyven milliónak, egy vallása az egy akolba járó óriási nyájnak! Égy! Negyvenmilliós nép, tizennyolcesztendös kamasz-ember: ó, egység nagy magyar prófétája, Böjté János, avgy Boór Bálint, honnan vetted a lelkierőt nekünk odakiáltani ezt az imádságot, nekünk kiáltani oda: Egység!? * És ez a nép most nem spekulál, nem okoskodik, nem morfondírozik, még hagyja magát vezetni, nem szakadt eí egészen az anyja szoknyájától, még nem is tudni, mi lesz belőle. de él, él és szaporodik. Az olasz újságok naponkint közük a statisztikát: tegnap eny- uyien születtek, ennyien haltak m6g, ennyien kötöttek házasságul: a végeredmény mindig az, hogy a születések győznek. Nol, erősödik, gyarapodik ez a nép, a fejlődése még nem állt meg, most kezd jellegzetes lenni a járása, Sanghaj, március eleje. Nemcsak Kínában, de egész Kelet-Ázsiában nagy feltűnést kelt az az óriási vagyonelkobzás, melyet egy kínai hatóság követett el a minap. Seng, a távol belet birodalmának egyik dúsgazdag embere körülbelül ke'(százmillió korona vagyont hagyott hátra 1916-ban s ennek a hagyatéknak a felét Kian-Su tartomány kormánya egyszerűen elkobozta. Seng az egykori kínai trónörökös nevelője volt 8 a pekingi udvarnál szerzett pozícióját nemcsak politikai érdekekből használta ki, hanem gazdasági tekintetben is. Mikor a birodalom iparának megteremtése és a közlekedés kifejlesztése szükségessé vált, Seng megalapította a Ohina Merchants Steara Návigation Coinpanyt s alapított azonkívül egy nagy szénbánya- és vasiparvállalatot is.; Ezek a vállalkozások dúsan jövedelmeztek. Végrendeletében Seng nem akarta teljes vagyonát a rokonaira hagyni, hanem a vagyon felét egy nagy jótékonysági egyesület céljaira rendelte. Kína akkori hatalmasai jónak látták felhasználni ezt az alkalmat arra, hogy pénzre tegyenek szert Tavaly erősen kezdték szorongatni a jótékony- sági egyesületet. A nankingi kormány, mikor pénztárai a hadsereg nagy pénzbeli igényei miatt kiürültek, arra kényszerbette a jótékonysági alapítványt, hogy tizennyolcmillió korona erejéig kötvényt vegyen át a kormánytól. A pénzt megkapta, de a kötvényeket máig sem bocsátotta ki. London, március 5. Parmoor lord, a Lordok Házának tagja, aki a Ramsay MacDonald- kormányban a titkos tanács elnöke volt, a népszövetségi ülés programjáról a következő nyilatkozatot adta a magyar sajtó londoni munkatársainak: — Nagy örömmel hallom, hogy a népszövetség tanácsülésén a nemzeti kisebbségek kérdését fel fogják vetni. A háború utáni Európának alig van fontosabb problémája, mint a kisebbségi garanciaszerződések lelki- ismeretes megtartása, mert hiszen az ezek által közvetlenül érintett népességet 32—35 millióra becsülik, ami majdnem megközelíti Anglia lakosságát Mindaddig, amíg a kisebbségek nem éh vetik háborítatlanul és csorbítatlanul a nekik biztosított összes politikai, vallási, kulturális és egyéni jogokat, nem remélhetjük, hogy az igazi béke szelleme meghonosodik Európában. Még aki nem kívánja a békeszerződések revízióját annak is követelnie kell, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségek számára ünneplésen biztosított jogokat amelyek a bé- k©rendelkezések integrális részei. Az eddigi tapasztalatok alapján a kiseWteégek védelmét hatásosabbá kell tenni, a súrlódásoktól és vitáktól függetleníteni kel.1. Módot kell nyújtani arra, hogy a kisebbségi jogok körüli vitákat független és pártatlan fórum szigorúan jogú a)lapóu döntse el a kisebbség és an- üaik kormányai között Meg kell továbbá nyugtatni 4 Jd&ebbségeket, hogy a bírói dón( A nankingi kormány példája követésre ösztönözte Kiang Su kormányát is. Ez jóval egyszerűben próbálta megoldani a kérdést. Be a tartományi törvényszék becsületes elnöke meghiúsította a terv végbevitelét, mert nem volt hajlandó odaadni magát az erőszakos rendszabályok végrehajtásához. A tartományi kormány erre az elnököt elmozdította állásából és egy Hősi Cseng nevű kezesebb bíróra bízta a törvényszék vezetését. Ez ki is adta a parancsot a rendőrségnek, hogy foglalja le Seng vagyonát. Ámde az utolsó pillanatban ez az erőszakos rendszabály is meghiúsult, mert a községtanács tiltakozott végrehajtása ellen s ezzel lehetetlenné tette, hogy a rendőrség, melynek intézkedései a nemzetközi telepek rendőrségének jóváhagyásától függnek, eljárhasson megbízatásában. Kiang Su kormánya akkor más taktikára tért ét. Körlevelet küldött szét, mellyel értesített minden jótékonysági intézményt, bankot s közölte a tőzsdével is, hogy a szándékba vett vagyonelkobzás nem a jótékony- sági alapot akarja tönkretenni, hanem a hagyatéknak azt a részét akarja lefoglalni, mely Seng rokonaira maradt, mert Song az állam rovására elkövetett sikkasztásaival s egyéb visszaéléseivel tett szert óriási vagyonára. A kormány kijelenti, hogy Cseng Kai Sek megbízásából jár el. Kiang Su kormányának ez a fogása kínai szemmel nézve nagyon is érthető. Ha a jótékonysági alapot foglalta volna le, nem kerülhette volna el a legsúlyosabb szemrehányásokat, holott igy most alkalma van a n énérdekek védőjének szerepében tündökölni. tért, bármilyen eredménnyel járjon is az, jogos érdekeik pártatlan mérlegelése előzte meg s hogy az ítélet minden gyanún és kétsége® felül igazságos. — Azzal az ellenvetéssel szemben, hogy a kisebbségi védelemnek nemzetközi ellenőrzés alá helyezése az illető ország szuverénitásá- ba ütköznék, meg kell állapítani, hogy a kisebbségi szerződések összes hatdroz- mányai az illető országok alaptörvényei, amelyeket hazai törvények, vagy hatóságok nem változtathatnak meg, vagyis a kisebbségeknek adott nemzetközi jogokat a hazai törvényhozás neon korlátozhatja. A garanciaszerződések szavai szerint ugyanis az illető faji, vallási vagy nyelvi kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó ha- tároemányok „nemzetközi kötelezettség tárgyai és a népszövetség garanciája alá ke- rülnek.“ Ennek bordere jót uem lehet eléggé hangsúlyozni. A népszövetségi alapszerződés 14. szakasza szerint minden kisebbségi vitát, és pedig úgy jogi, mint ténybeli vitát, a hágai nemzetközi döntőbíróság elé lehet vinni. Hogy ezt a szakaszt nagyritkán alkalmazzák, annak egyik főoika az, hogy a legközvetlenebbül érdekelteket még nem ismerték el ügyfeleknek. A sérelmet szenvedett kisebbség közvetlenül nem járulhat a népszövetség elé, nem vehet részt pimaszainak megvizsgálásában, nem válaszolhat esetleges kérdésekre, uem védékezhetik, sőt a döntés előtt semmit sem tudhat az ügy állása felöl. — Ezen feltétlenül! segíteni kell, • omamBmmammammmammammmmBnjamaammammaBaamssammmmmo „A kisebbségi jogok a békerendelkezések integrális részei" Parmoor lord, Anglia volt népszövetségi képviselője a népszövetségi ülés programiéról s a kisebbségi logok sérthetetlenségéről Módot kell nyújtani a tulajdonképpeni panaszosnak arra, hogy az eljárásban ügyfélként felléphessen, akár a népszövetség, akár a hágai nemzetközi bíróság előtt, hogy az eljárás ebben a tekintetben is kizárólag jogi elvek alapján történtek. A genfi 1925-iki kisebbségi kongresszus három fontos reformot sürgetett: Elsősorban azt, hogy az összes kisebbségi, ügyekre vonatkozó iratokat kezeljék teljes nyilvánossággal, másodszor, hogy a kisebbségek panaszosi ügyfél-ál1 ást nyerjenek, végül, hogy a Népszövetség bármely tagja, — akár tagja a tanácsnak, akár nem — egy kisebbségi panaszt magáévá tehessen és ezzel megindíthassa az eljárást. — Mint angol állampolgár és mint Anglia volt népszövetségi képviselője 1924-bam, a legőszintébben kívánom, vajha ezt a súlyos Golyvánál “ esek a 4 Csizi-Jódkura, Csizfürdö problémát úgy oldanák meg, ahogy annak nagy fontossága megérdemli. Angliát, mint a kisebbségi szerződések egyik föszignatáriusál Amerika visszavonulása óta különleges felelősség terheli ebben a kérdésben. Igen helyesen mondta Balfour lord, Anglia képviselője 1920-ban a népszövetségi tanácsülésem, hogy „szervezetet alkotunk a kisebbségek védelmére s az a komoly szándékunk, hogy ez a szervezet működjék is“, VégTe elérkezett annak az ideje — fejezte be Parmoor lord, — hogy pártatlan ielkiismeretsség- gel vizsgáljuk még, vájjon tényleg müködik-e ez a szervezet és annak esetleges hibáit küszöböljük ki. Nemzetközi katolikus kongresszus a népesedési kérdésről 1929 augusztus havában Kassa, március 5. A nemzetközi katolikus „Ika“-szövetség miután eddigi kongresszusait Ausztriában, Angliában, Svájcban és Németországban tartotta, Serédá Jusztinián dr. 0. S. B. bíboros, Magyarország hercegprímása meghívására 9. évi nemzetközi kongresszusát Í929 augusztus havában Budapesten tartja meg. A kongresz- szus a modern népesedési kérdést fogja a katolikus tan alapján tárgyalni a katolikus világ kiváló szakembereinek előadásaiban. Az előadások sorrendje a következő: 1. Bevezetés: az egész kongresszus anyagának rövid áttekintése. 2. A népesedési kérdés a városban, 3. A népesedési kérdés falun. 4. Népesedési kérdés és egészség. 5. Az anya. 6. Férfi és nő házasságban és házasságon kívül. 7. A népesedési kérdés és a törvényhozás. 8. Népesedési kérdés és nemzetközi mun- kaipar. 9. Népesedési kérdés, katolikus erkölcstan és katolikus lelkipásztorkodás. 10. összefoglaló záróbeszéd. Érdeklődők és jelentkezők a következő címre fordulhatnak: Msgr. Pfeifíer Miklós dr., székcsegyh. kationok, az „Ika“ ügyvezető elnöke, Kostice (Kassa), Csehszlovákia, Gyár-u. 3. szám.
