Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-30 / 75. (2000.) szám

t9S9 márefus 30, szómba! 29 URÁNIA A tudományos kutatás műhelyeiből Látogatás a prágai meteorológiai intézetben — Ahonnan a repülő­gépeket időjelentéssel látják el s harminchat órára megjósolják a jövőt Prága, március vég'én. A laikus közönség érdeklődése mindinkább fokozódik a tudományos kutatás eredményei iránat, mert tapasztalatból tudja, hogy a tudo­mányos vívmányok mennyire megkönnyítik, kényelmesebbé, élvezhetőbbé teszik az életet. Mit nem adott volna nagy Napóleon egy tele­fonkészülékért? Egyetlen gépfegyver eldöntötte volna az 1848-as magyar szabadságharc sor­sát, ha Görgeynek van ilyen gépfegyvere, ál­modja meg Jókai egyik novellájában. Ma már a tudomány eredményei közkincsekké váltak, széliében, hosszában beszélnek róluk, alig van müveit ember, aki ne ismerné a rádiónak, az atomelméletnek és más divatos tudományos eredményeknek és elméleteknek lényegét A nagyközönség azonban csak az eredmények iránt érdeklődik, csak a szálló gépmadárban gyönyörködik, csak a rádió zenéjét élvezi, azzal azonban nem gondol, hogy mennyi fáradságos kutatás, mennyi átvirrasz­tott éjszaka előzte meg ezeket a közkinccsé vált eredményeket Nem látszik tehát felesleges munkának, ha szé­pen kézenfogjük az olvasót és elvezetjük a tu­dományos kutatás rejtelmes műhelyeibe, ame­lyekbe csupán a beavatottak léphetnek, meg­mutatjuk neki, milyen fáradságos és részletek­re kiterjedő munkával készítik elő a komoly tudósok a tudományos eredményeket Ahol az időt megjósolják Milyen idő várható holnap? Állandó rovata ez a, napilapoknak és a társadalom minden rétege érdeklődéssel várja az időjelentéseket, mert hi­szen az életnek minden jelensége kapcsolatban van az időjárás alakulásával. Érdeklődik az idő­járás iránt a. gazda, akinek a legfőbb érdeke, hogy az időjárással foglalkozó tudomány, a me­teorológia, mind tökéletesebben kiépüljön és mind megbízhatóbb eredményeket adjon, érdek­lődik a turista, akinek ünnepnapi szórakozása függ az idő alakulásától, érdeklődik a sportra­jongó, aki bánatosan néz az égre, ha szombaton­ként komor felhők tornyosulnak, amelyek eláz- tatással fenyegetnek egy-egy érdekesnek Ígér­kező fotbaH-meccset. Es a sporteseményekkel .kapcsolatban most már bizony a biztosító társa- ' ságok is alaposan tanulmányozzák az időjárási jelentéseket., mert újabban divatba jött, hogy a rendező sportegyesületek egy-egy szenzációsabb és nagyobb befektetésü sporteseményt bebizto­sítanak a* időjárás várható szeszélyeivel szem­bon. A meteorológiai jelentés tehát nélkülözhe­tetlen útmutatója lett a társadalom minden ré­tegének, egyenesen létfeltétele azonban az avia­tikának, amely minden pillanatban számolni kénytelen az időjárási viszonyokkal. Most,-hogy * dermesztőén hideg tél elmene­kült és helyébe tizennégy fokos márciusvég ol- vasztgatja a föld méteresen megfagyott felszíni rétegeit, visszaemlékezhetünk arra, hogy hetek­kel ezelőtt legizgalmasabb olvasmányunk éppen a meteorológiai jelentés volt. Európának min­den meteorológiai intézete pedig lázasan dolgo­zott, megfigyelt, adatokat gyűjtött, hogy ponto­san ierögzitse a hideget ontó magas légnyomá­sa területnek minden megmozdulását és meg­rajzolja az elkövetkező napok várható prognó­zisa, t­Meg akarjuk tehát olvasóinkat ismertetni az­zal a módszerrel, ahogy tudós kutatók megfi­gyelik, rendszerezik és letérképezik az időjárás adatait és ahogy az ilyenmódon nyert képből ha nem is hosszú-járatú érvényességű, de leg­alább egy-két napra helytálló prognózist igye­keznek adni. Utunk a nyolcas számú villamos végállomá­sáig vezet. A városnak kiemelkedően fekvő ré­szén, a köznapi élet zajától távol, kórházak és tudományos intézmények épületei helyezked- * nek el egymás mellett. A Kariévá ucca 3 számú épületében van egyesítve a cseh egyetem geo­fizikai, elméleti fizikai és matematikai intézete és ugyanebben az épületben van az állami me­teorológiai intézet is, az a komoly tudományos helyiség, ahol az időt megjósolják. Az intézet vezetője, Schneider dr. egyetemi magántanár lekötelező szívességgel fogad és Svoboda dr.-nak, az intézet asszisztensének ava­tott, vezetésére biz, aki fiatal kora, ellenére már számos kiváló tudományos munkának szerzője és elismert nevet vívott ki magának a nemzet­közi meteorológiában. Soroljuk fel szép rend­jében mindazt, ami a meteorologiai intézet mun­kájával kapcsolatban érdekes és mogörökitésre- méltó. Aeolus birodalmában A meteorológia, bár nevéből arra következ­tethetnénk, hogy nagyon régi tudomány, csupán a XIX. század folyamán fejlődött ki a fizikai tudomány önálló ágává. Ehhez ugyanis szüksé­ges volt, hogy a föld különböző pontjain rend­szeresen exakt légköri megfigyeléseket végez­zenek a hőmérő és a lógsulymerő segítségével. Ezeknek a kezdeti méréseknek alapján azután már fel lehetett állítani egyes tudományos té­teleket, a kontinentális légköri viszonyok meg­figyelése és tanulmányozása mellett, M. F. Mau- ry amerikai tengerésztiszt megvetette a tenge­részeti meteorológia alapjait is, azonban a meteorológia hatalmas fellendülése csupán csak az utolsó évtizedekben következett be, amikor mindinkább szaporodtak a központi me­teorologiai intézetek és a rendelkezésükre álló megfigyelési állomások, amikor meteorológiai folyóiratok jelentek meg, társulatok alakultak és rendszeressé váltak a nemzetközi meteoro­lógiai kongresszusok. A meteorologia az a tudomány, amely a lég­körnek viszonyait tanulmányozza. A légkör, amely földünket könnyű burkolatként veszi kö­rül, Aeolusnak, a szelek mithologiai királyának birodalma. Földünknek felszíne eppenugy, mint néhány más világtestté, légburkolattal van kö­rülvéve és éppen földünknek légiburkolata te­szi lehetővé a szerves életek Ahol ez a légbur­kolat hiányzik, mint példánl a holdon, ott szer­ves élet elképzelhetetlen. A légkör 78 százalé­kában nitrogént és 21 százalékában oxigént tar­talmaz, amely gázokhoz jelentéktelen mérték­ben némely másnemű gázanyag is járul Ez az arány körülbelül állandó hat-hétezer méter ma­gasságig. Az atmoszféra magasé ágát különbö­zőképpen becsülik meg, általában az a nézet el­fogadott, hogy a légkör legfeljebb kétszáz-háromszáz kilomé­ter vastag lehet A legfelsőbb légrétegek azonban már fokozatos átmenetben vannak abba a rendkívül finom anyagba, amellyel a világűr van megtöltve és amelyen, a földnek át kell dolgoznia magát, hogy pályáján előbbre jusson. Természetesen a tudományos megfigyelésnek nem áll módjában ennek a háromszáz kilomé­ter vastag légburkolatnak közvetlen tanulmá­nyozása, de nincs is rá szükség, mert azok a jelenségek, amelyek a meteorologia megfigyelésének tárgyát képezik, szelek, vi­harok, csapadékok, felhőképződés, a légbtur- kolat alsó régiójában, ti* kfloraéter magas­ságig játszódnak le. Ez Aeolusnak igazi birodalma. Tízezer méteren felül már nyugalom honol, a legmagasabb fel­hők sem képződnek magasabban. Ez a tíz kilo­méteres paszta viszont hozzáférhető az emberi megfigyelésnek s a tudományban már régóta használt módszer, hogy úgynevezett pilóiagőm- bőket bocsátanak fel, amelyek megfelelő mű­szerekkel vannak ellátva. Majdnem tizenegy ki­lométer magasságig jutott fel már az ember­megfigyelővel felszált püótáballon és huszonki­lenc kilométerig felszállt az a ballon, amelyen csak műszerek voltak. A pilótaballon-kisérietek azután megmutatták, hogy tiz kilométeren felül a levegő rendkívüli egy- formaságu összetételében, jeges hidegében és szárazságában. így erősödött meg az a nézet, hogy a* egyen­súlynak minden megzavarodása, amelyet az egyes rétegeknek különböző felmelegedése, a vízgőznek felvétele és kiválása, az egyenlőtlen sűrűség idéz elő, vagy röviden. minden meteorologiai jelenség kizárólag a* alsó tiz kilométer magasságig terjedő légbur­kolatban játszódik le, amelyet éppen ezért troposzférának neveznek. A repülés fejlődésével természetesen a légköri jelenségek megfigyelése is újabb segédeszközt, nyert. Németországban például minden nap pompás műszerekkel felszerelt repülőgépek' szállnak a magasba, amelyek legalább másfél- óra hosszat tartózkodnak a különböző légréte­gekben és lehozzák magukkal a regisztráló gé­pek által pontosan feljegyzett eredményeket. A meteorológiai állomások sűrű hálózata A meteorologiai tudomány fejlődése termé­szetesen főleg attól függ, hogy minél több és tökéletesen felszerelt állomás végezze az időjá­rás megfigyelését, a* anyag tudományos rend© zését és feldolgozását A prágai meteorologiai intézet falán két térkép függ egymás mellett, amelyek nagyon érdekes összehasonlításra ad­nak alkalmat Az egyik az 1878-ban működött állomásokat tünteti fel és bizony ezen a térké­pen még nagyon sok. a TJfehér foltu (A térké­pen a fehér folttal jelzik a még fel nem fedezett, ember nem járta területeket.) Ilyen fehér folt volt meteorologiai tekintetben az egész ibériai félsziget, Izland szigete, a Balkán, Afrikának egész északi partvonala. Általában ha az 1878- as térképen Nápoly—Budapest és Pét.ervár kö­zött vonalat hazunk, ettől keletre nem volt me­teorológiai állomás, csak nyugati és középső Európában. Természetesen nagyon primitív le­hetett akkor a meteorologiai szolgálat, amikor az elmúlt télen saját bőrűnkön tapasztalhattuk, hogy milyen nagy hatással vannak a kelet,euró­pai tábla klimatikus viszonyai kontinensünk nyugati felére. Milyen más képet mutat a jelenlegi állapoto­kat feltüntető európai térkép. Sűrű pontok be lyezkednek el rajta, egy egy nagy pont minden ország közepén, ezek az országos meteorologiai intézetek, azután kisebb pontok az országokban sűrűén elhelyezett meteorologiai állomások fel­tüntetésére. Legalább ötszáz ilyen klsebb-nagyobb pont tarkítja ma Európának és Afrikának északi részét és Mozopotámiának mély földjén éppenugy el végzi a rendszeres meteorologiai szolgálatot, mint Kis-Ázsiának magas felföldjén, a Kauká­zusnak égig nyúló bércei között, Izland szige­tén, vagy az afrikai oázison. A nemzetközi meteorológiai hírszolgálat A meteorologiai tudomány nemzetközi alapo­kon nyugszik, megfigyeléseinek eredményeit minden mete­orologiai intézet közli a többi országok mete­orologiai intézeteivel Ez a közlés most, a rá­dió korában, a lehető leggyorsabban történik. Minden központ, például Páris, Berlin, Budapest, Béos, Prága, Oroszországban pedig Moszkva és Leningrad, összegyűjtő és leadó állomás. Min­den intézetben van egy leadó és legalább két felvevő állomás. Két állomás azért, mert bár az egyes jelentések szigorúan meghatározott időben következnek egymásra, mégis megtörté­nik, hogy összevágó időben két jelentés is ér­kezik egyszerre. Az összes európai leadó állo­mások a középeurópai idő szerint működnek. — Minden állomás napjában háromszor, 8, 14. és 19 óra után továbbítja jelentéseit. A prágai állo­más például reggel nyolc órakor a következő sorrendben veszi fel a jelentéseket: 8 óra Bul­gária, 8 óra 5 p. Gibraltár, 7 p. Malta, 10 p. Hollandia, 15 p. Svájc, 20 p. Németország, 30 p. Németország és Észtország, 35 p. Dánia (le­adóállomása Grönlandnak is) és Lettország, 40 p. Svédország (ugyanekkor adja le a csehszlo­vákiai központ a külföldnek szóló jelentését), 50 p. Norvégia és Ausztria, 55 p. Norvégia és Magyarország, 9 órakor Anglia (a Far-őr szige­tekkel és Izlanddal együtt) és lengyel ország, 9 óra 12 p. az angol állomás és Finnország, 20 p. Franciaország, Belgium, Spanyolország. 35 p. Olaszország és az Atlanti Óceánon haladó angol hajók Londonban összesített jelentései, 45 p. Portugália, 50 p. Portugália és Jugoszlávia, 10 óra Görögország és Románia, 10 óra 10 perc Afrika, 15 perc Oroszország. Amint ebből az összeállításból látjrzk, két és negyed órán belül itt vannak Prágában az összes európai, északafrikai, grönlandi, iz­landi állomások jelentései, sőt még az Óceá­non haladó gőzösök is beható informácóit ad­nak, vagyis a meteorologiai szolgálat nemcsak’ a kontinens időjárási viszonyairól, hanem a kör­nyező tengerekről is részletes tájékoztatást nyújt. Az ilyen szikratávíró utján továbbított jelen­tés laikus szemében érthetetlen siff rónék tűnik fel, például igy néz ki: 20 69800 00211 02057 25259 00090. Ezeket a siffréket a meteorologiai intézetek gyakorlott emberei pillanatok alatt átültetik ér­telmes nyelvre. Svoboda dr.-nak éppen ebben a pillanatban nyújtanak át egy ilyen ötsoros siff- ret. és első pillantásra folyékonyan olvassa le előttem a skandináv félsziget időjárási viszo­nyait. Benne vannak ezekben a siffrós jelenté­sekben az összes meteorologiai elemek: .a lég­nyomás, a felhőzet, a hőmérséklet, csapadékok, a széljárás nemcsak az alsó légrétegekben, ha­nem. a magaslatiakban is, mindaz az adat te­hát, amellyel a meteoroIogus. dolgozik, leírja a momentán érvényben levő időjárást és prognó­zist alkot a holnapra, meg a küszöbön álló na­pokra. Prága öt állomásának jelentését továb- j bitja a külföldnek: Prágáét, Égerét, Oíhnützét, Pozsony ét ée Kassáét. A meteorológiai térkép sajátságai A beérkezett tengersok adat pspirosdarabokra felírva és egymásfelé rakva természetesen nem nyújt áttekinthető képet, ezért a meteorologus állandóan térképpel dolgo­zik. Ott fekszik asztalán Európának nagy vak tér képe és abban a pillanatban, ahogy egy jelen­tést megkapott és kfeiffrirozott, adatait máris pontosan, persze szintén konvencionális jegyek segítségével rávetiti a térképre, amely a jelen­tések szaporodásával egyre jobban kitelik, vé­gül két óe fél óra alatt teljesen elkészül. Iáéi előtt fél tizenegyóra van ée a meteorológusoknak mar rendelkezésére áfl az a nyolc térkép, amely megmutatja, hogy ugyanannak a napnak reggeli nyolc óráján milyen Időjárási viszonyok uralkodtak egész Erópában. Elképzelésre is nagyszerű dolog ez, amelyet csupán a legforradalmibb technikai vívmányok, a rádiónak a tnetéorogia szolgálatába való állí­tásával lehetett elérni. A dolog természetéből következik, hogy minden meteorotagin hrtÓMii ben háromszor térképesnek napjában. Ax időjárási adatok kék, vörös ée aOMndM tortával való bejegyzése után előkerülnek « különböző sxmü ceruzák. A meteorologns Otm- szeköti mindazokat az állomásokat, amelyele! egyenlő hőmérsékleti viszonyokat, sá­ntán pedig azokat, amelyek egyenlő lég­nyomási viszonyokat jelentettek. Az első róna­iak az izotermák, az utóbbiak az ixotoárok tér­képét adják. Az izotermák többnyire axesaélyo-. sen hullámos vonalak, az izobárok viszont gyak­ran egész területeket ölelnek körül. Az egyik ilyen területen magas a légnyomás, ez az úgy­nevezett magas légnyomása terület, a másikba* viszont mély a légnyomás, ez a depressrió. Ratzel, a német geográfia atyamestere, a tér­képről elmélkedve, egy szellem* mondást han­goztat. A fizikai térkép, amely a föld felszíné­nek váltakozó formáit mutatja, nagyjában áét landó maradt a történelmi idők folyamán. Meg­történt, hogy egy folyó eltűnt, elsikkadt a si­vatagban, megváltoztatta folyásának irányát, a Rajna folyó torkolatának szeszélyes váltakozá­sa mutat erre példát, azonban a hegyek iránya, a síkságok elhelyezkedése változatlan. Nem igy. a politikai térkép, amely a történelmi változá­sok arányában állandóan átalakulóban van. —■i Ezért a politikai térképet nem tekinthetjük máz­nak, mint pillanatfelvételnek. Ratzel gondolata jutott ax ©szembe, amikor Európa két egymásután következő napjának meteorologiai térképeit elnéztem. A politikai tér­kép, igaza vau Rafaelnek, pillanatfelvétel, a bécsi kongresszus óta Európa politikai térkép© öt jelentősebb változáson ment kereszttű, csak­hogy ez a pillanat gyakran egy emberöltő, eőí még annál is több. Az 1878. évi berlini kongreez- szue és a bukaresti béke között, amely a Balkán háborút befejezte, 35 év telt el, jó kis pillanat! A meteorologiai térkép valóban pülanattetvá- tek Milyen nagy eltérést mutat egy napon bdttfl Ir Európának három izobár-térképe. Kinézem a tegnap este készült térképet, azon van egy de­presszió Izland, Grönland és a norvég portok' között, nem nagy az egész, akkora lehet, mént Németország. A ma reggel elkészül* térképen depresszió barátunk máj északkeleti irányban továbbvándorolt és szárazföld falé került, ott tili meg a lappok földjét és a kietlen Kola-féá- szigetet. Ha később utánanéznék, már itt is bot­tal üthetném a nyomát. Tőlünk távol, a magas északon vonult el tehát ez a depresszió, mig nálunk magas légnyomás, gyönyörű napos idő, délről szelek várhatók, husvétra remek napjaink lesznek, vigasztal meg örvendetes próféciájával Svoboda doktor. Örülök ennek a jóslatnak, ránk is fér a meleg, kedves husvét a bonutiman tát után. Próféta-e a meteorológia*, ▼agy tudó*? Ax időjós lás on még ma is 3 ok in-teli egew em­ber mosolyog és humbugnak tartja ax egészet. Humbug is abban a vonatkozásban, amennyiben kalendárrumcsrnálók művelik, vagy Szjriusz mester kontárkodik benne, de abban a pillanat­ban komoly tudománnyá válik, amhrt a szakem­ber lelkiismeretes analízis alapján megállapít­ja a várható időjárás prognózisát. Mi az az időjós olás? Nem egyéb, mint az időjárási elemek alapos megfigyelésén, tér­beli és időbeli összehasonlításán alapuló tu­dományos eljárás. Persze, tengeren, ahol .semmi akadály nem fii a szelek útjában, az időjóslás sokkal könnyebb, egyszerűbb és megbízhatóbb; mint & ezáraaföi- dön, ahol. a hegy-völgyek zeg-zugainak hatása nehezen számítható ki. Még nagyon sokat kell fejlődnie a meteorológiának, sok adatot kei! gyűjtenie, elméleteket felállítania, módszereket megkomponálnia, hogy az időjóslás tökéletesed­jék, de mondhatjuk, hogy ezen az utón van. Szerény tudomány ez és nem nagylcépü. Míg a ÉLETMOZAIKBAN...*) fjletanezaáfeban étetfoiioro fekotéBffc.,.. Som — sx a farosa, feető Mázolt bele engem Dy fekete festékkel, Durva, borsa* ecsetté. luHnetL-áiunal habozva És mégis éleire hozva A. tarka színű életmoxaSkh* Míg harsognak vadul, KJaMluak piros, kék estnek Az én tón ennem megtepa). — Hiába mázott életre — Péket© foltja rutitja Életerős színek harmóniáit. Éleiroomücbau étetfoftom feketéd ... Jó volna, tea * fc» Ámor Piros ssinefcet festene rám, — Értem égő, piros lánysrfrreA 3 a kopott szürke fekete feoték Végre mégis ©Httranék. 3 rámbomluának boldog autók. ffagy Ihlussy Isháa *) Mutatvány a t-zerzönok „Menekülő madarak" címe* rövideden megjelenő kötetéből, , , j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents