Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-29 / 74. (1999.) szám

1929 március 29, pántét 'rmCM-A\\G^ARFnRI»AP Szörnyű titkot leplez testével és életével a Hatat Stolberg gróf Frigyes Keresztély gr ói vallomásának minden adata megdőlt — Való- szinütten, hogy atyját ő gyilkolta volna meg Hirsehberg, március 28. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Akik azt gondolták, hogy Stolberg-Wernigerode Keresztély Fri­gyes gráfnak vallomásával a jannowitzi ször­nyű családi dráma rejtélye legnagyobb rész­ben megoldódott volna, alaposan tévedtek. Ez a modern bűnügyi dráma a legnagyobb izgalomban tartja alnémet közvéleményt, hi­szen minden elem megvan benne, ami az ujságolvasóközönség kíváncsiságát a végsőkig fokozza. Marlitt és Conan Doyle keveredik össze a jannowitzi regényben. A táj, a kas­tély, a miljő, a szereplők neve: mintha Ágnes Günther, vagy Marlitt tollából származna. A t .lénet maga azonban olyan bonyolult, olyan izgalmas, olyannyira gazdag rejtélyekben és titkokban, mintha az angol detektiv-iró leg­híresebb alkotása volna. A Stolhergek ősi nemzetsége Nem csoda, ha a jannowitzi dráma minden társadalmi réteg érdeklődését kiváltja, mert hiszen a gyilkosság Németország legelőke­lőbb főúri családjában ment végbe. Nyoloszáz ‘esztendeje játszanak szerepet a német törté­nelemben a Stolberg-család tagjai. Uralko­dói jogokkal kormányozták hatalmas birto- ikaikat, már akkor, mikor a Hohenzollornekről még senki sem tudott. A német história könyvének lapjain jő és tossz napokban egyaránt ott szerepel a Stol­berg név. A tizennyolcadik században sza­badságért hevülő költő a két Stolberg-test- •vér, a régi német irodalomnak ez a legis­mertebb testvérpárja. A tizenkilencedik szá­zadban Vilmos császár miniszterei, herren- hausi elnökök és ha kell, még képviselők is a Stolberg-Wernigerodék, konzervatív, a vi­lágot magasból tekintő dúsgazdag arisztokra­ták, hatalmas hitbizományok büszke urai. A család két ága már jóideje a hercegi címet viseli, ami még jobban kidomborította az uralkodó családokkal egyenlőrangu Stol- bergek helyzetét a német főnemesség első soraiban. Még a forradalom után is helyet foglalt az egyik Stolberg gróf a német képviselő- házban, persze a jobboldalon. Azután visszavonultak a közszerepléstől, nevüket csak a társasági revükben lehetett néhanap olvasni, egy-egy fogadóestével, főúri vadászattal, ragyogó es­küvővel kapcsolatban. A hitbizományos és a majoresko viszonya És most egyszerre az egész világ újra meg­tanulja a Stolberg-Wernigerode család ne­vét. A jannowitzi kastély véres éjszakájának árnyai az egész világban kisértenek. A modern irodalom számtalanszor kiéle­zett, sötét témája, az apagyilkosság, ször­nyű valósággá vált. Több, mint egy hete ül vizsgálati fogságban a huszonhétéves Christian Friedrich Gráf von Stolberg-Wernigerode, azzal a szörnyű váddal gyanúsítva, hogy a jannowitzi kas­télyban megölte apját, Eberhard grófot, a Hirsehberg melletti hitbizomány urát Meg­ölte? Valóban megölte-e? Csakugyan apa­gyilkosság történt-e ezen a rejtelmes estén, amikor kilenc óra körül az ebódlőteremből az apa és a fiú lement a dolgozószobába és az anya meg a leány pihenőre tért. A bíróság kezében ott van most már a ma- joreszkó beismerő vallomása, hogy gondatlanságból gyilkolta meg édesapját. Mert hogy előre megfontolt szándékkal gyil­kolt volna Keresztély gróf, az szinte elkép­zelhetetlen, még következtetés utján sem le­het eljutni odáig, hogy a fiatal arisztokrata kirobbanó indulattal apjára fogta volna a fegyvert. Az öreg és a fiatal gróf jól megfért egymással. Keresztély nem irigyelhette Eber­hard gróf gazdagságát, mert ez a gazdagság majdnem semmivé folyt a háború után. Á hitbizomány ugyan megmaradt, de súlyos adósságok terhelték a jannowitzi birtokot és ha természetes szükséget nem szenvedtek is, a Stolberg-familia tagjai kénytelenek voltak erősen korlátozni igényeiket. Ki is költöztek a pompás kastély számtalan szobájából és berendezkedtek a kastéllyal szomszédos számtartósági épületben. Sem Eberhard, sem Keresztély gróf nem vágyódott másra. Egyi­kük sem örökölte a Stolbergek fejedelmi gőgjét, mind a ketten az egyszerűséget sze­rették. A hitbizomány ura fiával együtt töb­bet fordult meg a környék kispolgári család­jainál, mint a legendás gazdagságú sziléziai arisztokraták kastélyaiban. Minden tanú vallja, minden családtag Al­iit ja, hogy az apa és a legidősebb fiú jól megfért egy­mással. Igaz. hogy a fiuk inkább az anyához húztak, a leányok viszont — hét gyerek van a Stol- berg-familiába® — az apával éreztek 'óbb kapcsolatot. De ez az egyáltalában nem rend­kívüli jelenség valóban nem szolgáltat pozi­tívumokat egy apagyilkossághoz. A második fia, Tivadar gróf már tőbbizben szembeszállt az apai akarattal és különösen akkor élező­dött ki a helyzet, amikor a Berlinben élő fia­tal arisztokrata egy eryógyszerészleányt akart elvenni feleségül. Ilyen messzire azonban már nem ment a családfő demokráciája és Tivadar gróf inkább a lemondást választotta, mint a kitagadást. De Tivadar gróf nem volt a kastélyban és nem volt a szobában. Ki le­hetett hát a gyilkos? Az érthetetlen beismerő vallomás Hoppé bűnügyi főtanácsos és Braschwitz rendőrbiztos Keresztély grőfnak beismerő vallomása után fejcsóválva hagyták el a vizs­gálóbíró szobáját. Az újságíróknak ugyan nem nyilatkoztak, csupán annyit mondottak, hogy a vádlott nem tett rájuk rossz benyo­mást, azonban egész magatartásukból kide­rült, hogy a fiatal gróf beismerő vallomása sehogyan sem egyezik meg helyszíni vizsgá­latuk eredményével, a vallomás még csak jobban összekuszálja az amugyis szövevényes rejtélyt. Az a feszültség, amelyet Hirschberg- ben és környékén a jannowitzi vizsgálat idáig okozott, a beismerő vallomás után még inkább fokozódott. Mert az már mindenki előtt világos, hogy Keresztély grófnak beismerő vallomása úgy objektív, mint szubjektív szempontból helytelen. A detektívek a fegyverszakértővel együtt) még egyszer alaposan átvizsgálták a tett színhelyét, a gróf dolgozószobáját és megál­lapították, hogy Keresztély gróf vallomása nem felelhet meg a tényállásnak. Abban a helyzetben ugyanis, amelyben a fiatal gróf állítólag a karabély magaziniát megtöltötte volna, a halálos lövés semmiféleképpen el nem dördülhetett. A vallomás szubjektív szempontból is valószinütlen. Újból fölmerül­tek tehát a fantasztikus kombinációk, ame­lyek arról tudnak, hogy Keresztély gróf fe­dezni akar valakit, a bűnügyi szakértők azon­ban azon a nézeten vannak, hogy nem gon­datlanságból elkövetett emberölésről van szó, hanem hirtelen szenvedély adta a gyil­kos fegyvert Keresztély gróf kezébe. Titkok lappangónak Foutd-Springer Jenő báró halál­híre mögött liláig sem tudnak biztosat a báró halálának okáról — Az annami benszülöttek bosszúja ölte meg ? m ették. A szűkszavú értesítésen kivtü eddig más részletet nem tudnak. Fould-Springer Jenő báré magyarorsnági szerepléséről és összeköttetéseiről sportkö­rökből még a következő felvilágosítást kap­tuk: A háború után, amikor a monarchiái felda­rabolták, Fould-Springer Jenő báró a mo­narchiában levő vagyonának nagy résvét lik­vidálta és úgyszólván teljesen kivonuU az utódállamokból. Megmaradt azonban né­hány nagyobb birtoka, igy a Vág völgyében egynéhányezer holdas birtok, amelyen főleg intenzív cukorrépatermesztés folyt. Itt egy nagyobb cukorgyár is működik Vágvölgyi Cukorgyár cég ólait. Ennek a gyártelepnek Fcndd Springer Jenő báró igazgatósági tagja és egyik nagy részvényese volt. Magyarországon Fould-Springer Jenőnek Adovy-Pusztaszab öles vidékén van birtoka és ezenfelül a hajdani Springer Gusztáv is­tállója helyett Lesvári ménes néven futtatta Budapesten és Bécsben a lovait. A Springer név azonban többé már nem sze­repelt a magyar turfon, hanem Lesvári mé­nes alatt ezeket a lovakat a híres Mravik Pál tréner fia, a fiatal Mravik trenírozta. A Lesvári ménes lovai a régi tradícióhoz hí­ven, az öreg Springer báró színeiben: feke­te test, piros sapka, futottak. A versenyeken évenként egyszernkétszer meg is jelent Fould-Springer Jenő báró feleségé­vel, amikor is magyarországi birtokukon is eltöltött ék néhány napot és budapesti bará­taikkal fentartották az összeköttetést. Érdekes egyébként, hogy a francia verseny- pályákon a Springer-lovak Aohálle-Fould név alatt futottak és ezen a télen is az ő lovai vit­tek el több nizzai nagy dijat. Primo de Kiverő egészségi állapota miatt visszavonulni készül Budapest, március 28. Nemrégiben nagy feltűnést és általános részvétet váltott ki a francia, bécsi és magyar sportkörökben a tá­voli Keletről érkező hir, hogy Fould-Springer Jenő báró meghalt. A szűkszavú táviratokból még nem lehetett megállapítani, mi okozta a dúsgazdag és népszerű báró halálát és csak seztik azt, hogy a titokzatosságok iránt érdeklődő báró Huéban, Annám fővárosá­ban, kíváncsiságétól hajtva valami titokza­tos szentélybe léphetett és a benszülöttek bosszuállása ölte meg. Fould-Springer báró a feleségével és leányá­val földkörüli utón volt. A Fould franoia bankárosalád már a múlt század első évtizedeiben igen nagy szerepet játszott \ A Napóleon bukása utáni pénzügyi össze­omlás juttatta nagy hírnévhez a Font dókái. Fould szövetkezett a híres német Oppenheim kölni bankárcéggel és a társaság államkölcső- nökkel foglalkozott Az akkori Fould állítot­ta talpra Franciaországot. A nagy pénzügyi tranzakció lebonyolítása után a társascég szétvált Az Oppenheimek Németországban terjeszkedtek, mig a Fould-bankhdz rövidesen egész Francia- országot monopolizálta. III. Napóleon a katolikus ellenzés dacára kétszer is kinevezte Fould Achilt, a zsidó bankárt, pénzügyminiszternek. Az egykori pénzügyminiszter dédunokája Fould Eugen, akit most exotikus országban ért utol a végzet A Fouldok Franciaország közgazdasági éle­tében ma is nagy szerepet játszanak, ők a fő részvényesei a Credit Mobiliemek, amelyet ősük alapított és amely vállalat most a frank stabilizálásakor Poincarénak egyik leghatalmasabb támasza volt. A Fouldok mindenkor igen nagy részt vettek a francia lósport fejlesztésében. Amikor Eu­gen lett a szenior, még jobban fejlesztette ver­senyistállóját és a versenyistálló hozta össze később is feleségével, Springer Gusztáv báró egyetlen leányával, Midivel. A Springer báró-család Ausztria-Magyarör- szág egyik leggazdagabb családja volt. Rengeteg kiterjedésű földjeik voltak, óriási szeszgyáruk és ezek még most is megvannak. Az öreg Springer báró rendkívül sokat adományozott jótékony­célra. Versenyistállói egész Európában híresek vol­tak. A bécsi és budapesti futtatásokon kívül majdnem minden európai gyepen futottak a Springer-istőMó színei. Közvetlenül a háború előtt nyerte meg egyik lovuk az angol DerbyL A 'kitört háború miatt értékes versenylovaikat már nem is tudták visszahozni Angliából és az angol kormány, mint ellenséges állampolgár vagyonát, le is foglalta. Springer báró azon zsidókhoz tarto­zott, akiket az arisztokrácia is befogadott so­raiba. Tagja volt á bécsi Jockey Clubnak, mint a Nemzeti Kaszinónak. Leánya, Midi, nagy sport!ady volt. Sokat ta­nult, sok nyelven beszélt és már fiatal korá­ban szenvedéllyel foglalkozott a lósporttal. Saját ménesüket szinte teljesen a fiatal Mici vezette. Maga ment el lóárverósekre, licitált lovakra és szakértelme mindig csalhatatlannak bizo­nyult Egyetlen versenynapot sem mulasztott el. Apjával együtt jelent meg a budapesti ver­senyeken és éppen úgy, mint apja, ő sem fogadott soha egyetlen fillérrel sem. A csi­nos fiatal baronessz körülrajongott tagja volt az exluziv társaságnak. Lóversenyen ismerkedett meg Fould Eu- gennel. A fiatalok megszerették egymást s megtörténi a házasság és Fould fölvette a Fould-Springer báró nevet. Állandóan Franciaországban laktak, azonban igen gyakran voltak Budapesten, amikor egy- egy Springer-ló fényes győzelme volt várható. A háború alatt halt meg az öreg Springer bá­ró. A ménest, Idvánsdgdra, továbbra is feniar- tották és most Lesvári-ménes néven isme­retes. A háború alatt halt meg Springer Gusztáv bátyja, Springer Alfréd báró, aki vagyonát szintén Micire hagyta. Springer Alfréd hires műgyűjtő volt és ismeretes mecénása a bécsi színházi világnak. A két örökség a hatalmas F óul d-va gyónnál olyan nagy, hogy az amerikai dollármillio­mosok között sem lenne az utolsó. A báróné férjével utoljára három évvel ez­előtt volt Budapesten a tavaszi futtatásokon. Azóta nem voltak itt. Itteni birtokukat jószág- igazgatóság kezeli. Fould-Springer báró feleségével és húsz­éves Heléne leányukkal az ősszel indultak vi­lágkő rüli útra. Két kisebb leánygyermek pá­risi nevelőintézetben maradt, ugyancsak Pá­riában maradt egyetlen fiuk, aki most a fran­cia hadseregben önkéntesi esztendejét szol­gálja. A világkörüli útról állandóan küldözgették haza a képeslapokat. Egyiptomon és a Vörös-tengeren keresztül utaztak Ceylonba és onnan készültek Auszt­ráliába. Útközben látogatták meg a francia protektorátus alatt álló hátsóindiai Anná­mat. És onnan érkezett a távirat, hogy Fould Sprin­ger báró meghalt és a hiuéi temetőben el ja to­Madrid, március 28. Primo de Riveri tábornok miniszterelnök vasárnap közleményt juttatott el a lapokhoz, amelyben tudatja, hogy egészségi álla­pota egyre rosszabbodik s rövidesen abban a kényszerhelyzetben lesz, hogy megkezdje diktéto- ri tevékenysége likvidálását. Nem érzi magát sem elég erősnek, sem elég fiatalnak ahhoz, hogy az országtól és a királytól a következő öt évre is bizalmat kérjen. Kívánatosnak tartja, hogy a ha­talomról való lemondásának előkészítése minél gyorsabban történjék, minthogy meg kell kímélni az országot váratlan meglepetések‘01. amelyek a polgárság többségét súlyos helyzetbe hoznák. Azt hiszik, hogy a miniszterelnök a sevillai és barcelonai kiállítás megnyitása után fog viaz- szalépni tisztségétől. Valószínűleg egyelőre át­meneti katonai kabinet alakul. Primo de Rivera, aki az arragonial városok meglátogatására elutazott Madridból, útközben nagyszámú táviratot kapott, amelyekben a tarto­mányi fővárosok, közöttük Sevilla is, élénken til­takoznak azok agitáoiója ellen, akik a nagyvilág előtt meghamisítva tüntetik fel a spanyol nép hangulatát, amely pedig valójában óriási többsé­gében szenvedélyesen ragaszkodik a mai kor­mányzathoz. Óriási méreteket öltött a spanyoljárvány Kolozsvárott Kolozsvár, március 28. A spanyoljárvány a vá­rosban megdöbbentő méreteket ölt A belgyógyá­szati klinikán oly nagy számban vannak a bete­gek. hogy legnagvobb részüknek már hely sem jut, hanem a padlóra vetett szalmazsákokon helyezik el őket. Sőt egy részüket ki kellett telepíteni a folyosóra. A hatóságok részéről mindazonáltal semminemű intézkedés nem történt abban az irányban. ho<~ a ’ -’-ány továbbterjedését meg­akadályozzák. Naponta egy gvőTvultan távozó be­tegre átlagban három aj megbetegedée esik. Farkasok garázdálkodása egy román községben Bukarest, március 28. A napokban az óromá­niai Vulkán községbe éhes farkascsorda hatolt be. Az üvöltő farkasok egy ideig a legnagyobb rémületben tartották u falu lakosságát Három farkas Jón Milea gazda udvarába tört be. A gazda az éles kutyaugatásra figyelmes lett, kisza­ladt az udvarra, amikor a három ordas ráron­tott. Kétségbeesett élet-halálh kezdődött kö­zöttük mígnem a gazda segélykiáltásaira egy szom­szédasszony sietett elő hatalmas baltával a kezé­ben. Az asszony nagy bátorsággal a baltát az egyik ordas fejébe vágta, úgyhogy az álla! menten ki­szenvedett. Erre a másik két farkas kereket ol­dott. Milea gazdát a farkasok annyira ŐssTemar- cangolták, hogy felépüléséhez kevés reményt fűznek. A Képes Két előfizetési dija Praha 1L, Panská 12. az. ÜL Emelet dinre küldend

Next

/
Thumbnails
Contents