Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-27 / 72. (1996.) szám

4 raaCGM-MA-CfegfrfflRftAP 1929 március 27, szerda. A pozsonyi sarlósok program-vallomása az aj magyar nemzedék törekvéseiről Pozsony, március 26. (Saját tiidósitőnktél.) Jelentős állomáshoz érkezett a csehszlovákiai magyar uj nemze­dék négy esztendő óta erjedő, szervezkedő mozgalma. A fiatalság modem, nemzeti törek­véseinek exponált csoportja, a pozsonyi Sarló diákszervezet gárdája a múlt héten program­adó ifjúsági estét rendezett a pozsonyi pri- máspalota tükörterméhen és a nagyközönség előtt kátárazott tételekbe foglalta generációs terveit. Az a mozgalom, mely eddig inkább csak egyes részleteiben került a közvélemény hamar Ítélő és. könnyen elitélő gesztusai elé, most egységes képben dokumentálta magát és hozzátehetjük: átütő sikerrel. Amig egy-egy részletkérdés országszerte a félreértések so­rozatát és a sarlósok munkája iránti ellen­szenvet váltotta ki, nem egyszer tényleges hibákra, a mozgalom átmeneti szépséghibáim tapintva, addig a most pénteken konkrét és összefüggő formában előadott ifjúsági munka- kóncepció az osztatlan magyar közönség elis­merésére számíthat. Ezzel a világos kirukko- I ássál számos szakadék veszedelmét kerülte ki az egyetemi diákság. Kisebbségi önvédelmünk nehéz gondjai kö­zepette lélektanilag könnyen megmagyaráz­ható, hogy a magyar társadalom minden uj megmozdulással és elsősorban az uj nemze­dék megnyilvánulásával szemben, első köve­telményül a nemzeti felelősségérzet határozott hitvallását állítja fel. Helyes szereposztás történt tehát akkor, amikor megnyitó előadá­sában Brogyányi Kálmán, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének knl- turreferense, az uj nemzedék programjának első kritériumaként a magyar történelmi hi­vatásérzetet aposztrofálta és magyarázta. Nincs halottabb magyarság egy ifjú nemze­déknél, mely csupán emlékezik. Ahol az ifjuság nem éli a maga életét, a problémák­ból teljesülő, hiányokból kiinduló alkotást. Az nj nemzedék ígéretével induló magyar ifjúság lelkisége nemcsak a tradíciókra való emlékezésből, hanem a magyar nem­zet vitalisinusából is táplálkozik, abból aa élő energiából, mely az emberi kulimra és a szociális társadalmi haladás terméseit csiholja ki a magyarságból Peéry Rezső az ifjúság és a® irodalom ben­sőséges találkozásáról beszélt. Meggyőző sza­vai feltárták azt a látást, melyet Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső és mások al­kotásai az uj nemzedék érzékeny vezető-pólu­sában kiváltottak. Azt akarom megmutatni _ mondotta Peéry Rezső, — hogy speciálisan Szlovenszkó ma­gyar fiatalságának a fejlődésében a* iroda­lomnak milyen intenzív, egyrészt világ- szemléletet formáló, magatartást és hely­zetismeretet adó, másrészt milyen szándék­ba, akaratba lökő e ezzel az életet megis­mertető hatása volt. A fiatal előadó higgadt témakezelése a hall­gatókban nagy megnyugvást keltett, mert vi­lágosan eloszlatta azokat a véleményeket, melyek szerint egyoldalú az ifjúság szeretete az irodalom iránt. Kitűnt, hogy az ifjúság nem is .annyira az irodalom, mint inkább a kor problémái iránt érdeklődik és amikor egyes Írókat különösen magáénak vall, ez az elis­merés nem irodalomtörténeti ítélet, hanem a nagy közéleti problémák felvetői számára ki­járó tisztelet. A magyar irásmüvészet Külön­ben a maga oszthatatlan egységében kedves a fiatalság előtt. Dobossy Imre brünni jogszigorlő a társada­lomtudományi szemlélet fontos szerepét vá­zolta fel a diákság tudmányos és közéleti programjában. Rövid és frappáns előadása az individualista intelligencia kollektív magyar értelmiséggé való átformálását állította cél­ként az uj generáció elé: Nem ideálunk még az az ügyvéd, aki kép­zett szakember ugyan s így a társadalom hasznavehető tagja, de a munkások szak­szervezeti mozgalmában, a kisiparosság kol­lektív érdekvédelmében, a gazdaszövetke­zetek megteremtésében, a kisebbségi ma­gyarság jogvédelmi harcaiban, a társada­lomtudományi művelődés tudatos terjeszté­sében, tehát egy szervesen összefüggő, min­den izében kidolgozott magyar társadalom kialakításában építő szerepet nem vállal. Forgách Béla, a pozsonyi Magyar Szeminá­rium tanítói. szakcsoportjának vezetője, az uj tanitónemzedék .szociológiai művelődését és a modern szociális pedagógiai reformok isme­retét sürgette. Az indmduálpsxiohológi.a, az osztrák és az orosz iskol a reformok, a Dalion- rendszer és a cserkészet korában a fiatal ma­gyar tanítóságnak lépést kell tartania az egyetemi hallgatóság haladásával, hogy ©1 ne maradjon a többi nemzetek tanítósága mö­gött. Az előadó rézle lesen ismertette az etno­gráfia pedagógiai szerepét a népiskolákban s a népi kultúra kollektív erőinek feltámasz­tását különösen fontosnak hangsúlyozta ki. ígv válik a fiatalság programjában a nem­zeti öntudat kérdése egy gyökeres és- nyel­vünknek, miljőnknek, faji sajátosságaink­nak legjobban megfelelő tömegkultúra egyetemes emberi értékű kérdésévé. Az előadó szerint a modern tanító nemcsak gyermekpedagógus, hanem a néposztályok érdekeinek és szellemiségéinek öntudatosi- tója, tehát népnevelő is. Az est legjelentősebb része K. Balogh Ed­gár programelőadása volt. Az uj magyar nemzedék hatalmas koncepciójában kijelölte helyéi a munkás, a kisiparos, a kisgazda és a földmunkás osztály sajátos ifjúsági mozgal­mainak. Mindez ugyan még csak az ideál határán mozog, egy hatalmas konklúziót azonban mindennél erősebben elénk tár. Meg kell teremtenünk a szervezendő osztály tömegek­kel orgánikusan kapcsolódó uj magyar ér­telmiséget. A legközelebbi feladat: be kell állítanunk a középiskolás ifjúságot és az egyetemi hallgatóságot a szociális magyar megújhodás hatalmas perspektívájába. Az ifjúság programjában az öncélú ifjúsági szervek játszanak nagy szerepet. A cserkészet kilépett individualista zárkózottságából és a regös mozgalom eszközeivel a fölserdülő, ta­nult osztálynak szociális horizontot, tapaszta­lati népismeretet ad. Az önképzőkörök meg- ujhodnak, munkakörük uj tartalma: társa­lSflC-be® halt meg ax égést világ rendőrségének őszinte megkönnyebbülésére a nagy George Ma- nulescu, a világ legügyesebb webtovaja és egyik legnagyobb szélhámosa. 1868-ban pillantotta meg a napvilágot. Ploeetiben, ahol az atyja lovaskapi-} lányként ez időben állomásozott. Ifjúsága nyu­godtan telt el, ez azonban nem elégítette ki a fiatal Maim lesem kalandvágyát Franciaországba utazik „tanulmányútra*. Mar- seilleben elfogy a pénze és nem megy valami jól • kénytelenül vállalt munka az ambiciózus ifjú­nak. Elhatározza, hogy Pártéba utazik, ahol „ki­képezted" magát. Belopőzik egy teherkocsiba, melvben birkákat szállítanak. Itt mindjárt meg is kezdi a saját kiképzését. Egész Páriáig, minden állomáson elad egy pár birkát, ngy, hogy a francia fővárosba a vágón üresen érkezik meg, azaz, hogy benne ül a le­endő otrantói herceg, zsebében egy vágón birka árával. Ezt, a Gondviselés által számára rendelt nyá­jat, illetve a nyáj pénzbeli ellenértékét fordítja tanulmányi célokra. Rövidesen a legügyesebb zsebmetsző mester iskolájának büszkesége lesz a hosszuujju fiatalember és igy csakhamar önálló­sítja magát. Előkelő szállodákban lakik, előkelő éttermekbe jár, kifogástalanul öltözködik, szín­házi premier nem esik meg nála nélkül és Páris egész éjszakai világát ismeri. Azonkívül az előkelő idegenek zsebeit .is tanul­mányozza. Majd jövedelmezőbb üzlet után néz: ékszereket vesz, illetve elvesz. A párisi ékszeré­szek nem tudják, micsoda rejtélyes ietencsapása szakadt a nyakukba, a legértékesebb ékszerek tűnnek el naponta az ékszerészboltokból. Manulescu pedig pompás villát bérel magának, ragyogó viktória-kocsibam, elegáns szandlauferen vágtat, valódi amerikai „traber“-jai vannak és angol hátaslovai. A meglopott ékszerészek egyike azonban gyanakodott az előkelő megjelenésű „bojáréra és addig-addig figyeltette, míg egyszer rajtacsipték. Négyévi fegyház! Gaillonba transzportálják, Manulescu még nem szokta meg a fegyiházat, ki­csit ideges. Az egyik őrt félholdra veri idegessé­gében és az odarohanó őrmesternek eltöri, egy­két bordáját. Hathónapi kazamata-fogsággal pró­bálják csillapítani idegességét. A hat hónap egy kissé megjuhászitja: mint szijjártó, .kefekötő, cipész, takács, kertész dolgozik fogsága hátralévő idejében. Majd eljön az arany szabadság napja megint, tüstént Monte-Carlóba utazik, itt csak szerelmi regénye van: egy gazdag orosz nő szivét hódítja meg, természetesen a nő számlájára. A végén azonban unja már a dolgot, Csibágóba utazik. Itt szerepel először, mint Otrantó hercege. Csikágóbó! Honoluluba megy, egy fekete szépség oly halálosan beleszeret, hogy kezd veszedelmes lenni a dolog. A néger hölgy bizonyos mérget emleget és Mamilescunak gyönge .a szive: a mé­reg saját személyét fenyegette, továbbvándorol tehát Japánba. Jokohamában egy milliomos nőnek tetszik meg, de. Manulescu unja a nagy sikereket, visszamegy Ámorikába. Sftn-Franciscúban újra szerelmi regéuy. Itt Padua herceg néven lép föl, dal mi analízis a lokális tény kutatás alapján. A modern irodalom és a* ifjúság kapcsoló­dása is itt történik. A diáksajtó, elsősorban A Mi Lapunk, gyökeres magyar kultúrát, szociá­lis felelősségérzetet és európai horinon-tu kor- szellemi beállítottságot propagál. A verseny­sport helyébe lépő diáktömegsport, a zene- és énekkarok mellé lépő szavalókórus és egyéb modern intézmények idővel magyarabb gyö­kerűvé és emberibb, kollektivebb horizontú­vá fejlesztik az uj intelligenciát. Az egyetemi hallgatókra vonatkozólag az előadó a tudorná-* nyos szemináriumok programját ismertette. Programjának jövőbeli perspektíváját a kö­vetkezőkben adta meg: Nagy cél vár a prágai, brünni és pozsonyi magyar szemináriumokra. Társadalomtu­dományi műveltséget, a tudományos szak­mák szociális ágainak fölkarolását és pon­tos magyar szociográfiát kell terjesztenie az uj nemzedékben. A szemináriumok kez­deményeződ hiszik, hogy a ma még kezde­tek kezdetén álló szemináriumokból idő­vel ki fog épülni a Csehszlovákiába került magyarság szociális jelentőségű, modern tudományos akadémiája. Az estén Bélya Lajos Ady Endre és Győry Dezső, Bazilidesz Iván Mécs László verseiből szavalt ügyes megválogatásban. A termet zsú­folásig betöltő közönség teljes megértéssel adózott a fiatal gárdának és lelkesen ( ünne­pelte az előadókat. Mi ez alkalommal is csak arra kérjük a fiatalokat, ne értsék sohasem félre a műkö­désükre olykor erősebben reagáló, de mindig jóalkaratu kritikát. Nem elgáncsolni, hanem jóhiszemű kritikájukkal is programot tisztí­tani, tanácsot adni akarnak az „öregek". mert Otrautót megunta már e egy dollárkrőzue egyetlen leányával készül kézfogára. De Pádua hercege saját bevallása szerint: „női szivekkel sosem játszott könnyelműen", othagyja hát a bá­natos dollárkirálynőt és vesztére Angliába megy. A* angol rend csodálat osképpen kemény vasfal, Manulescunak első „munkája* hathónapi kény­szermunkára vezet. Szabadulása után visszatér a I Csizi Jód Bróm Gyógyvíz a legerősebb jódos források i Csízfürdő, Szlovenszkó. jó öreg kontinensre, Brüsszelben csavargókat bérel fel, azok megtámadják a kiszemelt gazdag braziliait, Manulescu véletlenül arra járva, meg­menti az idősebb urat kényelmetlen helyzetéből és közben átmenti annak minden pénzét a saját zsebébe. Újra amnesztiát ád Otrantónak és felvéve régi hercegsége címét, Párisba vonul. Előkelő fogatá­val sétál a boulevardokon. Monte-Carlóba ruccan, itt egy gazdag magyar nővel ismerkedik meg, aki villát vásárol a hercegnek. Nizzában megint előveszi régi mesterségét, a gyémántgyűjtést, ezért tizennyolchónapi fegyházra ítélik. Utána üdülésre van szüksége, Svájcba utazik. A vonaton megismerkedik egy német grófnővel és annak leányával. Mint román nagybirtokos mutatkozik be. Milánóba érve megtartják a* eljegyzést, Genná­han pedig maga az érsek áldja meg aa előkelő frigyet. » Rámában a boldog fiatal asszony bemutatja férjét a rokonoknak és miután a mézesheteket Nápoly­ban eltöltötték, sógora meghívja őt keletporosz­országi birtokára vadászni. Innen a Bödeni-tó mellé költözik az ifjú pár és itt születik, meg Manulescunék leánya, Júlia. George ur számára azonban kezd iszonyúan unalmassá válni a családi élet és megtörve vallja meg egy szép napon hitvesének, hogy romániai birtokai elvesztek, tönkrement. Elmegy tehát ekszisztenciát teremteni magának. Luzernben és Badenben a szállókban garázdálkodik, elmenekül Frankfurtba, itt azonban elcsípik. A felesége meg­látogatja őt a fogházban. Hogy azonban felesége érzelmeit kímélje, őrültnek tetteti magát, nem ismeri meg a feleségét, oly nagyszerűen játssza szerepét, hogy’ Luzernben csak hathónapí fegyházra Ítélik. A börtönben eszébe jut egyik afférja, kisza­badulva, áthajózik az óceánon, felkeresi régi ellenségét, ópium oh cigarettával elkábitja és egy­millió értékű drágaköveket lap ol tőle. Ez alkalommal uj hercegséget adományoz ma­gának és bevonul Párisba Lahováry herceg néven. Lahováry herceg menyasszonyt keres. Boulogne- Sur-Mer-ben egy filadelíiai gazdag konzervgyáros- snl ismerkedik meir. aki szívesen hozzáadná egy eleven herceghez a leányát. Az amerikai Berlinbe utazik, George köve!’ és Berlin legelőkelőbb szállójában száll meg. A legdrágább lakoszályt g<<i€MeRSKA;TOVARN/W rtA- RUM-A-LIKeRy-Uc-sPoj5 SÖMÖRl • RUM-eS- U KORGYyi R­_______-PÓZNÁVÁ­Ál lapíttatott 1796 évben ügih Lajos utóda lőUf M Banská-Bystr/ca Készítés szállít: síremlékeket, minden kénemben. ^Bútor- márvány lapokat. Márvány kapcsoló táblákat. Márvány csillárokat, iparművészeti munkákat, stb. bérli, fogatot, inast és ti'kárt tart A filadelíiai leányzónak mindez őrülten imponál. A hercegnek azonban fogytán a pénze, sürgősen a Riviérára utazik. Miután a közelben „dolgozott", becsönget törvényes felesége háza kapuján. A magára ma­radt szerencsétlen asszony reszketve jön a kapu­hoz és megkérdezi, mit akar tőle. Manulescu aján­dékot ad át neki a rácson keresztül. Az asszony sejti, honnan származik az ajándék és vissza­utasítja. Erre Manulescu a gyermekét akarja látni. Szó nélkül belép az asszony a házba és megjelenik az ablaknál, karján a kis leánykával, aki értelem nélkül bámul az atyjára. Manulescu jó darabig áll ott, majd szó nélkül, köszönés nélkül eltűnik. Genuába siet, ott lesz az eljegyzése. A rendőr­ség azonban nyomára jött valahogy a rivierai krándulámak és letartóztatja őt. Még ez sem elég, egyenesen Berlinbe küldik és lehetetlenné teszik Lahovány herceget. Megint őrültnek teszi magát, sikerül is elérnie, hogy tébolydába zárják. Mind­járt az első éjszakán megtámadja az ápolót, meg­kötözi és a tőle elrabolt kulcsok segélyével el­menekül. Röviddel ezután Drezdában tűnik fel, a* egyik szálló hátsó lépcsőjén fellopódzik az emeleti szo­bákba, egy-kettőre átöltözik, leberetválja bajuszát, majd ugyancsak itt pénzt is szerez. Egy-kettőre jegyet vált a bécsi gyorsvonatra. A bécsi rendőrség azonban ugyanilyen gyorsan nyomára jött Manulescunak és másnap már az el- megyógyintézet szökevénye s a drezdai „Euro- paisoher Hof“-szálló tolvaja a birodalmi törvény­szék fogházában ült. Á berlini elmeorvosi véle­mény azonban kapóra jött: a jó bécsiek kitolon­colják őt Romániába. Bukarestben meg akar végre javulni, de neon megy. Fogta magát, kivándorlt Északamerikába. A Saint-Loisbatf rend itt világkiállitáson Ma- nüleseu mint liliputi-szinházigazgató vesz részt. Az üzlet nem jövedelmezett, erre Alaszkába ván­dorolt, a manitobai hegyek közé aranyat ásni. Az aranyásás közben eltört az egyik karja. Visszatért rokkantán Olaszországba. A karját itt amputálták. Ezzel vége volt a tolvajpályónak. Nekifog és megírja életrajzát, óriási könyvsikere van. Gazdag emberek ajánlanak neki tekintélyes jö­vedelmű állásokat, még azt is megígérik, hogy nem lesz dolga a kisértő pénzzel, de Manulescunak nem kell állás, eljegyzi egy dúsgazdag francia mér­nök leányát. 1904-ben büszkén Írja kiadójának, hogy jövendőbelije 30.000 frank évi apanázst kap és a leendő anyósnak 3 és fél millió vagyona van. Már-már be is evezett Manulescu a békés élet tiszles révébe, ahol talán ki is tartott volna igy rokkantán és irodalmi sikerei után, a rendőrség sem akadályozta volna meg a házasságot. Ekkor azonban megjelent a legnagyobb biró: a Halál. 1905-ben újra kellett operálni a megmaradt kar­csonkot és ebbe az operációba belepusztult, a nagy szélhámos, aki egész életében dacolt erkölccsel, vallással, tudománnyal és érzel: ekkel, de a végén szeretett volna rendes, tisztességes és nyugodt életet élni. — A magyarországi cserkészszövetség propa­ganda-napja. Budapesti szerkesztőségünk jelen­ti: A magyar cserkészszövetség bejelentette, hogy árvíz esetén 12.000 cserkészt mozgósíthat, mentési munkálatokra. A cserkészszövetség má­jus valamelyik napján propagandanapot rendez, amelyen a cserkészek bármilyen ügyit munkát vállalnak s ezen a napon a szövetség minden tagja cserkészruhában fog megjelenni. Így Zsit- vav igazságügyminiszter a minisztériumban eserkészrubábnn jelenik meg. Teloky Pál gróf a, cserkészszövetség főparancsnoka pedig előadást tart. cs e rkés zruhában. Aki Ploesíitől-Alaszkáig mindenünnen »emléket George Manulescu, a tolvajok fejedelme — Nemsokára 25 éve lesz, hogy meghalt a világ egyik legnagyobb szélhámosa — Hogyan lett a román lovaskapitány Hóból Otrantói és Lahováry herceg és memoáriró?

Next

/
Thumbnails
Contents