Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-24 / 71. (1994.) szám
A szlovenszkói gyáriparosok szövetségének évi közgyűlése Otátrafüreden Rózsaszínű helyzetieientések Szlovenszkő gazdasági életéről — Novák miniszter ismét kedvencének nevezte Szlovenszkőt s a gazdasági élet politikamentességét sürgette Otátrafüred, márcins 23. (Kiküldött munka- ffirsnnk telefonjelentése.) A Szlovenszkói Gyáriparosok Országos Szövetsége ma tartotta évi rendes közgyűlését a tátrafüredi Grand Hotel egyik termében. Bontiy elnök beszéde Bondy Egon vezérigazgató, a szövetség elnöke megnyitja a közgyűlést s megnyitó beszédében elsősorban is meleg szavakkal emlékezik meg Görög Gábor igazgatóról, a szövetség vezetőcégének elhunyt tagjáról, akiaek emlékezetét a legelismerőbb szavakkal idézi fel. Majd üdvözli a megjelent Novák László kereskedelmi minisztert éc Hodács tanárt, a központi szövetség alelnökét, valamint a hatóságok, a testvérszervezetek éc a sajtó képviselőit. Bondy elnök szerint mind szőkébbre szorulnak azok a széles felületek a szlovenszkói gazdasági életben, amelyeket azelőtt kritizáltak, dicséret és kifogás már a mélyebb dimenziókban mozog. Amennyiben a közgazdasági politika kritikusaiként lépünk fel, — mondta Bondy — tesszük ezt abban a tudatban, hogy gazdasági politikánk vezetői a szlovenszkói közgazdaság nagykiterjedésü problémakörét ma már valóban uralják. Alapvető kérdésekben egyenlő nézeten vagyunk. Bondy szerint számos jelenség megerősíti azt a diagnózist, amely már régebbi idő éta kedvezően ítéli meg a gazdasági életet. — Szlovenszkő gazdasági helyzetét és a perspektíváját valamivel tartózkodóbban ítéljük meg — folytatta — mint hivatalos gazdasági hírszolgáltatásunk kedvező konjunktúrajelentései. Különösen vonatkozik ez a középszerű és kisebb üzemek egész sorára, amelyek különböző okokból nem is tudják közölni, hogy mily kevés tartalékkal kénytelenek üzemeiket tovább vezetni. Hogy az optimizmusnak nem vetjük oda magunkat teljesen, ex egyrészt a mi speciális szlovenszkói gazdasági konetitudónk al függ (fesse, másrészt pedig különböző általános gazdaságpolitikai kérdés bizonytalanságával, — csak a* építkezési törvények meghozatalának a megoldatlan kérdésére, a német ipar ütőerejének a megváltozására a jóvátétel! tárgyalásokkal kapcsolatban, ax Ipar éc a mezőgazdaság viezo- ajának megoldatlanságára akarok rámutatni Kereskedelempolitikai tárgyalásaink alkalmával, mindig azt az alávető kérdést kell megválaszolni, vájjon az ipari termékek kivitelének exportját a mezőgazdasági termények behozatalánál nyújtandó vámengedmények által kell-e paralizálni. Ennek a kérdésnek a megoldása gazdasági tervet igényel, amelyet azonban csak kölcsönös előzékenységgel lehet felállítani. Meg vagyok erősen győződve arról, hogy az ipar és mezőgazdaság között lényeges nehézségek nélkül megegyezésre kerülhet a sor s fog is kerülni. — Kívánságaink fókusza a szlovenszkói állami invesztíciós politikának lényeges megváltoztatása. A gazdasági élet számára modern közlekedési eszközöket követelünk, azaz jó utakat, jól felszerelt vasutakat, jó táviró- és telefonvonalakat. Ma már talán nem kétséges többé, hogy a túlságosan konzervatív beruházási politika ezen a téren ártott közgazdaságunknak. Egészen kiváló reprezentánsai állami vasutigazgatásunknak állítják, hogy a vasúti forgalom a mai invesztíciós politika alapján alig tartható fenn. — Sztereo tipikusan tér vissza jelentéseinkben az a panasz, hogy mindmáig nem vittük keresztül az állami szállítások regionális evidenciáját. Az illetékes helyek tudják, hogy a, statisztikai hivatal ezt az evidenciát könnyen és olcsón megoldhatónak jelentette ki és hogy ennek az evidenciának a meghiúsítását olyan okokra kell visszavezetni, amelyek diszkueszióban nem áHják meg a helyüket. — A valutapolitika terén osztottuk a prágai központi szövetségnek azon nézetét, hogy a koronát meg kell tartani valutaegységnek. Uraim, ha gazdasági politikánk nem tüntet fel tökéletesen harmonikus vonalakat, vegyék tekintetbe, hogy súlyos körülmények között a közgazdaság terén már sokat valósítottak meg és hogy szomszéd államainkban, sőt a nyugati nagy államokban ugyancsak súlyos problémák várnak megoldásra. Novák miniszter Szlovenszkő közgazdasági problémájáról Erotfin Kovák kereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. A miniszter beszéde elején hangsúlyozza, hogy mint mindig, ezidén is örömmel jött el Szlovenszkőra s erre a közgyűlésre, mert mind nagyobb konszolidációt tapasztal politikai és közgazdasági téren is ezen a területen. Az elmúlt év folyamán a szlovenszkói vállalatok egész sorát látogatta meg s meggyőződést szerzett arról, hogy azok szép fejlődésen mennek keresztül Különösen Szlovenszkő textil-, cement-, üveg- és csokoládéiparának helyzete örvendetes. Kívánja legőszintébben, hogy ezek az iparágak tovább is fejlődjenek, de bővüljön ki Szlovenszkő ipara egyéb iparágakkal is s igy különösen a vegyi ipart említi föl. A kormány nagy érdeklődéssel figyeli Szlovenszkő közgazdasági életét Jelentős lépés történt — úgymond — az adóügy terén is, bár az adóreform hatása ezidén természetszerűleg még nem látható. Le kell szállítani a termelés költségeit az export érdekében. , A nemzetközi vonatkozású s belpolitikai természetű nehézségek akadályozták meg eddig számos kereskedelmi szerződés perfektuá- Jását Szubvenciókból és ajándékokból nem lehet egyes bajbakerült szlovenszkói iparágakat talpraállítani. Ezeknek létfeltételeit már sikerült megteremteni. A liptószentmik- lósi ipar már racionalizálódott, a losonci ipar válságának megoldása ugyan még nehéz komplexum, de meg fog lehetni találni az utat az itt válságba került gyárvállalatok megmentésére is. Ki kell épiteni a komáromi és pozsonyi kikötőket, meg kell javítani Szlovenszkő vasúti hálózatát Tisztában vagyunk azzal, hogy közvetlen szomszédaink nagy kikötőket építenek s Szlovenszkónak az az érdeke, hofrv áruját saját kikötőin keresztül saját vizein szállítsa. Az automobilizmus fejlődése részben segített a közlekedési viszonyokon. Ezzel összefüggésben azonban szükségesnek látja az országutak feljavítását erősebb tempóban megindítani. Fölhívja a figyelmet arra, hogy Szlovéniákén kedvező föltételek mellett lehet selyemhernyókat tenyészteni és a földművelésügyi minisztériummal egyetértésben elhatározták ennek az iparágnak Szlovén szkon való fejlesztését. Ugyancsak megtörténtek az intézkedések, hogy külön gazdasági bizottságot osztanak be a prágai gazdasági tanács mellé a szlovenszkói és ruszinszkói kérdésekre vonatkozólag. A minisztertanács tegnapelőtt már jóvá is hagyta e bizottságba kinevezendő tagok névsorát és a kinevezések a legközelebbi napokban meg is fognak történni. A minisztérium emellett figyelemmel kiséri a gyári munkaerők kivándorlásának kérdését is. Ez ügyben tavaly Pozsonyban konferenciát is tartottak. — Mindig optimista voltam, — végezte Novák miniszter beszédét, — különösen Szloven- szkót illetőleg. Szlovenszkói mindig kedvencemnek tartottam, s ez az érzelem nem plato- nikus, hanem azt jelenti, hogy valóban is erős az akaratom segíteni rajta. A legutóbbi időkben tárgyalások indultak meg a mezőgazdaság és ipar között Kívánatosnak tartom, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezessenek, de a közönség gazdasági érdekeire támaszkodjék az esetleges megegyezés. Politikamentessé kell tenni a gazdasági életet s ennek a megegyezésnek modus vivendit kell találnia nemcsak a két gazdasági komponens, hanem az egész lakosság érdekében. Hodács professzor felszólalása A miniszter után Hodács prágai egyetemi tanár, a prágai szövetség alelnöike, beszélt. A szlovenszkói gyáripari szervezet — úgymond — alappillére az ossz-állami szervezetnék. A gazdasági problémákról szólva, rámutat a német kontúrrencia erősödésére, ami különösen a Magyarország, Ausztria és a Baltám-államok feilé való kivitelt befolyásolja. Mindemnek ellenére azonban a csehszlovák ipar konjunktúrája megmaradt, sőt erősödött, mert a belföldi fogyasztás javult. A belső konjunktúra megerősödése nagy fontossággal bir, de ezzel kapcsolatban a közlekedési kérdés megoldása lép előtérbe. Máshol befejezték már a vasutak koinmer- eializálását, itt azonban télutó nmaradt A vasutak megjavítása nemzetgazdasági szempontból fontos. Ami a mezőgazdaság és ipar közti tárgyalásokat. illeti, nem csupán vámkétdiésekről van szó, hanem sokkal komplikáltabb kérdésekről. Nem szabad azonban a probléma megoldásától visszariadni. A. belföldi fogyasztás fokozására kell törekedni elsősorban, de ragaszkodni kell az exporthoz is ás azt is tovább kell fejleszteni. Még pedig nemcsak vámemelések által, hanem pozitív fejlesztés utján s különösen a mezőgazdasági termelést kell fokozni, hogy igy emelni tehessen a mezőgazdaság fogyasztóképességét. Gazdasági egyensúlyt kell teremteni az ipar és a mezőgazdaság között, ami eléggé nehéz. Ahol nincs egyensúly a belső termelésben, ott nincs pénz, nincs 1 árucsere, enélkül pedig nemzetgazdaság el nem képzelhető. A kereskedelmi szerződések akadályai Ezután Friedmann dr. miniszteri tanácsos beszélt, aki rámutatott arra, hogy tava'ly júliusiban fontos esemény történt, amikor Géniben egyezmény létesült arról, hogy a nemzetközi tilalmakat megszüntetik. Csehszlovákia 1927-ben kötötte meg kereskedelmi szerződéseit Ausztriával és Magyarországgal, azután aránylagos szélcsönd állott be, tavaly Perzsiával, Spanyolországgal, Törökországgal és Kanadával kötötték meg a kereskedelmi szerződést, majd elismertették Framcia- orszáq'cfal a legtöbb kedvezmény elvét. A jövőben megkötendő szerződéseket illetőleg kijelenti, hogy a Jugoszláviával való szerződés ügyében különböző nehézségek merültek fel. Szükséges volna, hogy a gazdasági szervek által lehetővé tett előfeltételek alapján kössék meg a szerződést. Romániára nézve ugyanez áll. Az időpont a tárgyalásokra még nem érett meg. Á gazdasági, kisautaut terve nem fantasztikum, az az életben is megvalósítható. A Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés ügyében nagy feladat vár Cseh'csiíí^giól ó.li a Gőncől-szekere. Tündöklő ragyogásában mindenki gyönyörködik csillagos éjszakákon. De még a 7 csillagos Gőncőlszekér sem ismertebb, mint a 7 előnyéről híres, jófajta &hicht~W terpentin ffjjl smmssmppenm e/óÉÉyeíSzlovákiára. A tárgyalásokat nem Csehszlovákia, hanem Németország belpolitikai viszonyai akasztották meg, ezt az is bizonyítja, hogy Németország más fontos állammal, Magyarországgal, Ausztriával és Lengyelországgal sem tudta még szerződését megkötni. Csehszlovákiai viszonylatban most ezek az akadályok elhárultak és remény van arra, hogy rövidesen újból felveszik a tárgyalásokat. A kereskedelmi szerződéseknél nem csupán vámkérdések, hanem tariíá- lis kérdések is nehézségeket okoznak, ezért szükségesnek találná, ha a tarifális kérdésben nemzetközi megállapodások történnének. Pálka János liptószentmiklósi gyáros válaszolt a liptószentmiklósi gyáriparosok nevében a kereskedelemügyi miniszter beszédére s megköszönte a miniszter támogatását Hexner főtitkár jelentése Ezután Hexner Ervin dr., a szövetség főtitkára, tett jelentést Szlovenszkő általános gazdasági kérdéseiről és speciális ipari- és szociálpolitikai kérdésekről. — A szlovenszkói ipar — mondotta többek között — már csaknem teljesen beilleszkedett az öaszállam gazdasági struktúrájába. Sokszor csak régóta fennálló vállalatoknak a megszüntetése árán volt ez lehetséges, itt-ott azonban egyes gyárak éppen ezen struktúraváltozás következtében elsőrangú nagyüzemekké fejlődtek kL A szlovenszkói iparnak a jövő alakulása szempontjából döntő fontosságú az összállami gazdasági testbe váló beilleszkedés módjának és tempójának az elemzése. Itt tükröződik vissza a szlovenszkói mezőgazdaság viszonyaival szemben fennálló ellentét, amelynek nemzetgazdasági pozíciója folytán nem kellett egy oly intenzív beilleszkedés, ez nem is volt lehetséges számára, sem szükséges. Iparunk a többi országrész iparával való intenzív összeköttetése egyrészt konvenciók utján jött létre, amelyek a cégek jogi önnállóságán nem változtattak, másrészt pedig (és pedig túlnyomó többségben) egészen beható tulajdonviszonyi változások, prágai bankoknak a szlovenszkói ipari üzemekben való részességének rapid megnagyob- bitása és itteni cégeknek nagy ipari konszernek által való megszerzése utján, amelyek a történelmi országokban bírnak székhellyel. Ezeket a viszonyokat a financiális tőkének abszolút szlovenszkói hiánya jellemzi. Alig lehet állítani, hogy ebben a tekintetben a legközelebbi időben javulással számolni lehet. — Ha a szlovenszkói ipar jobb foglalkozta tottsága nem is jár mindig azzal a következménnyel, hogy a nagyobb hozamok az itteni közgazdaságba folynak be, de lényeges részében iparunk emelkedő irányzata más képet kölcsönöz az általános gazdasági viszonyoknak. — Gazdasági politikánk kardinális pontja az és az fe marad, hogy közberuházások utján a termelés előfeltételeit megjavítsák, illetve megteremtsék. Az ipar szempontjából elmaradhatatlanul szükséges, hogy alapvetően megváltoztassák a beruházásokra, kivált a vasúti, távirati, telefon és villanyositási invesztíciókra vonatkozó nézeteket. Egyes testületek, különösen a községek, kevés érdeklődést tanúsítanak a beruházások iránt. A- községeknek csak kis része kért szubvenciót a villauyositást illetően, igy a szlovenszkói községeknek, csak 4.9 százaléka (172) van villanyositva, mig Csehországban 52 százalék. Az államnak és az országnak garanciák, szubvenciók és támogatás utján kell fokoznia a vil- lanyositá-s kibocsátási tevékenységét.. Azt is meg kell vizseá.lni. hogy külföldi tökével szemben ■megnyilvánuló nagy tartózkodásunk mennyiben jogosult, bár a mostani időpont ilyen kibocsátásokra felette alkalmatlan. A szlovenszkói ipar foglalkoztatottsága azon üzemekben, amelyek több mint 100 munkást foglalkoztatnak, 1928-ban 1927-tel szemben a a teljesített munkaórák 5 százalékával, 1926- tal szemben ezen munkaórák 12 százalékával emelkedett. Visszaesést mutat a legfontosabb konzumipar a textilipar. Jól volt foglalkoztatva a fa- és épit- kezésianyag-ipar. A cellulózé- és papíripar is kedvező auspichunok között dolgozik. Cellulózéban a piac éppen az utóbbi hetekben javult a külföldi áremelkedések folytán. Kisebb és középszerű üzemek sorozata még mindig szomorú termelési feltételek mellett dolgozott. A jobb foglalkoztatottság megnyilvánult a betegség ellen bebiztosított munkások számában is (a kisipart, bányászatot és mezőgazdaságot beszámítva), amely 1928-ban 1927-tel szemben 6 százalékos taglétszám-növekedést mutat ki (1928 átlaga: 338.550). Északszlovenszkón (Lip- tó- és Ár vám. egy ében) esik a munkások száma, a munkanélküliség és ínség emelkedik. A forgalom és fogyasztás növekedését a vasúti forgalom és a forgalmi és fényűzés! adó magasabb jövedelme iá bizonyítja. A ki- és berakott vagonok száma Szlovén - szkon és Ruszinszkőn 1928-ban 1927-tel szemben 6, 1926-tal szemben pedig 17 százalékkal emelkedett. A forgalmi adó jövedelem az előző évvel szemben 14 százalékkal, 1926-tal szemben 28 százalékkal növekedett. A munkások szintén résztvesznek a közgazdaság fellendülésében, ami mellett, az bizonyít, hogy a betegbiztosításba való bejelentéseknél a magasabb biztosítási osztályok (VI—X.) viszonylag erősebben vannak megtöltve mint az előző évben. Ezekben a magasabb osztályokban 1927-ben a biztosított munkások 16.54 százaléka, 1928-ban 1.9 százaléka volt. A munkanélküliség nem mutatott kedvezőtlen képet, noha a hivatalos számadatokat még egy becslés alapjául sem lehet venni. A munkaközvetítés rosszul kiépített rendszere nem szolgáltatott meghízható evidenciát. Sok kvalifikált munkás segédmunkáknál van alkalmazva, sokan alkalmi munkából élnek. A kivándorlás számadatai úgy relatíve mint abszolúte magasabbak, mint az állam több: országrészében együttvéve. Különösen az idény szerű munkanélküliség erősen érezhető. Uj üzemek alapitása Szlovenszkón ritkasággá lett. A vállalkozási kedv a báboruutáni években inkább a. kereskedelem felé hajlik. A hitelviszonyok lassankint javulnak. Nagy ipari cégek szempontjából csaknem ugj amazok mint a történelmi országokban. Kisebb és középszerű ipari vállalatoknak, melyek semmiféle különösebb viszonyban nem ál 5 1181 mbiftuu M, ▼aairaap. jgmmammmmmmmammmmmmmMK.'maasammí
