Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-22 / 69. (1992.) szám

y*/*A*7*i 1929 roárdns 22, péntek. Poprád: a Tóira kapuja A kis íáíraaíji város óriási érőiészitésseí épiii szebb jövőjét Uj járásfőnökségi épületet és szállót építenek — A vízvezeték és a polgári iskola megoldatlan problémája Poprád, március 21. (Saját tudósitónktóL) Amikor valaki a Magas Tátrába jön, első megálMbelye a poprádi vasútállomás e in­nen indulhat a tátrai vendég, a turista vagy gyógyulástkereső beteg a Tátra valamelyik fürdőjébe*. Joggal mondhatjuk, hogy Poprád a Tátra kapuja. Ez a kas szepesi város nagy jövőnek né® elébe s ha az illetékes körök a váróét és annak szorgalmas polgárait hatha­tósan támogatni fogják, úgy Poprád nem­csak a Tátra vasúti gócpontja lesz, hanem a Tátra idegenforgalmának általános központ­jává is fejlődhet A kis városka, amely alig négyezer lelket számlál, saját erejéből tartja fenn magát és telje­sen remde»ett viszonyok között éí, ami fő­leg arra resethető vissza, hogy a váró® vezetése igen jé kerekben van. Varga Imre evangélikus lelkész, városbirő, a városatyákkal együtt fáradtságot nem is­merve arra törekszik, hogy a várost iejlesz- s»e és a lakásínséget csökkentse. Egyik leg­aktuálisabb kérdése most a városnak a járá­si hivatal elhelyezései. A közigazgatási re­form ugyanis a szepeeszorabati járás helyé­be poprádi járást szervezeti: Poprád szék­hellyel, s most a városra hárul az a feladat, hogy uj épületet építtessen a járási hivatal­nak. Ez természetesem óriási erőmegtfeszi- féssel jár s a város vezetősége az illetékes minisztériumokhoz .azzal a kérelemmel for­dult, hogy legalább az állami tisztviselők ré­szére építtessenek Poprádoo a megfelelő állami alapból lakóházakat. A lakásínség ugyanis igen nagy Poprádon, jóllehet szá­mos nj ház épült, de a lakbérek az uj házak­ban szint© elviselhetetlenek. Egy kétszobás lakás évi bére Poprádon 7—8000 korona. 'A város elsősorban a városi alkalmazottak részére akar most lakásokat építeni, hogy legalább ezzel csökkentse a lakásínséget. Egészségügyi szempontból kívánatos a vízvezeték kiépítése. Hihetetlennek hangzik ugyan, de tény az, hogy a Tátra völgyében fekvő községek és Poprád városa is vízveze­ték nélkül áll. Moet azt tervezik, hogy a Nagyszállók feletti források vizét összegyűlj-, fenék és 5—6 község egyesült erővel meg­építtetné a vízvezetéket. Ezt az akciót az egészségügyi minisztérium figyelmébe ajánl­juk. amely a Tát ra-törvén yj avaslattal kap­csolatiban oly gyakran beszél a Tátra alján fekvő községek egészségügyi viszonyainak rendezéséről. Kétségtelen, hogy a vízveze­ték és csatornázás hiánya járványos beteg­ségek terjesztésére alkalmas s az egészségügyi minisztérium akkor telje­sítené igazi hivatását, ha a Tátra alján fekvő községeknek a vízvezeték kiépítésé­re irányuló akcióit támogatná hathatósan. Az idegenforgalom szempontjából egyik szé­gyenfoltja Poprádnak a városból a vasút­állomás felé vezető ut. Az utat senki sem akarja Irarbantartani, mert a város azt mondja, hogy országút, az állam viszont me­gyei útnak tartja 9 így nyáron portenger lepi el az utat, ősszel pedig sár tenger, ami I ugyancsak ellentétben van az egészségügyi ] minisztérium intencióival, mert a por és a sár egyáltalában nem járul hozzá a levegő tisztaságához. Poprád városa felismerte azt, hogy az ide­genforgalom érdekei kívánatossá teszik egy uj modern szállodának a felépítését. Tervbe vették, hogy a vára? tulajdonát képező Tátra-szálloda helyétó uj szállót építenek s itt helyezik el a városi színházat is, úgyhogy az állomással szemben Szí ovenszk ónak egyik legmodernebb szállodája, a kéteme­letes Európa-ezálló mellett nemsokára egy nj és ugyancsak modern szálloda, fog állni. Kulturális téren a város óriási hiányát érzi a polgári iskolának. Tizenegy esztendővel ezelőtt ugyanis Stefiinek Antal dr., a jelen­legi iskolaügyi miniszter, az akkori iskola- ügyi referens, személyesen járt Poprádon és bezáratta a nyilvános joga községi polgá­ri iskolát s azóta az iskola épületében esendőrség és katonaság tanyázik. A város már minden lehetőt elkövetett az iskola en­gedélyezése iránt, épületet adn.a s a dologi kiadások fedezését is magára vállalná, de eddig még nem sikerült a polgári iskolát új­tól megnyittatni. Újabb akció indult ez- írányban s Poprád városa, valamint vidéké­nek lakossága reméli, hogy Stetőnek iskola- ügyi miniszter most be fogja látni azt, hogy egy ilyen gócponttá fejlődött Tárosban fel­tétlenül szüseges a polgári iskola, különöse® most, amikor szépszámú hivatal­nok- s katonaosalád lakik Poprádon s ezek kénytelenek gyermekeiket máé városokban taníttatni. Poprád fejlődése elé nem szabad akadá­lyokat gördíteni, mert az egyre növekvő idegenforgalom szükségessé 1 teszi ennek a kis városkának a fejlődését, s csodálatos, hogy a hatóságok az idegenforgalom szem­pontjából mér eddig is nem ismerték fel en­nek a városnak a fontosságát s nem részesí­tik kellő támogatásban, jóllehet maga a vá­ros erejéhez képest már sokkal többet tett, mint bármely más, a kormánykörök által agyonprotezsált város. Mikor a doííárm válni akar fel. •. Száz és száz embert vásárolt meg a ielesége elleni hadjáratra Páris, március 21. Pánis meg Newyork nyíl vánosságát nagyon érdekli most az a gyermek szöfktetési ügy, mely egy házassági elválás pe­rével kapcsolatos. Annak idejében említést tettünk róla, hogy Wooward amerikai milliomos megszök­tette feleségének párisi lakásár ál s egy lu­xusgőzösön Newyorkba vitte ál kél gyerme­két, bár felesége s két nevelő úgy őrizte a gyermeket, mint sárkány a kincsét. Csakhogy a férjnek nem volt szerencséje. Miire a gőzös Newvyork kikötőjébe érkezett, már ott voltak fogadására a newyoriti rend­őrség megbízottai, mert az anya már jó eleve értesítette a haltóságokat gyermekeiknek meg- szöke léséről. A kis gyermekeket a rendőrség emberei nyomban ezután, hogy a szárazföldre léptek, elvették az apjuktól s abba a nevelőintézetbe vitték, amelyet any­juk táviratilag jelölt meg számukra. Woo- ward, ki egyike az amerikai ipari világ leg­hatalmasabb embereinek, természetesein nem nyugodott bele a vereségbe és folytatta a harcot gyermekei, birtokáért. Elsősorban mindjárt, azzal, hogy benyújtotta a valókéréseiét felesége ellen. Párisi jelentés szerint a milliomos hihetetlen fuirfanggal ké­szítette elő a gyermekrablást. A házbeKek közül csak egy embert nem tudott megvesztegetni, a gyermekek egyik nevelőjét. Az szembeszállt Wooirwaddal és embereivel, de az egyik ezek közül leütötte s Wooward- nak igy sikerült a kapu előtt váró autón el­vinni a gyermekeket. Woouxirdné villájának egész személyzete és minden lakója az egy nevelő kivételével mind az amerikai milliomos zsodjóban állt. A gyermekek második nevelőije, akiinek a szöktetésben jelentékeny szerepe volt, szolgá­lataiért 10.000 dollárt, egy kotmoma 5000 dol­lárt s még egy liftboy is 2000 dollárt kapott. Wooward ezidő szerint egy egész detekUv-vállakstoi foglalkoztat azzal, hogy tizenkét deteküvből álló személyzeté­vel anyagot gyűjtsön a felesége eUen. A milliomos be akarja bizonyítani, hogy fele­sége oly életmódot folytat Párásban, mely ve­szélyezteti gyermekeinek erkölcsi érdekeit. A többi közt azzal vádolja, hogy nagy előszretettel jár el Páris éjjeli mulatóhelyeire, kegyencéiM vá­laszt egy-egy foglalkozás szerű láncost s ef­féle kedvtelésekre havonta 180.000 frankot leöli el, persze Wooward ur pénzéből. Az amerikai milliomos detektívjeinek sikerült eddig felkutatni nyolc efféle táncost s ezek késznek nyilvánították magukat, hogy a Woo­ward ur kívánta érteleimben vallanak a new- yorki törvényszék előtt. A nyolc embernek a milliomos párisi irodá­ja elsőoszlályu jegyet váltat a luxusgözö- s ölere. Ha j óraszállása előtt uiiud á nyo-lc embert va- dontauj ruhába öltöztették, megfelelő mennyi­ségű költőpénzzel látták el és kilátásba helyezték nekik, hogy gazdagon kúrkdanüják őket drága ide jak vesztesé­géért. Wooward urnák e tanuk egyikével nagyon csekély szerencséje volt, mert a vallom kész ember tegneri utazása közben delirium tremensben meghalt. A per előkészítése temérdek pénzébe került Wooward urnák; moudjákáiogy már eddig 120.000 dollárt adott ki reá. Tizenöt milliót az állam, 30 milliót a kereskedelem abszorbeál a Magas Tátra ideg Vág H, Lajos most megjelent tanulmányáról — 60 milliós jövedelem elosztódása — Ujfátrafüred, március 21. (Saját munkatársunktól.) Érdekes és min­den részletébe® pompás kis tanulmány került a napokban piacra a Karpatbenverein kiadá­sában. Szerzője Vág H. Lajos, az ujtátraniredi Palace-szánatőri um kitűnő igazgatója, ki már több közgazdasági tanulmányával keltett szak­körökben feltűnést. A szerző, mint a Magas Tátra alapos ismerője, főleg az idegenforga­lom nagy és ki nem aknázott területeinek jelentőségét állítja szakírói működésének homloktereibe. Most megjelent tanulmányában is egész tö­kéletes fotográfiáját nyújtja Szlovenszkó e vitális fontosságú iparágának, melyet ábbóla szempontból állít a szakkörök elé, hogy mennyire a kezdet kezdetén és kellő támo­gatás nélkül áll ma az idegenforgalmi ipar, holott az ország-állam pénzügyi erőforrásá­nak kiapadhatatlan szintézisét jelenti. Nem érdektelen e kis tanulmány a laikus számára sem, aki tiszta képet nyer belőle, hogy ismeretlen milliók miként vándorolnak észrevétlenül a belföldi pénzügyi élet vér­keringésébe, de bepillantást enged a szerző abba a műhelybe is, melyet a mindennapi élet szótára „idegenforgalom'1 gyűjtőnévvel jelöl meg. A tanulmány levezetésében összehasonlí­tást tesz Svájcnak, az idegenforgalmi ipái középpontjának helyzetével, melyről megál­lapítja, hogy közel 20 millió vendégnap mel­lett 500 millió svájci frankra rúg Svájcn,ak az idegenforgalomtól elért évi jövedelme, ami kizárólag azzal magyarázható, hogy ez az ország ismerte fel elsőnek az adegeofoirgiataM 28.000 ajánlott levelet, 60.000 postacsomagot, 14.0000 táviratot, 28.000 utalványt forgalmazott. Az idegenforgalom bevételei igy oszlanak meg: 600.000 vendégnap mellett napi 80 korona árátlagot számítva a bevétel 48,000.000 K amiből forgalmi adóra 960.000 * 5 százalék borravalóra 2,400.000 „ eladott postai értékekre 750.000 „ „ „ csomagokra 150.000 „ „ „ táviratokra 120 000 „ „ „ távbeszélőre 200.000 „ ösík. A dohányeladásból az államra 1,000.000 K a vasút (átlag 30.000— ven­déget számítva 50 százalék visszdijjaJ) 3,000.000 „ teheráru utáni díj 400.000 „ kirándulásoktól, bevásárlá­sokból minden vendégre 150 koronát számítva 4,500.000 „ összesen: 60,000.000 K esik. ipar nagy jelentőségét. Az állami erők inten­zív összmunkája eredményezte, hogy ma Svájc pénzügyi mérlegének súlypontja az idegen forgalmi iparra helyeződött. Majd áttér Szlovenszkó jelentőségteljes ide­genforgalmi centrumának, a Tátrának hely- j zetére s megállapítja, hogy a legelső tényező, | mely a Tátra idegenforgalma révén rizikó j nélkül részesül sok-sok millió haszonban, miaga az állam, mely évente adók és állami leadások óimén ma is 12 millió koronát vág zsebre, bár enuek fejőben — éppen az állaim — semmiféle előnyöket nem.biztosit a Tátra idegenforgalmának. Míg az állam és a Tátra-környék lakossága a befektetés kétes sorsának gondjai nélkül élvezik a Tátra hozamát, addig a tátrai gyógy- és üdülő intézetek aránylag csak csekély rész­ben részesülnek az idegenektől származó mil­liók tiszta hasznából. Erre nézve kerek számadatok, melyeket az egyes tételek grafikonjaival illusztrál a szer­ző, tiszta perspektívában állítják be a Magas Tátra évi forgalmát, ahogy itt következik: 1600 állandó tisztviselőt és munkást foglal­koztatnak a tátrai üzemek, az állam hivatalos közegein ki vük A tanulmány először az állam közvetlen jövedelmeinek táblázatát adja: A posta egy év alatt 21.000 ajánlott levelet, 10.000 postacsomagot, 15.000 táviratot, 35 000 postautalványt forgalmazott különféle irányokba, míg az ide­érkező postai anyagok kezelése alapján a múlt éviben a tátrai postahivatal A hatvanul illés forgalom jó része a vasút, posta utáni állami jövedelem, mely mögött nem kisebb tétel az úgynevezett állami adó­jövedelmek összege: A forgalmi adó az összforgalom után 960.000 K forgalmi adó az áru után 400.000 „ házbéradó 240.000 „ az alkalmazottak adója 165.000 „ községi és egyéb adók 680-000 „ trafik jövedelem 1,000.000 „ ami a posta 2,440.000 „ és a vasút 3,400.000 „ jövedelmével együtt 10,025.000 koronára rúg. Igen jelentős tétel, hogy az idegenforgalom 48 milliójából a Tátra 30 milliót az élelmi­szer, ipar és kereskedelem áruanyagára for­dít, mig a személyzet fizetése, illetve hono­ráriuma 3 millió koronát emészt fel. Ha már most a megmaradó 17 millió koro­na felosztásánál figyelembe vesszük, hogy ezt az amortizációk, világítás, kertészet, parkosí­tás, bérek, reklámok, házjavitások, leltárállo­mány, tüzbiztositás, vízvezetékek, zene stb. veszik igénybe, kiderül, hogy a Tátra mai vi­rágzó állapota és forgalma mellett is csupán az állam s a Tátrát ellátó kereskedelem ré­szesül a Tátra jövedelméből. A szerző mindennek konklúziójaként rá­mutat müve befejező részében munkája cél­jára: „Világosan látható, hogy a Tátra ide­genforgalmának emelése köz- és államérdek, amit bizonyít az is, hogy a nyugati kulturál- lamok milyen erős versenyt vívnak az idege­nek beözönléséért, amelyet ma államakciók támogatnak. Ha pedig mi Szlovenszkó ide­genforgalmát erősíteni akarjuk, akkor első­sorban a Magas Tátra propagandáját kell ki­építeni, a vállalkozó kedvet fokozni kell, a vállalatok életképességét könnyítésekkel kell biztosítani, amiben feltétlenül azoké a mun­ka első kötelessége — és itt az államra gondolok legfőképpen —, kik minden kocká­zat nélkül részesülnek az idegenforgalom jö­vedelmének millióitól/' Négymillió dolláros sikkasztás i párisi szovjetfcépviseietaél Páris, március 21. A párisi szovjetorosz ke­reskedelmi képviseletnél súlyos pénzügyi bot­rányt lepleztek le. A kereskedelmi képvisele­tet most teljesen átszervezik s eddig már több mint 100 alkalmazottat bocsátottak el. Eltávolították többek közt Ares volt orosz kö­vetség! tanácsost is, aki ellen annakidején Laeussaneban sikertelen merényletet kísérel­tek meg. A könyvek átvizsgálásánál kiderült, hogy Oroszország az elmúlt évben 30 millió dollár értékű árut importált Franciaországba, ugyanakkor pedig Franciaországból 26 millió dollár értékű árút szállítottak Szovjet Oroszor­szágba. Minthogy az export- és importtétele­ket a kereskedelmi képviselet bonyolította le, végeredményben négymillió dollár, vagyis 100 millió frank bevételi többletnek kellett volna maradnia. Ez a bevételi többlet azonban nyomtalanul eltűnt, sőt ezenfelül még 30 mil­lió frankos deficit állott elő, úgyhogy a teljes hiány összesen mintegy 130 millió frank. Egyelőre még nem nyert megállapítási, ho­gyan és milyen módon tűnt el ez az óriási összeg. A kereskedelmi képviselet 8 osztály­vezetőjét is azonnali hatállyal elbocsátották. Felmondották a szovjetkormány állal alapí­tott párisi orosz gazdasági szaklap szerkesztő­jének, Jossenak állását is s helyette Jules Cloeste, a nemrégiben elhunyt szocialista kép­viselő fia vette át a szovjetszaklap, a Le Vie Economique Sowjete szerkesztését. Vízum nélkül lehet Budapestre utazni an­nak, aki igazolványt szerez be a budapc-ti Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár ér-ek- ujvári képviselőjénél, a magyar nemzeti párt érsekujvári mezőgazdasági szakosztályánál (No- vé-Zápky Damjanich u. 5.), hol a kiálluásra vonatkozókig teljes és részletes felvilágosítás nyerhető. 6

Next

/
Thumbnails
Contents