Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-02 / 52. (1975.) szám

rm mftrehn 2, rpMC8UíMAfflü\R-mRiifl» 11 . KdZCÍAZM&UT . Csehszlovákia áHatbebozatali vámjai — a Venkov szerint — egész Középeurópában a legalacsonyabbak Az áVIategészségOgyl konvenciók megkötése a kivitelt Is lehetetlenné teszi Prága, március 1. Alig múlik ©1 uap, hogy az agrárpárt Lapja, a Voukov, meg ne szólal­tatná szakembereit, akük az álLaAvámotk fel­emelése érdekében száll maik síkra. A lap mai számában ismét a csehszlovákiai állattenyész­tés védelméről cikkezik s rámutat arra, hogy e* égési Középenrdpáfaan a legalacsonyabb. 'A osehszlovákiíai állattenyésztés jelenlegi vál­ságának — irja a Venkov — kétségtelenül a ■belföldi szarviasmarha és sertés elégtelen vámvédelme az oka, amely a külföldről irá­nyuló óriási behozatalt lehetővé teszi. A csehszlovák vámok egyrészt általánosan alacsonyak, másrészt pedig mint darabvá­mok elégtelenek. Erek a vámok átlagban az árnak csak 5—8 százalékát képezik, úgy hogy a valóságban semmiféle védelmi hatásuk nincsen, különö­sen, ha tekintetik vesszük, hogy más álla­mok, miinit Ausztria, a jóval magasabb vámok mellett még 5 5 százalékos behozatali forgal­mi adóval is sújtják az állatimiportot. Egészem más védeleminek örvend a csehszlovák ipar, amely 30—50 százalékos vámok felett rendel­kezik, sőt 100 százalékosak felett is, uey hogy vámvédelme egyes tételekben fölöslegesen magas. Áz ál lat vámok élé^eienségét továbbá az fts okozza — irja tovább a Venkov, — hogy darabok szerint vannak fokozva, úgy hogy tulajdonképpen prémiumot képeznek a nehe­zebb és minőségileg jobb állatok béhozatá- üára, ami főképpen a vágószarvasm.arhi,nál nyilvánul meg, ugv hogy a belföldi hizlalás semmiféle védelemben nem részesül. 'Az eddigi vámok a szerződési díjszabások ezerint az ökörnél 360, a bikánál 240 koronát, a tehénnél 210, a uövendekái!álnál 126, a bor­júnál 40. a közepes súlyú (60—80 kg-os) ser­tésnél 72 koronát tesznek ki dara bőnk ént, úgy hogy első pillanatra fel lehet ismerni, hogy ezek a vámok teljesen jelentéktelenek. A csehszlovák áHatván)ók egész Közóp- európábam a legalacsonyabbak, úgy hogy a csehszlovák állam ebben a tekintetben úgy­nevezett vámiuundációt mutat ki s ennek az a következménye, hogy a szomszédos államok minden feleslege, sokszor mesterségesen és prémiumok ré­vén exportálva a köztársaságba tódul. Ha a csehszlovák szerződéses vámdijszabá- sokat összehasonlítjuk a többi középeurópai állam vámjaival a két főtételben, a sertésnél és az ökörnél, a következő képet nyerjük: Németország állatvédelme 50—150 száza­lékkal nagyobb, azonkívül veterináris szempontból állandó behozatali tilalmat tart fenn, agy hogy tökéletes prohibiciója van. Magyarország vámvédelme 70—100 százalékkal magasabb, Lengyelországé 25 —100 százalékkal, Ausztriáé 20 százalék­kal s most a sertésvámok emelése révén 100 százalékkal, Jugoszláviáé $0- 60 szá­zalékkal, Romániáé 20 százalékkal, Svájcé 50—350 százalékkal. Különleges védelmet tartanaik fenn a nyugati államok szigorú veterináris intézkedések ut­ján az állatbetegségek behurcolása ellen, így különösen Svájc és Németország, amelyek úgyszólván teljes prolii bioi ót léptettek élet­be, kivált a Csehszlovákiából irányuló be­hozatal ellen és szemére vélik Csehszlovákiának, hogy az állategészségügyi konvenciók megkötésével kitárta határait a keleti államoknak s igy ki­tette magáit az álla betegségek behuroólásá- n-ák. Különösen szigorú intézkedéseket lépte­tett életbe Anglia i®, ahová aiz idegen álla­mokból való behozatal csaknem a lehetetlen­séggel határos s csupán húst lehet oda im­portálni a legszigorúbb állategészségügyi el­len őrzés mellett. Ennek alapján megállapitható, — fejezi be a Venkov hogy a tarthatatlan helyzetet csupán az ál latrá­ul oknak darabvámokról sulyvámokra való átváltoztatásával lehet megjavítani, ami a különbözeiét, ami a szomszéd állam ok­kal - szemben ebben a tekintetben megnyilvá­nul, kiegyenlítené­Az újkori gazdaság körvonalai Ml az a laboretizmus? — A technikának és az etikának együtt kell baladnia Prága, március 1. Verunáos dr., az ismert cseh közgazdász a Masaryk-Munkaakadémna előadási ciklusában, amely „Gazdasági jövőnk egyes nehéz kérdései'4 címen tegnap kezdő­dött el, bevezető előadást mondott. Az előadó elsősorban arra a kérdésre felelt, vájjon valóban uj gazdasági korról van-e szó. Erre igenlően válaszolt és pedig jelentős gazdasági tényezők, politikusok, technikusok, nemzetgazdászok véleménye alapján (Som- bari, Dessauer, Hoover, Baldwin stb.). A kort a technika növekvő befolyása, a vi­lággazdaság világosabb kontúrjai, a nem­zetgazdaság tiinőf élben lévő körvonalad, a racionalizálási törekvés jellemzi. Ennek a következménye: növekvő imdu­sztrializáció (a mezőgazdaságban is), a sza­porodó koncentráció (kartellek, trösztök, monopóliumok), a kollektív vállalkozás irá­nyában való fejlődés (részvénytársaságok). Az egész világon a kooperáció elvének nö­vekvő befolyását tapasztaljuk. ÍJs pedig nem csak a gazdasági, kereskedelmi, érdekeltségi együttműködés befolyását (kon­centráció), hanem a szociális kooperációét is (nemzetközi munkahivatal, ipari béke). Ugyancsak érvén yesül az analízis elve is, azaz azon törekvés, hogy a pontosan kikutatott és megvizsgált adott helyzetből induljunk 'ki (nemzetközi ankétek, gazdasági konferenciák). A gazdaság fejlődése a szabad versenytől a szervezett gazdaság felé mutat. Az úgynevezett tudományos organizáció kelet­kezéséről és jelentőségéről szólva .Verunács dr. kijelentette, hogy a megszervezett gazda­ságban a management-nek kell érvényesül­nie. Itt sem lehet elnyomni az egyéniségeket s az egyéni alkotóképességeket. A szervezett gazdasági életben a tudományos organizáció alapján gazdasági terv kidolgozá­sáról van szó és pedig valamennyi gazdasági alkotórész teljes belevon ásávai. A technikus gondolkodás érvényesítéséről van szó széles világszemp . ni álláspontján (közlekedési prob­lémáiig áfj minőség, lakáskultúra, háztartás). Külön figyelmet kell szentelni az emberi tényezőnek is. A technikának és az etikának együtt kell dolgoznia. Az újkori gazdasági életben érvényesül a munkára vonatkozó erkölcsi szemlélet (a val­lás és a szocializmus viszonyáról, a keresz­tényszocializmusról való viták egyre sűrűb­bek). Mindez a kor mozgatóban nyilvá­nul meg, amelyet Verunács dr. laboretizmus- nak nevez. Tálraaljai kiállítás Iglán 1929 július 5-töl — jullus 14-lg IgJó, március 1. Rövid párnap múlva Ízléses plakátok fogják ezt a kiállítást hirdetni- A plaká­ton egy zerge és havasi gyopár képviselik a Tátráalját, mint vidékünk két kedves büszkesége. Az iglói kiállítás tátraaljai termelő élet képét fogja mutatni. Az egész kiállítás kővetkező szakokra van felosztva: ipar, kereskedelem, bányászat, gazdaság és kultúra. A megfelelő szakosztályok élénken működnek már, s a kiállítási anyag már előkészületben van- A kiállítási anyag elhelyezésére, valamenyi iskola és nagyobb középületek helyiségei és udvarai, valamint a város nagyobb térségei állanak rendel­kezésre. Ezen kiállítás gondolatát, az iglói ipartársulat realizálja széles körű rendezőséggel. A kiállrtáe célja: megmutatni vidékünk termékeit mindazoknak, akiket természeti kincseink hozzánk vonzanak és közönségünknek a tudomány és technika mo­dern és praktikus vívmányait bemutatni. A kiállítás megérdemli figyelmét és támogatá­sát úgy társadalmi köreinknek, mint összes hi­vatalainknak, mert általa reprezentálni fö£ ipa­runk a legforgalmasabb fürdő — évad idején. Mindazok akiket a Magas Tátra, Dunajec, Dobsi- nai jégbarlang, Szepesbélai csepkőbarlang, De- ményfalví jégbarlang, Szlovenszkó paradicsoma, továbbá Lőcse, Késmárk stb. szépsége vonz, alkal­muk lesz a kiállítás idejében városunkat, is fel­keresni. A kiállítást ideje alatt, különböző kulturális ipari és gazdasági egyesület Iglóo tartja gyűlé­seit és országos összejövetel ét. Tűzoltó, kereskedő és iparos kongresszusok színién abban as időben IgWn lemnek. Ami a kiállítókat illeti, állandóan nagy az ér­deklődés a kiállítás iránt. Az eddig beküldött jelentkezések után Ítélve a kiállítás vezetősége kénytelen lesz még több helyiséget biztosítani, hogy a kiállítási tárgya­kat elhelyezhesse. Nagyobb cégek jelentkezési lapon feltüntethetik, hogy gépeiket működésben akarják bemutatni, j sőt a gazdasági gépekkel próba szántást mutat­nak be. Felhívjuk az iparosok figyelmét ezen kiállítás­ra, ne mulasszák el annak megtekintését, ameny- nyiben alkalmuk van megtekinteni a legmoder­nebb gépeket, amelyek a mai fejlett iparnál el­kerülhetetlenül szükségesek A gazdáknak alkal­muk lesz meggyőződni a gazdasági gépek és esz­közök legújabb mintáiról, s látni fogják azokat gyakorlati használatban. A kulturszak a látogató szemei elé tárja gyönyörű egészségügyi, iskolai, nemzeti viseletek és Ilim zések kiállítását. Ezen szakosztályban helyet fog­lal a tnrista kiállítás is. Turistáink amatőr fény­képészei legszebb felvételeiket fogják kiállítani. A sportszakosztály a sportkiállitáson kivid orszá■ gos atlétikai ée tenniszversenyf rendez. A kiállítási bizottság minden erejével azon lesz. hogy a kiállítás minden téren országos jelleget megtartsa, ehhez azonban töltötten szükséges, hogy a környék minden lakosa tudatában legyen an­nak, boov a kiállítás sikereiért mindenkinek dolgoznia és fáradoznia kell a legjobb belátása szerint s hogy a maga kis hozzájárulásával is biztosítsa a kiállítás sikerét. * Emelkedett a januári behozatal. A januári külkereskedelmi mérleg valamennyire eltért a szokásos januári mérlegektől, különösen a behozató] volt igen magas. Különösen a nyersanyagok és a gyapot behozatal volt ma­gas. A gyapotbehozatal 236 millió koronára rúgott S 43 millióval volt nagyobb, mint. ta­valy januárjában, a közönséges fém és fém- áru behozatala 20 millióval "több volt, mint tavaly januárban és 48 millió koronát tett ki, a gvapjubehozatal 4 millió koronával volt magasabb s 134 millió koronára rúgott, az álltat termékek behozatala 82 millió korona volt s a tavaly januárit 36 millióval haladta meg, a selyem és selyemáru behozatala 38 j millió koronával volt több, mint tavaly ja-! nuárban s 76 millió koronát tett ki, a gyü-| ír.öles, zöldség és növény behozatala 65 mil­lió korona volt, 28 millió koronával több, a vas és vasáru behozatala 64 millió korona, azaz 34 millió koronával nagyobb, hasonló emelkedést tüntet föl a kevésbé jelentős té­telek behozatala is. Csupán a gabonabehoza­tal, a maloratermékek és a rizs behozatala csökkent a fontosabb tételek közül, amelyek értéke tavaly januárban 147 millió karóitól tett ka, ezidón pedig 117 millió koronát, to­vábbá csökkent a szénbehozatal, amely ez- idén 34 millió korona volt a tavalyi 42 millió koronával szemben. — Ezzel szemben a kivi­tel csaknem valamennyi jelenlősebb tételnél ez év januárjában kisebb volt, mint tavaly. Kivételt csupán az üveg és üvegáru kivitele képezett, amely ezidón 99 millió koronát tett ki a tavalyi 89 millió koronával szemben, to­vábbá a bőr és nyersbőrkivitel, amely ezidén 90 millió korona volt a tavalyi 86 millióval szemben, továbbá a selyem és selyemáru ki­vitele, amely ezidén 60 millió koronát tett ki a tavalyi 33 millió koronával szemben és a közönséges fémek és fémáru kivitele, amely ezidén 53 millió koronát tett ki a tavalyi 43 millió koronával szemben. Ezzel szemben csökkent a gyapotáru kivitele 236 millió ko­ronáról 208 millió koronára, a gyapjuárué 181 millió koronáról 164 millió koronára, a vas és vasáru kivitele 112 millió koronáról 100 millió koronára, a maláta és gabona ki­vitele 94 millió koronáról 78 millió koronára, a szén kivitele 87 millió koronáról 70 millió koronára, a cukorkivitel 76 millió koronáról 55 millió koronára, a gyümölcs-, zöldség- és növénykivitel 62 millió koronáról 49 millió koronára. Miről fog tárgyalni a bécsi fakoníerencia? Jelentettük, hogy a bécsi értéktőzsde meghí­vására az utódállamok fatőzsdéinek, elsősor­ban Csehszlovákia és Magyarország képvise­lőd, valamint a vezető német és francia fake­reskedelmi szövetségek megbízottól konfe­renciára gyűlnek össze március 13-án. A konferencián az európai fakereskedelem ra­cionalizálásának, a fa tőzsdék szokványai egy­ségesítésének a kérdéseit fogják megtárgyal­ni. A konferencia folytatását fogja képezni a pozsonyi nyári fakonferencia, amelyet a po­zsonyi Dunavásár idején rendeznek meg. Ezen a konferencián már az egész európai 26.9 millió pengővel csökkent a magyar bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a február 23-iki kimutatás szerint a február 15-ilci állománnyal szemben 26.9 millió pengővel csökkent. E csökkenést a zsirőkövetelések emelkedése és az én-kész­letben elszámolt devizaállomány apadása idézte ölő. Az állami zsirószámlákra 18.9 millió, egyéb számláikra pedig 4.3 millió pen­gő befizetés történt, úgyhogy végeredmény­ben a zsiróáHomány 23.2 millió pengővel nö­vekedett. Az érokészlet devizaigénylések ré­vén 4.4 millió pengővel csökkent. Elhalasztották Bittera dr. pöstyéni előadását. Az országos Gazdasági EgyeoüVt március 3 ára (vasárnapra) hirdetett szakelőadását, melyet Pöslyénben kívánt megtartani és amelyen Bittera Mik'ós d.r. magyaróvári gazd akad. tanár ,.Az ak­tuális műtrágyázás) kérdések" címen értekezett, volna, kénytelen egy későbbi időpontra elhalasz­tani. Csökkent a lengyelországi sertéseknek a prágai vágóhídra való behozatala. A prágai központi vágóhíd igazgatóságának jelem lése szerint januárban 5884 szarvasmarhái hajtot­tak fel a prágai központi vágóhídra (1928 januárjában 5218-aí), ebből külföldi 1171 (1928 januárjában 635), 59 157 sertést (1928 januárjában 78.133-at), ebből külföldi 55.711 (1928 januárjában 76.926), 520 borjút (1928 januárjában 552-t), 4041 juhot, (1928 január­jában 2027-et), ebből külföldi 961 (1928 ja­nuárjában 961). A szarvasmarhánál a Romá­niából irányult behozatal múlt év januárjá­hoz képest 265 darabbal 892-re emelkedett. A sertésnél csökkent a behozatal vi-tóimeunvi importáló államból, kivéve Mapvnrc-rszáebóL Romániából tavaly januárban 3004 darabot, ezidén csak 4328-at, Jugoszláviából tavaly ja­nuárban 5920-at, ezidén csak 45-t 1 -et Ma^var- cir^zághó! tawalv januárban 2963-at, érijén 4593-at, L©n!írvelors7á<T>><>l tavaly januárban 59.052-t, ezidén 42.339-et. A jugoszláv király szentesítette a régi ko- ronatartozások ügyében kötött jugoszláv— csehszlovák konvenciót. Sándor király a Ju­goszlávia és Csehszlovákia között a régi ko­ronába ;■ '-ozások ügyében létrejött egyezményt szentesi tette. fiRTiKTÉKSDE Egyenetlen a prágai értéktőzsde Prága, március 4, Annak ellenére, hogy tőzsde előtt az irányzat még szilárd volt, a hivatalos megnyitás után az irányzat nem volt egységes. Nagyobb hétvégi realizációk nyomasztólag hatottak a piacra, úgyhogy az értékek egy része esett. Különösen a kulisz­RÁDIÓMŰSOR faiipar és valamennyi európai fatőzsde kép­viselői is réeztvesxnek s foglalkozni fognak a római nemzetközi mezőgazdasági intézet azon indítványával is, hogy a fűrészipart raciona­lizálják és a fakeresikedelemben egységes kötésekben egyezzenek meg. Bratíslavai Általános Bank Részvénytársaság, Ennek az in'ézetnek a mérlegéből a következő adatokat emeijük ki: Részvénytőke 12.000.000 ko­rona. Tartalékok és alapok 13 900.000 korona (10,880.000 borona). Betétátlag 268.857.202-OS (242.964.880) korona. Devizák és váltótárca 37 millió 986.541-04) 37.231.22656) korona. Adósok számlája 197,609.413-53 (180,443.638-18) korona. Tiszta nyereség 2.621.124-52 (2,469 469-49) korona. — Értesülésünk szerint a vállalat folyó év március 16-án tartja meg közgyűlését s azon indítványozni fogják, hogy a bank tíz százalékos osztalékot, azaz 20 koronát fizessen részvényenként (1927 ben 18 koronát fizetett), továbbá, hogy a tartalékala­pot 800.000 koronával dotálják, úgyhogy a tartalé­kok és alapok 14,700.000 koronára emelkednek. VASÁRNAP PRÁGA: 9.00 Templomi zene. 11.00 Matiné cseh zeneszerzőkből. 12.00 és 23.00 Harangszó. 16.30 és 19.05 Fuvószene. 18.00 Operaáriák németüL 19.00 Olaszország—Csehszlovákia válogatott fut­ballmérkőzés Bolognában. 20.00 Szórakoztató óra. 21.00 Duda-hangversenv. 22.20 Katonazene Erűim­ből.— POZSONY: 9.00 Evangélikus istentisztelet. 16.30 Hangverseny Prágából. 19.00—23.00 Prágai ás brünni műsor. — KASSA- 9.00 Istentisztelet a Dómban. 12.00 és 19.00 Harangszó a DómbóL 12.15 A szalonzenekar hangversenye. 16.35 Egy óra az asszonyoknak. 19.10 Darkó István író magyarnyelvű e'őadása: A bibliofil. 20.00 Operett- előadás a szlovák színházból. 22.00 Magyarnye'vü sajtóhírek. — BRÜNN: 9.00 Templomi zene. 12.00 és 16.30 Hangverseny. 18.00 Dal- es áriaest német­nyelven. 19.00 Sporthírek. 19.05 Zenekari hang­verseny. 20.00 „Behavazva", vígjáték. 20.40 Cho­pin. 21.00 Hangverseny. 22.20 Katonazene. — BUDAPEST: 9.00 Újsághírek. Kozmetika. 10.00 Egyházi zene és szentbeszéd a belvárosi plébánia­templomból. 11.30 Evangélikus Istentisztelet a Bécsikapu-téri templomból. 12.30 Pontos időjel­zés, utána szimfonikus zenekari hangverseny. Unger Ernő karnagy vezény’etével. 15.30 A fö'd- mivelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. 16.00 Rádió szabadegyetem. 17,10 Részleges sport­eredmények. 17.20 Horváth Gyula cigányzenekari •hangversenye. 18.00 ,«A nagymama" vígjáték ifjú­sági előadása. 20.15 Másfélórás könnyű zene. 21.45 Pontos idő, sport és ügető versenyeredmények, utána a Bachmann-trió s a Bacthmann jazzband hangversenye a Duna-palota nagyszállóból. — BÉCS: 18.05 Kamarazene. 19.30 Brahms: Egy né­met rekviem. 21.30 Népszerű hangverseny. — ZÜRICH: 16.00 Hangverseny. 20.00 Kamarazene. 20.30 Népszerű dalest — BRÜSSEL: 19.30 Hangi verseny. — LONDON: 16.30 Katonazene. 22.05 Vonósnégyes. — BERLIN: 16.30 és 22.30 Szóra­koztató- és tánczene. — STUTTGART: 19.30 Man­dolin-hangverseny. 22-00 Francia operettekből. 22.30 Hangverseny. — LKIPZIG: 20.00 Az utolsó vacsora, Böhme minisztériumának bemutatója. 22.30 Térzene. — MÜNCHEN: 18.40 Kvintett 20.00 Népszerű hangverseny. — HAMBURG: 20.00 Sztambul rózsái* Fa'l L°ő ooerettje. — KÖNIG5- BERG: 19.00 2-0.45 és 22 30 Hangversenyek, és tánczene. — FRANKFURT: 20 30 Vidám est. — RÓMA: 10.00 Temp’omi zene. 13.00 Trió. 17.00 Hangverseny. 20.45 Az arany Nyugat leánya. Puc­cini operája. — MILÁNÓ- 16.45 Hangverseny. 21.00 Operaelőadás a Scálából. — K°PENHAGA: 18.00 Harmonika hangverseny. 23.00 Tánczene. — ZÁGRÁB: 19 30 Egy német mise. áthozat Becsből. 21.40 Könnyű este zene. — KA TTOWITZ és KRAKÓ: 16.00 és 20.45 Hangverseny. 20.00 Vig óra, 22.30 Tánczene.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents