Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-19 / 66. (1989.) szám
Mai szántunk 12 oldal iQT jHP 1 vili. évf.66.fi989)szám * Kedd * 1929 március 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. E#yes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztői DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/ITL — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hirlap, Praha Sziovenszkó panaszkodik Prága, március 18. Benes (külföldre szóló németnyelvű propagandalapjának, a Prager Pressének egyik legutóbbi számában „Sziovenszkó dolgozik14 címen vezércikk jelent meg. pozsonyi keltezéssel, amivel a lap azt a látszatot akarja kelteni, hogy ezt a cikket olyan ember irta, aki Sziovenszkó viszonyaival ismerős és ezért kompetens a helyzet megítélésére. A valóság azonban az, hogy a cikkíró vagy nem ismeri a tényeket, vagy pedig elferdíti azokat. A cikk ugyanis mindig azt a látszatot akarja fölkelteni, hogy Sziovenszkó egész népe, benne a magyarság nagy tömege is boldog, megelégedett és dolgozik, a magyar kisebbség panaszai egyáltalán nem a dolgozó magyar tömegekből fakadnak, hanem nem egyebek, mint Szüllő Géza dr.-nak politikád mesterkedései, aki a kisebbségi panaszokat az irredenta ébrentartására használja föl. Újból találkozunk tehát azzal a mentalitással. amely a kisebbségi megmozdulásokban, a kisebbségi panaszokban nem akar egyebet látni, mint irredentát és azzal akar port hinteni a világ szemébe, hogy ezekre a panaszokra tulajdonképpen semmi alap nincs, mert csupán egyes politikai vezérek fantáziájának termékei, akiket — az idézett cikk megállapításai szerint — csupán a magyari- zált városok lakossága követ Ezek a magya- rizált városok az irredenta törekvéselmek bástyái a cikkíró .véleménye szerint, aki különösen Besztercebányát emeli ki, mint tipikus példáját annak, hogy egy tiszta szlovák vidéken fekvő város a magyarizálás következtében mennyire távol áll még a konszolidációs munkától. Ezzel szemben azt a naiv állítást kockáztatja meg, hogy a magyar föld- müvesosztá'ly, amely a magyar kisebbség tömegének nagyrésziét teszi, egyáltalán nem panaszkodik, hanem boldog és nyugodtan dolgozik. különben is politikailag jórészben a csehszlovák agrárpártban van megszervezve, a magyar munkásság pedig szocialista, vagy kommunista,, tőle tehát nem eredhetnek a panaszok. A cikknek beállításával és adataival szemben komoly vitába szállni fölösleges, annyira kézenfekvő annak naivitása. Hiszen az a kétszázötvenezernyi magyar szavazat, amely a legutóbbi országos képviselőtestületi választásokon esett ellenzéki pártjainkra, mindennél ékesebb tanúsága annak, hogy a magyar választótömegek nyolcvan százaléka * ellenzéki pártjaink mögött áll, míg a többinek nagyobb része a kommunista pártra esik és csak nagyon kevés szavazat jut azokra a korcs- alaknlatokra, amelyeket egyes politikai tényezők a magyar egység megbontására használnak föl. Az érsekujvári községi választás mindennél jobban igazolja ezt az állításunkat, hiszen a sok pártbontó kísérletezés ellenére is pártjaink abszolút többséggel kerültek ki, a harminchatból tizenkilenc mandátumot szereztek, míg a köztársasági földműves- párt alig félezer szavazathoz jutott, a Vollay által kísérleti nyűiként tüzvonalba küldött keresztény gazdasági párt pedig, amelynek Iistájá hatvan aláírót összehozott, mindössze tizennégy szavazatot szerzett. A magyar választótömegek rendületlenül kitartanak ellenzéki pártjaink mellett, amely legalább is merész fantáziának tünteti föl azt az állítást, hogy ne erezné át állandóan hangoztatott kisebbségi panaszainknak jogosságát. A magyarság nagy tömegei saját bőrükön érzik a kisebbségi sérelmeket és éppen azért szavaznak pártjainkra, hogy ennek a rendszernek megváltoztatását kiharcolják. Nem más ez, mint alkotmányos küzdelem, amelyet a kisebbségi szerződések és az ország tételes alkotmány- törvénye tesznek jogossá és megengedetté, semmi közük az irredentához, mert nem akarnak mást elérni, mint hogy orvos olt ássanak és a magyarságra tényleg az az állapot következzék be, amikor semmiféle panaszra nem lesz oka. Légi kasztróia tizenhárom halottal a newarki repülőtéren A sétarepülés tragikus vége — A Ford-gép mindhárom motorja fölmondta a szolgálatot s a vasúti pályatestre ereszkedő gépet kettészelte egy vágón Newyork, március 18. A Newyersey melletti Newark-repülötér közelében vasárnap este egy szörnyű repülőgép-katasztrófa történt, amelyhez hasonlót még nem produkált Amerikai aeronautikája. Az egyik repülő- társaság hárommotoros nagy Ford-gépe vasárnaponként sétarepüléseket rendezett, amelyeken csekély dij ellenében tiz-tizenöt perces légiturát tesz meg a jelentkező utasokkal. Vasárnap délután a rendesnél is több légi-kiránduló ákadt, akiket a hatalmas Ford-repülőgép csoportonként vitt fel a levegőbe. Már alkonyodott, mikor az utolsó csoportra sor került. Tizenhárom ember telepedett az utasfülkébe, a kormánykerék mellett pedig a társaság régi biztoskezü pilótája foglalt helyet a szerelővel együtt. A repülőgép feltűnő nehezen emelkedett a levegőbe. Á repülőtér alkalmazottai aggodalommal figyelték a gép ingadozó emelkedését és rémülten látták, hogy a repülőgép hetven méter magasságban egy szélrohamot kap oldalba, amely a szárnyakat megbillentette. A katasztrófa a repülőtér közön-, ségének szemeláttára játszódott le. A pilóta kényszerleszállást akart végezni, de a három motor a levegőben felmondta a szolgálatot. Ez a körülmény megzavarta a repülőgép vezetőjét, aki ekkor lélekjelenlétét vesztve mindenáron a földre akart kerülni. A gép hetven mértföldes sebességgel szelte a levegötengert. Mind lejebb ereszkedett. Pár centiméternyi távolság választotta el a gép alsó vázát egy gyárépület tetőzetétől, amely felett baj nélkül átrepült, éppúgy mint egy vasúti viadukt felett, de tovább már nem birt a levegőben maradni. A vasúti pályatestre ereszkedett alá, abban az irányban, amelyben egy tehervonat kocsijai álltak a vakvágányon. A repülőgép eleje sértetlenül suhant el a vasúti kocsi közvetlen közelében, a gép törzse azonban nekicsapódott a vagonnak. Mintha késsel szelték volna ketté, úgy vált kétfelé a repülőgép. A törzs borzalmasan összeroncsolódott és tizenhárom utasával együtt teljesen megsemmisült. A gép eleje busz méternyi távolságban fúródott a földbe. A pilóta és a szerelő kirepültek az ülésből és összetört tagokkal terültek el a földön. A repülőtér személyzete a pályaudvar munkásaival egy- időben ért a szerencsétlenség színhelyére, de sok tennivalójuk már nem akadt, Az ösz- szeroncsolt utasfülkéből tizenhárom légi- kiránduló szétvagdalt, szétdarabolt testének Madrid, március 18. A epanyolo-rszági diáik- nyugtalanságok igen nagy zavarokat idéztek elő . a spanyol belpolitikai életben. A király most' irta alá azt a rendeletet, amely a diák- rendzavarások miatt büntető határozatokat statuál. A madridi egyetemet 1930 októberéig becsukják. Az összes egyetemi hallgatóik elvesztik matri- kulájukat, azonban más egyetemeken tovább folytathatják tanulmányaikat. A barcelonai, saragossai, valenciai, granadai és lagunai egyetemeket nem éri ez a büntetés. Az ösz- szes többi egyetemen a hallgatók kollégiumaiknak fél évét elveszítik és a vizsgákat csak később tartják meg. Az utépitészeti és bányászati akadémiák hallgatóinak egy évvel tovább kell tanulmányaikat folytatni óik. A madridi egyetem rektorát, dékánjait és titkárát hivataluktól felfüggesztették. Több iskola elveszti eddigi autonómiáját és hatósági vezetés alá kerül. Azok a diákok, akik nyíltan szeinbeszállottak a zavargásokat szátokkal, különleges kitüntetésekben. részesülnék, azok azonban, akik tétlenek maradtak, büntetésben részesülnek roncsait emelték ki. A pilótákat életveszélyes sérüléseikkel kórházba szállították. Egyikük állapota olyan súlyos, hogy az orvosok feladták a reményt. A légi-katasztrófa okának és felelősségének megállapítására szigorú vizsgálat indult. akkor is, ha a zavargásokban nem tettek részit. A rendőriga agatóság közölte a nyilvánossággal, hogy a letartóztatott diákokra tizenöt- húsz napi börtönt szabott ki, ezt a büntetést pedig vidéki városok fogházaiban kell leülniük, A zavargások alkalmával letartóztatott polgári egyénekét külön biróság elé állítják. Páris, március 18. A párisi sajtónak Spanyolországból származó jelentései szerint a tanulók sztrájkja által keletkezett helyzet mindinkább nyugtalanító formákat vesz fel. A mozgalom, amely idáig csak Madridban nyilvánult meg heves összeütközésekben, most már a vidéken is erős izgalmat keli. Ehhez járul, hogy többhelyütt a kormányzattal ellenséges tisztekkel is összeütközésre került a sor. A madridi egyetemek 1930 októberéig való beesukása és az egyetemi tanárok ellen alkalmazott szankciók a rossz hangulatot még inkább fokozták. Primo de Rivera államcsínye után első ízben jelentkezik a bizonytalanság állapota. A kormány tehát azon gondolkodik, hogy kihirdeti az ostromállapotot. Primo de Rivera ostromállapotot akar kihirdetni A spanyol diákforrongás egyre nyugtalanítóbb arányokat ölt — Szigora rendszabályokat léptetnek életbe a zavargó diákok ellen Másképpen vagyunk azokkal a panaszokkal, amely nemcsak a magyarságnak, hanem egész Sziovenszkó lakosságán ak panaszaik és amelyekre most azért térünk ki, mert az említett cikk írója úgy tünteti föl a dolgot, mintha csupán a magyar politikai vezérek panaszkodnának és gyakran olyan vaknie- rőek, hogy panaszaikat egész Sziovenszkó nevében teszik. A tényleges helyzet az, hogy Sziovenszkó egész népének tényleg oka és joga van a paniaszkodásra és éppen ez a körülmény vetette fel évekkel ezelőtt azt az eszmét, hogy gazdasági kérdésekben meg kell teremteni a szlovenszkói politikusoknak egységes porondját. Nemi magyar mesterkedés és nem irredenta célkitűzés ez, hanem az élet törvényszerű parancsa. Hogy menynyire az, csupán két ténnyel bizonyítjuk. A Prager Presse cikke éppen aznap jelent meg, amikor Sziovenszkó két városában egy országos jelentőségű és egy he lyi j eleu tőségü esemény történt, amelyek a cikk állításaival szemben a valóság csodálatos ellentétét mutatják. A helyi jelentőségű esemény Besztercebányán történt, amelynek képviselőtestülete igen nagy elkeseredéssel tárgyalta, hogy a most hétmillió költséggel elkészült Národny Doni kétszázhuszezer koronás asztalosmunkálatait rendes pályázaton kívül egy morva- országi cég kapta meg. Az országos jelentőségű esemény pedig a pozsonyi tartományi gyűlés választmányában ment végbe, ahol a választmányi tagoknak az országos elnök szájából meg kellett hallaniok azt, hogy a köz- igazgatási törvény szerzője, Böbék miniszteri osztályfőnök ötven milliót kíván töröltetni Sziovenszkó országos költségvetéséből. A megdöbbentő tényre az összes pártok képviselői egységes frontba tömörülve, néma tiltakozásuk kifejezésével elhatározták, hogy kitartanak az eredeti költségvetési tervezet mellett. Sziovenszkó négy év óta semmiféle államsegélyben nem részesedik, most pedig a száznegyven millió hozzájárulásból alig hat százalékot akarnak juttatni neki, egy százalék jutna Ruszinszkónak, a többit a történelmi országok kapják. íme, az országos képviselőtestületben első-' ízben létrejött az egységes szlovenszkói front j •és nemcsak a kereszt én yszocialisták, nemcsak ; a magyar nemzeti pártiak álltak elő pana- j szaikkal, hanem Sziovenszkó minden képvi-i selője, kormánypártiak és ellenzékiek, polgáriak és munkáspártiak egyek voltak a tiltakozásban, mert az igazság az, hegy Sziovenszkó tényleg dolgozni akar, boldog és megelégedett kíván lenni és ezért olyan kormánypolitikát követel, amely megadja ehhez a lehetőséget. ■ • j&n* 0T "^É^traCTOR LAUFER S., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22.
