Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-17 / 65. (1988.) szám

'PRXGAl-MAcVaTJTflmiAP 15 SzmHÁzKönVvKai>TORA —i11WgJÜi AMffliwpi «iwMpwwM«iw»u**wftj w*»lggBg»; Tamás Lajos: üvegen keresztül Versek — A szerző kiadása VMg néhány émwefl ezelőtt el som tudtunk-vakon képzelni fiatal költőt, aiki nem titánko- dák, aki nem igyekszik hangosabb lenni má­soknál és eajábmagánáí. Tamás Lajos szerény, szelíd, szobaihangu költőként jelentkezett és ebben a szerénységben és halk hangban mo­dorosságtól mentes egyéniség bontakozott. Igaz, bemutatkozó első kötete nem la mondott mást, mint azt, hogy itt egy hiúságtól nem érintett szűzies lélek keres őszinte megnyilat­kozást, mert első kötetében még úgy irt ver­set, „ahogy illik, ahogy szabad1*. Mostani má­sodik könyvének verseit már a saját hangján, a saját nyelvén mondja. Nem dalolja, hanem csak mondja. Szobefoangon mondja. Ahol rí­méé daliásba kend, ott a muzsikája kopotta/bb, fejletlenebb, mig ahol külső formái megköté­sek nyűge nélkül beszél, ott rendesen kiás­tál yüdén közli mondanivalóját. Mondanivalója egyelőre nem nagy skálájú. Szelíd eszmélé- sek ezek, csendes tisztelet az élet küzdői iránt, lágy panasz az egyén lélekrabsága miatt, halk részvét a szenvedők láttán, nyu­godt hulláímzásu szerelem a kedves iránt. Sok-sok harmónia, mérsékelt dekoráció, de li armónikus dekoratív formában lényegmon­dás. „Többet építünk önmagunkra és ke­vesebbet a szavaikra" — mondja. Rendkívül becsülöm azért, hogy nem magyarkodik és nincs önmagától vagy mástól megrendelt ver­se. Inkább lemond a sokhtiruságról, de hurí nem kért kölcsön. Csendesen megért min­dent, nem lázadozik semsná ellen, halk szem­lélődő ember. De ez a szemlélődés tendencia- snentes lirává kristályosodik nála. Ez a ten- danoiaanentesség egész végig jellemzi a köny­vet 6 maga is érzi, hogy kissé „üveg mögül" nézá a dolgot, üveg mögül, a kényelmes ott­hon boldog szögletéből. És óvatos ember. „Úgy szántok végig a pályámon minden lépést elő­re kimérve. — Jaj, nem szabad tévednem, minden tévedés végzetes lehet, — Mert én egyedül vagyok, nem tapadhatok senkihez, — Férfi vagyok, aki sorsát állítja az eke élére — S a vas annyi földet fog kivetni utamból, amennyit én kívánok". Tamás Lajos könyve gondolkodóba ejtheti m, embert íme, egy fiatal költő, aki már a háború utáni uj generáció harmóniáját hang­súlyozza. A* eddigi költészet a világkataklizr mus szörnyű diszharmóniáját, kakofóniáját tükrözte, csupa forrongás, kontraszt, keresés, szabálytalanság volt ez a költészet. És már I kezdenek jelentkezni « fiatalok, akik a poézis ' világrengéséről nem igen akarnak tudni, már ! síneken, sima síneken vezetik mozdony-pega- I zugukat, már nem deklarálnak, nem tiltakoz­nak, nem ágálnak, nem kollekíiveskednek, nem világfájdalmaskodínaik, hanem ismét az ént és az interieurt kezdik fölfedezni költé­szetükben, amolyan realista izü 1‘art pour l‘art stílusban. Ugylátszik, hogy Tamás nem kivé­teles eset, hanem általánosuló tünet az iroda­lom homo novusai között. Tamás óvatos költő. Nagy hibákat sohasem követ el, de ezzel erényeinek lehetőségéi is mérsékli A szlovénszkói írás fiataljai közül a legkifonrottabban indul. Fesse, szimbolikája még sokhelyütt sántít s nem eléggé természe­tes és „reális". Meg kissé „üveg mögüíi". Ki kell Jóránie a* üveg mögül (—-) bent nála s hogy második ízben Rudolf hüsi- j töt kért Harriettői. Az orvos tudja, hogy ebbe! a hűsítőbe keverte az asszony a gyilkos port, j amely a szervezetben nem mutatható ugyan I ki, de a Harrietnek átnyújtott fiola mindent j elárul, mert az orvos családi pecsétjével le­zárva adta át a fiolát. Néhány perc m úlva megérkezik a vizsgáló-' bíró és megkezdődik a harmadik felvonás. Ez : a játék legizgalmasabb része. Harriet konokul tagad, a vizsgálóbíró szembesíti az orvossal,! aki fentartja vádját, hogy az asszony az ő tud­tával ölte meg Rudolfot. Pontosan körülírja a lepecsételt fiolát. Hiába tagad a uő, ha csak egy szemernyi hiányzik a méregből, ö a gyil­kos. Most Harriet előveszi a keblébe rejlett fiolát, amelynek sértetlen a pecsétje. Az orvos elképed, hebeg, a vizsgálóbíró bűncselekmény hiányában befejezi az eljárást. A fiatal özvegy Tamásnak adja kezét, akit ő maga is évek óta titokban szeret. A dermedt játék ebben a szép axiómában olvad fel: „Mindeu nő megöli gondolatban azt a férfit, akit nem szeret és minden no meg tud halni azért a férfiért, atkái szeret." Birő Lajos hősnője ellen szól minden lát­szat. A férje meg akarja ölni, mert halálosan beteg 'és halálosan imádja. A háziorvos pilla­natnyilag ható mérget , ad az asszonynak, akit birtokába akar venni, hogy ezzel eméssze el a férjét. De egy harmadik férfi szyerelme erőt ad az asszonynak. Ha talán meg is fogant benne a szörnytett gondolata, lelke jobbik felével az imádott férfihez akar menekülni, hogy az első házasság tragikus omladékáin uj boldogságot teremtsen. V issza taszító alakja a drámának a hiperkulturált orvos, aki az ér­zékiség harsány kiáltozásától nem hallja meg az embermentéire hivatott tudós lelkiismere­tének szavát és olyan borzalomra vetemedik, melyet nemcsak ép erkölcsi érzékű közönség, hanem az a nézőtér is rémülten utasítana vissza, amely csupa börtönviselt alakból áll­na. Nem, ezt nem lehet elviselni. Orvos nem öli meg a betegét, kivált, ha az még a vér- rokona ás. É3 ha ilyen gaztettre mégis fel- | hajtogatja azt a nőt, akibe szerelmes, nem \ fordul ellene a megtagadott csók után, hanem \ vállalja a bünrészességet. Akadhat ember, j aM másként cselekszik, de az erkölcsi nilti­Í lizmus legalsó fokára süiyedt emiberáHaí nem lehet a középpontja egy drámai akciónak, amelyet végre is erkölcsi törvények irányíta­nák. Ezen a rikító szépséghiányon a Birő La­jos fényes dialektikája sem segíthet A dráma különben is hajszálon lóg, még pedig asszonyi hajszálon, mert ha Harriet nem roakacskodik és nem hallgat annyit a darabban, akkor úgy­szólván nincs is dráma. A stílus előkelőségét igy sem lehet elvitatni a kiváló írótól, aki bi­zonyára meg fogja találni magában a -Sárga Liliom" szerzőjét. lS2»’Htt7 ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA. A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurias (32.000 tonm tartalom,. 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha Kényelmes el­szállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad: ROYAL MAIL LINE PRAHA II., HYBERNSKA 24 X0 Boszorkánytánc Bíró Lajos szinjátéhaa Belvárosi Színházban Mát MOLNÁR JENŐ Budapest mftraéua i& A magyar dráma- és tényirodalom dip­lomatái között Molnár Ferenc és Herczeg Fe~ asm mellett Bíró Lajos nevét emlegetik leg- 'süffütobee a kocfánensen, főleg Németország­ban és tol a négy óceánom, főleg Newyorkhon és Hollywoodban, Ezek a szellemi nagyköve­tek háromféle stílust képviselnek, egymástól teljesen elütő Wá egyéniségük szerint Mol- 3&r Ferenc, a legnépszerűbb és tegyük ho®- xá: a legeredetibb, a színpadi fantázia csillo­gó képeivel kábít el két világrészt Herczeg Ferenc nemzeti tárgyú drámái, fájdalom, csak úgy nem juthattak el a mi történeSniünket alig vagy tévesen ismerő külföld elé, mint Szomory Dezső grandiózus történelmi szmjá­tékai, egyedül a társadalmi színmüvek és re­gények pedig Herczeg íréi egyéniségének csa­pán az egyik profilját világítják meg. Molnár Ferenc izgatóbb, nyugtalanítóbb író, Herczeg Ferenc kimért, szellemes, elegáns. Éles ellen­tét « kettó, pedig a láraiság nem húz közéjük árkot, mert sem Molnárban, sem Hörcsögben nem predomináns a líra. Bíró Lajos a regény­író széles talapzatára építi még a drámai mü­veit is, minden kompozíciójában arányos, de ibi,ijával annak a játékos espritnek, amely Molnár Ferencet jellemzi, inkább rokonságot tartva Herczeg Ferenc zsúfoltabb mondaniva­lójával, tömörebb cselekmény szövésével. Li- raiság, romantikára való hajlam több van benne, mint nagy kortásaiba/n. Biró Lajos a mesemondók közé tartozik.' A valószínűt len sé­gek birodalmában biztos kalauza az a kifino­mult kultúra, amely minden írásából kiárad. Ezért nem süpped el a képzelet ingoványá- bam, azért tud életet lehelni alakjaiba, akik azonban mégsem annyira köznapiak, mint a naturalistáké és veristáké. Bitó Lajos törté­netein, akár színpadon látjuk, akár regény- 1 en olvassuk, mindig szikrázik valami a köl­tészet aranyporából. A „Rablólovag", „Sárga liliom" és a „Hotel Imperial" óta, ide számítva még a Lengyel Menyhérttel közösen irt „Cárnő1-t, úgyneve­zett döntő sikere mindimáig nem volt Biró Lajosnak a színpadon. Szó sincs róla, hogy ezt a negatívumot a rovására írjuk. Az igazi író becsületes művész is, aki a szellemi vajúdás kínjai közé nem tud hidegen spekulálni, mint ahogy az anya, aki néhány óra múlva életet ad, nem gondol arra, hogy busz év múlva jé vagy rossz konjunktúrába kerül-e gyermeke. Birő Lajos tiz esztendő óta nyilván azt írja, amit a világos életszemlélete, lelki hajlamos­sága és józan kritikája diktál, nem követ el önmagán szellemi erőszakot s már csak azért is teljes tiszteletet érdemel, munkái iránt pe­dig jóindulatú megitélést. Más kérdés az, hogy magunkévá tud­juk-e tenni elgondolásait, megnyilik-e lel­kűnkben az érdeklődésnek és az odaadás­nak az a forrása, amely nemcsak az iré becs­vágyának, hanem a magunk erkölcsi és szel­lemi lényének is edző aeélfürdője. Az a há- Torntelvonásoe színjáték, amelyet az író „Ar­ánk és álarcok" című regényéből készült. Eb­ben a urtkvében BSnő m£ a bfaowfea másik akarja megvilágítani, aki — fneudi «ő- iáamóddal élve — ott lakozik mindnyájunk öntudatának küszöbe alatt Ez a másik „én" csaknem függetlenül él felfelé mutatott egyé­niségünktől. vágyakkal ée szenvedélyekkel töl tekerik, anélkül, hogy ki tudná élni ma­gát, mert hiszen az öntudat az utolsó pülla- nafcban utána kap és lefüleli. Abnormális em­bereknél, főleg gonosztevőknél a tudatalatli- mftg szétfeszíti az öntudat aoóbbrowaait és gyakran a romboló cselekvés terére lép. A „BoszorkAuytáme* hősnője, Harriet asz- samy úgy Indul, hogy évek óta aagybeteg és gyötrően féltékeny urát, aki őt akarja meg­ölni, méreggel elpusztítja. Mindenki benne látja a gyilkost, mikor Rudolf, a férj hirtelen meghal és Harriet nyugodt lelkiismeretied áll a vizsgálóbíró elé. Harriet nem gyilkolt. Dió­héjban ennyi az egész, de a darab érdekes fölépítését a cselekmény részletein és a figu­rák rajzán keresztül lehet csak megítélni. Ru­dolf abból a híres Fabritüus-családből szárma­zik, amelynek egyik őse a tizenhatodik század elején lefejeztette hűtlen asszonyát. Az esz­tendők óta betegágyhoz láncolt ember megfi­gyelted fiatal feleségét, a szép és nagyon kí­vánatos Harrietet, aki Amerikából került Európába, bizonytalannak induló hegedűmül vészinői karrierjét egy kényelmes házasság jó­létével cserélve fel. Rudolf unokafivére, Fab- rithis .Ferenc, egy erőteljes fiatal orvos épp olyan szerelmes a beteg férj mellett apáca- sorban élő asszonyba, mint Tamás, a mérnök, aki Rudolf gyárának vezetője. A környezethez tartozik Henrik, Rudolf öccse, ennek Erika nevű felesége és a Fabritius-fivérek anyja. Az első felvonásban Rudolf, tagjaiban a halálos kórral, feleletre vonja Harrietet, titkos útjait tudakolja s a meggyanúsított asszony kényte­len lesújtani rá az igazsággal: ügyvédnél járt, el akar válni tőle. A férj összeomlik. Lefekte­tik. Néhány perc múlva az inas aggódva közli úrnőjével, hogy Rudolf lezáratta a ház és a kert összes kijáratait és töltött revolvert kért tőle. Most feszült jelenet következik Harriet ée Ferenc (az orvos) között. Az asszony be­teg kutyájáról beszélnek, amelyet el kell pusztítani. Az orvos gyorsan ölő mérget ajánl. Harriet elfogadja és az átnyújtott mé­regfiolát a keblébe rejti. Ferenc nem az ál­latnak szánta a mérgek hanem Rudolfnak s egy pillanatig sem kételkedik benne, hogy Harriet a férjét öli meg vele. A második felvonás másnap reggel játszó­dik. Rudolfot holtan találják az ágyában. Az egész család zokog, csak Harriet széniéből nem jön könny. Gyanúba veszik. Maga az or­vos hívja fel a figyelmet a hirtelen halál gya­nús körülményeire. Harriet ugyanis felhábo­rodva utasította el az orvost, aki Rudolf meg­gyilkolásában az asszony cinkosának tekintve magát, szerelmét kérte. Ferenc eleinte nem érti Harriet gőgős tartózkodását, aztán égeti bosszúvágy támad benne és a család az ő or­vosi észleletéi alapján fordul a hatósághoz. Ru­dolf haláláról az ápolónő csak annyit tud. hogy a felesége az éj folyamán kétezer volt való beleélésével tökéletes illúziót keltett. Part­nere: Gönczy János, a tőle megszokott művészi tökéletességgel alakította a bankvezér nehéz kidol­gozású alakját. Sailer László az öreg barát szere­pét az együttesbe való tökéletes beilleszkedéssel vitte sikerre. Föklesi Nusi az elbocsátott kokott szerepében olyan diszkrét alakítást nyújtott, mely- ivei egészen uj értelmet adott ennek a BzinpatU figurának. Ortó Frigyes, mint a. bankigazgató fia, komoly ígéretet jelent a műkedvelői színjátszás terén, Aldor a csöndes humora „SchützI ur“ sze­repét közmegelégedésre játszotta meg. valamint Ham se! is, akinek énekes szerepeiből már figye­lemre méltó köre van a színjátszás terén. A kö­zönség érdeklődése két telt házat hozott össze, ami erkölcsi sikernek megfelelő és a ..Mozaik1" kut- tármunkájának megbecsülését jelenti. ÜRÁNIA-M0ZGÓ, NAGYKAPOS: Március 17: Casanova. T. és II. rész. (Iván Mo­zsuchln.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Március 15—18: Redoute: Volga. Volga... Átlón: Csak egy éjszaka. Tátra: A legszebb párisi asszony. Elité: A Buesnkeringö, Metropok Vera Mirec rá­ntana ■Kellemetlen szájszag mKnmmKmmmmmmmBBzmsm&mmm KASSAI MOZIK MŰSORA: Forum-mozi: Ámor a hegytetőn, majd utána Pola Negrivel: A mámor órája. Korzó-mozi (szombaton és vasárnap): Kser gyö­nyörök városa. Rádió: Csütörtökön és pénteken: A Sandiegoi lázadás. ut—ataaritéan hat Csúnya sziaü fogak a legaaebb mreofi. te elcsúfítják. Mindkét nagy szépséghibának soksaoe már egysaeii használattal elejét vehet­jük • Cblaradeai-fogpaszta használata Altat A fogak már rövid használat «t a is gyönyört' sileJánteaoctsBsrű csillogást kapnak, még az oldal- felületükön is, ha a fogsor alakjáhos idomaié Chlsrodont-fogkefével mossuk fogainkat Romié éteimeradványokat te teljesen kitisztít a fogak kőiül, amik • roess szájíznek okozói Kísé­relje meg egy ide tubusáéi, 4 korona, nagy tabué ® korona. Cfeleredesi-fegkefe hölgyeknek 1 körösit (púiba sörtével) férfi-fogkefe 8 korona (kemény sörte). Valért! asakia a „Chlorodont" felírásra Mkm-t&M ösoűMgoláisbaít Minden fitt kshaté* 70 70RA-MOZGÓ, NYITRA Március 18: (tlj műsor.) Március 19—20: Tesha, (A szenvedő asaaony). Fő­szerepben: Korda Mária, s magyar mozi­csillag. A KAC uj sporttelepe és a KAC KSC közeledése A Belvárosi Színház lelkiismeretes, gondos | előadást pro<iukált. A. budapesti közönség j nem törődött azzal, hogy a kolozsvári szintár-! sulat éppen ezádőtájt mutatta be Biró darab- j ját más címen és az írónak kijáró figyelem- j mel és szeretettel fogadta a részleteiben ér-! dekes színjátékot. A szereplők közül Gellórt Lajos magasodott ki. Pergámenszerü arccal, patológiai elmélyedéssel, minden izében meg­rendültnek látszőan. alakította a nagybeteg férjet, öntudatos művészi munkája hovato­vább a „magyar Moissi" nevet szarai meg neki. Makay Margit mint Harriet a* amerikai nő acél kemény idegzetét sejttette és a szerep olyan sötét tónusait is szerencsésen hidalta át, amelyek az ő világos alapszinezésü egyé-4, niségétől távol állnak. Toronyi L. Imre az or­vos visszarí asz tó figuráját nemes kvalitásaival igyekezett színpadképossé tenni. Hibátlan volt Gyöngyösy Erzsi mint anya, Delli Ferenc, Sugár Lajos, Hajnal György, Rákost Pál, Kő- rösy Angéla és a fiatal Bálint György, aki biztatóan tette meg első lépéseit jelentősebb szerepben. A közönség épp oly fentartással fogadta a darabot, mint amily fentartás nél­kül ismeri el Biró Lajos nagyrahivatott talen­tumát (*) A templom egere az ungvári színpadon. Ru szinszkói szerkesztőségünk jelenti: A Mozaik kui- fcuregyesület színi szakosztálya szenlán és csütör­tökön este A templom egere című vígjátékot adta elő az ungvári városi színházban. A kulturegy’et színi szakosztálya ez alkalommal ismét bizon- sá- got tett arról, hogy rendszeres munkával és a ké­pességek fejlesztésével a műkedvelői színjátszást a legmagasabb művészi fokra lehet emelni A da­rab címszerepét Rosenblüth Rózsikat játszotta, ügy játéka, mint megjelenése kedves volt. Szerepébe Kassa, március Í6. Befejezett tény az, hogy a KAC, helyesebben a Sporttelep Szövetkezet ré- zl-nt megvásárolta (felépítmények), részint ki­bérelte az eddig Slávia-sportteiep néven ismert területet az Or3olya-rend főnökségétől, a pálya & a körülvevő területek tulajdonosaitól. A KAC-nak ez a nagyjelentőségű akciója, amely talán az utol­só pillanatban segíti Kassa 3 sportklubját uj élet­lehetőséghez s a pálya nélkül árván maradt egye­sületeket a fejlődés perspektívájához jutaltja, nem bonyolódott le simán. Soraink megírásáig bizonytalan volt a helyzet, aminek főleg az a magyarázata, hogy a pálya nélkül álló klubok min­den erőfeszítéssel rajta voltak érdekeik előtérbe hozásánál, miszerint a Spottelep Szövetkezeti bér­leteket biztosítsák maguknak. Nagyon természetes, hogy akkor, amidőn Kassán papírforma szerint még 6 klub ekzisztál (KAC. KMSE, KSC, K. Tö­rekvés, ŐsSK, Makkábi; Slávía közgyülésileg fel­oszlott!) s egy pályára legfeljebb 3 klub vonul­hat b» és sportolhat, másik 3—4-nek kívül kell maradni és számolnia a lét vagy nemlét kérdésé­vel Személyi összetételében a KAC-al azonos Sport­telep Szövetkezet nehéz és hosszú tárgyalások, után pia már eljutott a pályabérleti szerződés aláírásáig és a volt Slávia-sporttelepet birtokba vette. Az ügy felsőbb egyházhatósági fórumoknál történő kedvező perfektuálásában a KSC részéről konciliáns közeledés nyilvánult meg, a KSC uj vezetősége részéről felvétetett a kapcsolat a KAC elnökségével s előtérbe jutott az a kívánatos cél­kitűzés, hogy a múltban elrontott viszony he’yre- állittassék, az őszinte együttműködés fonala felvé­tessék. A KAC nagy tábora részéről érthető az idegenkedés, kétségeskedés az annyira elmérge­sedett viszony reparációjának lehetősége felől, de miután a KSC reorganizált vezetősége részéről komoly a szándék a sérelmek szanálására, a múlt­ból fennmaradt su’y08 differenciák sportszerű ée lovagias kiküszöbölésére, a KAC legutóbbi tel­jes választmányi ülése izgalmas és parlamen*áris tárgyalás és vita után a maga részéről kiküldötte 7 tagú bizottságát Riohfer János elnök. Vámay Ernő tigyv. alelnök, Görög Artúr, Szepessi Miksa dr.. Arra László alelnökök. Bnrtovszky Miklós főtitkár és Neményí Jenő szövetkezeti ügyv, igaz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents