Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-17 / 65. (1988.) szám
n rpRaCGMMAGfoVRHIRLAP mártó us Í7. rasArnef. A Dúcc anyja Rosa Mattom Mussolini regényes élete, halála és szent hite fiában s Abbázia Park Motel. Penslop lederer. Elsőrendű családi penzió a Karpark szélén. Központi fűtés. Saját garage. Saját kávéház és kert. Kitűnő konyha, olcsó árak. s Tulajdonos: Ifi. Buianovlcs Gyula. .Rt v,, &<ai^a néz a „Popolo d'ítalia*4 szerkeszt ős ég ében fiának, Amaldo Mussolininak dolgozószobájában, a íalróL A Dac® anyja... Szentebb asszony, nagyobb hő® nem ia lehet rca Itáliában, mint ez a* egykori sse- réoy kis bmilönő, akinek most Írott emléket állított egy másik né. Virginia Beoedetti, aki megírta Kosa Ma Itoni Mussolini életrajzát Minden emberi élet érdekes. Minden emberi élet regény. Mennyire érdekes tehát annak az anyának élete, akinek olyan embert köszönhet a világ, emílven Mussolini, aki megmentette hazáját a pusztulástól, a romlástól é& aki már éleiében beírta a nevét a históriába. A* anya életén át még jobban megismerheti azt a titokzatosan nagy emberi akinek neve ma Itália zászlaja... Őri család leánya volt Apja Giuseppe Maltoni, állatorvos Forli városában. De leánya kerüli as úri társaságot. A gyerekeket szereti. A szegény gyerekeket. Azok között érzi csak jól magát Nem a szülei óhajtják, ő akar tanítónő lenni. És amikor tizennyolc éves korában megkapja a tanítónői oklevelet, otthagyja & várost. Falura megy. A közeli Varam) de Costa-ba. De nem pihenni megy Varaimba: megüresedik egy tanítónői állás, benyújtja pályázatát, őt hívják meg a kinevezendő állásra. és fizetése havi ötven Iára. Tanítónő, kovács!©gény szerelme ! Sít a faluban egy kovácslegény: izzó tekelesze- Sffü, nyugtalan szellemű. Szocialista gondolkodású. ügy hívták, hogy Alessandro Mussolini A po~ iítikai hatóságok öklözték, éppen forradalmi vi-! aelkodésa miatt ö pedig annál e Istán Lsbban hirdeti a maga igazságait Különös, érdekes ember j volt A kis falusi tanítónő nem is a kovácalegényt, hanem az érdekes embert látta benne. Talán nem S is tudta még akkor, hogy a Sors már eljegyezte j ezzel as emberrel, mert nagy, magasztos céljai I voltak vele... Á családja azonban tudomást szer- sett róla, hogy érdeklődik Alessandro Mussolini iránt Mindent elkövettek, hogy észre térítsék. Hiába. A falu és a környék legnagyobb csodálkozására as állatorvos „ur" leánya férjhez ment a kovácslegényhos... 1888 január 25-éa a huszonhároméves R. Maltoni házasságot kötött Alessandro MuesoÜnivel, aki ekkor huszonhélesztemlős volt És azonnal be is költöztek a falusi népiskola tani tő lakába. A kis tanítónő boldogan élt férje oldalán, akinek becsületességében, nemeslelküségóben egyetlen pillanatig sem kételkedett Hogy- szilaj, fékezhet ellen természet? De a szive jó! És olya® kevés nemes és jószivű ember van a világon. Az oroszlán jegyében egy fehér Bjolla! 1883 julíus 29-én, amikor a földgolyó már az oroszlán jegyébe lépett, megszületett ebő gyermekük. Apja, a forradalmi lélek, olyan nevet óhajtóit adni elsőszülött fiának, amely a* ő eszmevilágát is kifejezi Benito Jun réz neve akkor közszájon forgott: fi vcli a mexikói forradalom feje,* amely Miksa császár ellen irányult. Az újszülött tehát a — Bénító nevet kapta a keresztségben. Valóságos kis vasgytxró volt a kis Benito. Anyja vele töltötte éjjeleit és nappalait De csak, amíg a nyári vakációk tartottak. Azután már mások gyerekeivel kellett törődnie az iskolában. Napközben Severi na Landi, az öreg cseléd gondjaira volt bízva. És — egy fehér nyulacskára, amelyet a bölcső-kosarába tettek, hogy a kis csöppség elei] átszogasson vele ha, felébred. Aztán következtek az első izgalmak: as első fogak növése, az első oltás... A kis Benito már járt. Kis, kurta ezoknyácskában tipegett az anyja sarkában. Aztán felkivánkozott a nyakába. És a komoly tanítónő, nvakába kapva a kis fiát, lovacskának állt be és vígan hancurozott a falut szegélyező réteken... Két év múlva újabb áldás: megszületett a má sodik fiú. Amaldo. Mint Benitót, a másodszülöttet is anyja táplálta. De két gyerek — már több gondot is jelentett A jövedelmük pedig nem gyarapodott Férje, aki az életet valahogyan egy költő szemével nézte, túlságosan jó és altruisztikus volt Ami keveset keresett, azt is megosztotta a többi szegénnyel. A kis család rovására... De az anya nem panaszkodott Ájtatos, Istenhivő lélek volt És mialatt férje szocialista gyűléseken szó nokolt, ő a gyerekeivel lebornU a templom oltára elé és őszinte szivből imádkozott családja, gyerekei üdvösségéért. Hogy sokszor alig volt mit enniők? Ebédjük leves és főzelék volt. Vacsorájuk pedig? Sokszor csak azok a vadgyökerek, amelyeket az anya szed a mezőkön, mialatt gyerekeivel játszadozik. Hús? Vasárnaponként is csak nagyritkán került asztalukra. A gyerekek pedig szépen nőnek. Eleven, okos, szilaj a kis Benito. Csöndes éa töprengő a kis Ar- naldo. Benito egyszer aztán eltűnik, óriási izgalom. Valami baja eshetett.. És felforgatják a házat, az egész falut. És ott találják a feketeszemü kis lurkót a varga műhelyében, a háromlábon csücsülve. Megszületik a harmadik gyerek ie: Hedvig. A kis Benito pedig imi és olvasni tannl az anyjától. És lassan, lassan készül kilépni a* életbe. Az első lépés: a nyilvános iskola. *»A gyerekek Jovöj© sokat: ígérőnek mutatkozik!* Kis csacsi húzta a falusi kordét, amelyen Ales- aandro Mussolini Faenzába, a kollégiumba vitte elsőszülött fiát. De alig kétszáz lépés után megbotlott én elesett. — Rossz jel! — mondta a kis tanítónő, aki utánuk nézeti. A kollégiumban sok baj volt csakugyan a nyakas fiúval, BenitovaL Kétszer bezárják, harmadszor arra ítélik, hogy a tanítások közötti szünetekben. sőt a délidőben í« tizenkét napon át, térdepelni keü, naponta négy-négy érát. Anyja sokszor meglátogatja. Beszél a tanárokkal. Beszél a fiával. Nem egyszer gyalog r"egy Meldola-ig. ott kérez- kedik fel egy kocsira, Végül k megtörténik, amitől fél: Benitót kicsapják az iskolából. Közben A ma Idői is nyilvános iskolába kell már adni. Bénitől ekkor Forli-ban Íratják iskolába. Ekkor már tizenkét esztendős. Otthon egyre több a gond, egyre több a költség. A kis tanítónő kérvényt ir Forli prefektusának. Rendkívüli segélyt kér a fia nevelésére, hogy beírathassa a Forlimpopoli-i iskolába, mert „a gyerek jövője, tanárai szerint le, sokat Ígérőnek mutatkozik.*4 Választ sem kap a kérvényre, amely ma — a község diszokmánya és büszkén mutogatják az idegeneknek. Mussolini anyja már akkor látta, tudta, hogy a fia jövője „sokat ígér44. De a hivatalos körök anyai túlzásnak tekintették ezeket a szavakat. wHa nagy lessek, reszketni fog tőlem Itallal* Még nagyobb áldozatok vártak Roea Maltoni Muasolini-r*. De a fiát mégis tovább taníttatta. Éa éppen Forlimpopoliban. Saját költségén. Egyik tanára Carducci Valfredo volt, a nagy költő öca- cse. De Benito még ekkor is szilaj, fékezhetetlen. Egyik büntetés a másik után éri. Csak nagy nehezen higgad le. De mindig az eleő tanuló. Anyjának igazi öröme, aki még éjjel is dolgozik érte: fon és sző. ő maga főnje, szövi a vásznat a fia fehérneműje számára ás ha valaki bekopogtat hozBudapest, március 16. Piotrkow mellett egy kis névtelen faluban szü letett hatvan évvel ezelőtt Reymont. Az apja zsel- lérkedő orgonista s a fin kilencéves korában Chopin zenéjére ir szövegek A két legfelső gimnáziumot kispapi reverendá bán tölti & fiú. Mivelhogy nem bírja a szigort, egy szép napon feltűnés nélkül kioson a teológia kapuján és a főtéren éppen ezen a héten valami vándorsziné&ztársaság ütötte fel a sátrát, hát, jobb hijján, beáll ripacsnak. A vasúti feakter jelentése Egyelőre azonban a színészkértéssel is baj van: I Reymont teljesen hasznavehetetlen, még szinlap- kíhordásra sem alkalma*. Ennélfogva tómegy vasúti bakternek, (de nem a megállapodott formájú, házikóval és kis töltésmenti telekkel rendelkező pályafelvigyázó urnák, bánom csak) olyan tóómon- káa-félének, akire azt a feladatot bízzák, hogy ügyeljen ftó a töltésen dolgozó kubikusokra. Rey- montnak ellenben a nap forró hevében a töltés ár nyékosabbik oldalán sürgős olvasnivalója akadt: a vasút elkapta az egyik munkását és darabokra tépte. Erre a vonatfelügyelőség felszólítja hogy adjon jelentést a balesetről. Reymont nekiül é* ideg- horzongatóan drámai feszültségű, realisztikus leírásban számol be az eeetrőL Az aktát esel a kék- ceruzás megjegyzéssel kapja vissza: „Nem regényt, hanem jelentést kértünk! Továbbá szolgálatra al- kahnatlanl" A Annak a vasút igazgatósági fogalmazó urnák, aki ezt a záradékot rákékceruzázt* a Reymont jelentésére, tán máig sinoe fogalma, hogy néki köszönheti a világ a modern idők egyik legnagyobb mesemondóját. A törvényszéki elnök babonája Hősünk három rubellel a zsebében Varsóba vándorolt és ott beállított az egyik újság szerkesztőségébe, a szerkesztő megbízást adott neki, hogy menjen gyalog, a többi zarándokkal együtt, a lengyelek Lourdes-jába, Jasnaja Gorába e írja le, amit ott lát. Le le irta, meg is jelent, lapban Is, kötetformában is, elég baja ie lett miatta. Még pedig az orosz cenzúra miatt, amely ebben a tüzes lengyel irásmüben államellenes vétségeket látott és bíróság elé vitte Reymontot is, a kiadót is, meg a nyomdászt is. Évekig húzódott a pör. A vége az lett, hogy a kiadót, meg a nyomdászt elitélte a bíróság, ellenben Reymontnak csak annyit ajánlott a rendőrség, hogy kereesen magának sürgőeen más, külföldi tartózkodási helyet. Ennek a furcsa Ítéletnek pedig az voh az előzménye, hogy a törvényszéki elnöknek megjósolta egy cigánylány, hogy ha Reymontot elítéli, akkor meghal. Az elnök nr, vérbeli orosz ember létére, nem kevéssé babonás is volt s ijedtében évekig húzta a pert, hogy ne kelljen ítéletet mondania. Amikor aztán már nem lehetett tovább halasztani, akkor a „tettestársakat14 elítélte, de Reymontot felmentette. Szegény elnök uron azonban et sem segített: a cigánylány becsapta, mert azért az ité- letkihirdetés napján mégis csak megütötte a guta. Reymont a muszka policia tanácsa következtében kivándorolt Londonba. Reymont tehát újra emigrációba kényszerült. Egy szenvedélyes Reymont»olvasó Ettől kezdve tiz éven keresztül foglalkoztatta az a könyv, amelyet » parasztról, a faluról akart menzájuk, sietve elrejti munkáját Egyszer, nyáron, amikor Benito otthon tölti a vakációit, anyja rányit a szobába. Benito beszél: szónokol. Képzelt tömeghez. —- Megbolondultál? —» kérdezte nevetve az anyja. — Hagyd anyám, — feleli Benito. — Ha nagy leszek, egész Olaszország reszketni fog tőlem! A kis tanítónő a férjének, a gyermekeinek él. És úgy járkál Benito körül, mint jótékony védő- angyala. Benito is éppen tizennyoiceeztendőa, akárcsak a* anyja volt, amikor megkapja végre a tanítói öklévé’eí. De ő hiába pályázik tanítói állásra Préda ppio-ba. Nem veszik fel ő meg érzékeny, lázadó leikével, sértésnek tekinti ezt Idegenben próbál szerencsét. Pievé-ben már népiskolai tanító. Fizetése pedig — ötvenhat líra, havonként. De nem sokáig tartja ki. Megy külföldre. Pénze nincs elég. Táviratoz anyjának, aki megkuporgatott fillére'' küldi el: negyvenöt Urát És megkezdődnek Mussolini külföldi vígam tagságai I Mussolini első könyvei Svájc, Franciaország, megint Svájc. Nyomorog Írni % amely utóbb élete főm övévé lett Tudta, hogy moet már bátran nekifoghat mégoly monu mentális tervezetnek is: meseszövő, érdekesen bo nyolitó íráskészségében immár teljesen megbizhatott. Hiszen erről megint bírói ítélet révén győződhetett meg, amely ezúttal hála Istennek, nem ő ellene Irányult. Amikoriban az ígéret földje ujságregény formájában folytatásokban megjelent, akkoriba* egy a városba szakadt lengyel paraszt- legényt a bíróság elitéit, mert feltörte a gazdája levélszekrényét A vallatásnál kiderült, hogy a legényt az bírta erre a bűncselekményre, mert a befutó újságokat várta és Reymont izgalmas regénye annyira izgatta, hogy képtelen volt a kísértésnek ellentállni: fel kelett feszítenie a levelesládát, hogy minél előbb hozzájusson a folytatásokhoz. A legényt, Reymont közbenjárására, kisebb büntetés árán, szabadon engedték, A Falu éposza Szóval a Falu époszát fogja megírni, Reymont nekifeszült a munkának. Négy kötet lett belőle: a négy évszak éposza, agy ahogy az a paraszt életében lejátszódik. Irtózatos tűzzel dolgozott; volt olyan idő, amikor egy-egy fejezet megírásán három nap három éjjel, pihenés és szünet nélkül dolgozott. Valósággal érezhette, hogy élete korai alkonyra halkul « hogy néki még óriási, emberfölötti feladata van nemzetével, népével és az emberiséggel szemben. így készült el a Parasztok regénye, a világirodalom egyik legnagyobb mestermüve. A „Tavasz ébredése* a falán Ij A regény előterében két figura drámája bonyolódik: Autek. Boryna és Yagna életregénye. Yagna maga az elemi őserő, aki as erkölcsi törvények világán kívül él. Ez a ezéles-csipőjü leány nem ismer bűnt, mert nem ismer erényt. Wedekind döbbenetes erotikájára emlékeztet Reymont, amikor Yagnát az orgonista fiával vezeti össze az elet ta vasxáriak Mhegő párázatában. Vagy mikor a falusi megérik perverz dühhel kötözik Yagnát, az őster- mészetet, a trágyakocsira s úgy cipelik végig Llp ce falu gunyjára a főuceán, ki a faluból. Yanga pedig néma fájdalommal tűri a megcsufoltatást, olyan, mint egy kőbe meredt sikoltás. A Magvető És Boryna a Falu parasztjának örök szintézise. Reymont számtalan ízben idézte fel írásaiban a len gyei paraszt — minden népek parasztjának alakját. Talán egyik legjellemzőbb paraszt-históriája az volt, amelyet a háború idején egy novellájában irt meg. Dühösen ugatnak a golyók az ugaron ma rád földok fölött. A paraszt kimegy a fiával a föld re. Amikor az egyik golyó ott sivit el felettük, a fin ijedten kapja fel a fejét az ekenyomról. Erre az apja korholva rászól: „Ugyan ne törődj vele: itt a földet kell megdolgozni!44 Ex a halálos szerelem a földhöz, amely a parasztot mindenre, még a gonosztettre is képessé teszi, ez Boryna alapjel lom vonása. A Föld kiséri el még lázálmaiba is és szinte Metraier-szerü vízió erejével hat, amikor a halálosan beteg Boryna otthagyja lázában a kórházat és úgy, ahogy van, kórházi vászonruhájá bán kimegy a földre és láztól ittasan, tétován im- bolyogva hinti-hinti a képzelt magvakat. A szimbolikus, örök Magvető! fi két figura mögött azonban ott él, szűkül, pákőmivesrounkára vállalkozik. De nem panaszkodik. Anyja mégis kitalálja, megérzi fia szenvedéseit. Most azonban nem segíthet. Amaldo is munkába áll. Férjét politikai okokból, tévedésből letartóztatják. Csak két nő marad a házi tűzhelynél: a* anya és leánya, Hedvig És dolgoznak a férfiakért is, hogy kiszabadítsák Alessandrot a börtönből. Birákhoz, ügyvédekhez szaladgálnál:. És a pénzgondok, as örökös pénzgondok... De végre kiszabadul a kovácsmester. Felmentik. A nagy izgalmak azonban megviselik a kis tanítónői, a mártir-anyát, akinek szive hét tőr sebétől vérzik. De még ekkor sem akarja, hogy — Benito megrémüljön, ő maga ir neki, reszkető betűkkel, hogy látni szeretné. Benito pedig, akinek nagy jövőjében olyan törhetetlen hittel hiti, most — egy bortermelőnél szolgai munkát véges. De me ’vógyul. Látja fia induló nagy pályájának első lépéseit De csak as elsőket. A nagy, dicsőséges pályafutást már nem lá*hatja. 1905 február 10-án. negyveahatéves korában, megtér az U? angyalai közé,.. ... És a szilaj, kemény, nyaka®, lázas, őrökké indulatos, fékezhetetlen Bénit© Mussolini ekkor sirt először életében. rolog, liheg, dttnnyög, verekszik, teremt, pusztít és pusztul ennek *z éposznak igazi főhőse, a Fák, amelyet az embernek még soha nem sikerült ilyen kísérteties tömeg hatással megelevenitenie. A Paraszt, a Falu, a Föld heroizálása ez a négyköte. tes regény, amely a négy évszak címén végigkíséri a föld ébredését, virágzását. gyümölczbosszők- kené&éi ée fehér halálát... A német főhadvezetőség, mint könyvterjesztő vállalat As első lengyel kiadást 1912-ben követte az elsfi külföldi és pedig német fordítás. Reymont maga meséli, hogy ekkoriban a regény nem Dagyon ütött be a németeknél. Ellenben közben kitört a háború; a németek elfoglalták Lengyelország tetemes részét s ekkor a német hadvezetőség állott be Reymont — főügynökének. A G. H. Q. egyik f tisztje ugyani* véletlenül elolvasta a regényt s rájött, hogy a lengyel köznép leikébe bevezető kalauznak jobbat el sem lehet gondolni a „Parasztokénál. Észleletéről jelentést tett a főparancsnokságnak, amely erre elrendelte, hogy minden Len- ■ gyelországban alkalmazott német tiszt tartozik » négykötetes regényt elolvasni. Erre persze óriási keletje támadt a német kiadásnak. A világsiker Nyomban a háború után követték aztán az egyéb külföldi kiadások. 1919-ben az orosz, 1920- ban a svéd és a cseh, 1924-ben az angol. Ugyanekkor egy kanadai francia egyetemi tanár franciára fordította le e Amerikában külön angol nyelvű kiadás is napvilágot látott. Ezt nyomon követte a holland és a — japán kiadás. Ma pedig, amikor ezek a sorok napvilágot látnak, a Dante- kiadó gondozásában, meeteri fordításban megjelenik a „Parasztok44 magyar kiadása is és bizonyára rövid pár héten belül éppúgy meghódítja a magyar! olvasók tömegeit, mint ahogy eddig diadalmasan járta meg ez a regény az egész földgömböt. A magyar kiadás sikere annál is biztosabb, mert hiszen nincs nemzet, amelynek falu- és parasztproblémá 1 ja közelebb állana egymáshoz, mint a magyaré és, a lengyelé. „A Földnek itt csodás ereje van,“ <— irta egyszer Herceg Ferenc a magyar rónákról és ugyanez áll a lengyel síkságra is. Az álmodozó,! a tempós, a földjéért élni-halni, ha kell gyilkolni tudó paraszt itt is, ott is ugyanaz s a Chlopi éppúgy lehetne akár a magyar Falu éposza is. Reymont Parasztjainak világsikere volt, de egécz^n bizonyosan sehol olyan ujjongó, belső lelki visszhangra nem lelt, mint aminő meleg fogadtatás, bensőséges együttérzés a magyarok körében vár Reymont regényére. A szomorú az, hogy szegény Reymont ezt már nem érhette meg: alig .hogy a Nobel-dijat meghapta, 1925-ben, nogyvenbétéves korában elvitte a korai halál. Az újjászületett Lengyelországnak első nagy nemzeti halottja vo:t... — A temesvári tábla szenzációs ítélete az elmozdított aradi városi tanács Ügyében. Temesvárról jelentik: A temesvári tábla polgári tanácsa tegnap egy rendkívüli horderejű határozatot hozott, amely páratlanul áll a román jii- dikaturában. A belügyminiszter annak idején Anghel Istvánt, Arad polgármesterét és a város tanácsát elmozdította állásából. A tanács a polgármesterrel az élén a bíróságnál keresett jogorvoslatot. A tábla mostani ítéletével kötm* ztc a belügyminisztériumot., hogy Anghel Istvánt ér tanácsát tizenöt nap alatt helyezze • issza a város élére. Egyidejűleg a polgármester havi 230ÜÓ lejt, az állandó bizottság tagjainak havi 8000 lejt Ítélt meg elmarad fizetéseik fejében. Siessen előfizetni a Képes Hétre B. L És mégis mozog a föld Ladesíao Reymont, a lengyel Balzac9 alti kispapból ripacsszinész, azután vasúti pályaőr lett, hogy mint Nobeí-dijas regényíró fejezze be életét
