Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-16 / 64. (1987.) szám

♦PRXCU-MacAaR-HTRIíAP 11 . KöZCÍAXDAl<Á6P . ^ március 16, ggombat. _______________________________ Cü liilQvákia 1928 évi vetési területének végleges számadatai Prága, március 15. A statisztikai hivatal most tette közzé az 1928. évi vetési terüle­tekre vonatkozó száimada tokát. Eszerint 1928- t>an szántóföld volt 5.991.718 hektár, ebből 8.484.438 hektárt (58.15 százalékot) gabona­nem üek vetésére (757.080 hektár búzára, 1,006.590 hektár rozsra, 719.771 hektár árpára és 839.271 hektár zabra), 1,089.091 hektárt (18.18 százalékot) kapásokra (ebből 728.309 hektárt burgonyára, 257.375 hektárt cukorré­pára), 1,006.538 hektárt (16.80 százalékot) takarmánynemiiekre, 130.988 hektárt (2.19 százalékot) hüvelyesekre fordítottak. A leg- naigyoib termelési területet a gabona neműek területe mutatta ki és pedig 5,126.569 hektárt (ebből 47.19 százalék szántóföldre, 28-96 szá­zalék erdőikre, 9.49 száraiét állandó rétre esik). A cukorrépatermelési terület 2,568.179 hektár volt (ebből szántóföld 62.73 százalék, erdő 19.52 százalék, állandó rét 5.66 százalék). A gabona—-burgonyateriilet 2,502.123 hektár volt (ebből 38-85 százalék szántóföld, 37.24% erdő, 10.55 százalék állandó rét). A takar­mányterület 3,839-486 hektár volt, ebben er­dő 45.05 százalék, szántóföld 25.77 százaiéit, állandó rét 12.40 százalék, legelő 12.01 száza­lék. Ami a termést illeti, még csak ideigle­nes számokat lehet feltüntetni. Ezek szerint 1928-bam összesen 13,131.726 métenmázsa volt a búzatermés, 16,291.135 métermázsa a rozs- termés, 12,891.366 méter mázsa az árpa ter­més, 12,793.528 métenmázsa a zabtermés, 83.671 métermázsa komló, 74,240.495 méter­mázsa burgonya és 53,414.008 métermázsa cu­korrépatermés. Megindultak a közvetlen tárgyalások az ipar és a mezőgazdaság között Az ipar hajlandó az állatvámok felemelésébe beleegyezni, de a gabonavámok arányiagos leszállítását követeli — Az agrárok termelési adót akarnak kivetni az ipari feldolgozásra szánt kukoricára A textilipar aggodalmai Prága, március 15. Az ősz óta tartó elő- esatározások után végre tegnap este az első közvetlen tárgyalásra ültek össze a csehszlo­vák ipar és a mezőgazdaság képviselői. A ta­nácskozáson az átlatvámok kérdéséről voilt szó. A közvetlen tárgyalás eszméje Preiss őr.-tói a Zsivnosztenská Bank a vezérigazgatójától indult ki s Beran képviselőtől, az agrár­párt főtitkárától. A tegnapi tanácskozáson, amelyen az ipar va- Jamemnyti ágának a képviselője vett részt a Zsivnobanka 60. éves fennállása alkalmából rendezett vacsora után folyt le. A tanácskozás eredményéről a Lddové Noviny úgy értesül, hogy az ipar hajlandó a mezőgazdaság egyes kö­vetelésednek eleget tenni, amely követelé­sek elsősorban a sertéstenyésztés vámvé­delmére vonatkoznak s különösen hajlandó beleegyezni a darabvámnak sulyvárrnná való átváltoztatásába. Az ipar azonban elvből elveti a kuntingentá­lás gondolatát, mert ez a kötött gazdálkodás­hoz való visszatérést jelentené. Ezzel szem­ben ki vámja az ipar, hogy az állattenyésztés védelmének emeléséhez arányitva szállítsák le a gabonavámokat. Lényegében tehát azon súlynak a megállapí­tásáról van szó, amelynél a mai szerződéses vám tesz érvényben. A Brdlik tanár által ja­vasolt arányt az ipari körök túlzottnak talál­ják, mert egyenlő a vámprohibicióval. A textilipar, amelynek képviselői termé­szetesen szintén részt vettek a tanácskozáson, ezeket a kérdéseket nem titkolit aggodalom­mal kíséri, mert a kereskedelmi szerződések által kötött ál­latvámok megváltoztatása ezen szerződések revízióját hívja ki s a textilipar joggal fél attól, hogy a magyar követelések elsősor­ban a textübehozatali vámok kérdésében fognak érvényesülni. Figyelemreméltó, hogy míg az ipar közvetle­nül tárgyal a mezőgazdasággal a vámkérdés­ben, ; Zadina ér. agrárpárti képviselő kezdemé­nyező javaslatot készíteti el termelési adó­nak a kukorica ipari feldolgozására váló kivetéséről. A javaslatnak három paragrafusa van, me­lyekben eltörlik a kukoricára a 109—26. szá­mú törvényben kivetett vámot s külön termelési adót vetnek ki 75 korona magasságban 100 kilogram tiszta súlyú olyan kukoricánál, amelyet ipari feldolgo­zásra használnak fel. » A tervezettel, amely ellen a pozsonyi földmű­velésügyi tanács már állást foglalt, ma fog­lalkoznak a földmivelési tanácsok. A terme­ién adónak a bevezetésére vonatkozó indít­vány két gyár ellen irányul, amelyek kemé­nyítőt, szirupot és dextrimeket állítanak elő s a burgonyákéinén yi tőgyáraknak monopólium­szerű helyezetet akar biztosítani. A kezde­ményező javaslat indokolása elmondja, hogy a tervezett szabályozás megfelelő védelmet óhajt nyújtani 83 burgonyakeményitőgyár- nak s 14 burgonyaszirup gyárnak, amelyek 1926-ban 1,665.377 métermázsa burgonyát dolgoztak fel, a következő években még töb­bet, mert a kapacitásuk körülbelül 32.000 vagon 150 munkanapnál. Ennek az iparnak mindennemű exiszten- ciális veszélyeztetése a burgonya termesz­tést is veszélyezteti, * amely a mezőgazdaságnak egyik legfontosabb ága. A Didové Noviny ezzel szemben azt vitat­ja, hogy a burgonyakeményitőgyárak kartell­je a burgonya árát 50 koronáról 35 koronára szárította le, egyúttal pedig felemelte a ke­ményítő árát 10%-kai. A szirupipar ma 100 kilogram burgonyának 32 koronás ára mel­lett és 400 koronás eladási ár mellett nyere­séggel dolgozik, annak ellenére az 1927—28- as kampányban burgonyáért csak 18—20 ko­ronát fizetett s termékeit 100 kilograimon- ként 430 koronás áron adta el. A kukorica­szirupot 100 Mlogramonként 30 koronával ol­csóbban árusítják. A textilipar a kukorica ipari feldolgozásá­ra kivetendő adó ügyét a legnagyobb aggo­dalommal kitéri, mert a legnagyobb ke- ményiiőfogyas sió. H Ha szerinte a piacot a burgonyakeményitő­gyárak uralnák, a textilipar teljesen ki len­ne szolgáltatva kényüknek-kedvüknek. Ez­ért az iparnak a mezőgazdasággal folyó tár­gyalásain erről is tanácskozni fognak és pe­dig annál inkább, mert Preiss dr.-nak nagy érdeke fűződik azon textilgyáralchoz, amelyek a Zsivnobanka konszernjében vannak, igy a legnagyobb burgonyakeményűögyárhoz, az Amylonhoz, amely szintén a Zsivnokonszernben van s amelynek igazgatósági tanácsában Zadina képviselő ül. A komlótranzitóraktárak engedélyezéséért. A sörf őzdék és a kereskedők képviselői a na­pokban interveniáltak a kereskedelmi mi­nisztériumban a komlótranzitóraktárak to­vábbi engedélyezéséről szóló tárgyalások meggyorsítása érdekében. A minisztertanács eredetileg megengedte, hogy 12 ilyen tran­zit raktárt létesítsenek és pedig nyolcat Saaz- ban s négyet Ustekben. Azonban csak 5 saazá raktárt engedélyeztek. A kereskedelmi mi­niszter válaszában kijelentette, hogy a továb­bi engedélyezésről tárgyalások vannak folya­matban s döntésre rövidesen sor kerüli. „A vámemelés belső ügyünk**, — mondja Amerika. Az amerikai képviselőház egyik bi­zottságának elnöke tegna pazt a kijelentést tette, hogy több európai kormány tiltakozott az amerikai vámtarifa tervezett revíziója el­len s kérték, hogy képviselőiket a bizottság meghallgassa. A kérést azonban minden eset­ben elutasították, mert az amerikai vámtarifa revíziójának kérdését tisztára belső ügynek tekintik. A modori keramikai ipar megmentéséért. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamarában két nappal ezelőtt tartották meg a modori keramikai ipar megmentése érdekében ren­dezett ankétet. Az ankéten konstatálták, hogy különösen a Slovenská Bankának van sok kö­vetelése a vállalattal szemben s hogy további könnyítéseket nem tud nyújtani. Kidolgoztak egy tervet, amely szerint az üzemi tőkét meg­nagyobbítanák nemcsak a Slovenská Banka, hanem egyéb tényezők, igy a Zemská Banka pozsonyi fiókja, a kereskedelmi kamara és magánérdekeitek bevonásával. Az igy szanált vállalatnak megfelelő reorganizációt kellene végeznie. Azonkívül kaolináru előállításával is foglalkozhatna, amely anyagot Pöstyénből szállítanák. Az egész akciónak a sikeressége természetesen a Slovenská Bankának határo­zatától függ. Elkésett tavasz! gazdaság! munkákat a „SKODA" 30 HP Mezőgazdasági Universai-Traktor használatával hamarosan elvégez. A legnehezebb talajom is! Nagy teljesítmény Ctekéüy üzemköltség 5 . Illl!{lllllllíl|[|lll!linillli!lll!llllll]llllllllllllll!llll!llllllllllllllii|llllllllllllllllllllllll!llll)lllllllllllllllllllll!!ll!!!!!l;!!l!!llill!ll!llll!||ll||l1!1lll!ll!||||![l!l!lll|||||||l1 &) 5K0DAHÜVEK, PRÁGA ^VJI llll!llllllllllllllllll)IIIIIIIIII|llílllltllllll!lllllllllllllllllllllllllll|||||||||||||l|||l!||||||||IIIII||l!]|||||||lll|||Illll||||||||||||||||||||Illll|||||||U||||||||||||||||||||||||||||||í||| He ffeleltse el esi traktorainkat a orágai tavassi minta vásárom megteklntenS ? A sssesztörvény körül. A jövő hétre összehív^ Iák a gazdasági tanács elnökségét s az ülésen ál­lást fognak foglalni az uj szesztörvényhez. A MP. értesülése szerint remény van rá, hogy a törvényt még a nyári parlamenti szünet előtt letárgyalja a törvényhozás, bár az illetékes helyről kiadott je­lentés az ellenkezőjét állította. Németország mérsékli a tengeri vámját. A német—jugoszláv kereskedelmi szerződésben Németország leszállítja a tengeri vámját. Az ipari tengeri után a vám mázsánként öt már­ka marad, azonban a szesztermelési célokra, valamint vetőmagnak importált tengeri vám­ja mázsánként csak 2.50 márka lesz. A Textilegyesület a forgalmi adónak 1%-ra való leszállítását követeli, A forgat miadótör- vény közeli novelfálására való tekintette! a textilipari egyesület (Spolek) olyan lépése­ket tett, hogy a forgalmi adót általában 1%-xa szállítsák le. A követelést azzal indo­kolja az egyesület, hogy állandóan hangoz­tatják az illetékes körök, hogy a forgalmi adó csak átmeneti adó, amelynek hozamából a rendkívüli bábom uíáai viszonyok alatt az állami kiadások egy részét fedezik. Azonkí­vül követeli az egyesület a textiltermékek fényűzést adójának az eltörlését. A kivitelt — bármely formában is — továbbra te men­tessé kell tenni a forgalmi adótóL Felemelik a német Ford-társaság alaptőké­jét. Berlini jelentés szerint a német Ford-tár- saság, a Ford Motor A.-G. tervezett alaptőké- emelését 5 millió márkáról 12 millió márkára még ebben a hónapban hajtják végre. Az uj tőke segítségével elsősorban a Berlin-West- hafeniben levő gyártelepet akarják kiépíteni s Nyugat- és Délnémetországban uj montázsmü- helyeket létesíteni a kocsik összeállítására. Az állami ipartanács teljes ülése. Az állami ipaxtanáos tegnap tartotta meg teljes ülését, amelyen Novák kereskedelmi miniszter is be­szélt. Beszédében rámutatott a teljes ülés je­lentőségére, amely az ipartörvény revíziójá­nak vagy növeliálásának kérdésével fog fog­lalkozni. Az után a cipészipar nyomasztó hely­zetéről emlékezett meg s hangsúlyozta, hogy nem lehetséges, hogy a nagytermelés a kis­termeléshez alkalmazkodjék, hanem a kister­melésnek a nagytermeléshez kell alkalmaz­kodnia, amihez természetesen állami támoga­tásra van szüksége. A szanálás útját megta­lálni igen súlyos probléma és még nagy mun­kára van e tekintetben szükség. Az elektro­technikai ipar képviselőjének azon kérésére, hogy a kereskedelmi miniszter a nagy vilila- nyositási tervek megvalósításánál teljesen ennek az iparnak fogja a pártját, a miniszter kijelentette, hogy a villanyközpontok létesíté­sénél és a villanyositási közmunkáknál a ma­gánvállalkozást nem szabad a háttérbe szorí­tani s a munkálatokat az illető vidék iparo­sainak kell kiadni. A teljes ülés ma folytat­ja tanácskozásait. A gazdasági tanács következő munkapro­gramja. A gazdasági tanács albizottsága jövő hétfőn a kiviteli hitelbiztosítás megjavított tervezetéről fog tárgyalni. Azonkívül összeül a belföldi termelésről tárgyaló bizottság, a szociálpolitikai bizottság és a mezőgazdasági bizottság is. A bőrönd- és bőrdiszrniiárukészitők máso­dik kongresszusa. A csehszlovákiai bőrönd- és bőrdiszmüárukészitők március 17-én reg­gel 9 órakor tartják meg második kongresz- szusukat a prágai Szláv-sziget vendéglőjében. A kongresszus programján a bőrönd- és disz- müárukészitők egyesületének a megalakítása is szerepel. 122.000 sertést importált Csehszlovákia 1929 első két hónapjában. Januárban és feb­ruárban Csehszlovákiába 122.000 darab ser­tést hoztak be. Ebből Lengyelország egyma­ga 92.404 darabot importált. Azonkívül be­hoztak január—februárban 57 lovat, 5307 , szarvasmarhát, 4257 juhot és kecskét. A feb­ruári sertésbehozatal 57.790 darab volt, eb­ből Lengyelországból behoztak 44.856 da­rabot. A budapesti orgzágos mezőgazdasági kiállítás csoportjai. Budapestről jelentik Hirt adtunk már arról, hogy a március hó 21—25. napjain Budapes­ten rendezendő országos mezőgazdasági kiállítás­nak milyen gazdag az anyaga mindenféle fajta te­nyészállatból (220 darab ló, 760 darab szarvas- marha, 700 darab juh, 1000 darab sertés, 1200 da­rab baromfi.) A tenyészállatkiállitás mellett az ez­zel kapcsolatos egyéb kiállítások az idén méretük­kel és a kiállításra kerülő anyag sok old aki Ságéival szintén felülmúlják az előző évi kiállításokat. Az eddig rendezett kiállítások újabb csoportokkal gazdagodtak és az egyes csoportokon belül is ör­vendetesen gyarapodott a kiállítók száma és a ki­állítás anyaga, ami miatt több uj csarnok építése vált szükségessé. A vetőmag- és terménykiállitáson részt vesznek a nagyobb növénynemesi tő és magter­melő gazdaságok és telepek, valamint több nagy magkereskedelmi vállalat. Külön pavilonban fog­nak kiállítani a műtrágyagyárak, nemkülönben a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, amely összes osztályainak kiállítási anyagát együttesen fogja bemutatni. A tejgazdaság ez évben is nagy és tanul­ságos anyaggal fog szerepelni. A kiállításon részt vesznek: számos jeles tejgazdaság, több nagy tej­kereskedelmi és tejfeldolgozó vállalat, a* ismert nevű vaj- és aajtgyárak, a tejszövetkezetek, a* Országos Tejpropaganda Bizottság és a M. Kir. Tejtermékellenőrző Állomás. Az újonnan épülő csornokok egyikében az élelmiszer- és borkiállí­tás nyer elhelyezést, amely a finom hentes- és husáruipar, gyümölcs- és huskonzervipar, a ma­lomipar, továbbá a méhészet termékeit fogja bemu­tatni, a borkiállítással és borkóstolóval kapcsolat­ban. Egy másik uj csarnokban a szövetkezeti köz­pontok, a Hangya, az OKH, a Gazdák Biztosi tő Szövetkezete és a Faluszövetség mutatják be mű­ködésük eredményeit. Ugyancsak itt nyer elhelye­zést az állattenyésztő egyesületek és a vármegyei gazdasági egyesületek tanulságos csoportos kiállí­tási anyaga is. Az uj lóistálló mellett épülő pa­vilonban a háziipar, gyógynövény-, kender- és lenipar, továbbá a selyemhernyótenyésztés nyer bemutatást nagyon értékes és tanulságos anyaggal. Egy másik, ugyancsak most épülő csarnokban a mezőgazdasági kamarák csoportos kiállítás kere­tében mutatják be a mezőgazdasági kultúra fej­lesztése körül kifejtett munkásságok eredményeit és eszközeit. Különös érdekessége lesz az idei kiállításnak a m. kir. dohányjövedék kiállítása, amely a dohánygyártmányok a és dohánylevél- mintagvüjteményeken kivül a cigarettagyártást és csomagolást üzemben is be fogja mutatni. Újonnan épült csinos erdei házban nyer elhelyezést az er­dészeti kiállítás is, amelynek keretében a földmű­velésügyi minisztérium erdészeti osztálya a fásí­tás gondolatát óhatja népszerűsíteni. Az állami kisérletügyi intézmények csarnokában értékes és nagy érdeklődésre számot tartó kiállításokkal úgy­szólván mindegyik mezőgazd. kisérletügyi intézet részt vesz. Ugyancsak gazdag és tanulságos anya­got ölel fel a földművelésügyi minisztérium szak- oktatási csarnoka, amely a szakoktatási intézmé­nyek sokoldalú kiállítását mutatja be. Ez a kiállí­tás módot nyújt a gazdaközönségnek arra, hogy tájékozódást nyerjen a szak-oktat ás ügyi intézmé­nyek kiterjedt hálózatáról, munkásságuk irányáról és eredményeiről. A mezőgazdasági gép- és esz- közkiállitás ez évben még a múlt évinél is gazda­gabb anyaggal fog szerepelni örvendetes fejlődést mutat a múlt évben először rendezett autókiállitás is, amelynek keretében személyszállító- és teher­autók egyaránt bemutatásra kerülnek. A tenyész- állatkiá'litások sorában az ez évi mezőgazdasági kh.llitás sikere minden téren kedvezőnek Ígérke­zik, mert a számos uj kiállítási csoporttal gazda­godott anyag a mezőgazdaság összes ágait kő. • *- seb s a kiálltás látogatóinak Magyarország --k gazdaságának magas színvonaláról teljes képet fog adni. A díjazott állatok elővezetése, a szép fogatok előhajtása és a lovasmutatványok pedig felemelő látványosságot fognak nyújtani. Ennek megfelelően az érdeklődés is meghalad minden előző mértéket, aminek a kedvezményes utazásra jogosító igazolványok igénybevételének széles ke­rete a legbiztosabb fokmérője. /

Next

/
Thumbnails
Contents