Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-16 / 64. (1987.) szám

^I^X?AT‘AVAOteR‘HtRIiAP ^92^nárcc^^ Tavaly óla ÍÍO villa épült az amerikai tempóban fejlődő Podébradyfürdőben 8000 fürdővendég, 25.000 tátogató és Í00M0 szénsavas fürdő a csehszlovák Nauheim tavalyi forgalma — Modem inhalató- rium Podébradyban, ahol szívesen várják a magyar vendégeket Podébrady, március 16. A Prága-kolini simára aszfaltozott pompás országúton egy rövid óra alatt Podebradyba visz bennünket az autó. Az országút tetemes költséggel nemrégen készült el. Nyílegyenes és sima. Nem csoda, hogy e napsütéses tavaszi délutánokon autó autó nyomában száguld rajta Podébrady felé. A gyönyörű kertváros, ^ mely bízvást nevezhető a szívbetegek Mekkájának, most ébred föl téli álmából. Már levetette téli köntösét s most öltözik virágos, szép tavaszi ruhájába. A vadregényes Elba-mentén mosc búj­nak ki az első hóvirágok, a nehezen várt verő­fényes tavasz első hírnökei. A fürdőben lázas készülődés folyik, hiszen most már egyre na­gyobb csoportokban jönnek a betegek s már nemsokára megérkeznek azok is, akik csak üdülni és szórakozni kívánnak ebben a párat­lan gyógyhatású és mégis szokatlanul olcsó vi­lágfürdőben. Podebradynak pompás szanatóriuma, párját ritkító Röntgen-állomása van. Talán sehol a vi­lágon nem tudnak olyan pontos diagnózist ké­szíteni a szívbajokról, mint a podébrady beteg­vizsgáló állomáson, ahol a többi között elektro- kardiográffal, egy rendkívül érdekes műszerrel filmfelvételt is készítenek a szív működéséről. Az egész országban három ilyen költséges mű­szer van, kettő ezek közül Podébradyban talál­ható. Annak ellenére, hogy világfürdői nívójú szállói, éttermei, kávéházai és szórakozó helyei vaunak, Podébrady — amint azt Novácsek Ká­roly központi igazgató mondja — nevetségesen olcsó, — Nálunk már napi tíz koronáért kapható szoba — mondotta informátorunk — és a min­den kényelemmel berendezett gyógyszállónk legdrágább appartmanja sem kerül többe napi száz koronánál. Kitűnő szobák átlagos ára a fő­szezonban sem több 20—30 koronánál. Harminc­öt koronáért elsőrendű penziót lehet kapni — Mindebből kitűnik, hogy Podébrady a Nyugat- csehországi fürdők áraihoz viszonyítva valóban nagyon olcsó. — Elsősorban a szívbajok és vérkeringési za­varok gyógyítására specializáltuk magunkat — folytatta Novácsek igazgató. — A Podébrady Savanyuviz kiváló gyógyeszköz és olyan gazdag szénsavtartaimu, hogy a szénsavas vizek sorá­ban egészen első helyen álL Szívbajok kezelé­sére eddig főképpen Nenheimba mentek a bete­gek, de a mai valutáris viszonyok mellett ezt a fényűzést nem mindenki engedheti meg magá­nak. Podébrady ma már annyira kifejlődött, hogy Neuheimot minden tekintetben pótolja. — Betegeink a világ minden tájáról keresnek fel bennünket, de mégis első sorban a csehszlová­kiai publikumra számítunk. Nagy súlyt helye­zünk arra, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói közönség megszeressen minket és tudatára éb­redjen annak, hogy útiköltségben és minden egyébben nagyon sokat takaríthat meg, ha ná­lunk kezelteti magát. — Nálunk nemzetiségi és nyelvi szempontok távolról sem jönnek tekintetbe s ezért különös örömünkre szolgálna, ha a magyar közönség mennél nagyobb tömegben látogatna el hozzánk, mert meggyőződne arról, hogy szívesen és » örömmel látjuk a magyarokat Csehország szivé­ben és mindent elkövetünk, hogy jól érezzék magukat körünkben. — A magyar fürdővendég magyar újságot és könyvet olvashat az olvasótermeinkben, magyar muzsikával igyekszünk a kedvében járni é« szá­mos olyan alkalmazottunk van, aki magyarul beszél. Podébradyban majdnem mindenki tud németül és a cseh nyelv tudása vagy nem tudá­sa sem a kezelés, sem a szórakozás terén nem bir fontossággal. — Podébradyban csak egy dolog fontos, hogy a beteg gyógyuljon meg. Ennek a célnak a szol­gálatában állunk valamennyien. Ezért szerződ­tettünk világhírű szaktekintélyeket, ezért ren­deztük be gyógyintézeteinket úgy, hogy Euró­pában sincsen párjuk. Fáradozásunkat — me­rem állítani — a legteljesebb elismerés hono­rálta, amire pácienseink egyre növekedő szá­mából és a Podébradyban lázasan folyó ma- gánépitkezésekből lehet következtetni. Csak né­hány adatot fogok mondani, de ezek az adatok mindennél ékesszólóbban beszélnek: 1928-ban már 8000 fürdővendégünk és 25.000 látogatónk volt; vasárnaponként néha ezernél is több autó ontotta a kirándulók tömegeit; a szezón folya­mán 100.000 szénsavas fürdőt vettek. Ez ta­valy volt. Azóta még jobban tökéletesítettük az üzemet, beszereztünk még egy elektrokar- diográfot, egy világhírű berlini- céggel abszolút modern inhalatórinmot rendeztettünk be s ta­valy óta száztíz villa épült Podebradvban.- - A vasutügyi minisztériumnál eljártunk az­iránt., hogy a Kassa és Pozsony felől jövő gyors­vonatokhoz a szezónban közvetlen koc-ikat kapcsoljanak, hogy a szlovenszkói és a ma- " varors'/.ági betegeknek no kelljen Kolinban át- állriiok. "g0ndo.skodtünk aziránt, hogy a szlo­vén szkói ós a magyarországi fürdő vendégek a hazautazáskor ötven százalékos menetdijkedvez- ményben részesüljenek. Az érdekes információkat Novácsek központi igazgató a következő szavakkal fejezte be: — Podébrady valamikor Corvin Mátyást, a magyarok bölcs királyát látta vendégül s György cseh király várának kapuján még ma is ott ékesedik a magyar címer; mi is örömmel várjuk a magyarokat... T.L. Rayonképviselöket, esetleg lerakótokat saját szám­lára, keres egész Szlouenszkó részére legjobb hirneuü likör- és borügynökség, leiige: „Hagy forgalom, kitűnő kereseti lehetőség" ÍDUDÜU5, inseraten Küro, Prag Xü., Raö- hostská 3. ZSENI, DÉLUTÁN Irtat MÁRA! SÁNDOR Budapest, március. A zseni délután négykor jön a kávéháziba ahol asztalán kis zájszlóoslka leng ezzel a fel­írással: „Foglalt." így, mint asztalán a zász­ló, leng a zseni körül is a halhatatlanság ga­ranciája, egy „foglalt“-jelzés, ami a zseni helyét jelöli az örökkéval óságban. A zseni asztalát nem leéli külön őrizni, önmagát őr­zi az, önmagát jelöli, küiünzi el mindentől, ami más, amit nem a zseni használ s ami nem zseniális. Szinte komikusán egyszerű az asztal. Nincs rajta semmi különös, s még­is, tudja Isten... Ha majd a nnizeumhan áll, egy külön szobában, ahol a zseni böl­csője s éjjeli szekrénye mellett ez az asztal is helyet kap, sokan mondják majd: „Ez volt az asztala, ezen az egyszerű asztalon itta minden délután a kávéját." De lehet az is, hogy az asztal nem kerül múzeumba, ha­nem itt marad továbbra is a kávéházban, ahogy Napóleon asztala ott maradt Párisban a Café Regenoe-ban, ahol hadnagyidejében, mikor még nem csinált minden délután há romtól hatig világtörténelmet, sakkot ját­szott. Napóleon asztala egy kis, márvány- lapos kávéházi asztal a 19. század elejéről, szávai pontosam olyan ízléstelen, mint egy márványasztal a 20. század elejéről, mert vannak szakmák, ahol a stílus nem fejlődik. A kávés kiállította a íbuffet elé Napóleon asztalát és réztáblával jelölte meg. A rézr tábla nem gátolja a pincéreket abban, hogy idődként, ha elfáradtak és nincsen dolguk, reáüljenek arra az asztalra, melyen Nap© leon valamikor en miniatűré eljövendő csa­ták kombinációit agyalta. Négykor, mikor a zseni megjön, a ruhatá­ros lehúzza a kabátját, egy barnakockás überziehert, amit külön akaszt a fal mellé. A kabát, ha egy közönséges ember viselné, olyasvalami lehetne, amit polgári családok­ban „übi“ néven szoktak szólítani. A kabát a zseninek köszönheti, hogy nem szólítják übinaik, ami tiszteletlenség lenne egy zseni überzieherével szemben, mert a zseni meg- nemesiti s fölemeli a lélektelen tárgyaikat is, melyeket basznál, A zseni érkezése pil­lanatában a kávéházon egy nagyon különös és nagyon diszkrét nyugtalanság fut végig. Aki nem tudná, hogy a zseni érkezett meg, azt hihetné, hogy egy kutya sem törődik a zsenivel, észre sem veszik. De aki tudja, hogy a zseni jött meg, s aki különben is is­meri a helyzetet, az tudja, hogy ez a látszó­lagos érdektelenség asafc egy fokozott és ma­gas feszültségű érdeklődés egyik formája. Az emberek annyira izgatottak és elifogódot- tak attól a tudattól, hogy a zseni belépett hozzájuk a kávéházba, hogy inkább úgy tesznek, mintha nem Í6 tudnának semmiről, mintha észre sem vennék, csak, hogy izga­tott érdeklődésükkel a zseninek terhére ne legyenek, diszkrécióját ne sebezzék. Leg­többen fel se néznek újságjuk mögül, annyi­ra izgatottak. Az apák, akik középiskolás fiukkal -betértek ide uzsonnázni, óvakodnak felvilágosítani a gyereket, hogy ki ül velük szemben, nehogy a gyerek mohó bániészko- dássál terhére essen a zseninek. A zseni tudja ezt, hogy annyira meg van rendülve jelenlététől mindenki, hogy oda se figyel­nek reá, s a maga részéről iparkodik ezt a gyöngédiséget azzal viszonozni, hogy ő se néz senkire, s nem vesz észre senkit. Most hozzáüép a kenyeresleány és a zseni turkálni kezd a zsemlék, mákosfono'ttak, ka­lácsok és turósbéleeek között. Mindenki tud­ja, hogy a zseninek az ilyesmi, mint a ka­lács kiválasztása az uzsonnakávéhoz, igazán nem fontos. A zseni olyan kevéssé ól ezen a földön, a feladatok, melyeket. zseni jellege reáhárit, szünet nélkül és állandóan elfog­lalják, s nincs meg a kellő lelki felkészült­sége ahhoz, hogy ilyen problémákkal törőd­jön, mint az uzsonnakalács. ő, a zseni, a legszívesebben intene a leánynak, hogy csak adjon ide valamit, amit akar. Legszíveseb­ben nem is enne kalácsot, mert a táplálko­zást alantas funkciónak tartja. Az a körül­mény, hogy zseniális agyát egy pillanatig olyan probléma megfejtésére kell használ­ni, hogy mákosfonottast egyen-e vagy tejes- kalácsot, oly komikus, mintha valaki egy harminckettes ágyút használna fel arra célra, hogy lelőj jön egy varjút. A zseni vég­telenül finom gondolkodásmódját jellemzi az is, hogy nem teszi azt, amit legszáveseb ben tenne, nem bízza a leányra a kalács- választást, hanem, valami egészen légies udvariasságtól hajtva, amit közönséges em­bertársai iránt érez, igenis ő is, a zseni odaáll turkálni a kenyereskosárba, megfog- dossa egyenként a kalácsokat, hogy melyik száraz, mintha ez nem lenne teljesen mind egy neki! Ferenc Józsefről mesélik, hogy mikor a perzsa sah az udvari ebéden kézzel ette a spárgát, udvariasságból ő is kézzel ette a spárgát. Valahogy igy csinál a zseni is, aki nem alkarja, hogy a leány a követke­ző vendégnél, aki majd turkálni kezd a ike- nyereekosárbam, ezt gondolja: „ó, te ostoba paraszt, te bezzeg nem vagy zseni, mert az oda se figyel ilyesmire, hogy a sütemény kétnaposáé? — hanem merő emberi szolida ritáeérzetből és udvariasságból a zseni is turkál és válogat és ropogtat, s kiválaszt egy tejeskalácsot, s visszahívja a leányt, s a tejesfcaláoso-t mégis kicseréli egy mákos- fon oltásra. Egészen úgy, mintha ez fontos lenn© neki, — hogy a többiek, akiknek ez fontos, ne szégyeljék magukat miatta, aki­nek ez nem fontos. Frissen jön, nyilván a munkából. Tenye­rével végigdörzsöli homlokát és szemeit, friss, mert elnyühetetlen, s mégis, valami emberfölötti erőlködés és viaskodás fáradt­sága látszik rajta. Nem csekélység, reggel óta, mióta a szemét kinyitotta, zseniálisnak lenni délután négyig. Most pihen, vagy csak úgy -tesz? Rettenetes munkát végezhetett, reggel óta, amíg az emberiség gondtalanul és bámészan piszmogott, tunyán hegyeket fart, lustán hidakat épített és együgyüen vasutat vezetett, meg házfalakat emelt, ad­dig a zseni gondolkozott helyettük irtózatos erőfeszítéssel. Most mohón issza a kávét és tunkolja bele a mákostfonottast s látszik, hogy oda se figyel, valami egészen másra gondol és máshol jár az a zseniális esze neki. Egy kicsit csámcsog is evés közben, ez azért van, mert nem ér rá odafigyelni az evésre, hol jár az ő esze ilyenkor! Asztala az ablak mellett áll, ami neki kellemetlen, mert belát­hatnak az emberek az utcáról s láthatják őt és figyelhetik, de mégsem üli valahová hátra, ahol egyedül lehetne és semkisem látja, mert ez udvariatlanság lenne azokkal szemben, akik látni akarják s mert azt hihetik, hogy gőgös, amiért zseni. Vagy azt hihetik, hogy zseninek tartja magát. Tehát inkább kiül az ablakba, miint egy közönséges ember, akinek mindegy az is, ha látják, mert ő nem tudja, hogy mi van rajta látnivaló, fogalma sincsen róla. Hangosan beszél a pincérrel, mert ha csen­desen beszélne, azt hihetnék, hogy adja a szerényt, akinek fogalma sincsen arról, hogy ő milyen nagy ember, ez képűi utalás lenne ré­széről. Ezért inkább olyan hangosan beszél, hogy az egész kávéház kénytelen odafigyel­ni. Ezt. szerénységből teszi, s különben oda se figyel arra, hogy hangosan beszél-e vagy csöndesen. Nem ér ő reá, hogy ilyesmire gondoljon. Mereven néz maga elé a levegőbe. Valamii lát, valamire gondol. Egészen olyan, mint egy közönséges ember, a csalódásig s a megszó- lamlásig. Még, ha megszólal, akkor is olyan, mint egy közönséges ember, mert folyton lep­lezi azt, ami idegesíti őt és áhitatos elfogó­dottsággal tölti el a többieket: az, hogy zseni. Feszélyezetten néz néha maga elé, ilyen­kor eszébe jutott a nagy teher, amit állan­dóan cipel. Most eszébe juthatott valami, a gondolkozástól szinte fájdalmas az arca s egy erőszakos mozdulattal feláll és kimegy — a toaletté felé. Otthoni-Jódkurák kénen prospektust i Fürdöigazgatóság Csizfürdö — Rq-videsen megkezdik a nyitrai vízveze­ték építését. Nyitrai tudósítónk jelenti: A rendellenes időjárás késleltette a nyitrai víz­vezeték munkálatainak megkezdését, most azonban, hogy az idő fölengedett, rövidesen hozzálátnak a munkához. A vállalkozó Kune- cég kérdést intézett a városhoz arra nézve, hogy mikor kezdheti meg a vízvezeték építé­sét. Előreláthatólag abban állapodnak meg, hogy husvét után hozzáfognak a régen esedé­kes munka elvégzéséhez. RÁDIÓMŰSOR VASÁRNAP PRÁGA: 9.00 Templomi zene. 10.00 Komensky szülétésnapjának ünnepi matinéja. 11.30 Nép­szerű zenei matiné. 12.00 Harangjáték. 16.30 Fu- vószene. 19.00 Dalest. 19.00 Csehszlovákia— Ausztria válogatott futball-meocse. 19.30 „Az asszonyvadász", operett. 22.20 Kávéházi zene Po­zsonyból. 23.00 Harangszó. — POZSONY: 9.00—­12.00 Prágai műsor. 16.30 Az Orpheus-mandolin- egylet hangversenye. 19.00—22.10 Prágai műsor. 22.20 Cigányzene a Redoute-ból. — KASSA: 9.C0 Istentisztelet a Dómból. 11.00 Istentisztelet a dominikánus-templomból. 11.30 Gönczy G. prédi­kál. 12.00 Déli harangsző. 12.05 A szalon-zenekar hangversenye. 16.00 Gyermekmesék. 16.30 Egy óra az asszonyoknak. 19.00 Harangszó a Dómból. 19.10 Juhász Árpád hírlapíró magyarnyelvű előadása a Tátra fejlődéséről. 20.10 Hasler-est. — BUDAPEST: 9.00 Újsághírek, kozmetika. 10.00 Egyházi zene, szentbeszéd az Egyetem téri temp­lomból. 11.00 Unitárius istentisztelet a Koháry- uocai templomból. 12.15 Pontos időjelzés, idő­járásjelentés, utána szimfonikus zenekari hang­verseny Unger Ernő karnagy vezényletével. 15.30 A földművelésügyi minisztérium rádióelőadás­sorozata. 16.10 Kamarazene délután Hubay Jenő palotájából. 17.25 Rádió szabadegyetem. 18.35 Részleges sport- és tigetvőversenyeredmények. 19.10 Tóth Ede „Falurossza" oimii népszínművé­nek előadása a Stúdióból. 22.10 Sporteredmények. 22.30 A magyar kir. operaház tagjaiból^ alakult zenekar hangversenye Berg Ottó karnagy vezeté­sével. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 22.30 Hangver­seny. 20.15 A fogadás, vígjáték. — ZÜRICH: 16.00 Hangverseny. — BERN: 20.00 A zsidónő, Halévy operája. — RÓMA: 13.00 Trió-hangverseny. 20.45 Le Maschere, Mascagni operája. — MILÁNÓ: 16.45 Hangverseny. 21.00 Operaelőadás a Scalából. — NÁPOLY: 17.00 és 21.02 Hangverseny. — STOCK­HOLM: 19.30 A gyöngy, drámai előadás. — KO- PENHÁGA: 19.55 Tosca, Puccini operája. — BERLIN: 20.00 Hangverseny, majd tánc. — STUTTGART: 21.30 A Strauss-dinasztia: keringő­est. — LEIPZIG: 20.00 Diák-est. 22.30 Tánczene. BRESLAU: 20.15 Víg-est. utána tánc. — MÜN­CHEN: 20.00 Népszerű vasárnapi hangverseny. — HAMBURG: 20.00 „Egy rajnavidéki leány", ope­rett. — LANGENBERG: 19JX) Egy dialekt-dráma. 20.00 Hangverseny és tánc. — FRANKFURT: 22.30 Hangverseny ós tánczene. — LONDON: 22.05 Haendel-anüsor. 23.30 Epilógus. ZÁGRÁB: 17.00 Tánczene. 20.00 Operaelőadás. - KATTO- WITZ és KRAIvÓ: 16.00 Népszerű hangverseny. Í8.20 Hangverseny Varsóból. 20.30 Pueciui-hang- verseny. 22.30 Támezene. 4

Next

/
Thumbnails
Contents