Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-16 / 64. (1987.) szám

^I^X?AT‘AVAOteR‘HtRIiAP

^92^nárcc^^

Tavaly óla ÍÍO villa épült

az amerikai tempóban fejlődő

Podébradyfürdőben

8000 fürdővendég, 25.000 tátogató és Í00M0 szénsavas fürdő a csehszlovák Nauheim tavalyi forgalma — Modem inhalató- rium Podébradyban, ahol szívesen várják a magyar vendégeket

Podébrady, március 16.

A Prága-kolini simára aszfaltozott pompás országúton egy rövid óra alatt Podebradyba visz bennünket az autó. Az országút tetemes költséggel nemrégen készült el. Nyílegyenes és sima. Nem csoda, hogy e napsütéses tavaszi délutánokon autó autó nyomában száguld rajta Podébrady felé. A gyönyörű kertváros, ^ mely bízvást nevezhető a szívbetegek Mekkájának, most ébred föl téli álmából. Már levetette téli köntösét s most öltözik virágos, szép tavaszi ruhájába. A vadregényes Elba-mentén mosc bújnak ki az első hóvirágok, a nehezen várt verőfényes tavasz első hírnökei. A fürdőben lázas készülődés folyik, hiszen most már egyre nagyobb csoportokban jönnek a betegek s már nemsokára megérkeznek azok is, akik csak üdülni és szórakozni kívánnak ebben a páratlan gyógyhatású és mégis szokatlanul olcsó világfürdőben.

Podebradynak pompás szanatóriuma, párját

ritkító Röntgen-állomása van. Talán sehol a világon nem tudnak olyan pontos diagnózist készíteni a szívbajokról, mint a podébrady betegvizsgáló állomáson, ahol a többi között elektro- kardiográffal, egy rendkívül érdekes műszerrel filmfelvételt is készítenek a szív működéséről. Az egész országban három ilyen költséges műszer van, kettő ezek közül Podébradyban található. Annak ellenére, hogy világfürdői nívójú szállói, éttermei, kávéházai és szórakozó helyei vaunak, Podébrady — amint azt Novácsek Károly központi igazgató mondja — nevetségesen olcsó,

— Nálunk már napi tíz koronáért kapható szoba — mondotta informátorunk — és a minden kényelemmel berendezett gyógyszállónk legdrágább appartmanja sem kerül többe napi száz koronánál. Kitűnő szobák átlagos ára a főszezonban sem több 20—30 koronánál. Harmincöt koronáért elsőrendű penziót lehet kapni — Mindebből kitűnik, hogy Podébrady a Nyugat- csehországi fürdők áraihoz viszonyítva valóban nagyon olcsó.

— Elsősorban a szívbajok és vérkeringési zavarok gyógyítására specializáltuk magunkat — folytatta Novácsek igazgató. — A Podébrady Savanyuviz kiváló gyógyeszköz és olyan gazdag szénsavtartaimu, hogy a szénsavas vizek sorában egészen első helyen álL Szívbajok kezelésére eddig főképpen Nenheimba mentek a betegek, de a mai valutáris viszonyok mellett ezt a fényűzést nem mindenki engedheti meg magának. Podébrady ma már annyira kifejlődött, hogy Neuheimot minden tekintetben pótolja. — Betegeink a világ minden tájáról keresnek fel bennünket, de mégis első sorban a csehszlovákiai publikumra számítunk. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói közönség megszeressen minket és tudatára ébredjen annak, hogy útiköltségben és minden egyébben nagyon sokat takaríthat meg, ha nálunk kezelteti magát.

— Nálunk nemzetiségi és nyelvi szempontok távolról sem jönnek tekintetbe s ezért különös örömünkre szolgálna, ha a magyar közönség mennél nagyobb tömegben látogatna el hozzánk, mert meggyőződne arról, hogy szívesen és

» örömmel látjuk a magyarokat Csehország szivében és mindent elkövetünk, hogy jól érezzék magukat körünkben.

— A magyar fürdővendég magyar újságot és könyvet olvashat az olvasótermeinkben, magyar muzsikával igyekszünk a kedvében járni é« számos olyan alkalmazottunk van, aki magyarul beszél. Podébradyban majdnem mindenki tud németül és a cseh nyelv tudása vagy nem tudása sem a kezelés, sem a szórakozás terén nem bir fontossággal.

— Podébradyban csak egy dolog fontos, hogy a beteg gyógyuljon meg. Ennek a célnak a szolgálatában állunk valamennyien. Ezért szerződtettünk világhírű szaktekintélyeket, ezért rendeztük be gyógyintézeteinket úgy, hogy Európában sincsen párjuk. Fáradozásunkat — merem állítani — a legteljesebb elismerés honorálta, amire pácienseink egyre növekedő számából és a Podébradyban lázasan folyó ma- gánépitkezésekből lehet következtetni. Csak néhány adatot fogok mondani, de ezek az adatok mindennél ékesszólóbban beszélnek: 1928-ban már 8000 fürdővendégünk és 25.000 látogatónk volt; vasárnaponként néha ezernél is több autó ontotta a kirándulók tömegeit; a szezón folyamán 100.000 szénsavas fürdőt vettek. Ez tavaly volt. Azóta még jobban tökéletesítettük az üzemet, beszereztünk még egy elektrokar- diográfot, egy világhírű berlini- céggel abszolút modern inhalatórinmot rendeztettünk be s tavaly óta száztíz villa épült Podebradvban.- - A vasutügyi minisztériumnál eljártunk aziránt., hogy a Kassa és Pozsony felől jövő gyorsvonatokhoz a szezónban közvetlen koc-ikat kapcsoljanak, hogy a szlovenszkói és a ma- " varors'/.ági betegeknek no kelljen Kolinban át- állriiok. "g0ndo.skodtünk aziránt, hogy a szlovén szkói ós a magyarországi fürdő vendégek a

hazautazáskor ötven százalékos menetdijkedvez- ményben részesüljenek.

Az érdekes információkat Novácsek központi igazgató a következő szavakkal fejezte be:

— Podébrady valamikor Corvin Mátyást, a magyarok bölcs királyát látta vendégül s György cseh király várának kapuján még ma is ott ékesedik a magyar címer; mi is örömmel várjuk a magyarokat...

T.L.

Rayonképviselöket,

esetleg lerakótokat saját számlára, keres egész Szlouenszkó részére legjobb hirneuü likör- és borügynökség, leiige: „Hagy forgalom, kitűnő kereseti lehetőség" ÍDUDÜU5, inseraten Küro, Prag Xü., Raö- hostská 3.

ZSENI, DÉLUTÁN

Irtat MÁRA! SÁNDOR

Budapest, március.

A zseni délután négykor jön a kávéháziba ahol asztalán kis zájszlóoslka leng ezzel a felírással: „Foglalt." így, mint asztalán a zászló, leng a zseni körül is a halhatatlanság garanciája, egy „foglalt“-jelzés, ami a zseni helyét jelöli az örökkéval óságban. A zseni asztalát nem leéli külön őrizni, önmagát őrzi az, önmagát jelöli, küiünzi el mindentől, ami más, amit nem a zseni használ s ami nem zseniális. Szinte komikusán egyszerű az asztal. Nincs rajta semmi különös, s mégis, tudja Isten... Ha majd a nnizeumhan áll, egy külön szobában, ahol a zseni bölcsője s éjjeli szekrénye mellett ez az asztal is helyet kap, sokan mondják majd: „Ez

volt az asztala, ezen az egyszerű asztalon itta minden délután a kávéját." De lehet az is, hogy az asztal nem kerül múzeumba, hanem itt marad továbbra is a kávéházban, ahogy Napóleon asztala ott maradt Párisban a Café Regenoe-ban, ahol hadnagyidejében, mikor még nem csinált minden délután há romtól hatig világtörténelmet, sakkot játszott. Napóleon asztala egy kis, márvány- lapos kávéházi asztal a 19. század elejéről, szávai pontosam olyan ízléstelen, mint egy márványasztal a 20. század elejéről, mert vannak szakmák, ahol a stílus nem fejlődik. A kávés kiállította a íbuffet elé Napóleon asztalát és réztáblával jelölte meg. A rézr tábla nem gátolja a pincéreket abban, hogy idődként, ha elfáradtak és nincsen dolguk, reáüljenek arra az asztalra, melyen Nap© leon valamikor en miniatűré eljövendő csaták kombinációit agyalta.

Négykor, mikor a zseni megjön, a ruhatáros lehúzza a kabátját, egy barnakockás überziehert, amit külön akaszt a fal mellé. A kabát, ha egy közönséges ember viselné, olyasvalami lehetne, amit polgári családokban „übi“ néven szoktak szólítani. A kabát a zseninek köszönheti, hogy nem szólítják übinaik, ami tiszteletlenség lenne egy zseni überzieherével szemben, mert a zseni meg- nemesiti s fölemeli a lélektelen tárgyaikat is, melyeket basznál, A zseni érkezése pillanatában a kávéházon egy nagyon különös és nagyon diszkrét nyugtalanság fut végig. Aki nem tudná, hogy a zseni érkezett meg, azt hihetné, hogy egy kutya sem törődik a zsenivel, észre sem veszik. De aki tudja, hogy a zseni jött meg, s aki különben is ismeri a helyzetet, az tudja, hogy ez a látszólagos érdektelenség asafc egy fokozott és magas feszültségű érdeklődés egyik formája. Az emberek annyira izgatottak és elifogódot- tak attól a tudattól, hogy a zseni belépett hozzájuk a kávéházba, hogy inkább úgy tesznek, mintha nem Í6 tudnának semmiről, mintha észre sem vennék, csak, hogy izgatott érdeklődésükkel a zseninek terhére ne legyenek, diszkrécióját ne sebezzék. Legtöbben fel se néznek újságjuk mögül, annyira izgatottak. Az apák, akik középiskolás fiukkal -betértek ide uzsonnázni, óvakodnak felvilágosítani a gyereket, hogy ki ül velük szemben, nehogy a gyerek mohó bániészko- dássál terhére essen a zseninek. A zseni tudja ezt, hogy annyira meg van rendülve jelenlététől mindenki, hogy oda se figyelnek reá, s a maga részéről iparkodik ezt a gyöngédiséget azzal viszonozni, hogy ő se néz senkire, s nem vesz észre senkit.

Most hozzáüép a kenyeresleány és a zseni turkálni kezd a zsemlék, mákosfono'ttak, kalácsok és turósbéleeek között. Mindenki tudja, hogy a zseninek az ilyesmi, mint a kalács kiválasztása az uzsonnakávéhoz, igazán nem fontos. A zseni olyan kevéssé ól ezen

a földön, a feladatok, melyeket. zseni jellege reáhárit, szünet nélkül és állandóan elfoglalják, s nincs meg a kellő lelki felkészültsége ahhoz, hogy ilyen problémákkal törődjön, mint az uzsonnakalács. ő, a zseni, a legszívesebben intene a leánynak, hogy csak adjon ide valamit, amit akar. Legszívesebben nem is enne kalácsot, mert a táplálkozást alantas funkciónak tartja. Az a körülmény, hogy zseniális agyát egy pillanatig olyan probléma megfejtésére kell használni, hogy mákosfonottast egyen-e vagy tejes- kalácsot, oly komikus, mintha valaki egy harminckettes ágyút használna fel arra célra, hogy lelőj jön egy varjút. A zseni végtelenül finom gondolkodásmódját jellemzi az is, hogy nem teszi azt, amit legszáveseb ben tenne, nem bízza a leányra a kalács- választást, hanem, valami egészen légies udvariasságtól hajtva, amit közönséges embertársai iránt érez, igenis ő is, a zseni odaáll turkálni a kenyereskosárba, megfog- dossa egyenként a kalácsokat, hogy melyik száraz, mintha ez nem lenne teljesen mind egy neki! Ferenc Józsefről mesélik, hogy mikor a perzsa sah az udvari ebéden kézzel ette a spárgát, udvariasságból ő is kézzel ette a spárgát. Valahogy igy csinál a zseni is, aki nem alkarja, hogy a leány a következő vendégnél, aki majd turkálni kezd a ike- nyereekosárbam, ezt gondolja: „ó, te ostoba paraszt, te bezzeg nem vagy zseni, mert az oda se figyel ilyesmire, hogy a sütemény kétnaposáé? — hanem merő emberi szolida ritáeérzetből és udvariasságból a zseni is turkál és válogat és ropogtat, s kiválaszt egy tejeskalácsot, s visszahívja a leányt, s a tejesfcaláoso-t mégis kicseréli egy mákos- fon oltásra. Egészen úgy, mintha ez fontos lenn© neki, — hogy a többiek, akiknek ez fontos, ne szégyeljék magukat miatta, akinek ez nem fontos.

Frissen jön, nyilván a munkából. Tenyerével végigdörzsöli homlokát és szemeit, friss, mert elnyühetetlen, s mégis, valami emberfölötti erőlködés és viaskodás fáradtsága látszik rajta. Nem csekélység, reggel óta, mióta a szemét kinyitotta, zseniálisnak lenni délután négyig. Most pihen, vagy csak úgy -tesz? Rettenetes munkát végezhetett, reggel óta, amíg az emberiség gondtalanul és bámészan piszmogott, tunyán hegyeket fart, lustán hidakat épített és együgyüen vasutat vezetett, meg házfalakat emelt, addig a zseni gondolkozott helyettük irtózatos erőfeszítéssel. Most mohón issza a kávét és tunkolja bele a mákostfonottast s látszik, hogy oda se figyel, valami egészen másra gondol és máshol jár az a zseniális esze neki.

Egy kicsit csámcsog is evés közben, ez azért van, mert nem ér rá odafigyelni az evésre, hol jár az ő esze ilyenkor! Asztala az ablak mellett áll, ami neki kellemetlen, mert beláthatnak az emberek az utcáról s láthatják őt és figyelhetik, de mégsem üli valahová hátra, ahol egyedül lehetne és semkisem látja, mert ez udvariatlanság lenne azokkal szemben, akik látni akarják s mert azt hihetik, hogy gőgös, amiért zseni. Vagy azt hihetik, hogy zseninek tartja magát. Tehát inkább kiül az ablakba, miint egy közönséges ember, akinek mindegy az is, ha látják, mert ő nem tudja, hogy mi van rajta látnivaló, fogalma sincsen róla.

Hangosan beszél a pincérrel, mert ha csendesen beszélne, azt hihetnék, hogy adja a szerényt, akinek fogalma sincsen arról, hogy ő milyen nagy ember, ez képűi utalás lenne részéről. Ezért inkább olyan hangosan beszél,

hogy az egész kávéház kénytelen odafigyelni. Ezt. szerénységből teszi, s különben oda se figyel arra, hogy hangosan beszél-e vagy csöndesen. Nem ér ő reá, hogy ilyesmire gondoljon.

Mereven néz maga elé a levegőbe. Valamii lát, valamire gondol. Egészen olyan, mint egy közönséges ember, a csalódásig s a megszó- lamlásig. Még, ha megszólal, akkor is olyan, mint egy közönséges ember, mert folyton leplezi azt, ami idegesíti őt és áhitatos elfogódottsággal tölti el a többieket: az, hogy zseni. Feszélyezetten néz néha maga elé, ilyenkor eszébe jutott a nagy teher, amit állandóan cipel. Most eszébe juthatott valami, a gondolkozástól szinte fájdalmas az arca s egy erőszakos mozdulattal feláll és kimegy — a toaletté felé.

Otthoni-Jódkurák

kénen prospektust i

Fürdöigazgatóság Csizfürdö

— Rq-videsen megkezdik a nyitrai vízvezeték építését. Nyitrai tudósítónk jelenti: A

rendellenes időjárás késleltette a nyitrai vízvezeték munkálatainak megkezdését, most azonban, hogy az idő fölengedett, rövidesen hozzálátnak a munkához. A vállalkozó Kune- cég kérdést intézett a városhoz arra nézve, hogy mikor kezdheti meg a vízvezeték építését. Előreláthatólag abban állapodnak meg, hogy husvét után hozzáfognak a régen esedékes munka elvégzéséhez.

RÁDIÓMŰSOR

VASÁRNAP

PRÁGA: 9.00 Templomi zene. 10.00 Komensky szülétésnapjának ünnepi matinéja. 11.30 Népszerű zenei matiné. 12.00 Harangjáték. 16.30 Fu- vószene. 19.00 Dalest. 19.00 Csehszlovákia— Ausztria válogatott futball-meocse. 19.30 „Az asszonyvadász", operett. 22.20 Kávéházi zene Pozsonyból. 23.00 Harangszó. — POZSONY: 9.00—12.00 Prágai műsor. 16.30 Az Orpheus-mandolin- egylet hangversenye. 19.00—22.10 Prágai műsor.

22.20 Cigányzene a Redoute-ból. — KASSA: 9.C0 Istentisztelet a Dómból. 11.00 Istentisztelet a dominikánus-templomból. 11.30 Gönczy G. prédikál. 12.00 Déli harangsző. 12.05 A szalon-zenekar hangversenye. 16.00 Gyermekmesék. 16.30 Egy óra az asszonyoknak. 19.00 Harangszó a Dómból.

19.10 Juhász Árpád hírlapíró magyarnyelvű

előadása a Tátra fejlődéséről. 20.10 Hasler-est. — BUDAPEST: 9.00 Újsághírek, kozmetika. 10.00

Egyházi zene, szentbeszéd az Egyetem téri templomból. 11.00 Unitárius istentisztelet a Koháry- uocai templomból. 12.15 Pontos időjelzés, időjárásjelentés, utána szimfonikus zenekari hangverseny Unger Ernő karnagy vezényletével. 15.30 A földművelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. 16.10 Kamarazene délután Hubay Jenő palotájából. 17.25 Rádió szabadegyetem. 18.35 Részleges sport- és tigetvőversenyeredmények.

19.10 Tóth Ede „Falurossza" oimii népszínművének előadása a Stúdióból. 22.10 Sporteredmények.

22.30 A magyar kir. operaház tagjaiból^ alakult

zenekar hangversenye Berg Ottó karnagy vezetésével. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 22.30 Hangverseny. 20.15 A fogadás, vígjáték. — ZÜRICH: 16.00 Hangverseny. — BERN: 20.00 A zsidónő, Halévy operája. — RÓMA: 13.00 Trió-hangverseny. 20.45 Le Maschere, Mascagni operája. — MILÁNÓ: 16.45 Hangverseny. 21.00 Operaelőadás a Scalából. — NÁPOLY: 17.00 és 21.02 Hangverseny. — STOCKHOLM: 19.30 A gyöngy, drámai előadás. — KO- PENHÁGA: 19.55 Tosca, Puccini operája. — BERLIN: 20.00 Hangverseny, majd tánc. —

STUTTGART: 21.30 A Strauss-dinasztia: keringőest. — LEIPZIG: 20.00 Diák-est. 22.30 Tánczene.

BRESLAU: 20.15 Víg-est. utána tánc. — MÜNCHEN: 20.00 Népszerű vasárnapi hangverseny. — HAMBURG: 20.00 „Egy rajnavidéki leány", operett. — LANGENBERG: 19JX) Egy dialekt-dráma.

20.00 Hangverseny és tánc. — FRANKFURT:

22.30 Hangverseny ós tánczene. — LONDON: 22.05

Haendel-anüsor. 23.30 Epilógus. ZÁGRÁB:

17.00 Tánczene. 20.00 Operaelőadás. - KATTO- WITZ és KRAIvÓ: 16.00 Népszerű hangverseny. Í8.20 Hangverseny Varsóból. 20.30 Pueciui-hang- verseny. 22.30 Támezene.

4