Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-15 / 63. (1986.) szám
1929 március 15, péntek. 'PPAGAI/V>AG^!AUH1RLAI» A Tuka-Oss^ü IcaAcsolatbaii hiskutatáit tartottak losom«on Siller Jáaotnái és farién Ödönnél A klasszikus vonalú nuah Losonc, március 14. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Linhart pozsonyi vizsgál ókiró rendeletére tegnap egész napon át Giller János dr. losonci ügyvédnek, a magyar nemzeti párt tartománygyülésd képviselőjének lakásán, továbbá Tarján Ödön losonci gépgyárosnak, a Prágai Magyar Hírlap szindikátusa tagjának lakásán a Tuka-üggyel kapcsolatban házkutatást tartottak. A házkutatást a pozsonyi rendőrség kiküldött tisztviselője a losonci rendőrség több tagjának közreműködésével végezte. A házkutatás során Giller János dr.-nál lefoglaltak több levelet és folyószámlakivonatot, Tarján Ödönnél pedig lefoglalták a Prágai Magyar Hírlappal folytatott egész levelezését. Giller János dr.-nál ezenkívül lefoglalták a Szlovensz- szkói Magyar Szinpártoló Egyesületre vonatkozó leveleket, továbbá a magyar nemzeti párt tartomány gyű lesi képviselői \ klubjának szervezeti szabályzatát, a szlovenszkói magyar tar tonnán y gyűlési képviselőknek a tartománygyülési tagkinevezések ellen a legfelső közigazgatási bírósághoz benyújtott panasza házi példányát (a panasz szövegét annakidején lapunk is közölte. Szerk.) g végül még néhány jelentéktelen iratot. A Giller János dr. lakásán végzett házkutatás tartama alatt, tehát délelőtt fél tizenegy órától este nyolc óráig, a rendőrtisztviselők Giller János dr. feleségét a lakás égjük szobájában internálva tartották. A házkutatások végén a házkutatást végző közegek közölték, hogy úgy Giller János dr.-t, mint Tarján Ödönt a közeli napokban Linhart vizsgálóbíró Pozsonyba fogja idézni kihallgatás céljából. A házkutatások Losoncon óriási feltűnést keltettek, mert a város lakossága még élénken emlékezik arra a még máig sem motivált, eredménytelen házkutatás- j ra, amelyet néhány hónappal ezelőtt a magayr nemzeti párttól (s természetesen j a Prágai Magyar Hírlaptól is) a mostanihoz hasonlóan távolesö üggyel kapcsolatban a párt losonci titkárságában foganatosítottak s amely ellen — mint ismeretes — a magyar nemzeti párt törvényhozói erélyesen tiltakoztak a belügyminiszté-! riumban. Értesülésünk szerint a párt törvényho-; zói interpelláció alakjában a parlament-1 bon is szóvá fogják tenni a mostani ház-: kutatások ügyét is, melyek során Giller j János dr. országos képviselőtestületi klub- j elnök személyében a párt egyik vezető funkcionáriusánál foglaltak le pártügyáratokat. TrockiJ első interjúja Wildungenben szeretne lakni — Kavarodás a német beutazási engedély körül — Trockij tudományos munkássága — Loebe távirata Konstantinápoly, március 14. Egy német újságírónak alkati:'a nyílt, hogy a konstantinápolyi Tokplian-szállodában meginterjúvolja az ottlakó Trockijt. A volt népbiztos nyomatékosan hangsúlyozta, hogy mindeddig csak egy bományhoz fordult tartózkodási engedélyért s ez Németország volt. Minden más hir, így az is, amely szerint Délframciaországtbam akar letelepedni, légiből kapott és nem felel meg a valóságnak. — Legszívesebben Oroszországban maradtam volna — mondotta Trockij. — De a moszkvai kormány kényszerűé tt arra, hogy távozzam. gok oknál fogva a legszívesebben Németországban szeretnék élni. Elsősorban az egészségem miatt. 1926-ban inkognitóban Berlinben voltam, ahol Einem tanár Krauss és Citron tanárok jelenlétében megoperálta a mandulámat. Ezek az orvosok nagyon jól ismerik szervezetemet, mert hónapokig kezeltek. Nem vagyok halálosan beteg, de egészségem elég rozzant állapotban van s ráférne egy kis kezelés. — Különösen régi bélbántalmam kínoz- így érthető, ha szívesen venném, ha ugyanazok az orvosok kezelnének, akik 1926-ban kezeltek. A másik ok, amiért Németországibaai szeretnék lakni, az, hogy a német birodalom a legalkalmasabb terrénum tudományos munkáim megírásához. Arra a kérdésre, hogy milyen természetűek azok a tudományos munkák, Trockij kijelentette, hogy nagy munkát ir az orosz forradalom marxista szempontból való megvilágítására, de még mielőtt ezt befejezné, önéletrajzát szeretné megírni. A berlini Fischer-kiadó ajánlatot tett az önéletrajz kiadására, de még ezen ajánlat előtt megállapodott egy amerikai céggel. Fisoher csak a német kiadást kapja meg. A berlini könyvkiadó megbízottá Konstantiná- polyba akart jönni az ügy megbeszélésére. Akkor azt válaszolta, hogy ne jöjjön, mert az ügyet a közeljövőben Berlinben is megbeszélhetik. Majd Trockij igy folytatta az interjút: — El sem tudom képzelni, hogy Németország visszautasítja kérésemet. Kérvényemben kifejezetten biztosítottam a német kormányt, hogy a közéletben nem szándékozom szerepelni és semmiesetre sem keveredőm be a német politikába és a legszívesebben izoláltan élnék valahol a vidéken, mint egy beteg emberhez illik. — Azt szeretném, ha a berlini orvosok kezelnének s egy fürdőhelyen, Wildungenben tölthetném csendesen napjaimat és befejezném tudományos munkáim megírását. Trockij szerint a moszkvai kormány annakidején kijelentette, hogy Németország nem hajlandó bebocsátárni területére. Mielőtt elhagyta volna Oroszországot, megkísérelte, hogy tiltakozzék a Törökországba való kiutasítás ellen. Vonatja tizenkét napig állt a legnagyobb hidegben egy kis középoroszországi városka mellett, mert a volt népbiztos vonakodott tovább utazni. Később mégis Odesszába vitték s biztosították arról, hogy Németország mégis meg fogja adni a tartózkodási engedélyt. Konstantinápolyban február közepén a berlini lapokban véletlenül fölfedezte Loebe híres nyilatkozatát. Erre az orosz főkonzulátus által arra kérte a. szovjetkormányt, hogy mégegyszer interveniáljon Berlinben. A moszkvai válasz ez volt; A német kormány végleg elutasítja a kérelmet. Néhány nap múlva saját maga táviratozott Loebehez és a német konzulátuson személyesen beadta kérvényét. Loebe nyilatkozatát csaknem meghívásnak tekintette. Tegnap táviratot kapott Berlinből, amelyben közük, hogy a döntés még nem történt meg. Most bizalommal vár Németország válaszára. A berlini orvosok között, akikhez fordulni akart, Klemperer és Forster tanárokat is megemlítette. Trockij hálásan beszélt a török kormány barátságos magatartásáról. Végül kijelentette, hogy7 az orosz fokonzulátuson nem tekintették fogolynak, de mégis átköltözött a szállodába, mert mozgási szabadsága nem volt teljes a konzulátus épületében s főleg neon fogadhatott olyan látogatókat, akik a konzul előtt esetleg kellemetlenek lettek volna. Miután a német válasz késett, átköltözött a szállodába. Trockij arcszine egészséges és tekintetének energiája nem nagyon változott meg azáltal, hogy szakállát leborotváltatta. m A mexikói kormánycsapatok bekerítettek és elfogtak háromezer felkelőt N ewyork, március 14. Amanzan tábornok csapatai Monterey közelében háromezer felkelőt fogtak el, akik Torreom irányában akartak visszavonulni. A kor- inánytábomok lovas osztagai bekerítették a szétbomló ellenséges csapatokat, amelyek jóformán ellentállás nélküli megadták magukat. A felkelők a katasztrofális szénhiány következtében kénytelenek voltak elhagyni vonataikat és tábort ütöttek a vasúti vonal mellett. A kormány repülőgépei fölfedezték őket, mire Amanzan lovasai bekerítették az egész osztagot. Cal- les hadseregének zöme lassan nyomul Durango felé. A felkelőkkel való küzdelemben hatvan felkelőt megöltek, hetet megsebesítettek. Az elfogott felkelő tiszteket azonnal kivégzik. A szenátus elfogadta a bortermelők italmérési jogát szabályozó javaslatot A borpincékben tilos a kártyázás és a szerződtetett zene — A szenátus befejezte őszi ülésszakát — Prága, március 14. A szenátus ma tartotta az őszi ülésszak két utolsó ülését és pedig egy rendes és egy formális ülést. Az első ülésen két, a szlovénszkói és ruszinszkói szőlő- termelőket és vendéglősöket érdeklő javaslatot tárgyaltak le. Hruban elnök napirend előtt bejelentette, hogy a kommunista párt kizárta tagjai sorából Bodnár és Richter szenátorokat, ezek tehát megszűntek e párt szenátusi klubjának tagjai lenni. Fahrner szenátor bejelentette az elnökségnek, hogy kilépett a német nemzeti szocialista pártból és megszűnt e párt szenátusi klubjának tagja lenni. Ezután Hreisa szenátor bereferálta a szlovenszkói és ruszinszkói szőlőtermelők saját bortermésének kimérésére vonatkozó kormányjavaslatot. Rámutatott arra, hogy a köztársaságban összesen 17.025 ha. szőlőtermőföld van, amelynek fele Szlovenszkóra és Ruszinszkóra esik. Húszezer szőlőtulajdonos közül kétezer szlovenszkói, hatszáz ruszinszkói. A szőlőtermelők Szlovenszkón már évszázadok óta privilégiumot élveznek. Mivel időközben az ital mérési engedélyezési eljárást törvénnyel rendezték és ez a törvény a szőlő- termelők saját borának kimérésére nem vonatkozott, szükséges volt ezt külön törvénnyel rendezni. A tárgyalás alatt lévő javaslat szerint a szőlőtermelők saját boraikat kimérhetik olyan helységben, amely az ő mezőgazdasági vállalatukhoz tartozik. A kimérés nyitott üvegekben történik és csakis este tizenegy óráig szabad kimérni. A borkimérést a járási hivatalnál, vagy pedig a bortermelő szövtekezeteknél kell bejelenteni, amelyek viszont továbbítják a járási hivatalhoz. Ugyanabban a helyiségben, ahol a szőlőtermelők saját boraikat kimérik, tilos a kártyázás, nem szabad más italokat kimérni, nem szabad táncolni és zenélni. A vita során Zimák szociáldemokrata szenátor a törvény- javaslat mellett foglalt állást, de helyteleníti a zene betiltását. Felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon nagyszerűen bevált a borhamisítás leküzdését célzó törvény, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar bornak ma az egész világon jó neve van. Határozati javaslatot terjeszt be, amely szerint a kormán yfelszólitandó arra, hogy a borhamisítás fokozottabb leküzdése végett törvényjavaslatot terjesszen a parlament elé. Herz kommunista szenátor a javaslat ellen szólalt fel. Hreisa előadó zárszavában megjegyezte, hogy a kártyajáték a vendéglői jog egy részét képezi, tehát ezt nem lehet átengedni a bortermelőknek, ami pedig a zenét illeti, az úgynevezett „schriml-zene továbbra is játszhat, de ezeket a zenészeket nem szabad a tulajdonosnak leszerződtetnie. A szenátus a javaslatot első olvasásban Zimák határozati javaslatával együtt elfogadta. Ezután Pstyrik szenátor beterjesztette a második törvényjavaslatot, amellyel hatályát veszti az úgynevezett Srobár-féle alkoholtilalmi rendelet. A javaslat szerint az eddigi italmérés-enge- délyezési eljárást unifikálják. A javaslatot vita nélkül fogadták el. A szenátus ezután egy második formális ülést tartott, amelyen kiosztották az egyes bizottságoknak a képviselőház által letárgyalt javaslatokat. Ezzel végétért a szenátus őszi ülésszaka és Hruban elnök indítványára az ülés felhatalmazta az elnökséget, hogy a legközelebbi ülést írásban hívják egybe és hogyannak napirendjét is megállapítsa. \M*rn——mmmrnarn '■ ■ A szlovenszkói országos választmány ülése Pozsony, március 14. (Saját tudósiifcóniktől.) A szlovenszkói országos választmány pénteken ül össze Drobny János dr. országos elnök vezetése alatt. Ezt megelőzően kedden előértek e-zle tét tartottak a választmány tagjai, melyen az előadók ismertettek a pénteki ülés tárgyait. A tárgysorozat kétségtelenül legfontosabb pontja az országos költségvetés és a hiány fedezésére szolgáló 160 százalékos országos pótadő kivetése. Az országos választmány több képzőművész segélyezése ügyében fog határozni, foglalkozik az aranyosmaróti, nagyszombati és lévai kórházak ügyeivel (ez utóbbinak építési ügye is napirendre keiül) s tárgyalja a pozsonyi Zaohrana-egylet segélyezési ügyét. Pozsony város régi államkötvényeinek ügyét és a Kassa város elektromos müveinek kérdése szintén a tanácskozás tárgya lesz. Az országos költségvetést a választmány tagjai már előzetesen részleteiben is letárgyalták. Törvénytelenül kobozták el a csíki székelyek 62 ezer holdas birtokát Kolozsvár, március 14. Osikmegye határvonalán, a Törökországgal 1769-ben kötött béke alapján, a Moldva-Oláhországtól vlsz- sza szerzett havasi birtokokat II. József császár 1788 május 27-én a csik- megyei székely határkatonaság javára és előmenetelére adatni rendelte. I. Ferenc József király 1869 február 16-án kelt elhatározásával ezt az adományozást újból megerősítette. Amikor a román uralom elkövetkezett, az Averescu-kormány, helyesebben az agrárbizottság ugj- intézkedett, hogy a csíki székely magyarok 62.009 holdja minden ellenérték nélkül koboztassék el a román állam javára. A c<siki székelység e törvénysértés következtében koldusbotra jutott. Elvették tőlük nemcsak földingatlanaikat és erdőiket, hanem 13 épületet, vízmüveket, autókat, készpénzt stb. Eddig minden kormány megígérte, hogy a sérelmeket orvosolni fogják, de a helyzet mindennek ellenére ma is az. hogy a vagyonából kiforgatott és kereseti lehetőségeitől megfosztott csikmogyei székelység ma is kénytelen nézni, hogy az évszázados magánjavakat teljesen illetéktelen egyének szétoeztogatják egymás között, a sokezer holdnyi erdők fáját elkótyavetyélik, regátbeli uraknak elajándékozzák, vagy rablógazdálkodást űznek a fával. A hatalmas vagyon igy napról-napra fogy és a székelység nem tud ellene tenni semmii. JL
