Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-02 / 52. (1975.) szám

4 raSKCAT-MAG^AR-HlRl^ 1929, m&rcitta 2, MHwnhat Pillanat és örökkévalóság Irta: Szántó György Zumi Augenblioke diiirft ioh sagen! j Verwedile dooh! Du hisit so soliön! (Goethe: Faust) 1. . 'Amikor az amerikai rádióamatőrök már a színes televíziókat kergetik egyre erösbödö tempóban, ideje, hogy nehány visszatekintő pillanatra megálljunk a technikai kultúra gyorsröptű pályáján és vegyük vizsgálat alá a részben öntudatos, részben öntudatlan cél­kitűzéseket. Vizsgálati módszerünk ezúttal nem tudo­mányos, nem társadalompolitikai, nem gaz­daságiam nézőpontokból indul. Ha paa'adok- szonnak hangzik a technika lelke, úgy e pár radokszon felé szeretném megtenni az első bizonytalan, gyermekcipős lépéseket. 2. Volt a közelmúltban egy időszak, amelyben a grammofon olyan elkeseredjen dühvei vette fel a küzdelmet a rádió ellen, mint a cigány a jazzel szemben. Ebben a rövid, reménytelen­nek látszó küzdelemben technikailag többet fejlődött a grammofon, mint amennyit az az­előtti két évtizedben. Rádiómikrofonok alkal­mazásával úgynevezett villamos felvételeket készítettek, amelyekhez képest a régi gram- mofonlemezek ásatag őslények. Egyébb szel­lemes technikai újításokat is alkalmaztak és már-már azt hittük, hogy a grammofon egyen­lő erejű félként kerül ki a rádióval folytatott küzdelméből. A távtáncolás, a maralhon.i cha»•- leston hisztériás divata, is mintha a grammo- font segítette volna a küzdelemben. Hiszen házimulatságok, sőt titkos láncszeanszok al­kalmával nem mindig lehet behozni London­ból, Breslauból, vagy a pesti Ritzből a jazzt, a grammofon jó, öreg, megbízható lemezei el-1 lenben állandóan rendelkezésünkre állanak j táncdiihünk kiélési lehetőségeinek. A győzelem pálmája ma már mm vitás. Csak meg kell hallgatnunk egy ujabbkeleleü rádióhangszórót és egy grammofont felvált­ba. A legjobb grammofont emez is élszintele- nedik, elkopik, erőtlen hangpóllékkd válik a rádió hang szóró pompás dinamikája, izgalmas hangszinezése, váratlan esetlegességei mel­lett. A grammofon pontos megbízható és odaadó, mint egy jó feleség. A rádió szeszélyes, kiszdntUkaiaÜanságd- ban izgató, néha makacsul gyötrő, máskor tü­neményesen pazarló, éteriesen finom, mint egy nagyszerű szerető. 5, És mégis, amikor tegnap Caruso Vajazzo- áriáját és Grozoveseu barátom hangjának felejthetetlen csengését adta nekem két villa­mos lemez, megértettem a grammofon lelkét. Megértettem, hogy a rádió átszáguldozhat minden terei, elektromos hullámén felcsap­hatnak a Marsig, e nagy csavargó nem hoz-! hatja vissza nekünk a múltat, amely után oly j sokszor kívánkoztunk. Mert ki tudott úgy sírni, mint ahogy Caruso sirt a Commedia delta arte immár klasszikus j bohócruhájában ? Ki tudott úgy szerelmet val-' lant a pici Pillangó kisasszonynak, mint Gro- j zavescu Traján? Jöhetnek talán jobb tenorok, de ők kelten már nincsenek. A grammofon nyúl érlü-k visz- sza a múltba, megparancsolja a fausti pilla­natnak: Maradj! Szép vagy! A holtak énekelnek nekünk és mi könnyez­ve hallgatjuk hangjukat elmúlásuk mélyen emberi tragikumán át. És szerelnénk hallani Caesar hangját, amint odarecsegte hű légiói­nak: — Alea jacta est! De ott, a felcsillanó Rubicon folyónál ak­kor még nem készüllek grammofonf elvé­telek és Caesar szavai csak a betűk színjelen­ségén repültek át, az örökkévalóságba. 4. Sokait firtatott kérdése az elmúlt évtized­nek a film és a dráma harca is. Ma már tisz­tán látjuk, hogy nem ellenségek, hanem csak úgy, mint a grammofon és rádió, kitökélesitői és kiegészítői egymásnak. Ellenmondásnak látszik, hogy a gyorsan pergő film az örökkévalóságba való rögzítés, mint a grammofon. A monumentálisnak ké­szült dráma pedig a tovmllanó pillanat. A múlandóság jegyében látermell film konzerváló hatását nem kell bővebben ma,- gyaráznunk. Jackie Coogan már tehetségtelen kabarészinész, de gyermekéveinek nagy pil­lanatai megmaradnak számunkra a My boy, a Kid és a, Twist Olivér film,kópiáiban. És am,i- kf/r öt világrész fog könnyezni, mert egy Charlie Chaplin mvü fümszinész egyszer le­huny i a (f, szemét, akkor előlép a vászonra az Aranyláz és a Cirkusz hőse nagy csónakcipői- ben, hogy könnyei között újra és újra meg­Heteken át száraz kenyéren tengődött és most éhenhatt Becs egykor népszerű költőié: a pozsonyi származású Kari Sloboda Bces, március 1. Bécsiben beteljesedett most egy költő tragédia: Kari Sloboda ismert osz­trák költő 54 éves korában éihhaiált halt. Slo­boda körül belül két évtizeddel ezelőtt köl tö­zött Bécsbe Pozsonyból, ahol egy takarék- pénztár tisztviselője vol-t. Valamikor nagy si­kerei voltak Kari Slobodának. Népszerűek voltak versköteted és darabjait sűrűn játszot­ták a bécsi színházak. Egyik darabja, amelynek címe „Am Thee- tísch“, néhány évvel ezelőtt a Dcutsclies Volkstheaterben aratott komoly sikert. Sikereit munkáinak kvalitásaival árulta Kari Sloboda, nem pedig összeköttetéseinek vagy reklámnak segítségéved. Ennek a költőnek az volt a tragikoimáikuma, hogy egyáltalán nem értett az önadminisztráció­hoz. így történt azután, hogy neve hamar kiment a divatból. Lejárta magát, elfelejtették. Az utóbbi években számos darabot irt. Iróba- rátai elolvasták a darabokat és kilünőeknek találták őket Kari Sloboda benyújtotta a da­rabokat a színházakhoz, az igazgatók pedig visszaadták a drámákat és vígjátékokat. ; ügy gondolták, hogy a közönséget már nem érdekli Kari Sloboda és nem érdekük az iró mondanivalói sem, Uj, divatosabb Írók jöttek, Kari Sloboda nem kellett a színigazgatóknak. A feleségével és öreg, súlyos beteg anyósával ék egy bécsi külvárosi házban Kari Sloboda. Büszke ember volt, nem kért anyagi segít­séget senkitől és nem szeretett panasz­kodni. De azért az utóbibi időben barátainak gyak­ran keserűen beszélt arról, hogy milyen rét-; tenetesen, milyen igazságtalanul elfelejtették! ól Csak egy volt, ami vigasztalta óriási nyo- j morábain; hitt magáiban és hitt abban, hogy a munkái értékesek, Az utóbbi hónapokban a költőnek már annyi pénze sem volt, hogy fentarthassa lakását a bécsi proletárházban. Kik öltözött tehát feleségével és anyósával együtt Badeube, az öocséhez. Sloboda öccse Mshiivatadnak, addnek 250 silling havi fizeté­se van. Kétszobás lakása van a kishivatalmok- nak és ebből az egyik szobáit átengedte sú­lyos beteg bátyja és családja számára. Rettenetesen nyomorgott Kari Sloboda. Az utóbbi hetekben feleségével együtt úgy­szólván már csak száraz kenyéren tengő­dött. Legutóbb influenzán esett át. A láz és a foly­tai oe ^éhezés rettenetesen legyengítették. Nem tudott talpra állni, hetekig feküdt. Ijeszr tőén lesoványodott, úgy hogy amikor végre felkelhetett és kimehetett az uccána, a szom­szédok nem isimertek rá Az orvos egyet ajánlott Kari Slobodának: sokat pihenni, igen bőven táplálkozni. A sok pihenés még csali megoldható lett vol­na valahogy, mikor azonban az orvos a bősé­ges táplálkozásról beszélt, Kari Sloboda szó­mmal iróniával mosolygott.. Kedden Sloboda nem érezte magát sem jobbam, sem rosszabbul, mint más napokon, íróasztala mellett ült és dolgozgatott. Egy­szerre csak felállt, odalépett a mosdóhoz, egy pohárba vizet töltött és a vizzei megin­dult vissza az íróasztala felé. Olyan gyenge volt már, hogy ezt az utat sem tudta megten­ni. Hirtelen kiesett kezéből a pohár, Sloboda a földre zuhant ég mire odaszar ladtak hozzá és az ágyba fektették, már ha­lott volt. Az orvos megállapította, hogy a rossz táplálkozástól teljesen legyengült, az általános gyengeség átterjadt a szivre is, úgy hogy a halál közvetlen oka szivszélhü- dés volt. Kari Sloboda utolsó kívánsága az volt, hogy holttestét égessék el. Egyelőre komoly ne­hézségekbe ütközik az iró utolsó kívánságá­nak teljesítése. A halottégetés ugyanis 586 sillingbe ke­iül. Sloboda egész családjának nincs 586 sillingje. De nem is adhatják ki mindem pénzüket erre a célra, mert Pozsonyban él még a Sloboda-fivérek 67 éves édesapja, akit szintén a családnak kell eltartani. Remélik azonban, hogy társadalmi nton sike­rül majd a költő holttestének elvetéséhez szükséges összeget előteremteni. Irodalmi kö­rökben óriási részvétet keltett a szerencsét­len költő nyomortragédáája. URÁNIA Uj hanghuttámterütete fedezett fel két amerikai tudós Ultramagas hanghullámok — ultrarövid rádióhullámok — IVodd tanár kísérleteinek technikai és orvostani jelentősége A Reichspost egyik legutóbbi számában rend­kívül érdekes technikai felfedezésről számol be hosszabb cikkben A. Lion berlini mérnök, az is­mert nevű szakiró, aki részletesen ismerteti tu­dósításában a legújabban felfedezett hanghullámteriileteket, amelyek kiaknázása úgy a technika, mint az or­vostudomány számára beláthatatlan lehetőséget nyit meg. Ismeretes, hogy a tengermélyeégeknek akusz­tikus utón való mérése alkalmával az emberi fül a banghullámoknak másodperoenkint 20—20.000 közötti rezgéseire reagál. A legmodernebb eszkö­zökkel való mérések alkalmával megállapították, hogy a 20.000-nél magasabb rezgésszámu hanghullá- mok megölték a halakat. A magas rezgésszámu hanghullámok ée főleg a másodpercenkint 300.000 rezgésszámu hanghullá­mok tanulmányozásával legutóbb két amerikai tu­dós, Wood és Loomis foglalkoztak. Kisór'.eleiknek alapját az a körülmény képezte, hogy a kvarc­kristályokat heves rezgésbe hozza a villamos vál­tómező akkor, ha annak rezgési száma a kris­tályokéval egyezik. Licm cikkében részletesen beszámol a kísér­letekről, amelyeknek alkalmával egy tíz centimé­teres Pieco kvarciemezt ékeltek két lemezeleklrod közé és azt egy olajfürdőben kapcsolták be egy magasfeszültségű villanyáramkor mezejébe. Az nevettesse az öt, világrész minden szomorú emberét. 5. Milyen kérészélelüek ehhez képest a drá­ma nagy pilUmati. Tudjuk, hogy volt egy Rachel, egy Sarak Bernkordt és egy, ó, milyen egyetlen Eleonóra Duse. Nem volt-e bűn a szájuk vonaglását, kezeik virágsziromvibrá- lóMl, csodálatos szemük isteni fényjátékát, a hangjuk izgalmas, megdöbbentő csodáját fil­men és grammofonon meg nem, örökíteni? Nem, volt-e a Sasfiók haldoklása, Duse Des- demona-sikolya az a pillanat, amelyért Faust doktor elkárhozotl volna a szépség, a felzen- gö életérzés kozmikus ormainP 6. Az amerikai rádióamatőrök már nyomában vannak egy bombayi utea, egy járni orchidea- mező, egy suáánl sivatag, egy szibériai, aratás, egy hamburgi kikötő felragyogó vízióinak,. A yankee rádió Wfnatör hazajön a, tőzsdéről, vagy a lovaspológrunőról, beül kényelmes klúbfotelljébe és megparancsolja Televizor Mefisztónak, hogy mutassa meg neki, miért érdemes élni. Felhők gomolyognak a sablo­nos uriszobában, utcák, hegyoldalak, vízesé­sek, gépházak, metropolisok, aeroplánok, ra~ kélaaulók színei villannak, a hang dübörög, a föld élete beköltözik egy gombnyomásra a sablonos urlszobdba és minden bankfiu Faust­tá válik, hogy Mefisztó technika-sárkányán korlátlanul csapon^jón a magasságokba. És ha a televizor vízióit meg is rögzíti a technika fej- lönósének egy további lépése, akkor minden elillanó pillanatot áladott az örökkévalóság­nak, tér és idő megszűnnek a fogalmak ska­tulyáiban létezni és a technika, ez a nagy Mefisztó, újra megkeritetle az élet számára az embert, amely problémái megoldhaUztUmsá- gán elcsüggedve már-már egy gigantikus gáz- hdboruban készül öngyilkosságot elkövetni És a technika mefisztói lelke kaján villa- moshullámvlgyorml ragyogtál meg a jövő tük­rében uj csalja célokat. ilyen módon az olajfürdőben kialakuló ultramagas hanghullámokat tovább vetítette az olajfelület, amely az erős nyomás következtében 2 és fél centi­méter magasságra emelkedett, sőt egy kis gejh zirhez hasonló kitörést alkotott, amély mintegy 90 centiméter magasságra szórta fel az olajcseppeket. Amikor a tudósok meg akarták állapítani azt, hogy ez a különös tünemény hőmérsékemelkedést is idéz elé az olajfiir- dőben, meglepetéssel észlelték, hogy az olaj hőmérsék­lete alig 2 fok Celsiussal emelkedett, az olajba dugott hőmérő viszont szinte áttüzesedett és össze­égette a hőmérőt tartó Wood tanár kezét. Ez a különös körülmény semmiképpen som a hőmérőüveg csövében képződött hőség következ­tében állott elő, — írja tovább cikkében Lion, — mert azt a higanyoszlop is megállapította volna. A szokatlanul magas hőfokot a hanghullámok mechanikus hatása idézte elő és minden valószínűség szerint nem a fényhullá­mokhoz hasonló kisülések következtében, hanem a hanghullámok magas rezgési száma folytán ál­lott be a hőemelkedés. Wood ós Loomis tovább kísérleteztek s a leg­különbözőbb érdekes tüneteket állapították meg. Hegyes üvegcsövet mártottak az olajfürdőbe és ab­ban a pillanatban, amikor a hanghul’ámokkal teli tett fürdőben viaszt vagy paraiint érintettek az üvegcsőhöz, az megolvadt, ha pedig fát vagy üveget érintettek a hanghullámokkal érintkező üveghez, az lyukat fúrt abba, az üveglapot pedig annyira megtüzesitette, hogy azt egy kiieszitett cérnaszállal úgy leheta* kettévágni, mint a vajat Minden jel arra v»ü, hogy ez a különös fizikai tünemény a hanghullámok és hőhullámok rezgé­sei között fennálló, s eddig még ismeretlen kap­csolat számára nyitotta meg az utat és közel áll a feltevés, hogy az úgynevezett „ultramagas haughukámok", rezgései pusztitóan hatnak ax organikus életre. Az amerikai tudósok ugyanis vörös vértesteket pusztítottak el a kísértétek alkalmával, kisebb állatokat, halakat, békákat s egereket pedig azon­nal megölt a hanghullámokkai összeköttetésben álló üvegcső. Az előbbiektől teljesen eltérő, de a Wood-féle kísérletekkel szorosan összefüggő másik szenzá­ciós felfedezésről is beszámol a Reichspost cikke., Esau tanár, a jénai egyetem technikai intézetének kiváló vezetője nemrégen komoly tanulmányok tárgyává tette a modern rádiótávirászatban leg­újabban nagy szerepet játszó „rövid hullámokat**. A rádióban általában a 200 és 2700 méter kö­zötti hullámhosszak használatosak. Annál érdeke­sebb, hogy a tengerentúli rádióforgalomban a Í0 és 40 méteres hullámok váltak használatossá az utóbbi időben. Esau tanár viszont a 2—6 méteres hullámokat és azok hatását vette vizsgálódásának alapjául. A munkálatok eredményeképpen külön­leges leadó é« felvevő állomások létesítéséivel si­került mindössze S méteres hullámok segítségével több mint 100 kilométeres távolságban akadálytalan telefon- I beszélgetést lebonyolítani. Az uj felfedezés legnagyobb jelentősége az, hogy a rövid hullámok területén könnyen helyezhető el 10.000 leadóállomás, amelyek a legkevésbé sem zavarják egymást és amelyek a kölcsönös hul­lámhasználatban sokkal tökéletesebb teljesítmé­nyekre képesek, mint a 200 és 600 méter hullám­hosszra szerelt állomások, amelyek területén alig 100 leadóállomás létesíthető A Reichspost tudósítása reámutat arra az érde­kes körülményre is. hogy a legújabban felfedezett hullámterület óriási kiaknázás] lehetősége a rá­dióforgalomnak, rövid idővel eze'őtt még elkép­zelhetetlen továbbfejlődését teszi lehetővé, de valószínű az is. hogy az ultrarövid rádióhullámo­kat a legkülönbözőbb gyógykezelési célokra ie felhasználhatja majd az orvostudomány ■IT^ff,il—|ii|Hlnr7uillHW!*9ii>B I—lUFlimnii™ A Bermuda-szigetek és Newyork között megépítik az úszó tégi kikötőt Newyork, február 27. A wíkmagtaii Arm- strong Skadron Davlopement társaság elha­tározta, hegy úszó repülögépkikötöt épít. A Henry J. Gdelow-társaság közlése szerint. —* e társaságinak mérnökeit szakértőkul kérték fel — a kikötő építését azonnal megkezdik. Az uszá-kikötot 300 mértföldnyire a part­tól, a Bermuda-szigetek és a Newyork kö- lötti ut felerészén horgonyozzák le. Az uszó-repüJőgépkikölöben rakják át a re­pülőgépek, illőivé a hajók gyorsáruit és pos­táját. A kikötő személyzete negyvenhárom emberből fog állni, akiknek feladata, hogy gondoskodjanak a repülőgépekről, Lássák el a gépék körüli szolgálatot, továbbá a repülőgé­pek j irányítását szolgáló drótnélküli révfcalau- zii szolgálatot s végűi a kikötőben lévő szállo­dai és éttermi teendőket. A (terv részlteiről a következőket köz.lik: A repülőtér 1200 láb hosszúságú, a közepén 400 láb, két végén pedig 200—200 lábnyi szé­lességű. A megépítéséihez 6000 tonna acélt és 2ü00lL>nma vaeat használnak fel. A kikötőt több mint 21.000 láb hosszú láncot 1, különle­ges nehezékkel látják el. Ezenkívül a kikötő alsórétéi különleges nehezékkel látják el, úgy hogy a kikötőt mintegy 60 láhuvira sül­lyedhet a vízben. A hullámok és a vihar által okozobl ingást hidraulikus gépekkel ellensú­lyozzák

Next

/
Thumbnails
Contents