Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-12 / 60. (1983.) szám

1929 március 12. kedd. T>R^GAiA\aC.-VaU-'HTUT)AI> 5 Félnapi vizsgálati fogság után és rehabilitálták a lévai zongoratanárnő rejtélyes eltűnésének bűnügyében letartóztatott Korcsmareket Korcsmarek, akinek Parisban étterme, szabómühelye és háza van, ellenségei bosszumüvének tulajdonítja az ajabb feljelentést Genfi eredmények — gii —, Géni, március 11. Miután a Tanács elfogadta Adatéi, japán dele­gált javaslatát éS| átadta az egész kisebbségi ügyet egy erre a célra kirendelt hármas búsott­ságnak, az ügy lekerült a márcuisi ülés napirend­jéről. Első pillanatban bizonyos elégedetlenség és nyugtalanság mutatkozott az érdekeltek körében a Tanács váratlan határozata nyomán, csak a né­metek fogadták kielégítőnek az adott megoldást, minthogy jobbat és érdemlegesebbet a jelen körülmények, között nem is vártak. Természetesen konkrét eredményekről nincsen sző, de mint si­kert könyvelhetik el a kisebbségek, hogy erre az eddig agyonhallgatott ügyre szó került és a most alakított hármas bizottság előtt, ami ennek a kér­désnek behátó tanulmányozását tűzte ki feladatául, vita és megbeszélés tárgyát képezi az érdekelt államok által benyújtott anyag, ami az ügyet előre láthatólag minden részletében felöleli és minden szempont alapján magyarázza. Kisebbségi szempontból tehát a japán delegált elfogadott javaslatának legfontosabb pontja, hogy a kisebbségi álláspont egy tagállam memorandum- ja a1 apján egyenesen a Népszövetség hármas bi­zottsága elé kerül, megvitatás végett és az eset- 'eges ellenvetések esetében a bizottságnak jogilag kellőképpen megindokolt magyarázattal kell szol­gálni. Hogy ez az újonnan választott bizottság eset­ről esetre méltányosan és jóakaratuan fog-e el­járni, az más kérdés. Itt sok függ a németek be­folyásától is, amit a bizottság működésére vala­mint később a tanácsra is, gyakorolni fognak. A bizottság összeállítása a kisebbségekre határ rozottan előnytelen. Nem szabad ugyanis meg­feledkezni a tényről, hogy a bizottság tagjai fran­cia érdekeket szolgáló tanácstagok, úgymint Adatéi japán, Quinones de León spanyol delegál­lak, akik államaikat, párisi nagyköveti állásukban Franciaország előtt képviselik, valamint a minden felvetődő kérdésben erősen francia álláspont felé hajló Chamberlain angol külügyminiszter, aki minden valószínűség szerint most se tagadja meg Léva, március 11. (Saját tudósítónktól.) Részletes cikkben számolt be a P. M. H. arról, hogy Norgauer Jenny, a pozsonyi származású volt lévai zenetanárnő titokzatos eltűnésével kapcsolatban a lévai rendőrség letartóztatta Korcsmarek Sándort, 'ki a napokban érkezett haza Páriából Lévára. A homályos bűnügy nyomozásának ez a letartóztatás újabb impul­zust adott, anélkül azonban, hogy a rejtély megoldásához egyetlen lépéssel is közelebb vitt volna. Pár órai kutatás után kitűnt, hogy a gymuokok nem szolgáltat­nak megfelelő alapot a Korcsmarek Sándor elleni bűnvádi eljárásra. Korcsmarek letartóztatása után védője Kaiser Lajos dr. Komáromba utazott és az ottani ál­lamügyészségen interveniált védence szabad- lábrahelyezése érdekében. Minthogy sem a régi, sem a mostani nyomozás nem rendel­kezett megfelelő bizonyítékokkal, a vezető államűgyész a bűnvádi eljárási beszüntette és indítványáért a vizsgálóbíró elrendelte Korcsmarek azonnali szabadlábrahelyesé­sét. Szombaton déliben megnyílt a fogház ajtaja Korcsmarek Sándor előtt, aki félnap! vizsgá­lati fogság után elhagyta a lévai járásbíróság fogházát. Röviddel szabadlábra helyezése után mun­katársunk felkereste Korcsmarek Sándort, aki a beszélgetés során mindenekelőtt leszö­gezni kívánta, hogy őt* nem egy régebbi körözőlevél alapján tar­tóztatták le, hanem újabb feljelentésre, amely ellenségeinek bosszimiive volt. Azt állították róla, hogy az eltűnt Norgauer Jonnytől pénzbeli támogatást fogadott el. En­nek éppen az ellenkezője igaz — mondta — hiszen még a ruháit is én vásároltam a lévai kereskedőktől. A leánynak nem volt diplomá­ja, azt csak az ón anyagi támogatásommal szerezte meg. Az a feltevés, hogy a leány en­gem pénzzel támogatott, onnan eredhet, hogy lakásán postai pénzesutalvány vevényét ta­lálták Korcsmarek Sándor elmére. Ezen az utalványon azonban csak azt a pénzt küldte meg nekem, amit én előlegeztem néki zon­gorája megvásárlására. Elmondta még Korcsmarek. hogy- 1926-ban, midőn a Norgauer-íigy ismét felszínre került, beidézték a párisi csehszlovák követségre, ahol átvizsgálták útlevelét. Először kijelen­tették, hogy mindent rendben találtak és csak később közölök, mivel gyanúsítják odahaza, ő erre nyomban levelet irt a poszonyi rend- őrigazgátóságnak. Felajánlotta, hogy hajlandó magát bármi­lyen kihallgatásnak alávetni, sőt Pozsony­ba utazni, ha az útiköltséget megtérítik. A reudörigazgatóság nem küldött választ erre a levélre s igy annál érthetetlenebb előtte, ltog ymiért vették most őrizetbe. Korcsmarek egyébként azt hiszi, hogy Norgauer Jenny ma is élet­ben rnn. csak éppen valamilyen előtte ismeretlen okból nem fedi fel tartózkodási helyét. Elpanaszolta végül, hogy a herce-hurca mennyire árt üz­leti presztízsének. Étterme, szabómühelye és háza van Párásban, s ügyfelei bizonyára bi­zalma ti anolcká válnak hozzá, ha megtudják, mivel gyanusitjáfc odahaza. állandó politikai irányát. Pedig a kisantant érde­keit féltő és támogató francia mentalitástól nem sok pozitív eredményt várhatunk. A bizottságnak mindenesetre alaposan indokolt jelentést kell készítenie a kérdésről, ami nagyban függ majd attól, hogy Stresemann milyen mértékben ad konfcrétebb formát annak, amit most ezzel az üggyel kapcsolatban javaslatában teoritikus táv­úiból megpendített. A német szuggeszciók bizonyára messzebb men­nek, mint amit ebben az ügyben ténylegesen el lelhet érni, abban a reményben, hogy legalább a f)andurand-íé!e javaslatot, amit illetőleg a bizott­ság álláspontja még nagyon bizonytalan, sikerül­tön mint kompromisszumot, elfogadtatni. Strese- mann már mostani javaslatában is rámutatott arra, hogy a Tanács nem csak a benyújtott peti- Miókért és azok sorsáért, hanem, minden .petíción felül, minden szerződésen tűk magukért a kisebb­ségekért és azok sorsáért felelős. Ha a Népszövet­ség a magára vállalt feladatnak eleget akar tenni, ugy kétségtelenül első és legfontosabb teendője, hogy megadja a lehetőséget a panaszosoknak is, hogy sérelmeiket önmaguk tolmácsolhassák a Ta­nács előtt. A kisebbségi szerződések erre vonat­kozólag természetesen nem adtak semmi lehető­séget. De éppen a német külügyminiszter fentem- litett álláspontja szerint a Tanács minden szerző­dés mellett is megadhatná az alkalmat, hogy a kisebbségek valamilyen direkt utón is szóhoz jut­hassanak. (Az eddig működő és minden kisebb­ségi oldalról jövő törekvést biztosan elfojtó ki­sebbségi „Hármas Bizottság" sem szerepel a szer­ződések paragrafusai között.) A Dandurand-féle javaslat, amely szerint a ki­sebbségek, ha az érdekelt állammal nem tudnak megegyezni, egyenesen a Népszövetség fóruma elé vihetik ügyüket, amely azt köteles átvizsgálni és határozatot mondani, kielégítő megoldása lehet­ne a helyzetnek. Ennek a kérdésnek eldöntésében van a mostani ideiglenesen működő előkészítő bizottságnak a legfontosabb szerepe. A bizottság tájékoztatására minden tagállamnak joga van me­morandum alakjában véleményét nyilvánítani, amit a bizottság felülvizsgál és kellő indokolással megvá’aszol. így Magyarország is benyújtja ápri­lis 15-ig memorandumba foglalt álláspontját a kisebbségi kérdést illetőleg. A júniusi tanácsülés programján ismét szerepel a kisebbségi ügy és­pedig, mint a bizottság az eddigi javaslatok és az ezutáni memorandumok alapján készített jelenté­se. Érdemleges tárgyalása a szeptemberi köz­gyűlésen várható. A most lezárt vita, ha tényleges eredményeket nem is adott, mindenesetre utat tört egy olyan kérdés előtt, amiről eddig alig lehetett említést tenni ez előtt a fórum előtt, amelyik tiz év óta halogatja az ügyben' vállalt kötelessége teljesíté­sét. Minden akadály és legjobb esetben közömbös, ha nem ellenséges atmoszféra mellett is, sikerült egy lépéssel tovább jutni a kérdésben. Ez már -^amennyire siker Genfben, ahol köztudomásúlag évtizedes leiáratokra épített ügyek vannak na- gyobbára folyamatban. 1930>ba§i earép®i k&nfra megy a pápa Róma, (március 11. A vatikáni köröik hí­resztelése szerint a pápa 1930-ban európai körútra megy, amelynek folyamán meg fogja látogatni a katolikus fővárosokat. Útiránya a következő lesz: Kóma, Trieszt. Zágráb, Buda­pest, Kraikő, Varsó, München, Brüsszel, Du­blin, Paris, Madrid és Lisszabon. 1931-ben pedig a pápa amerikai utat tervez­Berlini mintára akarta két bécsi betörő kifosztani a prágai Légió Bank tizenhárom millió koronát tartalmazó pénzszekrényét 4 ■ A pince' menyezetén ütött résen át jutottak a banhhelyiségbe — A rendőrök rajtuhütötíeh, körülvették a házat és lefülelték a banditákat Prága, március 11. A berlini Depositen-Bank kifosztásának módszerével iskolát csináltak a kör­mönfont gonosztevők, akik a bank pincéjéből egy magukvájta alaguton át jutottak a saféket rejtő páncélszobákba és töméntelen értéket zsákmá­nyoltak. Az a körülmény, hogy a berlini bank­rablókat a rendőrség a mai napig sem tudta el­fogni,1 felbátorította a nemzetközi betörővilág vál­lalkozóbb szellemű csoportjait hasonló bűncselek­mények elkövetésére. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka Prágában a Légió Bank zsiz-skovi fiókjának pénztárhelyiségében kísérelték meg a berlini iskolapélda követését A betörők ezúttal rajtavesztettek és mielőtt cél­jukhoz, a kasszában őrzött tizenhárommillió ko­ronához hozzájuthattak volna, a rendőrség rajtuk - ütött és foglyul ejtette őket. A zsizskovi Karls-Gassében, a 69. Számú bér- házban vannak elhelyezve a Légió Bank zsizskovi fiókjának helyiségei. Vasárnap hajnali három óra tájban 1 p. a ház egyik, lakója a pincéből jövő gyanús zö­rejre lett figyelmes. Értesítette a rendőrőrszemet, aki a közeli őrszo­bából segítséget kért és nemsokára maroknyi rondőrcsapat vette körfii a házat, amelynek pincéiéből fény szivárgott. Felkeltették a háztulajdonost, akinél érdeklődtek, nem folyik-e valamilyen éjszakai munka a pincé­ben. A tulajdonos mit sem tudott ilyesmiről, mire a rendőrök gyanújukban megerősítve indultak a pincébe, ahol betörőket sejtettek. Alig tettek pár lépést a pince rekeszek labirintusában, amikor egyikük a földön kéit férfikabátot talált. Mivel nem tud­hatták, a pincének melyik rekeszébe® rejtőznek a betörők és számolniok kellett azzal is, begy fegy­veres ellenállásra találnak, a rendőrőrszoba pa­rancsnokától újabb segítséget kértek. Nemsokára nagyobb számú rendőriegénység vonult ki és a rendőrök elállták a pince és a háa valamennyi kijáratát. Simek rendőrfe’ügyelő vezetésével két detektív és két rendőr indult el óvatosan a pince hely­ségeinek felkutatására. Amint a bankhivata! alatti piucerekeszbe értek, a menyezeten egy nagy rést láttak, amelyen egy ember kényelmesen átférhet. Lélek- zetfojfő csendben helyezkedtek el a rés körül és revolvereiket lövésre emelve figyelték azt a bét embert, akik a felső helyiségben a pénzszekrény körül foglalatoskodtak. Látták, amint a betörők a páncélszekrény kifurá- sán és kifeszítésén dolgoznak. Minthogy a rendőrök életüket kockáztatták vol­na, ba a nyíláson át . lamelyikiik bemerész­kedik a bankhelyiségbe, úgy határoztak, hogy megadásra szólítják fel a betörőket. A rendőrcsapat vezetője harsány hangon kiáltott fet a javában dolgozó kassza fúrókhoz: „Adjátok meg magatokat! Körül vagytok véve, nincs menekülés! Ha ellenálltok, lövünk"! 4 A pincéből lettumgnó kiált áert a betörők Átugrot­tak a szekrény mellől. Halálos, néma csendben teltek el a percek, mig egyszerre az egyik betörő lekiabált: „Jertek csak fel... Majd megmutatjuk mi nektek"! A rendőrök vezetője ekkor figyelmeztette a betö­rőket, hogy lehetetlen a házból kimeneküknök, mert minden ajtónál rendőrök állnak s a házat is i rendőrkordon veszi körül. A betörők ogyideig még sugtak-bugtak, azután közölték a remiérfelügyeíŐvet, hogy megadják magukat. Egymásután ereszkedtek le a pincébe és ellenállás nélkül engedelmesen hagyták magu­kat megbilincselni. Zsebeikben töltött revolvereket találtak. A betörők áríalmatlannáiétele után a detektí­vek felmentek a bank pénztárszobájába' és megái - lapították, hogy a lefülelt cinkostársak modern kasszafuró szer­számaikkal több helyen kifesai tették a pénz­szekrényt, de a pénzt tartalmazó rekeszig még nem jutottak el. A pénzszekrény mellett a íöMön egy töltött revolver hevert, mellette eav kis doboz, 27 töl­ténnyel. A betörők nyilván számoltak a meglepe­téssel és felkészültek arra. hogy védeni fogják magukat. A péiiztárszobában egyébként alapos munkát vé­geztek. Az egész éjszakát átdolgozták. A munkát a pincében kezdték, olyképpen, hogy a pince menyezetébe rést ütöttek és azon ét kúsztak fel a bankba. Ott feltörték az íróasztalok fiókjait, az ajtókat és a fali szekrényeket. A kasszakulcsokat keres­tek és csak mikor fáradozásuk hiábavalónak bizo­nyult, vették elő furószerszáinaikat. A rajtaütés pillanatáig egyetlen korona zsákmányt sem vágtak zsebre. Annál kövérebb lett volna a zsákmány, ha célt érnek. A kasszában, amelyet már-már kinyitottak, bankjegyekben tizenhárnmmillió korona feküdt. A gonosztevőket egyenesen a redőrigazgatóságra vitték, ahol megállapították, hogy egyikük Souba M?k«a 30 éves lakás- és munka­nélküli, bécsi lakos, a másik Donnenbatim Hermáim 36 éves kereskedősegéd, ugyancsak bécsi illetőségű. Minthogy a rendőrség azt gyanította, hogy a két kasszafuró egy nemzetközi bánd- megbízásából tett kísérletet a Légió Bank zsizskovi fiókjának kifosztására, ma délelőtt mindkettőinket hosszabb kihallgatás alá fogták, amely átnyúlt a késő dél­utáni órákba. C$@l támadások Mayr-Harting ellen Prága, március 11. A legfelső bíróság elnö­kének sajtópere újabb támadási fölületet adott a eovén cseh köröknek Mayr-Harting igazságügyminiszter ellen. Hajn cseh nemzeti demokratapárti képviselő egy vidéki lapban azzal vádolta meg Mayr-Harting minisztert, hogy az egész port ő idézte elő az által, hogy a legfelső biróság egyik ítélete ellen állást foglalt és nem akadályozta meg azt sem, hogy a német ügyvédek szövetsége, amelynek maga a miniszter volt az elnöke, be ne pöröl- je Popelkát, a (legfelső biróság elnökét. A Popelka elleni egész akció — Hajn szerint — tulajdonképpen csak demonstráció akart len­ni, mert az ügyvédek nagyon jól tudták, hogy poraikét elvesztik s most a fölmentő Ítélet ellen ugyanazon legfelső bÍróságnál felleb­beznek, amely bíróságnak az elnöke maga Popelka Ágoston dr. Hajn mindezek után azt a következtetést vonja le, hogy nem marad más hátra a csehek számára, mint hogy kö­veteljék Mayr-Harting lemondását. Mayr-Harting igazságügyminiszter a táma­dásokra még nem reagált, E napokban Fran- zensbadban a német keresztényszocialista párt ülésén politikai beszédet mondott, mely­ben hangoztatta, hogy a megegyezésnek létre kell jönnie, de ez a megegyezés a nemzetek között, nem pedig csak a pártok között jöjjön létre, A barátságos együttműködés, a* érde­keken alapuló összeszokáá fokozatosan meg ingja valósítani azt az állapotot, amelyben mindenki megkapja mindazt, amit az élet megkövetel. A németek kormánypártiságá­nak eredményeként megállapítja Mayr-Har­ting, hogy javulások észlelhetők nyelvi kér­désekben, iskolai és tisztviselői kérdésekben. Sok tekintetben azonban maguk a németek hibásak, hogy nagyobb eredményt nem tud­tak elérni. Á német tisztviselő válogatós, nem akar semmiféle áldozatot hozni. Az állami tisztviselők szisztematizál ás óval az összes ál­lások be vannak töltve s így —• a német mi­niszter szerint — nehezen lehet a cseh éktől azt kívánni, hogy németek érdekében maga­sabb állásokból cseheket visszahívjanak. Vé­gül kijelentette, hogy közeli választások nem várhatók, miután a koalíció nem tartja szük­ségesnek, hogy átadja más koalíciónak a he­lyét, vagy pedig, hogy más pártokkal kibő­vüljön. A bolgár király külföldi utalása Szófia, március 11. Boris király vasárnap \j'jel az őrien t-epresszel külföldre utazott Hivatalos jelentés szerint a király egy bécsi fülgyógyászhoz utazik. Borist nővére, Eudoxia hercegnő kiséri, aki testvérét, a nürnbergi hercegnőt megy meglátogatni. Az utazás nincs összefüggésben a király alMóllagos házassági terveivel.

Next

/
Thumbnails
Contents