Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-01 / 51. (1974.) szám

I

1*8$ tnárdns 1, péntek.

'PRXGAI-A^AGtARHIRLAP

»- iiMiimM——Wi ' '*”aaviXám^i

ll

SÖM-" r ■*<.'•'• ^ÜRR

Bit lehetővé, hogy ezt a 120 holdat az érdekelt! község közlegelő céljaira megszerezhesse, han- m ! ezt egy szomszédos telepes községnek adja, holott! ez a. 80 hold az eladásra engedélyezett birtokból! könnyen kielégíthető lett volna.

Nem Bök gondolkodás kell hozzá, hogy ilyen eljárás nyomán mindenki megtatálja annak indokát: az 5 tulajdonos közül 4 magyar állampolgár, Túri-szakállas község lakosai magyarok, viszont úgy a Falat testvérek, mint a hodzovoi telepesek szlovákok.

Nyilvánvalóan helytelen tehát az a beállítás,

hogy a hodzovoi telepeseket a válasz szerint is kicsi Nagy-féle birtokból kellett kielégíteni és hogy e miatt a turiszakállasiakat mellőzni kellett, mert a hoilzoviak a Falat testvérek által megvett birtokból kielégíthetők lettek volr.a. A váli<z tehát semmiképpen mm heh tálló és fel kell tételeznem, hogy az szándékosan helytelen információ alapján adatott. „

Turiszakállas község a közlegelő céljaira kért területet nem nélkülözheti, s ba a kö/eég ezt a területet meg nem kapja, akkor soha többé legelője nem lehet, mert a feloldott terület csak szántó és éppen a lefoglalva tartott az, ami mint kimondott legelő erre a célra használható. A telepeseknek. még ha szükségük van is legelőre a lefoglalva tartott terület egyrészt kevés erre a célra, másrészt nekik megközelithetlen, mert csak nagy kerülővel é« a községen keresztül tu Inának odajutni, ami a községben levő mnrhaá Jomány megfertőzésének veszélye miatt meg sem engedhető. különösen valami szervasmaifca betegség esetén.

A község abban a kérvényében, me’yben a földhivataltól a lefoglalt területet kéri, kimutatta, hogy a telepesek erre a területre csak 7 km e« kerülővel járhatnának, mert a telep és ezen kéraéseő föld között a községbeli magánosoknak vannák a földjeik, oda utat nyitni már a tavaszi vizek miatt is lehetetlen és így ezt a területet gazdaságosan egyedül csakis a község használhatja ki.

A községnek életérdeke e legelőte:ület- megszerzése, s hogy a? mennyire áthatja a közt ég minden lakóját, ennek bizonyítéka, az a ritkán előforduló eset, hogy a belvi kisigénylők mind, kivétel nélkül lemondani hajlandók az esetleg elnyerendő területről, abban ez esetben, ba azt a község közlegelőnek megkaphatja. Ugyancsak, a köz’ege- Jő nagy fontosságát bizonyítja és egyúttal megértő méltányosságukról tesznek tanú; ágot Nagy Vilmos dr. és társai akkor, amikor a község részére okvetlen szüksége® é« lefoglalt 120 kát. holddal nem fedezhető legelő területet a felol- dott birtokból, amint ezt. egy község! közgyűlési jegyzőkönyv is igazolja, kiegészíteni hajlandók- Amikor a közérdeknek -ily általános átérzését látjuk, igazán hihetetlennek tűnik fel, hogy ép a földhivatal tanúsít teljes meg nem értést ezzel szemben.

Amikor tehát az egyedül legelőnek használható terület a telepesektől 7 kilométerre fekszik és erre azoknak semmi szükségük nincs, mert 80 kát. hold reájuk nézve semmi jelentőséggel nem bir, viszont a községre nézve kimutatkatólag életkérdés e területnek közlegelő céljaira való megszerzése s miután & község határában levő másik nagybirtok parcellázása a földhivatal közbejöttével — amint azt a csatolt telekkönyvi kivonat B 2 sor alatti bejegyzése igazolja — megtörtént anélkül. hogy a közérdek figyelembe leüt volna véve, és amikor a község lakói egyhangúlag a közérdek mellett döntöttek és a tulajdonosok is hajlandók a község részére a területet, sőt azt kiegé^itve, közlegelőnek átadni, a közbéke szempontja is azt hozza magával, hogy a kormány hivatalos közegeinek a helyszínre való kiküldése mellett még- egyszer tegye megfontolás tárgyává, hogy ez a terület kizárólag mint legelőnek alkalma* terület a közérdeknek megfelelöleg egyedül a községnek legyen közlegelő céljaira átadandó.

Van szerencsém tehát tisztelettel kérdezni:

1. üajlandó-e a kormány a földhivatalnál oda- hatni, hogy Turiszakállas község kérelme közlegelő Iránt, a község létérdekének és a közérdeknek megfelelöleg teljesít tessék?

Az amerikai aranyinfláció mialt nem tud talpraáüni Európa

Az európai gazdasági válságot csak Amerika oldhatja meg

Prága, február 28. Ások a jelenségek, amelyek a februári ultimóvai kapcsolatosan az európai pénzpiacokon mutatkoznak, újabb bü- zonyitékát adják annak, hogy

az amerikai aranyinfláció terhe alatt roskadozik egész Európa gazdasági élete.

Az a szédületes hossz, amely a newyorfri tőzsdén uralkodik és amely egész Amerikát a lég''éktelenebb spekulációba sodorra, tipikus követik ezm én ve az aram ykiflácí ónáik, A modern pénzgazdálkodás okozza, hogy

az aranyinfláció ugyanolyan következnie- \ nyekkel jár, mint a fedezetlen papírpénz i tultengóse.

Az elértéktelánodéit papírpénz mennyiségének szédületes megduzaadósához hason- léam

az arany felgyülemlése is egyre fokozza az

árakat,

mert az arany, ha túlságosan sok van belőle, éppen úgy vészit vásárló erejéből, mint aj papírpénz, ha nincs meg a kellő fedezet. Ezj az oka annaik, hegy Amerikáiban, ahol felgyülemlett az egész világ aranykészletének nagyobb fele és ahol ennek következtében

aránytalanul sok pénz van forgalomban, ép- pen úgy

az általános drágaság emelkedésére spekulál mindenki

A szédületes tőzsdei hosszt is az idézte elő, hogy az amerikai részvények belső értéke emelkedik abban az arányban, ahogy a dollár vásárlóereje csökken.

A tőzsdei konjunktúra teljesen inflációs jellegű, mert a spekuláció nincsen tekintettel a részvények hozadékára, hanem csak azt látja, milyen nagy ártel yaimdífiarenciákat lehet keresni. Minél féktelenebb a spekuláció, annál nagyobb az általános drágulás és ily módon

a legszédületesebb konjunktúra is csak álnyereségeket eredményez.

Természetesen sokkal nehezebb ezt megérteni Amerikában, ahol az árfolyamok emelkedése nemcsak azt jelenti, hogy a részvényekért egyre több, de egvre kevesebbet érő papírpénzt adnak, mert hiszen az ő pénzük teljes aranyértékü. Azt pedig a legnehezebb elképzelni, hogy

arany is tud veszíteni értékéből.

Nagyo-n hosszú ideig fog még eltartani, aimig Amerikában rá fognak jönni arra, hogy az aranyinfláció áUionjunktúrája ugyanolyan veszedelmeket rejt magában, minit a papírpénz- infláció és hogy az arany általános értékmérő csak akkor lehet, ha

az az egész világon legalább körülbelül egyenletesen oszlik el.

Amíg a szédületes newyorki hossz megakadályozza azrt, hogy az Amerikában felhalmozott aranyfeleslegek ismét széíáradjanak, Európában nőm fog megszűnni a pénzhiány.

Egyes országokban, mint Franciaországban vagy Angliában gyorsabb üzemű lehet az uj tőke képződése, de általában ez a háború sújtotta világrész gazdaságilag csak akkor tud talp rááll mi, ha Amerika megnyitja az arany- folym zsilipjeit.

A beregszászi iparoséit és kereskedik a Keiben ajánlatának elfogadása ellen

Beregszász, február 28. (Saját tudósitönktöl.) Lapunk részletesen

beszámolt a Ruszinszkó városainak Munkácson megtartott ankét járói, amelyen a városok képvisel őii nem fogadták el a Kelben-vállalat, nevetséges ajánlatát és elhatározták, hogy egyedül elkészítik a szerződésá tervezetet, amelyet a K olben-vállal adnak és a köz- munkaügyi referátumnak küldenek meg.

A munkácsi ankét egyhangúlag elfogadott határozata alapján, ma a beregszászi iparosok és kereskedők értekezletre gyűllek össze, hogy megtárgyalják a villany-ügyet és azokat a portokat, amelyet szükségesnek tartanak a szerződési tervezetbe felvenni.

Az értekezlet előadói Fodor Albert. Rott- man Ignác, Reisman Simon dr., BiUa József, Hausman Áron voltak, akik főleg az íramdij magasságát sérelmezték, amely szerfölött érinti az iparosokat és kereskedőket.

Reisman Smon dr. indiaányára az értekezlet egyhangúlag el határozta, hogy Beregszász város 5párosad és kereskedői népgyülésen fognak Vtluikozni a Kőiben ajáu.arának elfogadása elten, A népgyülésen az összes politikai pártok részt fognak venni és követelni fogják a szerződés módosítása,.

A népgyülés megtartásán? az értekezlet határozati javaoatot dolgozott ki, ame'yet a város képviselőtestületének küldtek meg. A határozati javaslatban követelik, hogy az áram- diijak addig is, amíg a közhasznú vállalat meglakul, szállittassék le és hogy az áranndaj a pozsonyi árnak megtel©löen áitapitbassék meg. Javasolják, hogy a közhasznú vállataít- ban ne a K albánnak legyen meg a többsége, hanem a városok 51 százalékkal legyenek

H

U CT9Ía»®Sé»íif

» @ u m m i H

rjt 30 — korona |

1 A, Wiísonová 37. |

ai szá litás naponta. |

képviselve. Végül felszólítják a várost, hogy t amennyiben az Ungvári Villamossági Részvénytársaság 18 órán belül nem hajlandó a közvilágításnál negyven gyertya fényű égőt használni, úgy tegye meg a szükséges lépéseket a szerződés felbontása érdekében.

A népgyülést, amint értesülünk, Beregszász város iparosai és kereskedőd vasárnap tartják meg.

Jugoszlávia külkereskedelme csak a szomszédáilamokba irányul

Prága, február 28. Jugoszlávia — az 1923. évi külkereskedelmi adatai szerint — túlnyomó részben a legközelebbi szomszédságába eső öt állammal tart fenn szorosabb kereskedelmi karcolatokat.

Ezek az államok Jugoszláviába behozatala 66.81%-áá importálják s kivitele 73.85%-át exportál jók.

Jugoszlávia Csehszlovákiából 1.402 millió dinár értékben importál, azaz importja 17.89%- ában, Ausztriából 1.354 millió dinár értékben, azaz importja 17.29%-ában, Németországból 1.066 millió dinár értékben, azaz importja 13.61 %-ában, Olaszországból 939 millió dinár értékben, azaz importja 11.99% Ahan, Magyarországból 519 millió dinár értékben, azaz importja 6.63%-ában, a többi állaimból 2.555 millió dinár értékben, azaz importja 32.59%- ában, feszesen 7.835 millió dinár értékben.

Az elmúlt évben, tehát csakúgy, mint 1927- berz Cseh*-lóvéivá a jugoszláv behozatalban első helyen állott.

A jugoszláv export 1928-ban Így alakult: Olaszországba 1.679 millió dinár értékben, azaz exportja 20.06%-ában, Ausztriába 1.153 millió dinár értékben, azaz exportja 17.90 százalékában, Németországba 779 millió dinár értékben azaz exportja 12.10%-ában, Csehszlovákiába 579 millió dinár értékben, azaz exportja 8.99%-ában, Magyarorszagoa oö6 millió dinár értékben, azaz exportja 8.80%-ában. A többi államba 1.688 millió dinár értékben, azaz exportja 26.15%-ában, összesen 6.444 millió dinár értékben exportált.

Az o asz külkereskedelem iránya amellett bizonyít, hegy

az ország még igen csekély mértékben veszi igénybe tengermelléki helyzetének előnyeit

s tengerentúli kereskedelmet nem fejt ki. Jugoszláviának ebben a tekintetben nagy lehetőségei vannak, amelyek a jugoszláv fának és gabonának, ennek a két exportcikkének, az olcsó tengeri utón való kiszállítását teszik lehetővé a tengerentúli piacokra.

A földművelési tanácsok állandó delegációjának pozsonyi tanácskozását Március 8-án Pozsonyban tartja ülését a földművelési tanácsok állandó delegációja, amelyen a mezőgazdasági ipar fontosabb kérdéseivel fognak fog’alkozni.

A csehszlovák ipari szövetség a vasúti zavarok okának nyilvános megtárgyalását követeli. A csehszlovák ipari szövetség memo- raudttmot intézett a -kormányhoz, amelyben kért, hogy a csehszlovák vasutasnak a legutóbbi időjárási viszonyok alatt bekövetkezett zavarainak az okát nyilvánosan tárgyalják meg s ezen tanácskozásokba bevonják az érdekelt köröket is. (DND.)

A faipar normalizálása. A faiparban jelenleg normalizálási tárgyalások vannak folyamatban, amelyek különösem az építkezési fára vonatkoznak. A normalizálási határozatokat lehetőség szerint a nemzetközi irányvonalakkal hozzák összefüggésbe s az erre vonatkozó indítványokat a csehszlovák formalizálása bizottságban, valamint a külföldön fogják kidolgozni. (DND.)

Konszolidálódik az osztrák gazdasági élet.

A berlini Borsonoour.ir interjút közöl; Kién- böok osztrák pénzügyminiszterrel. A miniszter kijelentette, hogy az Osztrák ' gazdasági élet különböző ágaiban lassú előrehaladást lehet tapasztalni. A miniszter szérűit. Ausztriában jól tudják, hogy az ország jövendő fejlődése nem. egyedül az osztrák néptől füg^. Ausztriának minden reményét az európai va- szonyok konszoliiiácáójába s az .európai - eb lentétek enyhülésébe kell vetnie. , : v.yfc.!

A kereskedelmi kamarák a kereskedelmi kamarákról szóló törvénytervezetrőL A kereskedelmi kamarák központjának március 17-ikí ülésén a kereskedelmi, kamarákról szóló tör-f vény tervezetre vonatkozólag főbb körvonalaiban lerögzítik a kamarák, álláspontját A. tárgyalások alakulásából már ma arra .lehet, következtetni, hogy az érdekeltek- nézeteltéréseit át fogják hidalni, Úgyhogy a-kereskedel- mi minisztérium által kidolgozott tervezet a további tárgyalások alapjául fog szolgálni.

(mp.) ;

'* Standardizált tojás exportja Lengyelországból. A lengyel tojáskivitelre vonatkozó előírásokat oda módosították, hogy olyan cégek, amelyek standardizált tojás kivitelénél érdekelve vannak, a lengyel kereskedelmi kamarák közvetítésével a vojvodinákban regiszí rá- lásukat kérhetik. Ezen cégeknek a küldetné-* nyeit a kísérőlevelekben külön kiviteli bélyegekkel látják eL (MÍP.)

A nemzetközi texfcilkartell kérdése. A magyar textilipar felvetette egy nemzetközi textilkarteli alakításának kérdését. A morva- országi textilipar, amelynek Magyaa országon telepei vannak s a magyar vállalatokkal élénk összeköttetést tart fenn, az eszmét barátságosan fogadta s kifejezte azon kívánságát, hogy egyelőre míndenelöt árkonvenciót üozzanak létre, amelyhez a lengyel és az osztrák textilipar is csatlakozna. (DND.)

Megegyeztek a csehországi cukorrépa áráról. A csehszlovák cuikorrépateimesztök szövetségének, a csehszlovák cukorgyárak egyesületének és a mezőgazdasági cukorgyárak szövetségének tegnapi közös ülésén megegyezés jött létre a cukorrépa áráról. A megegyezés csali Csehországra vonatkozik, a morvaországi cukorrépa áráról a jövő hétfőn tárgyalnak Brünnben, a szlovenszkói cukorrépa áráról pedig rövidesen Prágában. A cukorrépa árát az 1929. évre Csehországban 15 koronában állapították meg kilogrammonként s az 1928. évi cukorrépát illetően a szilárd áron eladott répára 25. a mozgó áron eladót! répára pedig 20 filléres pótdijat engedélyeznek. Amennyiben 1929. május 1-től 1930. január 31-ig az átlagos nyerscukorjegyzés a prágai tőzsdén a 2 százalékos szkontó leszámítása után több miül 145 koronára emelkedik frankó Aussig 100 kilogrammonként, a cukorrépatermesztők cukorrépatermésük kétharmadáért azon összegnek a 9.25 százalékos pótdiját kapják meg amel’yel a cukor ára a 145 koronát meghaladja. A cukorrépatermesztők ingyen kapják a melasz fél százalékát (Degyed százalékkal többet, mint amennyit a kollektív szerződés engedélyez) s amennyiben nem vennék át. a megfelelő megtérítést szeptemberben állapítják meg. Mindkét fél azonban a szerződésben hangsu'yoztá azon törekvését, hogy a szerződésben megállapított melaszmennyiséget átveszi s hogy esetleges spekulációk ellen közösen fognak eljárni.

A kereskedelmi minisztérium a részleíüz- let törvénytervezetéről. A kereskedelmi minisztérium közölte álláspontját az igazságügyminisztériummal a részletüzlet törvénytervezetéről. A minisztérium álláspontja uagy- ban megegyezik a gazdasági tanács álláspontjával, úgyhogy most már hozzá fog látni a törvénytervezet végleges megszövegezéséi) ez.

(MF.)

A kontárság elleni eljárások meggyorsítása Az utóbbi időben, megszaporodtak azok a panaszok, hogy az iparhatóságok nem törődnek eléggé a kontárság elleni büntető eljárásokkal A felsőbb hatóságok most figyelmeztetik az iparhatóságokat, hogy a kereskedelmi minisztérium január 9-i rendeleté értelmében a legnagyobb eróllye! s minél gyorsabban kell a büntető eljárást ezekben az esetekben végrehajtani.

Uj államok jelentkeznek a nemzetközi dunai bizottságba. Németország és Görögország az elmúlt napokban fölvételüket kérték a nemzetközi Duna-bizottságba. Ez a bizottság, amely a Duna alsó fo'yásán a hajózást ellenőrzi, már a háború előtt létezett, de a Versailles! békeszerződés alapján megváltoztatták alapszabályait e mo«t csak Anglia. Franciaország, Olaszország és Románia képviselői ülnek benne. Az alapszabályok szerint ■minden állam, amely bebizonyítja, hogy a Duna- torko’athoz fontos érdek fűzi, a bizottság tagja le* hét, ezért valószínű, hogy Görögországot és Németországot felveszik a bizottság tagjai közé.

Előadás Csehszlovákia és Németország gazdasági kapcsolatairól. Freymark dr., a breslaui kereskedelmi és iparkamara első szindikusa tegnap Prágában Németország és Csehszlovákia kereskedelmi kapcsolatairól tartott előadást. Előadásában rámutatott arra a szoros kapcsolatra, amely a két állam gazdasági élete között fennáll. Áll ez különöse-' Sziléziára, amely a Magyarországgal és Ausztriával való forgalmában Csehszlovákiára van utalva. Az előadó szerint legfontosabbak a két. állam viszonylatában a közlekedési és jogi kérdések.

Franciaország mnltcvi bortermelése. 1928-ban Franciaországban összesen 57.890.686 hektó'iter bort termeltek az előző évi 48,899.024 hektoliterrel szemben. Az algíri termelés 8 031.499 hektoliterről. 13,666.625 hektoliterre emelkedett egy év alatt Az évi össztermelés 18.4 százalékkal emelkedett.

Eredménytelenül végződtek a német és osztrák gyapofjpar tárgyalásai. A német és oszlrák gya- polipar között, mint je'enteüük. tárgyalások folytak Berlinben á német vámoknak, különösen a gyapoltfonal vámjának a leszállításáról. A tárgyalások most. mint Berlinből jelentik, eredménrte- ’enül végződtek, mivel a nénié' ipar kritikus helyzetére való hivatkozással nem tudott engedményeket fenni s kü’önben is csökkentette üzemét. A .német gyapotiparral különösen a francia ipar kőnk úrrá! eredményesen.

~"ÉjrriiCT#ispg

Erősen favult a prágai értéktőzsde

~ "i Prágá február 28. A mai tőzsdei forgalomban a tegnapi érzéíkeny gyengülés után ismét Jaaráiságosabb irányzat kerekedett felül. Mivel a -februári ultimó igen könnyen bonyolódik. le s ezért március elejére a pénzpiaci helyzet-, -továb’pj enyhülésére számítanak, a spekuláció ismét tájékozó vásárlásokat eszközölt, amelyeket csak megerősített a kontermin függő kötelezettségeinek teljesítése. Az árfolyamok ennek következtében erősen emelkedtek. A tegnapi veszteségeket mind behozták. Egyes papírok még azonfelül is nyereségre tettek -zert. A forgalom csaknem valamennyi piacon élénk volt. A kuliss-zban is újra emelkedő irányzat állott be. A bank- és a beruká-