Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-08 / 33. (1956.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzloveilSzkÓi és niSZÍTlSzkÓÍ ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága Panská uhee negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nnlitikni nrrnifnnia 12, 11. emelet Telefon : 303111 — Kicdoévente 450, félévre 225, neqyedévre 114, főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága ÍL, Panskó ul 12/111. - Tehavonta 33 Kő. E*ye* „dm ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ ' FORGACH GÉZA lefon: 30311. ...Sürgönyeim: Hírlap, Praha M i iieriitii fiitta Prága, február 7. Míg Hoover, az Amerikai Egyesült ÁULa- anok uj elnöke, az Unió egyik legszebb cirkálóján vidáman járja a déli tengereket és sorban fölkeresi a détemerikai államokat, hegy személyinek súlyaival kálbővitse az Unió és a többi amerikai állam közti jó- viszonyt, Cooliéjge. a lelépő elnök, szenvedélyesen hadakozik a szenátus többségével, amely semsniesetre sem akar olyan béke- szeretőnek mutatkozni, mint az elnök szeretné. Az amerikai lapok azt Írják, hogy az a vereség, amelyet Coolidge az amerikai szenátusiban a floiíaprogiraim itílőlklauzulájá- nak kérdésében szenvedett, beárnyékolja Coolidge uralmának végiét és szomorúvá teszi a március 4-iki kivonulást. Mi azt bisz- uzük, hogy éppen a veresiég derít jó fényt Coolidge-re, aki utolsó teltében béilcesaeire- tőnek és a fegyverkezési verseny eitenzőjé- mek mutatkozott. A szenátus had ika jókat aikaT épiteni, a szenátus necm veszi figyelembe az európai népek törekvését, amely liz évvel a világháború után komoly feladatává tette, hogy a háború következményeinek likvidálása után végre hozzákezd tjén a fegyverkezések megszüntetéséihez. A* európai po’ifdka programja a következő években körülbelül a következő: amint a jéváíéfeti kórdós megoldódik, a franciák k (Ürítik a Raimav üdéket és a kisébbeégti kérdésiben legalább provizórikus megoldás történik a hatalmaik között, a megteremtett kedvező atmoszférában összeülnek az európai diplomaták és vaigy Genfiben va,gy egyebütt hozzáfognak annak a közös platformnak megáliapifásához, melyen a lefegyverzés elképzelhető. Bizonyára hosszú és körülményes munka lesz a különböző érd-etoeloett összhangba hozni, de a törekvés megvan és még Szovjetoroszorsizág sem zárkózik el százszázalékosain! a tervezett megoldási módok elöl. A Kellogg-paktum bizonyos tekintetben az uj óra ha jnaiíhaeaöását jelentette és Moszkvától Parisig minden béfcesaerető em- be. úgy vélte, hogy az Amerikából jött fény világánál Lniézmétnyes'e© sikerülni fog a fegyverkezés útjába eső nehézségeket elsimítaná. Annál nagyobb mosti a csalódás, amikor a lefegyverzési törekvések a legnagyobb csapást ugyanabból az országból kapják, ahol a Kellogg-paktum, a remény megszületett Az amerikai szenátus határozatának, amelyben a szenátorok Coolidge kívánságával ellentétben elhatározzák, hogy a tervezett gyoreoirkáiiókat minél előbb és minél rendszeresebben megépítik, szinte sziimbólikus jelentősége van és kétségtelenül lerontja az amerikai Kellogg-paktum kedvező hatását. Ellentétesebb cselekedeteiket alig lehet elképzelni, mint a Kellogg- paktuim ratiíiká’ása és a tizenöt gyorséirká- 16 megépítésének elhatározása, s az amerikai szenátus mégis gyors egymásutánban határozta el e két tettet. Coolidge örök érdeme marad1, hogy ellenezte a szenátus túlnyomó harcias elemeinek kívánságát. A' mii szemünkben pályafutásának ez volt egyik légiiért!asaíbb és leg- rokonszemveeeibb cselekedete. Sem az amerikai proeperity emelése, sem a költségvetés teljes kiegyensúlyozása, sem az Európának adott milliárdos kölcsönök nem oly jelentősek ellőttünk, akik tudjuk, hogy hová vezethet a kérlelhetetlenül megindult fegyverkezési verseny, mint az a bátor ezó, amely a többség éltén is hangoztatni merte á békét és a hajóépitések föüöetégeseégét. A veszedelmes határozat után igazán nem éh 'ütjí ülit. ^ ^ isii -iái ijjé 'hzí Ülj' |Í í ay; jjj ^ j3|^ ^ ^ p p ||^ j| |j p.p A magyar miniszterelnök válasza Pakots láss®! interpellációjára Aknássy László lett ZsISvay utódja a klMfseiliis ái9M székében Budapest, február 7. (Budapesti szerkesz- tőségümk letétén jelentése.) A magyar, képvi- selőbáz szerdai üléséit, amely interpeMciós nap volt, tizenhat interpellációt terjesztettek be. Délután fóllkiettcikor került a sor az inter- pellációkpa. Egyéb interpelllációk során este hét óraikor Pakots József terjesztette elő in- •terpéMeióját a revízió kérdésében. Hajlandó-e a miniszterelnök, illetve a kormány — kérdezte Pakots interpellációjában — a legutóbbi fővárosi közgyűlési határozatot a revízió tárgyában keresztülvinni? Pakots kifejtette, hogy a bétoerevizió nem a politikai pártok, hanem az egész ország osztatlan követelése. A magyar probléma ma európai probléma. Belliién ama kijelentésével szemben, hogy a revízió időszerűtlen, Pa- kipts hangsúlyozza, hogy a revízió időszerű tett volua nntr a békeszerződés megkötésié pirlM-nafcábuin. Bethlen István gróf miniszterelnök nyomban válaszolt az interpelláció na. — Szokattam — úgymond —, hogy a képviselő ur interpefliliációJávái prejudikálni ika- ván egy országgyűlési határozatnak. — Kije- téntii, ho.gy azért válaszol azonnal aiz inter- pelfiációtna, neJio.g^/ a íközvélemény hely téten útra terelődjék. A főváros 'közgjülési határozatának legnagyobb érbéke az egyhangúság. Ennek a határoBatnak mind a három pontját ő is és a kormány is elfogadhatja, sőt azzal azonosítja is magát. ./■ ö maga legelőször szögezte le Debrecenben a revízió szükségességét, ugyanakkor kidomborította azonban, hogy a nemzetet meg kell óvni bizonyos illúzióktól: munkátíanul, ölünkbe tett kezekkel mm hull ölünkbe a revízió. Föniartja azt az álláspontját, hogy senki se avatkozzék bele a kormány intézkedéseibe, valami nt, hogy a revíziót kapcsolják ki a bei- poJiéiikából. Hozzájárul ahhoz, hogy a fővárosi közgyűlés határozatával kapcsolatosan az országgyűlés utasítsa a kormányt, hogy adja meg a közgyűlési haitároaaitnaik szerinte helyes óritelmezését. A közgyűlési hatái-ozat első pontja utasítani kívánja a kormányt, hogy a revíziót elősegítő ktilpoliibikát folytasson, ami azonban semmiképp sem értelmezendő akképp, hos:y a kormány naponta demonstratíve nyilatkozzék. Csák gyönge kormány járhatna így el abból a célból, hogy megtartsa népszerűségét A lcü.1 földön kéíícmofuten tenne a domon^ifaiíiiv' nyiíabkoc-iatok tömege. Es ez gyöngítené az ország tekintélyét. — Egyébként — mondotta Béthilieai gróf — ku’képyisetéti szorveiuk al- ’kaimaíbíanok hivatalos propaganda kifejtésére, .mintliogy ezálíjíaií csak disákpediltáilinák önmagukat a kű'iáíliliampk kormányaiináfl. A magyar követek c-saik, fal'viiláig'osáitó munkát végezhetnek. Épp ezért a legnagyobb sajnálat- tai oilMasta a támadásokat Magyarország egyes 'IdiSikép^dseiletei ellen. Fölszólítja a támadókat, hogy ne személy szerint a követeket, hanem a kormányt támadják, amely az utiasiiibásokat kiadja. Fontos — mondotta —, hogy uj barátokat szerezzünk az országnak, emeljük országunk presztízsét. Legfontosabb azonban az, hogy a revízió kérdését csakis a legalkalmasabb pillanatban vessük föl; nem pedig kalandokba bocsátkozni és a kérdést időszerűtlenül a népszövetségnél fölvetni. A közgyűlési határozat harmadik pontja a nemzeti egységről beszél. Tízéves munkája során, mondja Bethlen miniszterelnök, állandóan ezt hangoztatta, lévén az egység fölötte fontos. Ezután Bethlen a közgyűlési határozat létrejöttéről beszél és megállapítja, hogy a határozat bizonyos mértékig ellen zéhiesfcedés céljából készült. Eredetileg bizalmatlansági pontot is foglalt magában. Az ellenzék két kártyára tette föl reménységét. És pedig először a súlyos gazdásági helyzet miatt elége- detienfcedökre, másodszor pedig a revízió késése miatti türelinettenkedéstre. Bethlen miniszterelnök türelmet ajánl. Egyesek a revíziót összekapcsolják belpolitikai momentumokkal. Régebben az emigránsok rágalmazták kívülről az országot, azt állítván, hogy diktatúra és feudális uralom van Magyarországon, most egyesek belülről kiikkuralommal vádolják a kormányt. Amennyiben klikkről beszélhetünk, a revizionisták körül lát bizonyos klikket kialakulni, amely a revízió tüzénél sütögeti pecsenyéjét, nűéríis a kormánynak egyik feladata ezen kfikkeket eltávolítani a revíziós mozgalomból, A miniszterelnök válasza után Pakots József ismét felszólalt és megkérdezi Bethlen várhatjuk a többi tengeri nagyhatalomtól sem, hogy tengeri fegyverkezési versenyét beszünteti. Amerika csodálatos gazdagságának teljében vallóban szinte játékból és úri passzióból építheti a tökéletesebbnél tökéletesebb hadihajókat, bofett alig van reájuk szüksége. A japán veszedelem fiiktiv, az angol veszedelem épp igy illuzórikus. Ha Japán terjeszkedni akar, legfeljebb nyugat felé terjeszkedhet, amit az előrelátó japán kormány meg is tesz, miként azt a Klímával kötött legújabb szerződés igazolja. A japán terjeszkedés második iránya Ausztrália és Polinézia, azaz olyan terültetek, ahol nem amerikai, hanem angol érdekekkel ütközik össze. Csak harmadsorban kerülhet számításba az amerikai kontinens, ahonnan sok ezer kilométer választja ed a mikádó birodalmát. Anglia Amerikával konfliktusba nem igen keveredhet Az angol érdekek Ázsiára, Afrikára és Ausztráliára összpontosulnak, Amerikában legfeljebb Kanada marad, amely állam azonban csaknem teljesen független életet él és az elképzelhető legjobb viszonyban áll Amerikával. Az Unno különben is egy tagban fekvő egységes birodalom, amelynek partjait 'hadihajók nélkül a szárazföldről is védeni lehet. Ha egy európai, vagy ázsiai hatalmasságnak eszébe jutna, hogy hajókon hadsereget szállítson az amerikai partokra, a part- menti ütegek és helyőrségek ezerszer előnyösebb helyzetben Utasíthatnák vissza a messziről jött, erőferrásaitöl elzárt, kifáradt és jóformán a levegőben függő megszálló hadsereg támadását. Amerika mindazonáltal hadihajókat épít. Minek építi azokat ? Célja nem lehet más, mint gazdasági imperializmusának újabb alátámasztása és biztosítása. Az Egyesült Államok együk legfőbb ütőere a Panama-csatorna, amelyet védeni kell. Ezenkívül közismert tény, hogy az Unió az utóbbi években rátette kezét a délamerikái államokra, ahonnan kiszóritatta az angol befolyást és ahol megvetette a túl fejlődött és minden eszközzel piacot koreső amerikai ipar hegemóniá- jámak alapjait. Nos, a délamerilcai államok elsősorban tengeri utón közelíthetők meg s igy érthető, ha az Unió kereskedelmi flottájának védelmiére hadihajókat épit. Az a cirkáló, amely Htoovert vitte a déli államokba, hogy az uj elnök kézfogásával is megpecsételje Észafcaimeriika és Délam erika elválaszthatatlan barátságát, bizonyára kimérte és megállapította azt az utat is, amelyen az amerikai hadihajóknak haladniiok kell, ha egyszer majd szükség lesz reájuk valahol Délam erikában. S hogy szükség lesz reájuk, azt mér a most rendelkezésünkre álló példákból is megállapi/bhatjuk. Ha Nikaragua forrongni kezd, Kaláfoiruiiából és Floridából lefut néhány katonákkal spékelt dreagnout az amerikai Isztimosztra s pompás negyven- kettes ágyúival hamarosan belátásra bírja az amerikai hegemónia ellen lázongókat. Ugyanez történik Mexikóban, ugyanez lejjebb Peru és Venezuela vidékén s majd ha egyszer szükség lesz rá, a függetlenségüket a késhegyig védő Amerika-ellenes három nagy dél (amerikai ABC állam, Argentína, Brazília, Orile is beadjia derekát a csillogó amerikai i páncélosok ágyúinak lőtávolábán. Minket ezek az amerikai problémák csuk távolról érdekelnek. Ami az amerikai szenátus határozatából kellemetilenebbül érint, az é fegyverkezés elhatározásának egy másik következménye. Angliából máris olyan hangok hallatszanak, hogy ezek után Nagyhritá- nia államai is kénytelenek kétszeres erővel a flotta fejlesztéséhez látni. Elvégre Anglia heterogén elemekből összetett birodalom, melynek egyes részeit ezer és ezer kilométer választja el egymástól s igy flotta-fejlesztési programja sokkal indokoltabb és sokkal szükségesebb, mint Amerikáé. Ha az Unió fényűzésből tizenöt cirkálót épít, Anglia húszat kénytelen épiteni, bármily veriíékes munkával tudja csak megszerezni az uj óriási befektetés költségeit. A tény tehát az, hogy !az amerikai szenátus határozata után beláthatatlan fegyverkezési verseny indul meg a hatalmak között. S ez a verseny ismét csak azoknak az álmait fogja szétfoszlatni, akik hittek a népek megbékülésében, a háborús konflagráoió kikerülésének lehetőségében és abban, hogy a vérit-ékes munkával szerzett pénzt másra is lehet fordítani, mint hadihajókra, ágyukra és gépfegyverekre. LAUFER S., Bratisiava Ondrejská 11., Tel. 29-22.
