Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-08 / 33. (1956.) szám

é *Kta:<MMA<A^-HiraiAR aMWiWCTWBWB^———aBiwiwt TOMiaw ■ggSEL ■IJIIMUL.. '..".. 1.9 1939 február 8, pénz ügy igazgató? — kíváncsiskodott a fő ügyész. A bandita titkokat sejtetően mosolygott: — Magas összeköttetéseim voltak, nagyon nagy urak segítettek, állam ügyész ur. Ebben, a stádiumbain voőifc a vizsgáM midőn megérkezett Kownóból a szigorul jparanes: azonnal beszüntetni a további puhatolózást, Á bűnös vezelkeilm fog bűneiért, & többire az 'igazságügyi kormány nem kiváncsi. Ez a rendelkezés a nyilvánosságira szivár­gott s az újságok a legutóbbi napokban kellemet­len támadásokat intéztek az igazságügyi kormány ellen, amiért ismeretlen okokból beszüntette a további nyomozási Két napom át visszhangzott a sajté & nevető ember vargabetűd kar ráérj éneik különös tör­ténetéről Két napom át követelték, hogy a kormány tisztázza a ké­nyes ügy minden részletét és állapítsa meg, kik voltak a rablógyilkos bandita ha­talmas pártfogói, az igazságügyi kormány azonban mély hallgatásba burkolózott Varsó közterein máglyák körül melegszik a lakosság Csehszlovákiában forgalmi zavarokat. Becsben vízhiányt okozott a fagy — Lengyelországban a fehér halál grasszál (Várba, hogy áss. idő elsimiitsa a kedélyeik há­borgását s a külpolitikai szenzációk elterel­jék a Lapok figyelmét a nevető emberről A kormány számítása átmenetileg bevált. A la­pok tegnap már hadiigattak, de Miét, hogy mjból fölveszik az elejtett fonalat s akkor az as Lehetséges, hogy a rablógyilkos kiflinkész- heteüLen mosolya válságba sodorja a litván kormányt. Egy grafológus Sdmsteh Fridajelleméről Prága, február 7. Az északkelet felől jövő fagyhullám tegnap elért a köztársaság délnyu­gati határáig s a szibériai hideg szétteerjedfc Csehszlovákia egész területére. Helyeként a hő­mérő higganyoszlopa mínusz 20 fok alá síiiyed. Németországban — 20, Otátrafüreden és Po- steinban -- 25, Troppauban, Egerben — 22, Losoncon — 21, Kassán — 20 fok hideget mértek. A fagyhullámot helyenként gyenge havazás kisérfe. A második fagyhullám erősed éreztette kárté­kony hatását a köztársaság vasutforgalmának lebonyolításában. Főképen a tdiervonatok közlekedése szenve­dett az erős fagy következtében, de a sze­mély- és gyorsvonatok Is jelentékeny késé­sekkel közlekednek. A budapesti gyorsvonat tegnap csak fél órát, ma azonban három órát késett, a bécsi gyors pedig ötven perces késéssel futott be a prágai pályaudvarra. Berlin, február 7. Az, ujj fagyhullám, melyet az Oroszországban képződő jeges légáramnak tulajdonítanak, egész Németországban érezhető volt. Északnémeíországban átlagosan — 15 és 20 fok között ingadozott a bőmérő higgany- oszlopa. Berlinben — 18 fok, a, környéken —- 20 fok hi­deget konstatáltak. Swimemünde ég Arcona kö­zött ütvén hajó a hirtelen összeálló jégtáblák közé rekedt. A Greifswaider Oie szigetet a meglepetésszerű­en beállott újabb fagy elvágta a külvilágtól Mint Münchenből jelentik, Regcnsburg mellett a Duna jege meállt és ma! délben a Dunát vastag jégpáncél boritja. Huszonnyolc éve nem fordult elő a Dunának j ezen a szakaszán, bog ya folyó ilyen hosszúság-: bán befagyott voinaban befagyott volna. Bécs, február 7. A szibériai hideg folytán katasztrofális arányokat öltő vízhiány állt be az osztrák fővárosba. A városi tanács elővigyázatosságból elzárta a bécsi házak emeleti vízvezetékeit, hogy a tel­jes vízhiányoknak elejét vegye. Bécs mellett Ismét megindult a Duna zajlása. Varsó, február 7. A meteorologiai intézet je­lentése szerint Lengyelországban tegnap élték ' át az utóbbi évek leghidegebb Dapjáfc. Az esti j órákban Vilna környékén a hőmérséklet — 35 fokra sülyedt alá, más északlengyel városokban elérte a —-41 fokot. Az ország minden részé­ből jelentések érkeznek a fagyhullám által tett pusztításokról. A kemény fagynak sok emberélet esett áldo­zatául. Varsóban a köztereken és az ucca ke­reszteződéseknél melegítő máglyákat állítot­tak fel, amiket szénnel és fával táplálnak. A nyilvános melegedőket állandóan siirü embertömeg veszi körül Trón esőn, február 7. {Kiküldött aranika- társum/klól.) Scbusflek Frida két védője Pe­reszlényi Géza. dr. és Arnstoin Dezső dr. fá­radhatatlan, heroikusnak mondható jogászi és nyomozó munkát végeztek védencük érdeké­ben. Figyelmük mindenre kiterjedt, amiről fel tételezhették, hogy védencük és az igazság kiderítése szempontjából a főtárgyalódon hasznos!tiható. Pereszlényi Gésa dr. példáid arra is gondolt, hogy igénybe vehetné az ujuh­iban divatossá vált és tekintélyre emelkedett grafológia tudományát Budapestre utazott és érintkezésbe lépett Fischoff Gyulával, az is- ímertnevü grafológussal Átadta neki védence írását és megkérte, mondjon szakvéleményt a sorok írójának egyéniségéről A tárgyaláson merni került sor arra, hogy ezt a bizonyítók- számba aom úgysem menő grafológiai szakvé­leményt az esküdtek elé terjesszék. A grafo­lógus vélekedése azért mégis számot tarthat & szétesebbkörü nyilvánosság érdeklődésére. A vélemény a kővetkezőképpen hangzik: „Gyenge akaraterrjü, sxenzibilig jermésze- ‘ iü nő, akinek alaptermészete, hogy nyugodt életkörülmények között rendkívül alkal­mazkodó és könnyen befolyásolható. Más viszonyok között azonban tulcrzékennyé és ingerlékennyé válik. Ideges állapotban önfejű és akaratos. Ilyen­kor az izgalmas felindulást kisérő szimptomák hirtelen felbukkanó és gyorsan múló formá­ban nyilvánulnak meg, amit azután hosszabb ideig tartó kedélybeli leh angoltság követ. As ingerlékenység okozta izgalmi állapot Azonban az ideges viselkedés és a belső ayugtalanság mellett se vezethetnek olyan meggondolatlanságra, amelynek tettleges- ség, nyers erőszak lehetne & követkeMsé- nye. írásának karaikterisatiluima: a tollvonásóknak: lágy volta szöges ellentétben áll azokkal a ti­pikus írásjelekkel, melyek a brutális, kimé- Mlen emberek tollvonásait jellemzik. Több aágvbetűjénél egy igen érdekes írásszokós ál­lapítható meg, nevezetesen egy olyan kezdő ■sonás, amely az egész leírt betüíormát át­metszi. Keserű csalódások okozta lelkifájda­lom, megtört élet jelét véli a grafológus ezek­ből a betüformákból kiolvasni." h—i- i ....mi ■—" wmtmi Eg y dúsgazdag szófiai malomtutajdonos szerelmi Szófia, február 7. Megdöbbentő szerelmi tra­gédia történt tegnap este, amelynek középpont­jában a bolgár főváros két ismert egyénisége áll. A legnagyobb malom tulajdonosa, Hidzsi Grigove, néhány évvel ezelőtt házasodott ég nagyon féltékeny volt fiatal szép feleségére. Tegnap este olyan űrüggyel ment el hazulról, hogy vidékre,utazik, de a szomszéd ház kapuja mögött elrejtőzött és onnan figyelte saját házának kapuját jfh óra tájban észrevette, hogy Vaszile, a aző- íiai törvényszék egyik fiatal bírája, akivel évek óta jó barátságban állott, bemegy az ő kárába. Utána Jopózott és egyidoig várt, azután beha­tóit lakásába és házasságtörésen érte fele-égét A felbőszült férj agyonlőtte a feleségét és csábítóját, aztán golyót röpített a halántéká­ba. Az asszony és Vaszile törvényszéki bíró ször­nyethalt, Hadzsi Grigore is haldokolt már, mi­kor kórházba vitték.. ' URÁNIA Az emberi gondolat hullámhossza 25.000 kilométer I • • 1 Darov és Kasinszki orosz tudósok meglepő kisértetei a moszkvai j egyetemen — A gondolkodó kutya tudománya csődöt mond, ha az idomHát elektromosan szigetelik A csodálatos szellemi képességet nyilvánító álla­tok rejtélyt jelenlétiek mindig az állatpszicholó- gusok számára. A csodaló szorzott, kivont, össze­adott, osztott, az okos Hanzi kutya, amelyiket Európában diadalmenetben, még hozzá jövedel­mező diadalmenetben sétáltatott városról-városra a gazdája, még a köbgyökvonást is ismerte, egy­szóval igen sok középiskolai tanulónak súghatott volna as algebraórán. A tudomány szerint itt megállt az ész, a közönség viszont ámuldozott, aztán hasamenet egy kicsit szegyei le magát: úgy érezte, hogy mégis csak becsapták, valami svínd'i van a dologban. Mi a svindli? Hát az, idomitő valahogy titokban, jelekkel megérhette magát a csodalóval, csodakutyával, esodafókával, vagy csodaszamárral. Anatol Durovnak hívják azt az orom tudóst, akinek sikerült bebizonyítani, hogy v&lóhan svindli minden ilyen produkció, de ex % svindli csodálatosabb, mint ha nem lenne as! Durov kutatásai közben arra az eredményre jutott, hogy az úgynevezett csodaállotok esetében a telepátia különös esetével van dolgunk: as ember, azaz as idomító átviszi a maga gondo­latát az állatra. Mindez azonban bebizonyithatatlan feltevés ma­radt jő darabig. Igaz ugyan, hogy nem ellenkezik a tudományos felfogással, hogy a* állatoknak különös telepátikus képessége van, mert ilyen telepátikus kísérletnél sokkal jobban be­válik &s állat módiamnak, mint az ember, i de mindez csak tapasztalati tény, mely mögött | nem állt törvényszerűség, amely tehát esefclegessé- j gén is alapulhat minden egyes esetben, Durov abból induW ki, hogy a postagalamb céltudatos irány választása, a madarak vándorolja, vagy egyes halfajták felkerekedése olyan jelen­ség, amely az ösztön és a telepátia határán áll. Itt már o'yan ösztönökről van szó, amelyeknek az adott esetre is van alkalmazott külön értelműk, szóval, a telepátia határán járnak. Durov éppen az állatok alacsony értelmi nívója miatt következ­tette azt, hogy ez az alacsony értelmi nívó alkal­masabb a sugalmazott gondolatok átvételére. As emberi agy azért alkalmas kevésbbé a tele­patikus alkalmazkodásra, mert öntevékenysége van. azaz önállóan észlel, illetve a sngalmazott gondolatra, annak tartalmára és irányára vonat­kozóan van saját, belső, önmagából folyó véle­ményt*. Es az egyéni vélemény — Durov szerint —> a telepatikus megértés, vagy alkalmazkodás rovására megy. Durov okoskodása azonban nem állt meg ennél a pontnál évekig törte a fejét, hogy éppen a rend­kívüli állati gondolkodástünelekröl, az úgyneve­zett „idomitási produkciókról" hogyan lehetne ki­mutatni, hogy azok nem egvebek közönséges tele­patikus mutatványnál. Mivel ezt egyenes utón nem lehel ma még kimutatni, az indirekt, vagyis köz­vetett bizonyítási módhoz fordult. Segítségére vo’t ebben a munkában Kasinszki woeskvaw. (f/lektremérnök,, «M wlyaa készüléket szerkesztett, amely as emberi agyat formálisan szigeteli. Kasinszki röviddel ezelőtt ismertette készülékét a „Tudás és haladás" cimü folyóiratban. E szeriül a leírás szerint a készülék maga egy dróthálózat­ból készült fülke, illetve cella, alapja rézből és ónbói van, nem a földön, hanem üvegzsámolyon ; áll. Rendes körülmények között a cellában álló ember tehát a földtől van elszigetelve. A cellából azonban külön vezeték visz a földbe a ez a veze­ték egy külső távolabbi helyről kapcsolható a földbe, illetve ellenkezően is: megszakítható a földvezeték, a rádióantenna kapcso'ása mintájára. A kísérlet a következőképpen folyt le: Az idomitő. tehát a gondolatot leadó ember belépett a cellába; a leadó ember a zegész kísér­let alatt nem tudta, hogy „földelve” van-e, vagy .szigetelve, azaz, hogy a földvezeték hogyan van kapcsolva; következéskép az átvitelezendő gondo­latot egyforma erősséggel szuggerálta, illetve továbbította, vagy rádiónyeiven „leadta". A kísérletet először egy Mars nevű juhász­kutyával és annak idomitójával végezték. Meg­parancsolta a „leadó" a kutyának, hogy például nyolcszor egymásután ugasson és Mars pontosan teljesítette ezt és «,» egyéb utasí­tásokat, ha a eella szigetelt volt, ellenkező eset­ben azonban, ha a eella „földelve" volt, » gon­dolatátvitel egyetlenegy esetben sem sikerült. Nehogy tulgyorsan Általánosítson, Durov a kap­csolást a „leadó" ember által meg nem figyelhető módon és főkép szabálytalanul váltakozva eszkö­zölte: az eredmény ugyanaz maradt.* A kísérleteket megismételték egy buldoggal is: a buldogg is csak abban az cselben vette át a gondolatokat, ha a „leadó" ember izolálva volt a földtőt.. így például a buldogg előhozta a kívánt könyvet a szomszéd szobából és több hasonlóan magasnivóju produkciót teljesített, amíg a cella szigetelt volt, mihelyt . földelték", a legegyszerűbb feladatot sem oldotta meg. Még nagyobb szenzá­ciót keltett Durov következő kisérletsorozata, amidőn embermédiumokkal helyettesi telte a sze­replő kutyákat. A telepatikus emberfenomének éppen agy csütörtököt mondtak, ha a cella földelve volt, mint négylábú kollegáik. Ezáltal Durov egyszerű állat pszichológiai kísérle­tei kiléptek az állatpszicholögia kereteiből és most már az általános élettan és lélektan középpont­jába került a kísérlet eredménye. Durov és Kasinszki kísérletei ugyanis azt a feltevést teszik valószínűvé, hogy —- legalább is a telepátia esetében — « emberi agy a gondolat adóállomása és az emberi gondolat valósággal is elektromos rezgés alakjában terjed, bár egyálta'án nincs alkalmunk ma még pontosan megmérni és hullámhossz szerint kategorizálni a gondolatot Nem érdektelen, hogy Vemon és Laza rév p»- rapszichtikávai íoglaiko*© tudónak a* emberi gondolat hallámbosssát 25.000 kilo­méterre teszik, mig egy olasz kutató szerint az aktív telepatikus médiumokból kiáramló elketromos hullámok huh lámhossza a rádióhuillámhossznak felelne meg. Ma még mindez csak következtetés és találgatáas a gondolathuliámoknak sem hosszát, sem frekven­ciáját nem ismeri a tudomány, de éppen Moszkvá­ban folynak érdekes hisérletek arra nézve, hogy a gondolalhullámok váltakozásait egy rádiófel­vevőkészülék speciális filmkészülékén mint diagrammákat felvegyék, azaz, hogy fénytani hatásokra áttéve, a gondolalhullámok „hullám­zását" leírják. A magyar nőkhöz Szíovenszkó, február. Hol kezdjem? — Neon tudóim! Hiszen bár- hol kezdem is, szomorúság borul a telkemre és szégyen pór az arcomra! Mert fáj a lelkemnek az a vétkes, fukarko­dó nombánomság, melyet a magyar kisebbség növi!ágénak nagyobb része a faji kötelességei és faja érdekeivel szemben tanúsít. Fáj & telkemnek az a vétkes közöny, mellyel nőink e részének, ezt az erkölcsi fogyatkozását szem­lélik azok, akik — elismerés a kivéteteknek — hivatva volnának magyarságunk lelkivilá­gát nemesíteni, a leikét jóra irányítani. Az eset, amely nemcsak bennem, hanem minden jő magyarban ily keserűséget kelt, az: hogy van egy magyar lapunk, hézagpótló lapunk, mely nagy és nemes célt szolgál szlo­vén szk ói magyarságunk közművelődése terén <s amely csak nagy, könnyen válságossá vál­ható anyagi nehézségekkel küzdve állhat fönn. A „Nagyass«wiy‘Lrál van sző, melynek most: indult meg a IV. évfolyama. Fenkölt szellemű, nemzeti kötelességük tu­datától áthatott, lelkes magyar nők tervezték és indították meg. Az a cél lebegett előttük, hogy ezzel a lappal a magyarságot & nők ré­vén is forrasszák össze, hogy vele az anyák, a feleségek, a hajadonok révén keltsék fel és fejlesszék a meggyöngüli nemzeti érzést, kelt­sék fel a magyarság iránt való kötelességek tudatát és azt megszilárdítsák, hogy újra élet­re keltsék a magyar nőben a régi nagyasszo­nyok erényeit; hogy irányt jé!öljenek neki és megóvják a mai romlott kor fonákszellemé- nejk mételyétől. Nagymüveltségű, telkes nő, igazi magyar nagyasszony áll a lap szerkesztősége élén, melynek nemes becsvággyá! állította szolgá­latába tevékenységét, melynek fennállásáért mindmáig odaadó hűséggel fáradozik, ámbár a mai nehéz megélhetés, sivár s az ember ösz- szes munkabírását igényelő világban az ő vattaira is egyéb súlyos gondok nehezednek. És mégis a magas színvonalú, jól megszer­kesztett, havonta megjelenő lap — bár csak évi 24 korona az előfizetési ára — nem talál­ja a magyarságnál azt a támogatást, iáné*vet megindulásakor remélt s amelyet megérde­mel. Ez szomorú, ez fáj a lel künknek. S ha most meggondoljuk, milyen kicsiny, milyen semmi áldozatta! áll mód iában sok- sok városi és falusi magyar asszonynak, lány­nak egyaránt, hogy a magyarságának tartozó kötelességét azzal is teljesítse, hogy előfize­tésével & „Nagyasszony4* életbenmaradésát biztosit ja: akkor szégyenptr lepi el orcánkat, mert azok ezt a kötelességüket nem ismerik el, vagy elismerni nem akarják. Pedig csak azon nyúlik, hogy vasárnaponként 50 fülért tegyenek félre e célra, hogy ne sajnálják a „Nagyasszonyodéi azt, amit. minden koldus i« várhat a bőségükből! Sel yemhari ?n vára, pnémesikaháira, brokát viganóra, aranyláncra, arcfestékre, „ruzs"-ra s egyéb divatos dolgokra telik. Ezekre nem sajnálják a százas- és erresbamkót, hisz velük hkiságuikait kielégíthetik s ez önző lelkűknek' jólesik. Aim elégiitsák ki vágyaikat! Módjuk bői azért még min d ig futná az a vasárnapunkén fi sze­rény 50 fillér is, de — ezt a szerény 50 fillért ettől a nemes céltól sajnálják! Magyarom, akt ezt olvasod, nem érzed, hogy kigytjl arcodon a szégyen? Ti pedig, m agyar asszon vök és lányok, akikben még nem veszett ki végiképp az a jó szellem, mely valamikor anyáitokat, nagy- és déd­anyáitokat ékesítette, szálljatok magatokba és ismerjétek fel, hogy az ételnek nemesebb céljai is vannak, gondoljátok meg, hogv kö- telességlek nem merül ki a személvetek <ée családotok iránti kötetességtek teljesítésében, hanem hogy magyar nvivoltotok joggal elvár­ja, sőt követeli, hogy azokat is híven teljerü- sétek, melyekkel neki tartoztok. E kötelessé­gek egyike az is, hogy támogassátok emtedüli magyar női lapunkat. (Ojns.) — A magyar nemzeti párt nj szervezete. KOmánomból jelenítik: A magyar nemzeti párt egy újabb helyi szervezettel erősödött.. A mutt napokban Prohászka Lajos komáromi köz­ponti titkár Ujgyaililán párt értekezletet tar­tott, , mely egyhangú határozattad kimondotta m< ujgyalLaii magyar nemzeti párti helyi szer­vezet megalakulásét. Az uj szervezett a követ­kező tisztikart, választotta: Elnök Szabó Már­ton, ailieJinök Kucsera Mihály, pénztáros Ku- c&ora !*ajoa, jegyző Szabó Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents