Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-03 / 29. (1952.) szám

W8I február 8, vasárnap. _ lSpor't- r Max Schmeíling kjnock-outotta Riskót A német Európa-bajnok a vitágbajnokság iavoriijává tépett elő Newyork, február 2. A német Schmeling tegnap knock-outtal legyőzte a szloveuszkói származású Riskót egy pompás küzdelem­ben: Schmeling győzelme a legdirania.ti.ku- ®al/b volt, amelyet a Madison Squairc Gar- don valaha La látott. Több mint 20.000 néző tolongott a hatalmas teremben. Amikor a ringbiró Schmeling karját a győzelem je­léül a magasba emelte, a tömeg végeszaka- datlan ujjongásbán tört ki, a ring feló tó­dult a a mosolygó Schmeling hosszú perce­kig nem hagyhatta el a riliget Fejét ba­bérkoszorúval övezték, azután pedig a mik­rofon elé állatot iák, amelybe reszkető han­gon kiáltotta bele: ,.Many thanks to all You Amerikans". Azután németül üdvözöl te hallgatóit Riskó, aki valóságos emberfelettii hősies­séggel a kilencedik körig tartotta magát, szintén nagy óvájcáókibatü részesült. A cleve­landi pékgyerek, aM még sohasem volt k. o. s akit még sohasem számoltaik le, könmyek- kel a szemében jelentette ki: „Kemény dolog k. o. veszteni, de uein tudtam tovább kitarta­ni. végső erőm is elfogyott". A változatos küzdelem gazdag volt érdek- feszátő jelenetekben. Háromszor, az első, a hetedik és a nyolcadik menetben ütötte le Schmeling Riskót, deN ez mindig a talpára emelkedett. Riskó a nyolcadik kört már alig kezdte teljes eszméletnél, 48 másodperc múl­va már a földön volt, a leszámolt 9-re azon­ban ismét felemelkedett, de 65 másodperc múlva, amennyi ideig a 9. kör tartott, a báró Riskót állva k. o. a sarokba vezette. Sobjrne- liagmek sem vodt könnyű dolga, ai 5. körben Ri-skó erősein megszorította, de a néauet bá­mulatos ügyességgel védekezett s végül ts magához ragadta a győzőimet. Ai ekő menetben Riskó rövid küzdelem Klán, amelyben Schmeling Jobbnak bizonyult, kétszer erősem támad, de Schauelimg a táma­dásokat felfogja e rövid ütésváltások után Riskót a földre ütL Riskó felemelkedik 8 újra Schmelingre támad, de Schmeling ezúttal in­kább defenzívára szorítkozik. A Kör Sohme- Mngé volt A második menetben Riskót megrójják egy BÍélyÜtésért. Riskó szemed Sohmefling fejűiké­nél nyomán feldagadnak. Schmeling egy bad- horogOtéesei kiveti sarkéiból ellen fejlét, az­után közelharc fejlődik, amelynek folya­mán Riskó megfogja SdhmeMÍng fejét s másik kezével ellenfele veséjét üti. A közön­ség fütyüJL Sdunesltng kiszökik. A kör Schmc- Rngé. A harmadik menetben elkeseredett közed- ftarc fejlődik. Rdsko régi. támadási fnikttiikájá- vstl él és ScbnteMmg áléira jobbróI-baJiról (ke­mény ütéseiket mér. Schmelíteg nyugfettajníko- dík, fedezéket keres és Igen elővigyázatos lesz. A gongütésnél Schmdlimget még egy jobb ezivborogütés éra. A menet inkább Risíkóé. A negyedik menetben Schmelíing jobb száv- horoTÜiléseüdkel és súlyos fejütésdtófeel dolgo­zik. Riskó mindkét öklével egyszerre vesze­delmes svingeíretoet ár le és Schmeling Demp- sev stílusában védekezik. A ménét ismét Risíkőé. Az ötödik menetben Rlsíko tovább fejlődik föl. Amikor eSHemfedte veséjét és bordáit üti, a publikum 'isméit fütyüL Schmeling továbbra ás defenzíváiban von. A menet Riskőé. A hatodik menet Sohirtelstog számára a tüz- próbáít jeüientá. A közönség ujjoneűsa közben érvényme juttatja nagyszerű védekezési toldá- káiáit és megtoiatotL'tsáígáit, Riskó tovább támad­ja és a rang,ben fcöpűikengeüi. SchmeMing vé- dfikeailk, gyorsan éá pontosan, de etgv iitésé- ért négyet kap viszonzásul Riskó védekezése közben háítraiugtriík és eközl>en uppearcupoi mér le. A menet Riskóé A hetedik menetet Schmelírag báimilaifcra- m Utó frissességnél kezdi. Riskó már biztosra veszi győzelemét és a togeréílyesebb támadásba megy át Közelharcra kerül a sor, amelyet Schrrieőifog nyer meg. Egy bal uppercuppal és egy gyomorüit őssel Riskót lefekteti A bdró lassan számot, Rtieiko ötre fölemelkedik. A szekundánsaii kéteégbeeöetíten intik, hogy ma­radjon fekve, erre Riskó kilencig térdével a földön marad. Kilencre föLeroeffikedák és tá­madásba megy át. Schmeláing védekezik és (közben Riskót még egyszer csaknem a földre sújtja. A menet Schmeliingé. A nyolcadik menetben SchmeMng előrero- han és svingert mér le. Riskó még ed tudja rejteni érvvé növekvő jgyöngesé^ét Fölág groggy, ösztönszerüeu vadul üt jobbra-balra, íóbmunkája fölmondja a szolgálatot, Schme- li’üg állandóan körülugrálja éis a legsúlyosabb ütésekéit méri le testére. Risfoo egv jobb ho- rogülésre ismét a földön terül ed, kriitencre fölemefflked.Hk és kértségbecsetiten di n eh ed. A közönség Scbroelitoget frenetikuson megtep- •ol ja. A meneti Sohntoliimgié. A kilencedik menetben Riskó bdxooytafta- uuL, de a kétségbeesés elkeseredettségével támad. SchméMnig viszonozza a támadást « a legpontosabb öltést méri borzalmas erővel!. Riskó áfltera. Rírtko a bálára zuhan , Iába a ma- gasba ©ntolkediik, de kilencre utolsó erejével isméit födlápásiZkxxiik. Üveges szemekkel áffl a ningben és mechanikusan, minden célzás nél­kül üt maga körül Schmeling újabb ütést mér le rá, mire Riskó kezed lediulikinaik, me­reven állt, de auniaik elitemére tetljesen knock out. A harc ezzel a dramalík us véggel befe­jeződött. Riskót a báró és a két szeikundáns ringkanriérjénék ezen legsúlyosabb veresége után a sarokba vezetik. Riskó csak percék múlva tér magához, akkor könnyekben tör ki. Schmóüng győee&raéit nem lehet eléggé ér­tékelni Riskót égés* pályafutása alatt csak Dela- ney ütötte le, de akkor is csak ötig feküdt. Schmeling knook out győzelmével elérte azt, amit Amerika legnagyobb nehézsúlyú bajno­kai, Timneyt beleszámítva, som tudlak elérni. ScinneLLnig most már Shar’key-vel fog meg­mérkőzni s ennek a küzdelemnek a győztese áll ki a viiiLágbajnokságéri DempseyvöL A jéghochey Eszrópa-brsjjnokságm Budapesten Ausztria a döntőben Budapest, február 2. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentóse.) A másodosztályú csapa­tok selejtező mérkőzése, mint az előre íátliató volt, Ausztria fölényes gyŐzehnévei végződött Az osztrákok tegnap Svájccal mérkőztek ós 3:1 (1 :C, 2:1 0:0) arányban győztek. A meccs mindvégig izgalmas és változatos volt és az osztrákok fölé­nye jegyében telt ei. Az ekó osztrák ,gólt Érlel beadásából Lcderer szerezte, mig a másodikat Tasser üiölte rögtön a helycsere után. Ezután Svájc szerzi meg egyetlen gólját Spengler jól he­lyezett ütéséből A mérkőzés tempója most foko­zódik. Változatos táraadások esnek, azonban a kapusok mindkét részen jól védenek. Mégis Lede- rer gólja jut a svájci kapuba, sőt a meccs befe­jezése előtt az osztrákok egy negyedik gólt is ütnek, amit azonban Malecsek bíró nem ad meg. Ausztria ezzel • győzelmével bejutott a közép­döntőbe, ahol Lengyelország játszik ti mai napon. Csehszlovákia ugyanakkor Olaszországgal mérkő­zik. A legnagyobb valószín őség szerint az Európa- bajnokságért Csehszlovákia és Ausztria mérkőz­nek meg vasárnap. Európa jéghockey-böjnokságiiaak győztesei érá­déig a következők voltak: 1910- ben Anglia győzött Lee A vausban. 1911- ben Csehország győzött Berlinben. 1913-ban Belgium győzött Münchenben. 19í4-ben Csehország győzött Berlinbe®. 1921- ben Svédország győzött Stockholmban. 1922- ben Csehszlovákia győzött St Moritzban. 1923- ban Svédország győzött Antwerpenben. 1.924-ben Franciaország győzött Milánóban. 1925- ben Csehszlovákia győzött Csorbatón. 1926- ban Svájc győzött Davosban, 19í27-beH Ausztria győzött Récsben. 1928-ban Svédország győzött St. Moritzban­Az Angol Cup megismételt mérkőzésein érde­kes eredmények adódtak- Az Aston Villa 8:0 arányban győzött a Clap’on Orient felett, mig az I. osztályú Burnley 3:3 arányban kikapott a III. liga beli Swicdontól. — A serlegvédő Blackburn 3:0 arányban győzött a Derby County ellen, mig a Bolton Wanderere meghosszabbítás után verte meg a Liverpoolt 5:2 arányban. — A bajnokság­ban a Manchester City 6:4 arányban győzött a Bury ellen, mig a Chelsea a Barnsleyt ecy góllal győzte le. A vasárnap sportja PRÁGÁBAN az arany serleg mérkőzések során a szokott fulballderbyt: a Sparto—-Slavia mérkő­zést bonyolítják le. — Egyébként a Csechie Kariin az SK Libeimel játszik barátságos mérkőzést KASSÁN folytatják a bandy-jéghockoy mécs- cs^kfii* BUDAPESTEN • jéghoekey Earépa-bajnokságá­nak döntőmérkőzése folyik le, ugyanekkor meg­kezdődnek a gyorskorcsolyázáe világbajnoksági versenyei is. BECSBEN a Wiener Cnp meccsek kívül a Vicnna a Brigettenauer AC-bal játsza 'le bajnoki meccsót )( As aranyeerfeg szombatra kitűzött mérkőzé­sei: a Teplitzer FK éa Kladno, valamint a Vik­tória Zsizskov és Bohémiana között, a nagy hideg miatt elmaradtak. )( A németországi sibajnokságokon, amelyeket Klingenthalban bonyolították le, a 18 kilométeres futáson a cseh-német Donth (HDW) győzött 1:18:43 alatt a bajor Teaio és a sziléziai Kerbo előtt )( Neraecky Ottót a av*szlovák sriszövetség be­nevezte a Cup de Franoere. amely Superbagne­ben folyik le. )( A Davis Cup Ünnepélyes sorsolása héttőn folyik le Páriában Henry Pate kultusamimszteri államtitkár jelenlétében. As egye* benevezett országokat a* illető államok követségei képviselik. )( 8chaffer Alfréd, a legnagyobb magyar glo- betrolter futballista Budapestre érkezett és vala­melyik fővárosi csapatban szeretne elhelyezkedni. )( Női testnevelési tanár a szegedi egyetemen. Budapestről jelentik: Ruda Erzsébetet, a női disz­koszdobás mr/gyar bajnokát, a kultuszminiszter a szegedi egyetemre a testnevelés lektorává ne­vette ki. ^ i 17 A német gazdasági pariameat iépitis® Nagy hatáskörrel ruházzák fel a német birodalmi gazdasági tanácsot — A németek iskolapé^ája HLWWI»,WIBBÜiJ Prága, fébniáir 2. A német gazdasági par­lamentarizmus káépiité&e év©k óta sznaztema- bükttöan folyik. Már uógy év ó«ta áll fean a Né­met Birodalmi Gazdasági Tanács (Reiohs- wírtiSohaClsrat), amely a gazdasági élet kü- lór.böző alko törésiéinek 151 képviiselőjétől áll s a pariötnentoek és a kormánynak a gaz­dasági kérdések megoldásánál, illetve a gaz­dasági vonatkozású tórvények meghozatalá­nál segítségére van. Ez a segítség abból á.\ hogy a tanács minden egyes tervezett gazdasági természetű törvényről rogy rendeletről elő­zőleg véleményéi nyilvánítja. A Német Birodalmi Gazdasági Tanács tehát hasonlít a prágai gazdasági tanácshoz s egyéb államok hasonló intéyményeihez. Azonban hatásköre jóval nagyobb, mint a csehszlovák gazdasági tanácsé, viszont sokkal kisebb, min4 például az olasz, spanyol, orosz gazda­sági tanácsé. Olasz-, Orosz- és Spanyolország- „ bán a gazdasági tanács bizonyos parlament­feletti Intézményt jelent, mig Németország­ban a parlament kiegészítését s kimélyitését. Most még inkább akarják kiépíteni Né- ; metországban ezt a gazdasági parlamentarlz- | must s tárgyalások indultak meg a gazdasági i tanács hatáskörének és illeték emséjének kb ! mélyitésáröl s kisaélesitéséról. A kezdemé­nyezés ebben a kérdésben a kormányból in­dult ki, ami amellett bizonyít, hogy a kiépí­tésre éppen a kormánynak vau szüksége. A tervezett hatáskönkiépítés főbb pontjai a kö­vetkezők: A tanácsnok meg lesz az inicíativ joga bi­zonyos gazdasági kérdések felvetésében és megoldásában. Az adminisztratív intézkedésekhez is nyilvá­níthatni fogja véleményét. A tanácsnak joga lesz tagjait kiküldeni a parlamentbe, hogy ott a tanács véleményéről felvilágosítás­sal szolgáljanak, viszont a birodalmi képvi­selők résztvehetuek majd a tanács tárgyalá­sain. A tanács tagjainak számát ugyan leszál­lítják 151-ről 120-ra, azonban egyúttal meg­adják neki azt a jogot is, hogy külön,szarvazaM jogai bíró szakértőket is bevonhasson tárgyalásaiba- Csehszlovákiában nemrég felvetették azt a gondolatot, hogy a német intézmény mintájá­ra még egy gazdasági testületet hívjanak életre. Azonban sokkal helyesebb lenne, ha a már meglévő gazdasági tanácsot építenék ki gazdasági parlamenti szervvé. — termé­szetesen oly módon, hogy abban kivétel nél­kül valamennyi nemzeti kisebbség is megfe­lelő érdekképviseletet nyerne. 1 fagykárokról Irta: llflöYAR GYULA, npgl gajd. fömíérM ! A természet a növény fejlődésében úgy j rendezkedik be, hogy lehetőleg a fagyáét ki- ' kerülje. Főiünk a tavaszi, de az erős, száraz, í hónélküiü téli fagyoktól is. Tavasakor saerem- | cséré j a legtöbb növény fejlódése olyankor indul | meg. amikor a tavaszi fagyok áltaJáh&n j már ritkán vannak ártalmára, i igy «. virágzás,, beérés rendes folyamatot ve­het. ősszel a beérés után az évelő növények lágy részei rendszerint elhaltak már, még mi­előtt a téli fagyok beállottak volna. A gumó­saik, vízi növényeik a télre szinte a föld mé­lye felé törekszenek, ahová a tél fagya már nem hat le. A fás szárú, növények idejekorán hullatják eÁ lombjukat s a nedv keringése bennük tübbé-kevésbé szünetel, igy j nemcsak a törzs, hanem az ágak, rügyek a rendellenes téli hőmérsékletnek is ellent tudnak állni. í A rügyek vastag burkot kapnak s ez mintegy j védőpajzs számukra a hideg ellen. A gazda- ; sági növényekkel már másként áll a dolog, j Ezek érzékenysége a fagy ás iránt nagyon | különböző és pedig aszerint, hogy eredetileg í honnan származtak. A csak melegágyban ne- | vélhető növény meleg éghajlati, így természe- j lénél fogva érzékenyebb a fagy iránt, mint a I szabad természetben élő növény. Látjuk ezt a dohánynál például összehasonlítva a gabo­nafélékkel. Az eUentállásra azért ezek közt is az alkal­masabb folytonos lassú kiválogatásával és to- vábbtermeósével elértük azt, hogy gabonáink és gyümölcseink egyes fajaiból idők folya­mán a fagynak ellenáll óbb változatok kelet­keztek. A hidegebb vidékek, északi területek nö­vényei rendszerint rövid tenyészetitek, vagyis olyanok, amelyeknek fejlődéSe ta- í vasskor későn indnl, hogy a tavaszi fagyok kárt n© tehessenek bennük, tenyészidejűk rövid, azaz, melyek azután rövid idő alatt termékeiket megérte­tek, hogy igy a télnek élébe nézve, a fagy már nékik ne árthasson. Van elfagyás is, ami nem okvetlen a nö­vény megfagyáaa. A hegyvidéki növények néha teljesen ©1- fagynak. u.ev hogy törnek, de lassan felen­gedve újraélednek. Lassú felengedésnél inkább számolhatunk a növény életibenrmáradásával, mántha a fagy után hirtelen meleg következik. Ilyenkor a növény szöveted a felengedett nedveket nem bírják lassan eh^ezebni, azok a növényi szö­veteket megrontják s az toy elfagyott növény részben vagy egészben elhal. A nap melegé­től teljesen megfeketedik. A répafélék a* 5 fok hideget Is kibírják, ha a felengedés lassn, ellenkező esetben gyors felengedéskor elpusztulnak. Vannak nővén vek, íny a bab, burgonya, melyek a lassú felengedéssel sem menthetők az elfagyás után. A fák nagy fagyot, Jvimalc «>• az erdei fák 25 fokot, gyümölcsfáink 31—53 fokot bírnak el. Ez különben az egyes fajok szerint változó, sőt ugyanazon faj változatában vagy egyes Fejiőd ési szakáiban. Általános szabály az, hogy annál gyorsab­ban következik be a megfagy ás, mennél víz- dusabbak a növény szövetei. Az ngorka, kit, burgonya lágy szárai mór a legelső fagyok beálltával elperzselödnek 9 még lassú felengedés sem segít. Tavaszi fagyok idején könnyebben fagy el a napnak kitett s igy az elfagyás előtt több me­legben részesült növény, mely érzékenyebb, így a védett déli oldalon levő növények, hol a lehűlésnél nagy lesz a hőkülönbség. Fokozza a fagy ást a heves, erős szél, igy az ennek ki­tett növények jobban szenvednek a fagytok A keményebb fás szárú növények, igy a szőlő, gyümölcsfák száraz, napos nyár után jobban telelnek ki, mint az esőben bővelkedő ősz után. Esős időben ugyanis későn záródik be a nö­vekediás s a szöveteik víztartalma nagy a fa­gyok beálltakor. Ezidén igen száraz, meleg nyarunk volt, így a legjobb kilátással mentünk a téli fagyok éli, mit fokoz azon körülmény is, hogy bár szo­katlanul erős fagyok vauinak, a nagy bajtól meg vagyunk védve, mert az erős fagyok idején már hó takarta növé­nyeinket, vetéseinket, ami a legalkalmasabb védelem a természet részéről. Emberileg kerti növényeteknél a hideg hatása ellen száraz lomb. szalma, trágya-takarással védekezünk. A jó gazda védekezik azzal is, hogy jól meg­munkált, megtrágyázott talajba jő magot vet, ebből erős, kifejlett növény lesz, amely job­ban ellen táll a fagynak, mint a rosszul mü­veit talajban gyenge vetőmagból silányan fej­lődött növény­A kereskedelmi minisztérium a zugkeres­kedelem ellen. A kereskedelmi minisztérium a napokban rendelelet adott lei, amely a köz­társaság valamennyi közigazgatási hivatalát utasítja, hogy a zragkereskedelean ellen a tör­vény szellemében járjanak eh Az utasítás hangsúlyozza azt is, hogy az iparhatóságok köteleseik az ipar tár su 1 atokk al haladéktalanul tudatni, hogy a hatóság mini rendelkezett a társulat följelentésére. (MP.) A csehszlovákiai bankok 1927-ben. A sta­tisztikai hivatal közlése szerint 1927-ben Csehországban. Morvaországban és Sziléziá­ban összesen 27 részvénybank volt Ezea bankok alaptőkéje 1,800.6 millió korona volt a tartalék- és egyéb alapok 1,345.9 mii. kor. volt A könyvbetétek és pénztári jegyek ösz- szege 8.154.3 millió koronára rúgott, a hitelek és egyéb passzívák összege összesen 17.560.1 millió korona volt. Ezek az intézetek 263.4 millió korona tiszta nyereséget tüntettek fel 1927-ben. Alaptőke nélküli bank volt 1927-ben 956.0 millió korona üzemi alappal. Ezek a bankok 27.4 millió korona tiszta nyeresévet tüntettek fel. A szlovenszkói és ruszinszkól pénzintézetekre vonatkozó adatok 99 intézet­ről szólnak. A 09 intézetnek 395.789000 koro­na alaptőkéje volt. A veszteségi tartalékala­pok 161.938 000 koronára rúgtak. A könvvbe- tétek 2.660 611.000 koronát tettek ki. Tiszta nyereséggel (összesen 29 703 000 koron-0 83 intézet zárt, veszteséggel (összesen 2,405.000 korona) 16 intézet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents