Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-27 / 49. (1972.) szám
9 ■■■ 19Í9 február 27, szerda. rPR^GAl-yVWAARHlRIiA^ JSanHÁzKön^KabTORA „íme, az asszonyu Rozsnyó, február 26. Emlékezés, felhívás, vaigy még több: lelki iparancs, mely min dmyá juniknak szól. Magam sem tudom, hogyan nevezzem ezt, amit most irok. Egy gyüjtöiv. Szinte minden három hétben megy át egy a kezünkön, uj könyvet hirdet, az olvasók segítségét kéri az iró megszólalásához. Több-kevesebb sikerrel egyforma a sorsa mindegyiknek. Sok szeretet, sok unofct- eág, végső mérlegben: lehet tovább kínlódni. Egészen meghalni nem kell, csak élni nem lehet nagyon. Ennek a mai uj Ívnek más sorsot parancsol a hála, a kegyelet, a cél egészen különleges volta. Ennek az ívnek diadalmasan, utolsó helyig aláír ásókkal teli kell befutnia mán- deuhounan, ahová elküldte egy gyászoló kis család. Elküldte a gyászoló nagy családhoz: Szlovenszkó majorságához. Mert Szlovenszkó egész magyarsága ma is gyászolja Madame sans géned., a kora sírba tért írónőt s minden magyar kulturügy apostolát, az önfeláldozás vértanúját. Vannak visszamaradt, nyomtatásban meg nem jelent írásai. Ezeket a drága ereklyéket gyűjtötte össze családja s egy kötetbe, — melynek címe az egyik elbeszélés után a fenti lesz, — egyesítve kiadja oly célból, hogy a befolyó összegből Madame sans géné tetteihez méltó emléket helyezzen a ma még jeltelen sírra, melyen csak' a szeretet, gyász és emlékezés virágai hervadnak és dermednek a jégtakaró alatt. Méltó emléket Madame sans géné jeltelen sírjára! És hogy Madame sans géné következetes legyen önmagához, aki minden erejét, minden gondolatát, az életét is a magyar célokért áldozta és soha nem kórt, mindig csak adott, még most is, halála után is lelkének kincseit adja azoknak, akik poslhumus könyvét jegyzik s a férj és gyermekek szeretető, könnyes vágyódása a.z ő lelki kincsein válthatja mega követ vagy ércet, mely méltó hirdetője lehet egy hősies életnek, csodálatos munkának. Amit alkotott, míg közöttünk járt, minden ércnél és kőnéíl maradandóbb. És lelkiismeretűnk szava nem engedheti, hogy itthagyott értékeit, munkájának áldásos eredményeit, ön- feláldozását meg ne köszönjük különösen ilyen módon, miikor mi maradunk megajándékozottak egyszserü kötelességtőljesité9ért. A hat ívre tervezett könyv ára 16"korona lesz portó nélkül. A szétküldött ivek csak aláírást gyűjtenek. A mü olyan példányszámbam fog megjelenni, ahány aláírás befut. Az előszót dr. Szilassy Béláné írja. A nyomás munkáját Gömöri Zoltán nyomdája végzi Rozsnyón, ahol Madame sans géné regényét, a Nélkületek-et is nyomatta. Mégogyszer olvashatjuk hát az <3 csupa szán, csupa szív Írásait. És abból a gyönyörűségből, ami ezenközben sziveinkben sarjaid, felépülhet a Hozza méltó emlék. Gondolatnak iis gyönyörű, kell, hogy mindenki igy átérezze, mindenki keresse, kérje, követelje az ivet, hogy előjegyzéshez jusson, hogy megváltsa azt a pár máirványszemet, amely az aláíró nevében egv-egy atomja lesz a maradandó emléknek, hogy időtlen-időkig hirdesse: — íme, itt nyugszik az Asszony, aki mig élt, csak éretbünk fáradott! —yk— (•) Zilahy Lajos „A tábornok" eimti szimpüve nyerte el az 1928. évi Vojnich-émet Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután tartotta meg február havi rendes ülését, amelyen az elnök’ő Ber- zeviczy Albert megemlékezett Rákosi Jenőről. Kéky Lajos levelező tag a Vojnioh-érem odaítéléséről terjesztette elő a bizottság jelentését. A bizottság ez idén Császár Elemérből. Szász Ká- rolyból és Kéky Lajosból állott. Az előadó az 1928.év folyamán bemutatott 24 eredeti magyar színdarabot ismertette, amelyek közül különösen nyolc színmüvet emelt ki és pedig: Csat'hő Kálmán: Lilla, Molnár Ferenc: Olympia, Vitéz Miklós: A túlbuzgó fiatalember, Fö’des Imre: Tüzek az éjszakában, Móricz Zsigmond: Úri muri és Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Zilahy Lajos: Szibéria és A tábornok. A bizottság a Vojniab- éremmel való kitüntetésre Zilahy Lajosnak A tábornok ciraü színmüvét ajánlotta, mint amely a legteljesebb mértékben egyesíti az irodalmi kiválóságot a színpadi sikerrel. A javaslathoz az Akadémia is hozzájáru’t Ezután döntöt'ek a Wodianer és a Kónyi-dij felől is. Az ülésen felolvasták Stein Aurél Mossul'bol irt levelét, amelyben közli, hogy Európába visszatérve májusban Budapestre jön- Az Akadémia felkéri Stein Anrélt. a világhírű magyar származású Azsiakutatót. hogy itt időzése alatt tartson az Akadémián e’őadásokat. (•) Földes Dezső Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: Földes Dezső sziutórsulata Komáromban tart két hétig előadást a Katolikus Legényegylet he’yiségóben, ahol a hót folyamán a Zenebona. A verebélyi lány. Eltörött a hegedűm dmfi darabokat adja. (*) Meghalt Megyeri Lajos, egy tehetséges, fiatal színész. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Megyeri Iyajos, Földes nyugatszloversükéi magyar színtársulatának tagja, 21 éves korában, Léván meghalt. A tüdőba,ja, elvágta ennek az ígéretes tehetségű színésznek fölfelé ívelő karrierjét. Nagy részvét mellett temették el szülővárosában, Léván. Az álom,a derengő öntudat és a vatóság különös keveredése egy gyilkos vallomásában nCsak én lehettem a tettes, de nem emlékszem a gyilkosságra4* ~ vallja Hopp Emil a hamburg-brémai gyorsvonaton történt rablógyilkosság tettese Bréma, február 26. Múlt óv őszén a német illusztrált lapok képei között egy feltűnően értelmes arcú és jókülsejü fiatalember fénykepe jelent meg. Magas, értelmességet sugárzó homlok, finommetszésü száj, klasszikusvonalu profil csak épen a szemei, a tekintete látszott kissé gyanúsnak. Volt ezekben a szemekben valami bátortalan, elhúzódó és merengő, valami patologikus félelem, az üldözött ember remegése és segitségvárása. Egyébként az exteriőrből inkább egy világfira lehetett következtetni, mint ama bizonyos Hopp Emil Adalbertre, a Hamburg-brémai gyorsvonaton I történt rablógyilkosság tettesére, akit heteken át tartó ádáz hajsza után fogott el a német rendőrség, A. bűn, melyet terhére róttak, egyike volt az utóbbi idők leghomályosabb gonosztetteinek. 1928. szeptemebr 10.-én éjszaka a Hamburg- brémai gyorsvonat egyik elsőosztályu fülkéjében, puha bársonyülésben szendergett egy utas: Nordmann Henrik a delmonhosti margarin-müvek igazgatója. Az elsőosztályu kocsinak mindössze három utasa volt. A folyosón senki sem járt, senki sem zavarta azt a nyúlánk sportsapkás fiatalembert, aki párducléptekkel osont el a fülkék sora előtt és nesztelen óvatossággal nyitotta ki azt a fülkét, amelyben az igazgató aludt Másnap reggel a gyorsvonat sinpára mentén, a töltés Oldalán megtalálták Normann igazgató holttestét Megállapították: a gyilkos heves dulakodás után megfojtotta áldozatát, azután elrabolta összes értékeit. A rendőrség heteken át lankadatlan erővel dolgozott Tüvétette az egész vidéket, minden gyanús embert nyomonkövetett, amíg eljutott Hopp Emil Adalbert lakásáig. A madár azonban elrepült. Várni kellett rá, csapdába kellett csalni. Két napig őrizték a detektívek a lakás környékét és két napi várakozás után befutott hálójukba a vad. A vallató rendőrtisztviselök nem tudtak vele boldogulni. Nem tagadott, de nem is tett beismerő vallomást. „Lehet, hogy én voltam, nagyon valószínű, de nem tudok rá visszaemlékezni. Arra még emlékszem, hogy felszálltam a vonatra és végigjártam a kocsikat. Többre nem.“ • A rendőrök ntán pszihiáterek kezébe került, tegnap reggel pedig a biróság elé. A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt. A vádlottat megbilincselt kezekkel vezetik be, ámbár nem mutat szökési szándékot- Békés beletörődéssel ül le a vádlottak padjára, midőn az elnök magához inti, szolgálatkészen ugrik fel. Felolvasták a vádiratot, amit közömbös arccal hallgat végig. Azután az elnök megkérdi, van-e valamilyen megjegyezni valója. Udvarias, finomkodó hangon engedelmet kér, hogy gyermekkoráról beszélhessen. Máskülönben nem tud ja magyarázatát adni annak, amit tett. Az elnök bátoritá Ira beszélni kezd. Nem iskolázott ember, de, intelligenciája kiütközik minden mondatából. Gyorsan pergeti le ifjúságának sötét éveit. A marakodó, vad szenvedélyekkel már kora- fiatalságában megismerkedett. Atyja féltékeny volt édesanyjára, ütötte, verte s néha kést ragadott, hogy végezzen^ vele. A gyerek szemtanúja volt ezeknek a jeleneteknek, amelyek mélyen bevésődtek képzeletébe. Házukat tűz pusztította el s a lággok a kis család egész vagyonát elemésztették. (*) A Nemzeti Szalon négyszázadik kiállítása. A budapesti Kéve müvészegyesület vasárnap, febr 10-én nyitot/ta. meg a Nemzeti Szalon Erzsébet téri kiállítási palotájában huszadik kiállítását, mely a Nemzeti Szalonnak négyszázadig. jubiláns kiállítása. (Tehát nem negyvenedik, amint február 17.-i számunkban tévedésből irtuk.) A Kéve kiállításán a szlovenszkó? művészek közül Basiiides Barna és Tichy Kálmán vesznek részt. (•) A hangosfilm uj diada’a- Berlinből jelentik: Hopkins Edwin amerikai feltaláló olyan találmánnyal állt elő, amely a hangosfilmet eddig nem sejtett mértékben fogja diadalra juttatni. Hopkins találmánya abból áll, hogy a hangos film mellé olyan hangszalagot rakhatnak, amely több nyelven szólaltatja meg a filmet. Ugyanaz a találmány az eddigi legnagyobb hibát is eliminálja, ugyanis a különböző nyelvek kiejtésénél az ajkak különbözőképpen mozognak, de Hopkins találmánya ezt a hibát is kiküszöböli. (*) Dohányfüst a mozikban. Berlinben a közeljövőben megengedik a mozikban a dohányzást. A tilos dohányzás elve eddig úgy a színházakban, mint a mozikban teljes mértékben érvényestiít. sőt még a villamosokon is. Parisban és Londonban 'már régóta vígan dohányoznak a mozikbe-r a ka,- b&rék'MM, nőt • villamosokon ic. Apja napszámosnak szegődött, elhagyta édesanyját, Őt pedig idegen emberekhez adták. Rossz nevelőszülőket kapott, akik a hét- nyolc esztendős gyereket lopni tanították. Mikor kitanult kényszeritették, hogy segítségükre legyen a kereskedések, lakások fosztogatásában. Járt. ugyan iskolába, de az ott töltött idők is nagy szomorúságokat és fájdalmakat jelentettek. Osztálytársai lenézték és megvetették. Düh és bosszú forrt benne az egész világ ellen. Lopott, gonoszságokat követett el, csakhogy kiélja bosszúvágyát. Rajtakapták és javító intézetbe adták. A jóérzésnek azt a kevéske szikráját, arait a bűnök és szenvedélyek kloakájában még megőrzött, bottal és gorombaságokkal verték ki belőle. Bizonyos benne, hogy sohasem jutott volna ilyen mélyre, ha az ifjúsága csak valamivel is jobb körülmények között telt volna el. Beismeri, hogy azután kizárólag lopásokból élt. Erről különben tanúskodnak a rendőri és törvényszéki iratok, melyek szerint 1912—1323.-ig számtalanszor állt a különböző német bíróságok előtt és lopások, betörések miatt éveket töltött börtönben. Járt Hollandiában és Angliában, megtanult hol-, landul, angolul és franciául. Kimondott nyelvtehetség, és gyorsfelfogó képessége, intelligenciája tényleg külömb életre predesztinálta. Amikor eljut a rablógyilkosság elbeszéléséhez, mondatai zavarosakká válnak. Emlékezete, amely eddig gépszerü pontossággal reprodukálta egész életének kisebb-nagyobb eseményeit, most felmondja a szolgálatot. Sok mindenre, egészen lényeges körülményekre nem emlékszik. Mintha köd burkolná be azt a napot, mintha transzban élte volna át szeptember 10.-nek éjszakáját, amikor egy embert megfojtott és kidobott a vonatból. Nem, egyáltalában nem tagadja bűnét, de nyugodt lelkiismerettel beismerő vallomást sem tehet. Ámbár ő is úgy véli, hogy a gyilkosságot csak ö követhette el, hiszen utána egy idegen pénztárcát talált a zsebében s a revolvere hiányzott Hogy felejthette el életének épen legnagyobb és legdrámaibb eseményét?. Azt állítja, hogy tizenötéves korától fejfájások és fejgőrcsök gyötrik. Néha álmodik s ha felébred azt hiszi, hogy valóságot élt meg álmában. Máskor a valóságról hiszi, hogy csak álmodta. Szeptember lO.-re például úgy emlékszik vissza, mintha egy álom lett volna az egész. Felvil- lanásszerüen képek kerülnek az emlékezetébe, majd ismét elsülyednek. Részletekre nem emlékszik. Tudja, hogy felszállt a gyorsvonatra, de arra már nem emlékszik, váltott-e jegyet. Rémlik neki, hogy egy holttestet kidobott a vonatból, de hogy kit és miért, hogy ő ölte-e meg azt az embert, arra nem tud feleletet adni. A bíró felszólítja, kísérelje meg lerajzolni azt az elsőosztályu vasúti fülkét, ahol áldozatával végzett. A vádlott bár ügyesen, mondhatni tehetségesen rajzol, nem tudja hti képét rögzíteni a fülkének. A berendezés közé fantasztikus tárgyak rajza kerül, amilyenek soha. egy vasúti fíilOvében nem voltak. Viszont a gyilkos revolverében, amelyet az áldozat mellett talállak a magáéra ismert. A tárgyalás még tart és ítélethozatalra előreláthatólag két nap múlva kerül a sor. ! (*) Sorsjegy. Budapestről jelentik: Egy kabaréművész egy este alig tudta végig játszani a szerepét. A színház alkalmazottjai, akik nem tartották [ be a színházi törvényt, amely szerint levelet, pos- ! taküldeményt nem szabad kézbesíteni előadás előtt, újságot hoztak be a színészhez. A színész nézi és látja, hogy nyert a sorsjegye. Olyan izgatott lett, hogy alig tudott bevánszorogni a színpadra. A darabot csak nagynehezen játszotta végig és közben folyton extemporált a sorsjegyről és a szerencséről. Nagyon megtapsolták, mert azt mondták, hogy ilyen formában még nem volt soha. (*) Sanchez Guerra a Volponet fordítja a fogságban. A spanyol áilamosiny hőse Sanchez Guerra valenciai fogságában színdarabon dolgozik. Egy esztendővel ezelőtt bemutatták egy darabját. A puccs előtt Guerra felkereste Jules Romainst, akivel megála/podott, hogy a Volponet, amelyet Ste- fan Zweig és Jules Romaina modernizálták Ő spanyolra fordítja. Pár nappal később megszervez te a felkelést és Romaina nevetve mesélte 1 áris- ban, hogy milyen pechje van a. darab spanyoj fordítójával. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor táviratot kapott Valenciából, amelyben Guerra közölte vele, hogy a fogságban megkezdte a da rab fordítását és a. darab még ebhen a szezonban ’ fog kertiül s& egyik madridi txhg&ázhau. (*) Remhardt rendezi Douglao Fairbanks aj filmjét. Newyorkból jelentik': Mai Reinhardt szerződést irt alá, amely szerint. Douglas Fair- bank legközelebbi filmjének rendezését vállalja. A filanszcenárhunot mást dolgozza át Reinhardt a saját ízlése szerint. Ebből a darabból beszélő- filmet is fognak készíteni. (*) Hubermann Bronisláv repüiőkalandja. Athén- 1 be várták hangversenyre a legnagyobb hegedűművészt, de a rettenetes időjárás miatt el sem képzelhették, hogyan érkozbetik meg csütörtökön, holott egy nappal azelőtt Firenzében hangveise- nyezett. A hangversenyt elhalasztották, ám de Hu bermann váratlanul megérkezett. A művész ugyan- is Brindisiben repülőgépre ült és 50 métonmio a tenger színe fölött repülve sűrű ködben megérkezett Patrasba. A kikötőben leszálltak a tengerre és órák múlva sikerült őket kihúzni. Hubermann azonnal parti gőzösre szállt és igy jutott el Athénbe. A hangversenypódiumon a művész pontosan megjelent. (*) Egy régi pesti nyomdászlegény és a bécsi operett. Érdekes és mozgolmassorsu tehetséges iró emberének, százéves születési évfordulójáról emlékszik most meg Becs színházi világa. Zell név alatt irt 8 igazi neve pedig Wulzel Kamiilo volt. Most önéletrajzi feljegyzéseiből kiderült, hogy apja pesti könyvnyomdász volt, akivel Kossuth Lajos a szabadságharc papírpénzeit nyomatta.’ A nyomdász fia. mint eziuész lézengett Bécs ben. A forradalmi években katonáskodott:, majd megbízásokat kapott kisebb francia operettlibret- tók lefordítására és igy lett munkatársa a nagy Offenbachnak, akinek felügyelete alatt készítette Páriában és Nizzában a Szép Heléna szövegkönyvét. 1864-ben volt a híres operett bécsi bemutatója. és a siker óriási volt. Később minden idejét a színházi irodalomnak szentelte. Híres bécsi operett-szerzők számára librettókat irt. 1884-ben társigazgatója lett a Theater an dér Wiennek és ezt a szihhűzat vezette hosszú évekig nagy szeven- csévél. A szindarabirást egészen haláláig folytatta, (*) Fritz von Unruh uj darabjai. Fritz von Un- mii az ismert német iró Toohter Zions dőltnél vígjátékot irt. Befejezte másik uj darabját a Dr. Móri cimü drámát is. Mindkettőt a Deutsohes Theater mutatja be Berlinben. (*} Baker verekszik és elmarad a próba. Budapestről jelentik: Színhely a Royal Orfeum színpada. Baker próbál. Magyar szavakat tanul. Jön Pepito, a Baker titkára és levelet ad át önagysá- gának. A nő ajkába harap és dühösen ledobja a. papirost. Ezután rácsap a zongorára, dobbant a lábával és kiabálni kezd. Pepito hallgat. Josepki- ne egyre hangosabban kiabál, rikácsol és geszti* kuiál. A színház tagjai hátrahuzódnak bár nem is* sejtik, hogy mi következik. Baker már nagyon haragos és Pepitöt pofozza. Pepito, mivel idegenben is vannak, nem tűri, hogy a uő üsse. Nagy veszekedés, verekedés van a színpadon s a Bakét kijelenti, hogy vége a próbának. A űrága nő rohan a kabátjáért és máris az uccán van. Pepito vérbenforgó széniekkel, elszántan utána. Mi ieez most? A színháziak ereiben megfagyott a vér.,. Fél óra múlva a Baker és Pepito ott turbéko.nak egy budai kis korcsmában. (•) Fokin a szovjet balettről. Párásból jelentik: Fokin az ismert orosz baletténco6 lesújtó kritikát mondott Parisban a szovjet balettről. Fok in szerint a szovjet balettje vérszegény, színtelen és müvészietlen. Nincs benne érzés, szépség és gondolat. A szovjet-balett tagjai automaták, uralkodó eleme a koreográfia helyett a pornográfia. AZ IVÁN-TÁRSULAT HETI MŰSORA ROZSNYÓN: Csütörtók: Az ártatlan Zsuzsi, operett. Péntek: Végre egy uriasszony, vígjáték. Szombaton: Zenebona, jazz-operett. Vasárnap d. u.: A Gyurkovics fiuk, operett, este: Zenebona, jazz-operett. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Február 23—28: Redoute: A cár segédtisztje. Átlón: Marquis d‘Éon, a pompadour kémje. Tátra: A tengerek meghódítója. Elité: A halál kereke. Metropol: A szerelem ébredése. ZORA-MOZGÓ, NYITRA Február 26, 27, 28: A vörös óra. Szenzációs dráma 8 felv. Főszerepben: Iwan MozsuchinÚjabban beérkezett könyvek: Rónám: A keresztény egyház 52.—» — Az evangéliumok és a második keresztény nemzedék 55.30 Dr. Fekete Sándor egyetemi tanár: A női nemzőezer vek működése és hatása a szervezetre. (Orvosok és orvostanhallgatók számára.) 97.50 Locke: Az úri csavargó. Regény 32.50 Wallaoe: Az erőszak Ökle. Regény 12.30 Fenti könyvek beszerezhetők lapunk könyvosztályánál.-y>^^ Most jelent meg! Most jelent meg 1 Dr- Kofsls luóni Családi házak és nyaralók. XXUI! teruuel és közel ÍOO ábráual. Rra Kf4B.~ és portó Ké7.— megrendelhető lapunk könyuosztályánál. Uj kiadás! Uj kiadási
