Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-01 / 27. (1950.) szám

T>RXGAI-/V>A&VAP-HÍRLAX> 1023 február 1, péntek. A „nagy Ford" másik arca Hogyan dolgozik a világ leggazdagabb embere? — Ha Ford megharagszik ,. • — A világhírű nagyiparos vesze­delmes szeszélyei és igazságtalanságai Fordot tartják a világ leggazdagabb emberé­nek és bizonyos, hogy kevés ember va.n, akinek nagyobb vagyona van Fordnál. Az is bizonyos, hogy Ford a világ legeredetibb szellemű kapi­talistája. Ezért igen sokat beszélnek és írnak róla, vannak hivei, rajongói, s vannak e'lemé- gei, van fordizmus, vannak ford'sták és airifor- clisták. Sokan dicsérik és sokan támadják. Az utóbbiak között van S. Marquis, F. rd egykori ismert munkatársa, ő nincs valami jó véle­ménnyel az autókirályról. Pedig ő igazán ala posan ismeri. Marquis könyvet fog irni rövide­sen Fordról és készülő munkájáról már m st közöl szemelvényeket. Többek között a követ rező érdekes részleteket írja Fordról és Ford jelleméről: — Annakidején óriási feltűnést keltett, amí- íor Ford bevezette üzemében azt az intézke­dést, hogy a vállalat nyereségéből a munkások s részesedjenek. Kevesen tudták, hogy ez nem Ford ötlete volt, hanem Lee nevű munkatár­sáé. Lee volt a lelke azoknak a nagyarányú szociális munkáknak és berendezkedéseknek, amelyek oly hiressé tették a Ford-üzemeket. Ford pedig abban az időben a legteljesebb mér­tékben azonosította magát ezekkel az elvekkel, sőt továbbfejlesztette őket. — Én néhány nappal az uj rendszer életbe­léptetése után hosszabban beszélgettem vile Valósággal rajongással beszélt arról. ho?v mi lyen szép szociális cselekedet a nyere: ó r egy részének felosztása a munkások között. Én az alkalmazottaimnak hóna alá ak'rok nyuln'. — mondotta — talpra akarom őket áilita r, egé:z 1 embert akarak belőlük faragni. Öt dollár m n'- mális fizetést szabtam meg a tanulatlan rrunká sok számára. Ezt sokan tulmagasnak t-láljáű, én nem. A tanulatlan munkás mindenütt a lég nagyobb nyomorban él. Pedig ezekre éppen oly nagy szükség van az üzemekben mi t a szak­munkásokra. Öt dollár a minimális összeg ahoz, éosrv a munkásnak a legszük édesebbeken kí­vül még luxusra is teljék. Ezért fizetek én is öt dollárt a tanulatlan munkásoknak. — Röviddel ezután — 1914—15-ben -— fel- szóütott Ford, hogy dolgozzam vele együtt. Szí­vesen mentem ebbe bele. Akkor azt hittem, nogy Ford szociális rajongása őszinte és állan­dó jellemvonása volt. Ford nagy színeváltozása — ,Cask később tudtam meg, hogy Ford a legkiszámíthatatlanabb jellemű ember. Kevesen isimerik őt, mert senkit sem enged közelférkőz- ni; magához, senkivel sem szeret túl bizalmas viszonyba kerülni. — Akik ismerik, tudják, hogy lelkében állan ló harcot vívnak egymással a iegelkntétembb ideálok, gondolatok és impulzusok. Örökké a válaszúton van. Vannak Fordnak per ódusai, amikor tele van elektromos energiával, é’etvi- lámsággal, valami gyermekes játékos- ággql, ilyenkor zsenije teljességét ragyogfcatja meg folyton, emellett jóságos, kedves és megbocsáj tó mindenkivel szemben. És gyakran egy n. p alatt teljesen megváltozik, úgyhogy nem íeh*. t ráismerni. Testileg és lelkileg megtört ember lett belőle, mély ráncok szántják végig az ar­cát. Rosszindulatukig néz mindent, cíyan. mint egy halálosan kimerült ember, akit amel ett mégis valami rettenetes bizonytalanság izgat. Beteges, gyámoltalan, tele rettenetes ' ideges energiákkal. Az elveszett Íróasztalok — És Fordnak egy-egy ilyen változása óriási változásokat jelent az alkalmazottjai éle ében is. Viharokat. Hirtelen,, átmenet nélkül. F ró­nak egy-egy ilyen kritikus periódusában egyik napról a másikra a legképtelenebb vá’tóz *sok történnek az üzemekben. A régi szokás kát, módszereket hirtelen abba kell hagyni, újdon­ságokat kell bevezetni. Ilyenkor mindent a feje tetejére állítanak. Az egyik osztályban valami csekélység miatt büntetésből áthelyeznek száz hivatalnokot egy rosszabbikba. Más hivatalno­kok, ha reggel bejönnek, már nem találják meg az íróasztalukat így tudják meg, hogy állásu­kat elvesztették. Minden indoko’ás nélkül kite­szik őket az uccára. Hogy miért? Senkisem tudja. Amikor aztán végetér egy ilyen Ford-féle vi­har, akkor a munkatársai akcióba lépneK és megpróbálják jóvátenni azt, amit ő elkövetett. Az áthelyezett hivatalnokokat sikerült vissza­helyezni régi állásukba és gyakran el lehet ér­ni azt is, hogy a femondottakat visszavegyék. Természetesen a hivatalnokoknak nincs köz­vetlen tudomásuk arról, hogy Ford személye­sen okozta ezeket a bajokat. Inkább Ford kör­nyezetének, aJvezéreinek tulajdonítják ezeket. — Ford nem is sejti, hogy milyen gazságo­kat követnek el velünk, — mondogatják. Pedig nagyon tévednek. Elmondok különben egy ilyen tipikus „fordi esetet". Az elintézés A Ford-müvek egyik magasállásm,hivatalno­ka, midőn egy reggel bejött, már nem találta meg az Íróasztalát. Röviden közölték vo!e, hogy valami csekélység miatt elbocsátották. Úgy látszik valaki súlyosan befeketítette őt Fordnál. Kétségbeesetten jött hozzám és oipa- fluzolta, hogy mi történt vele. — No jó, — mondotta Ford — ha úgy'- gon­dolja, hogy igazságtalanság történt ezze1 az emberrel,"hát akkor majd visszavesszük. Hozza majd ide hozzám. Mielőtt felvittem volna Fordhoz ezt az em­bert, magam gondosan kivizsgáltam az ügyé; és megállapítottam, hogy semmi sem volt igaz abból, amivel vádolták. Beszámoltam azzal Fordnak, aki megint azt mondta, hogy hozzam el hozzá az embert, majd visszaveszi. Utóbb azonban beismerte: — Én tettem ki azt az embert — jelentette ki határozottan — és most már nem is fogom többé visszavenni. — Én pedig most ás fenntartom Mr. Ford, — mondottam — hogy ön igazságtalanul járt el ezzel az emberrel és ok nélkül tönkretette őt. Az autókirály erre ismét megenyhült. — Hát nem bánom, vezesse el hozzám hol­nap a pártfogoltját és majd újból megvizsgál juk az egész ügyet. Másnap Ford a kitűzött időben nőm jelent meg az irodájában. Ezzel aztán \éTeg el is in­tézte a szerencséién ember ügyét. Nekem pe dig ekkor nyíltak ki a szemeim, ekkor kezdtem megismerni Fordot. * Sokat beszélnek a Ford-féle módszerekről, már tudniillik azokról a módszerekről, amelyek­kel a Ford-féle autóüzemben dolgoznak. Keve­set tud azonban a külvilág arról a másfajta Ford-módszerről, amelyet akkor alkalmaznak, ha egy kegyevesztettségbe esett alkalmazottat akarnak kiüldözni állásából. Ilyenkor legfelsőbb helyről kiadják az utasítást, hogy az áldozat­nak addigi kell kelemetlenkedni, amur magá­tól fel nem mond. Állandóan megzavarják mun­kájában az ezzel megbízott emberek. Ha pedig nem mond fel mindezek ellenére, akkor máról- holnapra kiteszik. Egy alkalommal az egyik osztály nyolcvan hivatalnoka este nyugodtan hazament és mikor másnap reggel a nyolcv. n ember bejött, már mások voltak az ő irodahe­lyiségükben. Egy alantas közeg értesítette őket, hogy elvesztették állásukat. Miért? Ezt senkisem tudná megmondani. Talán m.aga Ford sem. URÁNIA A biológiában feltámadt a kormányozható gólya problémája ■ A titok nyitja a sejtben rejlik — Két irányban folyik a küzdelem a gólya rabságba ejtéséért A régiek egészen természetesnek tartották, hogy a nemet bizonyos módon meg lehet hatá­rozni és meg lehet változtatni. Képzel d és megfigyelés akkoriban mánké t fonódtak ösz- sze"s a nemekről is egészen más fogalm ik vol­tak a régieknek, melyeket csak lassan ó sok­féle kutatás után tisztázott a természet.ado­mány. Hajdan például senki sem botránkozot: meg azon, ha him és nő egyéneket k'ilö ib iztet .e c meg a drágakövek között. Előbbiek szín-- tel- tebb, utóbbiaké bahányabb volt. Ma természetesen joggal morclygunk. mikor Mandeville John XIII. századbeli könyvében ol­vasgatunk. „A him meg a női gyémánt — írja az angol — együtt növekedik és a mennybe i harmat táplálja őket; párosán élnek és apró gyermekeik évről-évre szaporodnak. Én magam gyakran megpróbáltam, hogyha egy férfi a ki­csinyeket fcermősziklával gondozza és májusi harmattal öntözgeti, azok évenként gyarapod­nak, a kicsiny naggyá váliik ...“ Lám, a régi­ekben is élt már a drágakő mester; égés előá li- tásának vágya, b a maguk módja szerint iné y is oldották feladatukat. De azóta — úgy lát­szik — megváltozott a világ s a gyémánt el­vesztette nemét, a kicsinyéből sem lesz nagy. Hát ez mind naiv mese, mondja ma a termé­szettudományosán képzett ember. De ez a n°iv mese nagyon is az ember leikéből fak ’dt s ha sonló mesék pótolták a tudományt olyan e ét­ben is, mikor egy kis utánjárással valóban könnyű lett volna felfedezni a tényeket. Mert a régiek a növények és az állítok, sőt aü ember némi viszonyairól sem tudtak semmit abban az értelemben, ahogyan im a termé­szettudomány foglalkozik ezzel a jelenséggel, noha például már a régiek is foglalkoztak a datolyapálma és a füge virágbiológiájával, még pedig gyakorlati módon. De ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a nemeket pusztán a maguk képze’ete sze­rint osztogassák szét a növények között, sőt bizonyos mértékben az állatok között is. így a germánok férfinek nézték a tölgyet, asszony­nak a nyírt, s az emberiség ősapjának tartották a kőrist, ősanyjának az é^ert. Szégyen ide. szégyen oda, bizony igaz, hogy csak a XVI I. század végén Camerarius Rudolph tül Lga' ta­nár gyújtotta ebben a kérdésben az el; ő vilá­gosságot s általánossá pedig szakkörö' ben is valószínűleg csak Linné ismert szexuális rend­szerével lett a helyes ismeret. De csak a virá gos növényekre nézve. A virágtalaook köré­ben még újabb száz esztendőre volt ehhez-szük­ség. Akik ilyen önkényesen osztogatták a ne­meket, azok szemében nyilván semmi neh4/.' é- get sem okozhatott a nem szabályozása és fel­cserélése. Nem kellett hozzá egyébb, mint egy kis jóféle varázslat. Egyél ezt, igyál azt, állj ki ekkor meg akkor a holdfényre s átvá toj­hatsz férfivé vagy nővé kedved szerint. Hogy fiú vagy lánygyermeket hozzon a gólya, az sem volt éppen nehéz feladat, sokféle varázslattal lehetett szegény gólyát választásában innen a világról sugalmazni. Ha aztán a gólya még -mm engedelmeskedett, annak természetesen meg­volt a maga oka, ami azonban megint külön fe­jezet. A természettudományos gondolkozás első nyomai akkor jelentkeztek ebben a kérdésben, mikor az anya táplálása révén igyekeztek meghatá­rozni a születendő gyermek nemét. Alapja ennek is régi időkben gyökerezik, de újabb időkben, a maga idején nagy hirre v-űeít Schenk akarta ilyen módon megoldani a gólya- kormányzás problémáját. Hogy eredménytele­nül, mondani sem kell. Ilyen kéívlés azonban nem szokott elaludni, legfeljebb rövid időre és aztán megint feltá­mad. A kormányozható gólya problémája is feltá­madt 8 ma egyik legfontosabb és legérdeke­sebb fejezete a modern biológiának. Megoldva még nincs, de az bizonyos, hogy tu­dunk valamit a megoldhatóságáról. A titok nyitja természetesen ebben az eset­ben is a sejtben rejlik. De hol? Ezt keresi-kutatja. immár évek óta nem egy biológus. Amennyire a kérdésről szóló egész könyv­tárra rugó irodalomban tájékozódni lehet, úgy látszik, két irányban folyik a küzdelem a gólya rab­ságba ejtéséért. Egyik ut a hormonokkal és a be’södváD-srtásu mirigyekkel kapcsolatos. Ez a ka ztrác'ó ősré gd s az állntszelidit'és gyakorlatában ro’cezer éve ismert jelenségeiből indul ki. Bert.h'Td már a múlt század közepén végzett megforltott kasztrációs operációt, amennyiben jó ideje kap parisorban idétlenkedő kakasnak visszadta azt. ami a természet szerint megiUeti. S erre a kap- pan visszanyerte színét, di zét és megint érces hangon üdvözölte a felkelő napot. Azóta sok hasonló operációt végeztek s mi­óta a hormonokat ismerjük és Brown-Scq\mrd megalapozta a belső elvála ztásu mirigyek tanát és pusztán mirigykivonatok segítségé el is si­került az úgynevezett másodlagos nemi jellege­ket befolyásolni, solsan, igy Steinnch is, a mirigyek átültetése révén igyekeznek megközelíteni a kérdés lé­nyegét. Meddig jutnak el ezen az ütőn, ma még bizony­talan, de egyelőire, legalább, mintha újabb tu­dományos lehetőségek nem nyiP’ánnk itt s már inkább az elmélet gyakorlati kihrn zná’ása fog­lalkoztatná napjainkban az orvosokat. A másik irány ma még kevesebb gyakorlati eredményt mutathat fel. ezért ávat’anök i őré ben kevésbbé ismeretes, lehet azonban, hogy a jövő ígéretét mégis ez hordozza magában. A nem anyagi hordozóját a fej ’ utetők, neve­zetesen akiit örökléstann°l foglalkoznak, megtalálni vélik a csírasejtek bizonyos ele­meiben, melyeket tudományos tolvajnyelven X, illetve Y kromoszómának nevezlek. Előbbi képviseli a hímnemet, utóbbi a nőnemet. Ezeknek az öröklés folyamán bekövetkező különféle kombinációja dönti el, hogy az utód hosszú nadrágot hordhat-e, avagy rö­vid szoknyát. Már tudniillik, ha embernek születik. Mert ha például lénkéről van szó. akkor más. de nem kevésbbé feltűnő eltérések lóerőinek szóba. Igv például a gyapjasomé (Lymantria disp-ri ere tében a him kisebb, karcsú termetű, szárnya szürkebarna, cikkek kas élesebb, elme ódtótóbb szalagos rajzzal, csápja fé 'iis, ho szufogu. El­lenben a nőstény püffedt tdfüü. Irmhn. szárnya fehér, vagy világos agyagsárga, csápjai rö id fogunk, alig fésűsek. A nemeket hát semmi­képpen nem lehet összetéveszteni. De a gyapjas pillén csődöt mond a hormon- tudomány. Oudemans és Kellő0, kúrálták még hernyókorukban e lepke csiramirigyeit, a kasz- t-ráció után a .Hernyók bebábzódtak és lepkéié is átalakultak, és mindemk a maga neme sze­rint teljes ruházatban jelent meg. A gyapjas pille-szanatóriumokban tehát nem végeznek, mert nem végezhetnek belső el álas"tá u mi­rigyoperációkat. Meisenheimer kísérli ti1 e v is meggyőződött erről, amennyiben kasztrált her­nyókba az ellentétes csiramirigye1-et ültette át s ez sem járt eredménnyel, hiába jutott * him állatba a nőstény mirigye, szabályszerű a him ruházatot öltött magára. Nemcsak a gyapjas pillére érvényes ez. hanem valószínűleg általá­ban a gerinctélen állatokra. Ezek körében a másodlagos nemi jellegek függetleneknek lát­szanak a csiramirigyektől. Hanem azért ezek sem kerülték el sorsukat. A probléma igy még érdekesebb lett s mórt Goldscbmidt látott neki n dolognak, meo-'Idani a kérdést, az X és Y kromoszóma rejtélyét örölósta.ná vizsgálatok alapján. A gyapjas pillének több faitája van. s ezek keresztezés esetében különféle éréin él örök't51- a nemet. így például ha a iapán tájf-jta hímje lép frigyre az európai tádfajta nőstényével, megzavarodik a nemek viszonya, amennyiben nőstényeket hiába keresünk az utódok köpött. A japán tájfajta hímjei olyan fölényesek a nem átörökítése tekintetében az európai nőstények­kel szemben, hogy a sok utód részben him vagy pedig elhimesedett nőstény. Fordítva el enkező eredmény érhető el. GcIJschmidt tehát kétségen kivül megtette az első lépést a gólya kormányozhatóságá- hoz. Elérte azt, hogy kénye-kedve szerint ál­líthatott elő him vany nőstény gyapjas pillé­ket. . " Sőt ennél többet, középlényeket is. M'nthogy az egyes tájfajták nemürökit-ő éréivé f-k'za i- la.g nagyon különböző, könnyen elérhető, begy például gyengén örökítő nőrtény utódai mind­inkább elhnnesithetők, mig végül a nőstények egészen eltűnnek az utódok során. Elérhető ez természetesen fordított irányban is. Ezekből a kíséretekből az követ' ezik, hogy a gólya kormányzára a gerinces állatok köré­ben s igy az emberiség körében is valószínű­leg valami más módszer szerint lesz elérhető, mint a manapság divatos mirigy- és hormon- elméletek alapján. Ennek az állításnak különben egyszerű bizonyí­téka az a tény, hogy az utód nemét a termé­szet hamarább, már léte első pillanatában, megállapítja, a csiramirigy csak később fejlő­dik ki. A osiramirigyek előtt is ott á'l a rejté­lyes X és Y kromoszóma, a csiramirigye k is nekik köszönik a különféle hormonokat. A ti­tok tehát mélyebben el van rejtve, mint a or­mon- és átültetési kísérletek alapján előb’ vél­ték, ott bujkál valahol a sejtmagban. Ezért most a két rejtélyes álarcos, X és Y utá fo­lyik a hajsza. Rapaics Raymuná dr. RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.30, 16.30 Zene­kari hangverseny. 18.00 Német előadás. 19.00 No, no Naneiie, operaelőadás BrünnbőL 22.25 Kávé­házi zene. 23.03 Harangszó és időjelzés. — PO­ZSONY: 16.30 Hangverseny. 18.30 Gramofon. 19.00-tőí 23.00-ig bronni műsor. — KASSA: 12.00 és 19.00 Időjelzés és harangszó a DómbóL 12.15, 20.10 és 21.00 A szalonzenekar hangversenye. 22.00 Magyar sajtóhírek. — BRÜNN: 12.30 Zene­kari hangverseny. 14.30 Olmützi terménytőzsde. 16.45 Me'odráxna. 17.55 Német operaáriák. 19.10 Vincent Youmans: No, no, Nanette! operaelőadás. 22.25 Tánczene egy kávéházból. — BUDAPEST: 9.00 Újsághírek. 10.00 Egyházi zene a budavári koronázó templomból: Esz.ergomi mise, irta Liszt Ferenc, vezényel Sugár Viktor. 12.00 Déli ha­rangszó és hirek. 12.10 A magyar kir. Operaház zenekarának hangversenye, vezényel Berg Ottó karnagy. 15.00 Gyermekdélután. Mesél K. Misley Ilona, zongorázik Kazacsay Tibor. 16.15 Bodan Margit magyaros délutánja, kiséri Magyari Imre cigányzenekara. 16.45 Pontos időjelzés. 17.45 Spor.eredmónyek. 18.60 Három vidám egyfelvo- násös. 20.03 Szólista hangverseny. Marié Darre zongora-művésznő és Kalli. da Olga operaénekes­nő közreműködésével Zongorán Polgár Tibor kisér. 21.30 Pontos időjelzés, a jéghockey-bajnok- ságok eredményei és hirek. 21.45 Gramofonliang- verseny. 22.45 Rigó Jancsi cigányzenekara. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 22.30 Hangverseny. — ZÜRICH: 16.00 és 17.15 Hangverseny. 18.00 Gra­mofon. 19.00 Harangjáték. 19.17 Vig hétvége. — BERLIN: 20.03 Brehm-ünnep. 22.30 Tánczeue. — BRÜSSEL: 21.00 Jazzband. 22.20 Tánczene. — LONDON: 22.35 Kabaré. 23.35 Tánczene. — STUTTGART: 15.00 Bécsi keringők és operettek. 20.00 Kamarazene. 21.15 A humpenburgi a. Kotzebue komikus operája. — LE1PZ1G: >0 Operaelőadás Drezdából. — MÜNCHEN: 22.00 Tánczene. — HAMBURG: 20.00 Vig est. — LANGENBERG: 20.00—24 00 Vig-est ós lánczene. — KÖNIGSBERG: 22.30 Tánczene. — FRANK­FURT: 19.30 Tauber Richárd dalestje. 22.30 Varieté. — RÓMA: 17.30 II Porla’ot'.ere. komédia. 22.30 Hangverseny. — NÁPOLY: 17.00 és 21.02 Hangverseny. — MILÁNÓ: 16.30 Hangverseny. 21.00 Operaelőadás. — ZÁGRÁB: 17.00 Tánc­zene. 20.35 Olasz kamarazene. 22.10 Könnvü zene. — KATTOWITZ és KRAKŐ: 20.30 Hangverseny Varsóból. 22.30 Tánczene. — KOPENHAGA: 24.00 Harangjáték.

Next

/
Thumbnails
Contents