Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-27 / 49. (1972.) szám

í

T>T>AC»t/v>AGVARHIRIjAP

£

Hűl sasóba került Hollandia megszállásának

tétele.

Ismeretes, liogy Belgium és Hollandia között a Schelde folyó torkolata vidéke miatt

nyolcdiz év óba krónikás konflikus létezik, amit mindeddig nem sikerűit kiküszöbölni Antwerpen, Belgium nagy kikötővárosa, a Sohelde folyó partján fekszik, de a folyónak torkolata holland területen éri el a tengert. Amfcvempen legnagyobb konkurrense a holland Rotterdam s a belgák véleménye szerint a hollandok mindent elkövetnek, hogy a Sohelde torkoLatvidékón való belga hajózást megnehezítsék, hogy ezzel saját kikötőjük érdekeit támogassák. Ezért Belgium határo- [ zott lépéseket tett Ésaakbarbantnak és a Schelde torkolatának nemzetközivé tételére, vagy' megszerzésére. Viszont az Északbelgd- umbán lakó fHamandok legújabban, nincsenek megelégedve a belga íeuhatósággal és veszedelmesen átkacsingatnak Hollandiába. Belgium a flamand autonóm ista mozgalom miatt gyakran néni palástolt haraggal tekint Hollandiáira s a két állam viszonya kezd Ugyanúgy eknérgesáítenL mint pontosan száz évvel ezelőtt, a belga szabadságharc idején. A centenárium megünneplése egy-tót év múlva bizonyára még inkább felfokozza a két nemzet közötti ellenségeskedést.

A nyugodt holland nép óriási fdlháhorodása

Mindezt számításba véve nem csodálatos, hogy a németalföldiek megfelekeztek közmondásos hidegvérükről és nyugalmukról, amikor az Utreeht Dagblad leleplezte a Hollandia és Németország ellen irányuló francia-belga titkos szerződést.

Az ország valani ennyi lapja felháborodással ir a belgák és a franciák megállapodásairól. Jóformán egy újság sem kérdezi, vájjon tényleg megbízható-e a szöveg, vagy pedig apokrif, hanem könyörtelenül a béke és a békekészség megszegésével vádolja a belga vezérkart. A holland lapok véleménye is az, hogy a szerződés leközölt szövege lehet hamis, de a két vezérkar megállapodása minden kétséget kizárva megtörtént és minden kétséget kizárva hollandellenes.

A németalföldiek hosszu idő óta nyugtalankodva figyelik a belgák és franciák katonai készülődéseit és az Utrecht Dagblad leleplezése ilyen körülmények között csupán az utolsó lökést adta meg a visszafojtott elégedetlenség kitöréséhez.

A?szocialista Hefc Volk kijelenti, hogy Franciaország és Belgium cáfolata nem számit és egyáltalán nem alkalmas Hollandia közvéleményének megnyugtatására. A radikális He Standard szerint a leközölt dekumentumok, ameny- nyiben autentikusak, a franciák és belgák borzalmas mentalitásáról rántják le a leplet.

Hollandia nem tehet mást ebben az esetben, mint hogy azonnal megszakítsa a Belgiummal

folytatott Scbelde-tárgyalásokat, mert nehéz az olyan országgal tárgyalni, amely a franciák és a németek viszálya esetén Hollandiát egy katonai betörés veszedelmének hajlandó kitenni.

A katolikus De Tijd az okiratban a régi gyanú bebizonyosodását látja és megállapítja, hogy ilyen körülmények között a Schelde-torkolat ügyében kötendő belga-holland szerződés Németalföld szempontjából rendkívül veszedelmes volna. A többi lap ugyanilyen hangnemben ir s néhány kormánypárti orgánum máris bejelenti, hogy ..a holland kormány-mihamarább megteszi a szükséges lépéseket és semmiesetre sem hagyja elaludni a dolgot.

Akár valódi, akár hamis a leközölt dokumentum, Hollandia és Belgium viszonyát tisztázni kell,

különben állandó félreértések keletkezhetnek s a két nemzet közvéleményének folytonos fel- izgatásásával, meglévő jóviszony végleg elmérgesedhet.

A német sajtó

az Incidens Jelentőségéről

Berlin, február 26. A német fővárosban sokkai nyugodtabbairitélik meg az affért, mint Hollandiában. A szocialisták általában hamisítványnak tartják a leközölt dokumentumokat. Ha a szerződést a két állam nem is kötötte meg, és az Utrecht Dagblad közlése apokrif dokumentumokra támaszkodik, ez az incidens s a nyomában támadt fölháborodás mindenesetre alkalmas volna Belgium és Németország viszonyának tisztázására.

)

Az eset analóg a francia-angol flotteszerzö- dés titkának kipattanásával s miként Hogan akkori közlése súlyos diplomáciai komplikációkat okozott, ép úgy veszedelmes helyzetet teremthet az Útrechí Dagblad leleplezése is.

Akár igaz, akár nem igaz a szerződés, annyi tény, hogy Belgium és Franciaország vezérkarai évek óta rendszeres tárgyalásokat folytatnak s rendszeresen előkészítik a Németország és Hollandia ellen viselendő háborút. A holland lap közlésére tehát méltán alkalmazni lehet a hideg olasz közmondást: ,,si non e verő, ben tro- vnto.“ Mindenesetre napfényre kell hozni, hogy mi rejlik a belga-francia vezérkarok állandó titkos tárgyalásai mögött. A holland lap közlésével a francia és a belga kormány alkalmat kapott az ügy tisztázására.

A német kormánylapok szerint a titkos szerződés hamisítvány, de a vezérkarok megállapodása tény és való.

Nem valószínű ugyanis, hogy az 1927.-ben Belgiumban uralmon lévő szocialista miniszterek ne tudtak volna a szerződésről. Márpedig a szocialista Vartdervelde aligha támogatta volna a vezérkarok titkos és agresszív törekvéseik Lehet, hogy a szerződést a brüsszeli szocialista miniszterek bukása után kötötték, 1927. decemberében, vagy a minisztereket nem is avatták be a tábornokok megállapodásaiba. Az 1920-as belga-francia katonai szerződésnek legfontosabb rendelkezése az volt, hogy a stratégiai tervekről kimondotta, hogy nem köthetik meg a kormányok kezét, mert ellenkező esetben a szocialista miniszterek soha sem csatlakoztak volna hozzá. A vezérkarok stratégiai tervei tehát alapjában véve nem jelentenek mást, mint többé- kevósbé szellemes játékot, ámbár tagadhatatlan, hogy ez a játék néha veszedelmes lehet.

Máskülönben a nőméit sajtó is sokait foglalkozik a holland lap leleplezésével.

A Vorwürts bejelenti, hogy egyszerre öt országban hosszú parlamenti vita fog megindulni az állítólagos szerződésről, do a brüsz- szeli, hágai, londoni, párisi és berlini interpellációkra adott feleletek sem világíthatják meg kellőképpen a valóságat. Az ut- rechti leleplezés óta Európa közvéleménye ismét nyugtalan és bizalmatlan. Nem fontos, vajjen költészet vagy igazság-e a közlés, mert annyit maguk a cáfolatok elismertek, hogy a költészetnek és a valóságnak bizonyos furcsa és veszedelmes keveredéséről van szó.

A francia és a belga polgári blokk aanugyis fegyverkezést politikáit üz, ami van olyan veszedelmes a népszövetségi és a locarnói szerződéseik szempontjából, mint a titkos szerződések általában. A berlini jobboldali sajtó természetesen erélyes retorziókat követel és hibáztatta a német szocialista kormányt, amely nem mutat elég erélyt a belgákkal és a franciákkal szemben. Ugyanakkor rámutat arca, hogy a sokéves belga szocialista kormány mennyire nem vette tekintetbe a szocializmus nemzetközi alapél veit, amikor ily egyezség törő titkos katonai szerződésekhez adta hozzájárulásáit.

A diplomatikus Anglia

London, február 26. Az angol reggeli lapok és a Times szerint Anglia nem részes az 1920-iki francia—belga szerződésben. A kontinens ügyeinek tekintetében Anglia egyedül

Locarnóban vállalt miagára bizonyos kötelezettségeket. A nyilvánosságra hozott katonai cloku mentőkről az ország közvéleménye meg van győződve, hogy hamisítványok. A Darily Express elismeri, hogy a leleplezett katonai paktum, amennyiben igaz, rendkívül nytigba- lanithaitja a kontinens közvéleményét. A lap reméli, hogy a holland lap tévesen volt informálva és hogy Anglia semmiképpen sem részes a világbéke cinikus megtocpédozásának kísérletében. A Mocnipgpost vezércikkének a következő elmet adja: „Sok hü-hó $em- miért“. A cikkben kifejezi, hogy az angol- belga katonai konvencióról szóló hírek közönséges kitaláláson alapszanak.

Az Ideges Franciaország

Paris, február 26. Miután a Qum d‘0rsay tegnapi cáfolata a francia—belga titkos szerződés leközölt szövegét közönséges hamisítványnak bélyegzi, á ma reggeli lapok végre hozzászólnak az incidenshez és felháborodva utasítják vissza a külföld „aljas és pcrlid44 manőverét, amely alá akarja ásni a német—francia megértést, a jóvátétel! bizottság munkáját, a belga,—holland Schcld- tárgyalásokat, a francia—olasz viszonyt, Európa békéjét s végül természetesen magának Franciaországnak garantáltan tiszta mentalitását és tekintélyét. A Journal nem

*929 február 27, seeerda*

SEPW9

IiqueurRako/)

2oG6M6R$KA:To várnámmá* RUM-A- UKSRY; VC-SPn? TÖMÖRI • RUM-6 $• U HÓROV/j $ ,nZ _______-ROZNAVA'

A bukarest-varsói eipressz- vonat összeütközött egy

tehervonatta!

Bukarest, február 26. A bukarest-varsói expressz vonat Prakova állomáson (Bukarest mellett) összeütközött egy tehervonat- tal. Több kocsi darabokra zúzódott, kilenc utas súlyos sebesüléseket szenvedett. Az anyagi kár igen nagy.

is vitatkozik arról, hogy a leleplezett dokumentumok német gyárban készültek és a német kormány lanszirozta azokat Hollandiában. Az Echo de Paris ugyanilyen hangnemben ir, Manapság a lapok szeretik, — úgymond — ha szövetségi szerződéseket közölhetnek, mert. tudják, hogy közlésük mindaddig szenzáció marad, amig a szerződések hivatalos szövegét ki nem halásszák a levéltárakból és le nem közük a lapokban. Ennél a játéknál csak azok a hatalmak nyernek, amelyek a mai status quot akarják megdöntőm és azokat a gyenge garanciákat, amelyek az 1919-bon hozott uj rendért garantálnak. A Matin véleménye szerint a kérdéses szöveg minuciózus gonddal volt előkészítve, hogy Franciaország és Németország között pontosan a genfi tárgyalások előtt kölcsönös bizalmatlanságot támasszon.

J$ (kéé&éwas ajtó

&fke. í)oor rvíifr tfie Sewen

Ifrisi: &e$&4MW ‘FaílECf

(30)

— Nyugalom, nyugalom, fiatal hölgyikém,

először még egynéhány formalitást béli eh intéznünk. ' r: •

Meluémyzseibéből töltőtollal vett elő és gondosam kicsavarta. Azutáai végigsknflotta tenyerével a papirt

— Abban a pillanatban szabad, amin í ezt aláírja — mondotta és rámutatott a papírra.

Sybil kinyújtotta kezét a papír ulá.n. amelyet azonban Cody visszahúzott.

— Megérti, ugyebár, — mondotta oktató hangon, anélkül, hogy a leányra nézett volna, — hogy hisztériájával kényszerhelyzetbe hozott. Egy rendkívül fontos tanácskozásra hívóim önt meg. Az első szavakra görcsöket kap és ott fetreng a ke récéién, Behozom ebbe a szobácskába és bezárom* hogy önmagával szemben megvédelmezzero. Az anya som tehet többet gyermekéért. Eddig rendben volna a dolog, de feleségem úgy véli, hogy hisztérikus fiaiba! hölgyek gyakran kényszerkép- zetekben szenvednek. Azt mondja, hogy Mise Lansdown talán a fejébe vette, hogy mérget kevertünk a teájába és akarata ellenére tartottuk vissza. Mit, tehetünnk később egy ilyen téves beállítással szemben? Semmit! Nem hisznek majd. nekünk. Az államiigyé- szeknek az a szokásuk, • hogy embertársalliról mindig a legrosszabbat tételezik fel. Ezért nem veszi, rossz néven tőlem, ha idejében megelőzöm ezeket a lehetőségeket. Ezért ezt a nyilatkozatot fogalmaztam meg, amely minden utólagos szemrehányás és vádaskodás alól mentésit bennünket.. Ha ón aláírja, — autóm nyomban haza szállítja.

, Úgy hiszem, anyám inár ut,on volt az autójával? — kérdezte Sybfcl, alá orrai •

fegyveres apásról nem akart lemondani.

Cody elkészült az ellenvetésre is.

— Még telefonon sikerült kapcsolatot találnom vele és rábeszéltem, hogy a látogatásról mondjon le, —- parírozott ügyesen. — Az autó még nincs itt, de minden pillanatban itt keli lennie.-r-~ Elolvashatom a nyilatkozatot?

— Minek az? Hossza ideig tartana. Az idő sürget. írja alá!

— Kissé sokat kíván tőlem, hogy ón magam erősítsem meg a szellemi zavaromat bizonyító iratot, — mondta Sybil és egy lépésnyit hátrált.

— Ezt meg kell tennie. Kii beszélt erről? Amit alá kell írnia, semmi egyéb, mint bizonyt ték eljárásomnak abszolút korrektségéről és becsületességéről.

Hát akikor miért nem olvashatom át?

~~ Egyszerűen azért, mert az asszonyok nem értenek a jogászok frazeológiájához. Ezt vagy azt nem értené meg, ez félreértésekre és hosszadalmas fejtegetésekre vezethetne. Jöjjön! Ne tartson fenn tovább, Már elég izgalmam volt . önt miatt. Feleségem súlyos ideg- bántalomimal ágymik dőlt. A faluba, kell mennem, hogy orvost hozzak.

Átnyújtotta a tollat Sybálnek és kedélyese mosolygott hozzáA leány az asztalhoz közeledett és most látta, hogy az iv kis írógép betűivel volt teleir- va. Amikor Cody észrevette, hogy a leány

. fürkészve olvassa a* első sorokat, kezét, a papírra fektette. Másik kezével némán arra a helyre mutatott, ahová a névnek kellett kerülnie. Már írni alkart, mert az a kívánság hajtotta, hogy szabadságát mielőbb visszanyerje, mindegy, hogy milyen áron. Ekkor Cody szétnyílott; ujjal között enne a sorra esett a pillantásai

. . .és ha az alulírott Sybii Lansdowm a nevezett Beriraim Cody előtt meghal, úgy ....

—- Neffiöj, aMMidta nyugodtan és szilárdan, —

elvileg csak azt írom alá amit előbb elolvastam és megvizsgáltam.

Most lehullott az álarc Codyról. Állcsontjai előreugrottak, ajkai közül kisárgállottak fogai, szemei félelmetesen villogtok. Nem volt már az a joviális, bőbeszédű öreg ur, kiugrott belőle a rejtett, bűnökben megrögzött gonosztevő aki semmiféle gazságtól nem riad vissza,-— írja alá, — üvöltötte, — vagy módot találok rá, hogy ellenkezését megtörjem.

— Nem írom alá, Ne fáradjon tovább. — mondta hideg v i ss za utas ítással.

Cody felkapta az asztalról az iratot és visszatette a csomóba.

Erre a pillanotira várt Sybil. Egy ugrással az ajtónál termett. Már a kilincsen volt a keze. Ekkor Cody vállon ragadta és oly erősen taszította vissza, hogy a padlóra zuhant.

Gúnyosan nézett rá. Már nem gondolt arra, hogy továbbra is leplezze szándékait.

— Itt marad, amiig beleőszül, kisasszonyom. Nekem van időim várakozni Hogy azonban maga várhat-e, az már más kérdés. Ha esze nem vezeti rá a menekülés egyetlen lehetőségére, az éhség majd megteszi a magáét.

Becsapta maga mögött az ajtót és megfordította a kulcsot. Lépései elvesztek a lépcsőkön. Sybil ismét egyedül volt.

Egy ideig bénultam bámult maga elé, anélkül, hogy egy értelmes gondolat is estébe jutott volna. Lassan azonban erőt vett remegő idegein és megkísérelte. hogy helyzetét megfontolja. Dickben reménykedett, ö volt az egyetlen, akiire számíthatott. Megvonta sorsának jó és rossz szellemei között az egyenleget. Igen, ő bizonyára meg fogja találni és meg fogja menteni, mielőtt az éhség véget vetne életének. Mindenek előtt meg kell akadályozni Codyt abban, hogy újból a szobába lépjem, bia közben elnyomná az álom. Meg,próbálta a szekrényt az ajtóhoz taszítani, de az nagyon nehéz volt. Ekkor az asztalt tolta oda, r&naMa a moedöasatatt, amelyet az

ajtóhoz támasztott, úgy bőgj- kívülről nem lehetett benyomni. Aztán kimerültén vetette magát az ágyra. Az álom idegeire lopózott Megpróbálta, hogy legyőzze, kétségbeesetten recitált verseket, ismételgette az ábécét, mondotta el az egyszeregyet, de nem segített semmi. Egy szorzás közben gondolatai kihagytok és öntudata belehullott a semmibe.

Szivének vad kialapáoíoiására ébredt. A háznak mélyéből kiáltás hallatszott hozzá, azután mintha lopózikodó lépéseket logoit volna fel hűséges érzékszerve, a fül, amely álmáiban is őrködött. Talán Cody jött vissza, hogy újból meg kin ózza? Nos jó, fel volt készülve erre a látogatásra, székkel a kezében fogja fogadni. Életét drágán adja oda. A zaj azonban elnémult. Néhány pillanatig halotti csönd uralkodott Ekkor azonban a házat tompa ülés rázta meg, mintha valami súlyos test esett volna a padlóra. Egy férfi felkiáltott, egyszer, kétszer, a kiáltások zűrzavaros lármáiban vesztek el, úgy hangzóit, mintha bútorokat zúzták volna szét. Minden idegével figyelt, keze görcsösen , tapadt szivére, azonban hiába akarta leesemdestteni vérének vad lüktetését.

Au—u—u—uh!

A ház ezzel a hosszúra nyílt jajkiáltással telt meg. Egy rémülettel megrázott bestia kiáltása volt, éles és mindenen áthatoló, olyan kiáltás, amely áthatolt a csontokon és a velőn. Az elsőt más kiáltás követte, mélyebb, még gutturáiieaibb, amelybe tompa fájdalom keveredett.

Sybil görcsösen megragadta ágyának vasrácsát, egy pillanatra a rémület csaknem ájulitiságba kergette. Úgy rémiéit, hogy vérének zúgása meghaladja a kívülről behatoló zajt. Amikor azonban a kiáltások nem ismétlődtek meg, nyugalmat parancsolt idegeinek és újból az ajtóra figyeli. Alulról gyönge, siránkozás lraliliatisz-otl, Mindez tíz percig tartott, majd minden elcsendesedett.

9

I