Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-26 / 48. (1971.) szám

2 lm február 26, kedd. elismerte, hogy a szövetségnek katonai klau­zulái is voltak, amelyeket egy francia—belga jegyzék váltás tartalmazott. Az utólagos jegy­zékeket természetesen közelfekvő okokból nem mutatták be a népszövetségnek. Egyelő­re nem tudni, vájjon a holland újságban meg­jelent szerződési szöveg nem ennek a régi Francia—belga szerződésnek titkos klauzuláit tartalmazza-e. Az angol kormány soha nem avatkozott be a francia—belga megállapodá­sokba s igy a holland lapnak Angliára vonat­kozó megjegyzései nem felelnek meg a való­ságnak. A holland lapban megjelent szerző­dés mindenesetre ellentétben van a locamnói szerződés szelleméve<L Páris cáfol Páris, február 25. A Petit Párisién illeté­kes körökből szerzett információi alapján kijelenti, hogy az Utrecht Dagbladban meg­jelent állítólagos katonai szerződés az utol­só betűig apokrif. Franciaországnak és Belgiumnak nem érdeké, hogy ilyesféle titkos szerződést kössön, már csak azért sem, mert a loearnói szerződések amugyis gondoskodnak arról, hogy Németország raj­nai támadása esetén Franciaország és Bel­gium Anglia és Olaszország támogatásával automatikusan hadat üzenjen Németország­nak, Az elképedt népszövetség Genf, február 25. Az 1920-ban kötött bel­ga-francia katonai szerződést régóta ismerte a politikai világ, de a népszövetség hivatalo­san sohasem szerzett tudomást róla s a Daily Telegraphnak erre vonatkozó megjegyzései tévedésen alapszanak. Az 1920 december 7-én kötött belga—francia katonai szerződést a népszövetség nem cikkelyezite be, ellenben tudomást szerzett arról a belga—francia jegy- zékváltásról, amelyet Jansson belga nemzet­védelmi miniszter irt alá s néhány héttel a szerződés megkötése után keltezett, A katonai szerződés megkötésének híre annakidején óriási föltünést keltett Európa- szerte s Európa összes államának sajtója hetekig foglalkozott vele. Az érdekelt ha­talmak a katonai szerződést természetesen jelentéktelennek és puszta formalitásnak tüntették föl. Hivatalosan soha nem közöl­ték tartalmát s azt sem, hogy milyen soká marad érvényben. A belga hivatalos cáfolat Hollandia ellen Brüsszel’ február 25. A belga külb^mimsz- térium ma reggel hivatalosan megcáfolja .az Utrecht Dagbladban megjelent szerződés autentikuaeágák A cáfolat szövege a követ­kező i . — A közzétett szöveg futólagos átolvasása bárkit meggyőzhet arról, hogy ügyetlen ha­misításról van szó. A belga kormány annak­idején több ízben pontos és kimerítő nyilat­kozatot tett a belga-francia katonai konven­cióról. Elég, ha Vandervelde belga külügy­miniszternek 1927 november 15.-én tett ka­Jl fkétzárasajtó dtke ®oor ndtft Étke fezen Xocfis Jrtn: £d&m Waítace (29) Bezárta szemét, azután ufből kinyitotta. Szempililái közül a gyűlölet olyan kifejezése DángoJLt elő, hogy Oody vissza tantorodon. Azt képzeli be, hogy hálával tartozom néki. Hálával? Ugyan miért? Éhséggel és veréssel nevelt fél. — Vadul nevetett. — Halló t tál-e valamit ikertestvéremr ől, Jonny- ról? A múlt éjszaka róla álmodtam és azóta nem tudok szabadulni ettől a képtől. Hét éves kis nyomorék volt, amikor eltűnt. — Amikor meghalt — jegyezte meg Cody halkam. — Meghult-e valóban? A nénérn azt állít­ja. Én azonban nem láttam őt halott an. Hevesen zihált, mély ránc szaladt át hom­lokán. Cody az ajtóig hátrált és már a kilin­csem volt a keze, amikor Tóm a tigris ugrá­sával elérte és elállta előle az ajtót. — Maradj csak és hallgasd végig, ami mondanivalóm van. Saját szememmel lát­tam, miként korbácsolta végig a kis gyer­meket egy semmiség miatt, inig eszméletét el nem vesztette. Mint a zsák esett a padló­ra. És természetes halált halt volna? A fele­ségem tudja, hogy miért kellett meghalnia... És el fog jönni a nap, amikor számot kell adnia. Ha férfi volna, tudnám, mit tegyek vele. Egy ép folt nem maradna a testén. Ez volna az én privát leszámolásom, amire már régen vágytam... És most hozom az autót. Figyelmeztettelek, Cody 1 Bért ram Cody ijedten nézeti utána. Arca fakősárga volt, lábai remegtek. A félelem még a védekezés gondolatát ía elfojtotta. Ott állott a hallban és nehéz Í7»adwágcsöp- peket törült le a homlokáról. Azután fel­ment az első emeletre ée zihálva nyitott be A volt monarchia összes területeinek gazdasági együttműködéséről tárgyal a bukaresti és belgrádi gazdasági konferencia? Prága, február 25. Néha a cseh sajtóban is megszólal egy-egy hang, mely a kisantant iránti nagy szerelemmel ellentétben elég jó­zanul Ítéli meg a kisantanlállamok közötti való politikai barátság és gazdasági kapcsolat értékét. Jellemző erre a Cech cimü lap leg­utóbbi száma, melyben a bukaresti gazdasági konferenciáról olvashatunk néhány érdekes gondolatot. — Be kell objektíve vallanunk, — írja töb­bek közt a lap — hogy a politikai kérdéseket nem lehet megoldani a gazdasági kérdések­től függetlenül, mert épp ellenkezőleg, a gaz­dasági kérdések alkotják egyik legfontosabb tényezőjét az állairipolitikának- Nem lehet állandóan elméletben beszélni politikai barátságról, ha az a barátság egy­úttal nem nyilvánul meg kölcsönös gazda­sági kapcsolatokban is. Mit érnek a Jugoszláviával való politikai ba­ráti kapcsolataink, ha Jugoszlávia ezzel egy­idejűleg Németországból rendel ekéket és egyéb mezőgazdasági eszközöket? Másrészről mi sem nagyon bizonyítjuk be vele szemben barátságunkat, ha a dohányvásárlásnál igno- ráljuk a jugoszláv dohányt s hasonlóan nem segíti elő a kölcsönös barátságot, ha hevesen ellenezzük a mezőgazdasági termények s még inkább állatok behozatalát Jugoszláviából. Á bukaresti konferencia tulajdonképpen csak előkészítése egy másik konferenciának, mely szintén gazdasági jellegű lesz és május havá­ban fog megtörténni Belgrádban. Ezen a konferencián a gazdasági érdekte­rületnek ki kell szélesednie még más álla­mokra is, melyek eddig a kisantanttal nem érintkeztek. Nevezetesen Ausztria és Ma­gyarország jöu itt tekintetbe. Végeredmé­nyében tehát a volt osztrák—magyar mon­archia területeiről volna szó, melyekről kez­dik beismerni, hogy olyan államokat és tar­tományokat öleltek föl, melyek gazdasági­lag összefüggtek s eminensen egységes gaz­dasági érdekekkel bírtak. Ennélfogva Bu­karestben és Belgrádban valójában » volt Ausztria megújításának óvatos clöképz'tésc- ről van szó. Valószínűleg nem öokjj.tec kezdeményezésre történik ez, hanem in­kább külföldi körök iniciativájára. Angliában és Franciaországban már jő idők óta merülnek fel olyan hangok, melyek eze­rint a volt osztrák birodalom felosztása tulaj­donképpen hiba volt. Ezek ugyan nem az em­lített államok hivatalos körei, de mégis olyan körök, melyek befolyásos politikai és gazda­sági csoportokat reprezentálnak. A lap ezzel kapcsolatban megemlíti a Spec- tator cimü angol lapnak hasonló tárgyú cik­két és figyelmezteti az irányadó köröket, hogy az angol cikk által propagált uj Ausztria gon­dolata nem kívánatos a csehszlovák államiság szempontjából. Vérszegény gyermekek igyák a 6 Csizi-vizet, Csizfiirdő marai nyilatkozatára utalunk, vagy arra a í levélre, amelyet Jaspar belga miniszterelnök j 1928 január 26.-án a vegyes katonai bizott­sághoz intézett, A belga-francia katonai kon­venció egyedül a német támadás esetére vo­natkozik. A szöveget a parlament 1920 bán behatóan vizsgálat tárgyává tette. Csupán a két ország vezérkarainak megállapodásai nem kerültek nyilvánosságra, ami minden ilyen katonai szerződésnél szokásos. A szöve­get közlő németalföldi lap azt a furcsa mód­szert követi, hogy eleve meghazudtol minden \ dementit. Ezt az eljárást, melynek egyetlen j eredménye az lehet, hogy a holland-belga vi­szonyt megzavarja, energikusan vissza kell «?tasjtanunkl Kényes helyzet Brüsszelben és Párisban Páris, február 25. Az Utrecht Dagblad szenzációs leleplezéseiről a párisi reggeli saj­tó alig emlékezik meg. Csak a baloldali la­pok számolnak be róla egy-egy rövid hírben. Egyik lap sem merészelte leközölni a szer-' ződés szövegét. Ezzel szemben illetékes kö­rök nem bokáig vártak a cáfolattal s a Petit Párisién már ma reggel khneritö dementit tá­la! föl a párisiaknak, akik eddig uem is is­merték a szerződés szövegét s jóformán azt sem tudták, miről van szó. Brüsszel, február 25. A belga reggeli la­pok valószínűleg elővigyázatosságból egy­előre nem igen foglalkoznak az Utrechter Dagblad közlésével. Egyedül a két flamand napilap, a radikális De Schelde és a mérsé­kelt De Standard látja el kommentárral az Uírech Dagblad cikkét. A Scheldében Her- inann Voss képviselő igen óvatosan nyilat­kozik. Nem foglal állást a dokumentum való­diságának, vagy hamisságának kérdésében, mert nem ismeri a forrásokat. Amennyiben azonban valódi, Belgium szörnyű háborús kötelezettségeket vállalt magára. A kormány hivatalos cáfolata nem segíthet, mert senki sem hinne benne. Utat és módot kell találni Franciaország és Belgium viszonyának nyil­vános tisztázására és megmagyarázására. A Standard közli, hogy van Cauwerlaert hol­nap a kormánynál interpellálni fog a titkos szerződés kérdésében. feleségének szobájába. Az ajtói hevesen be­csapta maga mögött. Két hang dühöngött egymás ellen, egy tárgy tompán zuhant a padlóra. A női hang fájdalmas kiáltásban tört ki, amely haragos siráissá változott. Az­után csönd lett. Kis idő múlva kilépett Mrs. Cody. Szemei vörösek voltak a sírás- ‘ól, arcvonásai ziláltak. Csendesen lement a lépcsőn, megállt a fogad ószoba előtt, vissza­tartott létekzettel hallgatózott és óvatosan lenyomta a kilincset. Sybil a kereveten ült. Fejét kezére tá­masztotta és halkan sóhajtozott. Szemeinek üres, kifejezésfelen tekintete volt. Csak félig volt eszméleténél. Mrs. Cody szó nélkül karjaiba vette, egyik kezét a leány válla alá tette, a másikkal maga előtt tolta. Sok időbe került, míg fel­értek a mansarde-szobához vezető lépcsőn. Egy durván ácsolt ajtó előtt megállóit Mrs. Cody. Lábával Lelökte az ajtót és ledobta Sybift a keskeny tábori ágyra, amely csak­nem elérte a szobára ferdén boruló tetőt. Sybil lehunyt szemekkel, mozdulatlanul feküdt. Mrs. Cody iá sem nézett, miközben a szobából távozott. Már beállott az éjszaka, amikor az ajtót kívüliről elreteszelte és lé­pesei a háznak mélyében elcsendesedtek. . Sybil semmire sem emlékezett, amikor kábulatából zúgó fejjel ébredt. Fejének hát­só részén és homlokán minden ér úgy zaka­tolt, mintha kalapáccsal verték volna. Tom­pa fájdalmat érzett. Fájdalmas sóhajtások között emelkedett fel. Ágya melleit.asztal volt. Szomorú fény­nyel kis petróleumlámpa pislákolt rajta. A lámpa mellett egy pohár víz. Vágyódva nyúlt az üveg után és egy nyitott dobozt fe­dezett fel, amelyből néhány aszpirin tabletta hullott tenyerére, ösztönszeruleg két tablet­tát a nyelvére tett és egy korty vízzel le­nyelte. Ezután egyideig mozdüiallianul feküdt és figyelte vérének lüktetését, ügy érezte, mint­ha halán békere szétpattanna. Lassanként megszűnt a lüktetés ereje. A füledben érzett dübörgés csendes zúgássá változott és lassan­ként emlékezetében halvány ködképek támad­tak. Pár pillanat alatt visszaemlékezett mind­arra, ami t átél t. Szi vét össze szorította az ag­godalom és egyszeriben megértette borzalmas helyzetének veszélyeit. Lassan felemelkedett. Szemei azonban még nem láttak jól, a vona­lak eltolódtak, kereszteződtek, a szédülés ér­zése örvény felé rántotta. De ez a roham is el­múlt. A vonalak kiegyenesedtek. A tárgyak helyükre kerültek és észrevette, hogy egy mansarde-szobábán van. Nehéz, sötétbarna szekrény foglalta el a szoba egyik oldalát. A mosdóasztal a kis asztal közelében állott, az ágyhoz szék támaszkodott. A padlón piszkos futószőnyeg húzódott. Az ajtót kereste pillan­tásával. Az ajtó nem ért le a padlóig. Egy te­nyérnyi rés volt amelyen kívüliről bágyadt fény szüremkezett be. Sybil összeszedte min­den erejét és tántorogva az ajtóig ment. Meg­rázta a kilincset. Hiába. Az ajtó zárva volt. Megfordult és az ablakra nézett. Csak egy te­tőluk volt az egész és az olyan magasan fe­küdt, hogy székre kellett állania és csak igy érte el kinyújtott kezével. Magasra emelte a lámpát és megvilágította a porral borított üve­get. Sokáig tartott, amíg kinyithatta. Amikor végül felnyílott, Sybdlnek egy reménye újból megsemmisült. A nyílást vasrács zárta el, a vas rudak pedig tulkeskeny réseket hagytak, ezeken keresztül nem bújhatott át Hirtelen nehéz lépések hangzottak a lép­csőkön. Becsukta az ablakot, leugrott a szék­ről és újból ágyára feküdt. Ott künn vísszatol- Lák a zárat, bedugták a kulcsot és háromszor megfordították. Azután belépett Cody. Aktaosomót hozott a kezében. Arcára aggo­dalmas arokifejezést erőszakolt.- De kedves gyermekem, — kezdte már a i küszöbön — milyen ijedelmet okozott ne­Prolongálják az eddigi lakóvédelmi törvényt? Prága, február 25. A koalíció parlamenti nyolcas bizottsága, kedden délután ül iámét össze, hogy kizárólag a lakók védelméről én az építkezési mozgalmaikat támogató törvé­nyekről tanácskozzon. A ko imán y többség­ben még semmiféle megegyezés nincsen ar­ra vonatkozókig, — amint ezt a P. M. H. va­sárnapi számában is jelentettük, hogy az eddigi Jákóvcdelimet, amely március 31-én lejár, minden változás nélkül meghosszab- bitsák-e, fvagy módosításokat eszközöljenek a jelenlegi törvényei. A nyolcas bizottság előtt két javaslat fekszik. Az egyik azt tar­talmazza, hogy a jelenlegi i&kórédWhni törvényt minden változtatás nélkül július elsejéig hosszab­bítsák meg. a másik pedig arra vonatko­zik, hogy egyeo módosításokat eszközölje­nek a lakbéremelésre és e lak bőrrészek meg nem adóztatására vonatkozólag. Az egészen nej lakóvédelmi törvényhez, amely 1936-ig vagy 1937-ig tesz érvényes, az egyes koalíciós pártok beterjesztik váló­mén yes javaslataikat. A Národni Politika értesülése- szerint a jelenlegi, március 31-ig érvényes lakóvédelmi törvényt minden kö­rülmények között meghosszabbítják. A tör­vény meghosszabbításának határidejére vo­natkozólag még nincsen megegyezés, de annyi bizonyos, hogy a nagyobb lakásokat a törvény védelme alól kiveszik és a ház­tulajdonosoknak további felmondási okokat fognak engedélyerzaii. Rofhermere szálezer pengőt küldött Budapest szegényeinek Budapest, február 25. Ripka Ferenc dr. fő­polgármesterhez szombaton este a következő távirat érkezett Rotbermere lordtól: Budapest főpolgármesterének. Itteni ma­gyar barátaim beszámoltak nekem arról a nagy szenvedésről, amelyet Budapesten a kegyetlen tél okozott Egyidejűleg küldök önnek sürgönyileg százezer pengőt a nyo­morúság enyihtésére. Rothermeze. A főváros ezzel kapcsolatban azt tervezi, hogy nem pénzbeli támogatást ad, hanem ter­mészetbeni cikkek adományozásával járul hozzá a szegény néposztály nyomorának eny­hítéséhez. Burgonyát, szene* adományoznak, továbbá cipőket a szegénysorai! gyermekek számára, a március közepén lejáró ingyenes étkeztetési akció tartamát pedig április else­jéig meghosszabbítják. 4 ma mi intelltoen* UJínna PA* cia nélkülözhetetlen ||t}f)c§ |iC| barátja a ninnnnniinmnnmnmmiiiiiiiiiiniiifliiniiiifin künk. Gyakran van-e ilyen rohama? Rábámult Hirtelen felvillant benne, hogy mire gondol a férfi. — Rohamom? — kérdezte csodálkozva. — Nos igen, ezt a szelíd kifejezést válasz­tottam. — Hangja érezhetően hűvösebbre vál­tozott — Nem akarok szemrehányást tenni. Az atyák vétkei a gyermekeken bosszulják meg magukat. Talán örökletes az ön családjá­ban az epilepszia? A kis emberinek határtalan komiszsága meg- némltotta szivét Nem válaszolt — Természetesem nem akarom teljes ka- tározottsággal állítani, hogy epilepsziás gör­csök voltak, — vette fel ismét Cody a szót. — Ennek a megítélésére nincsenek meg a szüksé­ges pszichiátriai ismer étim. Azonban úgy gon­dolom, epilepsziának kell lennie, különben hogyan lehessen megmagyarázni a hirtelen támadt merevgörcsöt? Sybilnek minden erejét össze kellett szed­nie. Legszívesebben puszta kézzel ment vol­na a férfi torkának. Nyugalom, nyugatom! Édesanyjának tartozott vele, hogy helyzetének megrontásával ne okozzon neki még nagyobb gondokat — Nem emlékszem vissza semmiféle me­rev-görcsökre —- mondotta olyan hangon, mintha tompa üvegburát csendítenének meg. Cody az aktaosomót az asztalra tette és egy iv papint vett elő. Közben olyan aggo­dalmasam bólongalott, mint egy kínai pa­goda. — Mégis úgy gondoltam, a indát megzava­rodása, az emlékezés megszűnése, az epi­lepszia első állapota, a második a dühkitö­rés. Sybil annyira összeszoritolta kezét, hogy körmeinek hegye szinte befuródott tenyeré­be. Felemelkedett. — Engedjen szabadon -- mondotta. -* Azonnal el akarom hagyni házát. Cody az ajtó elé állt

Next

/
Thumbnails
Contents