Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-03 / 29. (1952.) szám
Ma” szÁmuffáM, oMal s2**1”8881®8 *® ©Mai ■ _^ j évf*29 ^95^szám ^as^rna*> i^29 3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és rilSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága *L Panská uSice negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: nntiiíbni nrrrtilnrtin ^ *** emelet. Telefon : 30311 - Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOUllKCU napiiapfQ Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II.. Panská ul 12/111 - Tehavonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DARÁNYI LÁSZLÓ _ FORGAOi 6E%A lefon: 30311. Sürgönyeim: Hírlap. Praha I megments, aki nincs Máz D2ÍIÍ5&NY1 LÁSZLŐ A aalovák politika katasztrófája nem utolsó sorban azért következett be, mert Turóc- szenlmár Ionban nem állottak már art a Mudrony Pálok és a törpe nemzedék feláldozta Hodza prágai ambícióinak a národná stramát. Azzal a rövidlátó és könnyelmű hipotézissel, hegy a régi szlovák nemzeti párt már elvégezte történelmi feladatát. Az újsütetű národma rolni dm stra- nában csakhamar elveszi tették régi fényűiket a nemzeti tradíciók, devalválódott a hajdan hatalmas erkö'csi töke. A turőc- szentmártaniak a národma strama nemzeti programját nem tudták átmenteni és eleven haló erővé tenni az uj alakulásban, amely engedelmes cselédje lett a eentralizmus- nafc. Hodza végiül is simán megnyerte a íjátszmát, amelyen három sorsdöntő tét állott. A csehszlovák agrárpártba való beolvadással bevette magáinak Prágát, letéri tette és kegyvesztetté tette Srabárt, akiben minden tehetetlensége mellett is volt annyi eró, hogy a nemzett élet egészsége érdekében ellenezte a fúziót s a harmadik negativ nyereséget az jelentette Hodza számára, hogy kivetette hajójából a régi mártom nemzett hagyományok baüliatscttiját s rábízta magát a prágai szedek járására. A szellek járása kedvezőnek bizonyait a nemzeti egyéniségüket levetett iijhitii szlovákok számára. Hodzálbóíl miniszter, komoly politikai hatalmasság lett. De a národma strama bele- roikkiant a rövid házasságiba s azóta sem tu- i dott talpra áldaná. A Icádereit vesztett párt nem jelentett már többet: némi halvány eszmei irányzatnál, amely a Národnie Növényben olykor felcsillantotta még — a centralizmus köldökzsinórján táplált uij sajtó fölött magasam fényesedé — régi mártani nívót, de paliti- ikája gyakorlati módszereiben uj doktrínák között esettet t-bofett és végül a teljes bizonytalanság medd'őiségéroe veszett. A Hlim- ka régi radikalizmusával szemben különös előszeretettel hangoztatott „reálpol'it)ika“, a postupná autonómia (fokozatos öukormányzat) egész elméletével együtt nem jelentett mást diófán tizmuisnál. Később a párt iránytűje az autonómia és Knaimár között tántorgott s természetszerűleg nem lehetett vonzása a 'tömegekre. Az 1925. évi válasz tási küzdelembe már minden komoly esély nélkül indult s teljes vereséget szenvedett. A tartományi választásokon hozzájutott végire egy mandátumhoz, de azon az áron, hogy a lidákok Miosura-ceoport jával kapcsolt, ami eg) rtelmü volt az összes mártoni hagyomá- nyol: edárulásávail és a nemzeti politika ak- ciiőkiétpeeföégének végső megbénulásával. Vájjon mia, amikor körültekintenek a szlovák politika romjai között, mondják-e még a mártoniak, hogy a národma siirana elvégezte történelmi hivatását? Vagy felismerik az igazságot, hogy a nemzeti életre nézve egyenesen katasztrofális a hiátus, amely a mai csődben mutatkozik s amelyet a národma strama lett volna hivatott egy korszerű, egészséges nációnál ista programmal és a parancsoló szüksége őeílaikospoIi/M- fca imamguráláisával kitölteni? Egészséges, védekező és alkotó náci oma lizmussaiL, amely ne egy lezárt históriai fejezeten gyűlölködve rágódjék s köziben Prága minden akarata és cselekedete előtt fejet hajtson, hanem olyannal, amelynek legyen bátorsága és ereje éppen Prágával szemben megvédeni, a nemzeti éltet tisztaságát és biztosit ami a fejlődéit. Bátor, uj célokkal, amelyek kitűzői leszámolva a ezólambazaífisággal 8 a fórUtifüii! uiisiisif®i’ étwsfits Ir&snekföl a (gerüBíÉsnr weseftifiá IMrial „meabizatssa” csak prorizöriktis nesoklás — Pessziniszii> teáin ítéli meg a sallő az ni kormánjrfg vállalkozásának kilátásait Prága, február 2. A köztársasági elnök, amint már lapunk tegnapi számában jelentettük, elfogadta SvehJa miniszterelnök lemondását s a kormány vezetésével megbízta Udr- zsa.1 nemzetvédelmi minisztert. A személyi kérdésnek ilyeniormáju megoldása, amely teljesen szokatlan, csak azt hízó nyitja, hogy a koaláéi óban a helyzet igen komoly s a mai viszonyok mellett nem lehetett az ideiglenes jellegű „megbízás" helyett uj miniszterelnököt kinevezni, mert ennek természetes folyománya lett volna az összkormány lemondása és egy uj kormány megalakítása. A koalíció pártjai közt azonban ma olyan nagy a bizonytalanság és egymással iránti bizalmatlanság, hogy az államfő a kormányválságot nem élezhette ki többségi válsággá, mert a kormánytöbbség széthullása a többségalkotás lehetetlenségét bizonyíthatta volna be, viszont az elnök 5~ ártotta időszerűnek, hogy éppen most, amikor Jugoszláviában a parlamentarizmust eltörölték, a köztársaságban egy csakis az államfőnek és nem a parlamentnek felelős hívatalnokkormány vegye át az állam ügyeinek vezetését. Udrzsal, mint a kormány uj vezetője igen nehéz feladatok előtt áll s a csehszlovákiai sajtó egyöntetűen tartózkodóan, sőt kétellyel viseltetik Udrzsal uj megbízatásával szemben s nem hiszik, hogy Udrzsal az oly gyenge lábon álló koalíciót és annak kormányát hosszabb időre munkaképessé tudja tenni. A kormány élén történt személyi változás tehát csak kényszermegoldás és provizórium. Minden attól függ, hogy a széthúzódó koalíciós pártok képesek lesznek-e hosszabb lélegzetű munkaprogramban megegyezni, ellenkező esetben az egyetlen megoldás csakis az uj választások kiírása lehet. Nem hisszük, hogy ezzel a megoldással a helyzet megjavulna az agráriusok és a cseh néppártiak között. A cseh néppárt most még radikálisabban fog fellépni, mert a kinevezés révén grámeket háttérbe szorították, a népPrága, február 2. Udrzal nemzetvédelmi miniszter megbiaatásia a kormán yelniötkség vezetésével' élénk vteedhamgiria talált a sajtókéin. Az ©gyes lapok ezt a p öli bikái eseményt a következőiképpen komimén fúlják: Venkov (agrárius): Ha a múlt hónapban jelent volna meg a tor KUJfiia miaiJ«az?be«ne>l- niöík Lemondásáról, ez mindenütt nagy szomorúságot ós bonyodalmat idézett volna elő. A közvélemény ebben valami rosszat sejtett volna. A hiír azonban, melyet oly címmel hozunk, hogy: JSvehlta miniszterelnök visszalépett, Udírzal nemzetvédelmi miniszter átívelte a mteiiszteielmökség vezetését", mindenütt egészein más visszhangra tatái. Ismeretes a közvélemény előtt és már annyiszor hangoztattuk, hogy a jelenlegi kormányiban mindaddig változás nem állhat be, amíg Svetola miniszterelnök nem párt nem ilyen megoldást várt, mely mellett semmiféle kívánságát nem tudja realizálni. Udria! átvitte hivatalát Prága, február 2. Srámek miniszterelnök- helyettes ina délben átadta hivatalát Udrzsal miniszternek, a kormány uj vezetőjének. Az átadásnál jelen voltak a núniszíPr- einökség osztályfőnökei. lesz, Legalább annyira egészséges, hogy alapos meggondolás után dönthessen. Az agrárpárt a különböző pártok részéről megismételt intervenciók dacára hű maradt eredeti eűiia tarozásához. Nem tehetett mást, mert a vezére iránti odaadás, hűség, hála és tisztelet ezt parancsolta. A mai poliülkai jelentés éppen erőért egyúttal örömhírt is hoz: Svehla Antall egészségi állapota annyira javult, hogy már fogdáik oehattk politikai ügyekkel. Svehla pártelnök a múlt napokban magához kérette ismételten a párt főtitkárát és az elnökség képviselőit s egy teljes óra hosszat tanácskozott velük. Sve- hilia éjnek tudomására adta nekik döntését, hogy azt az agrárpárt ellőtt tolmácsolják: „Miután egészségi állapotom még egy bizonyos ideig nyugalmat ós elővigyázatosságot kivan, lem ősidők a minlsztoTelnöki A sálié kevés sikert lései Udrlal m§Alsztereiiiiiiiie!i radiaiLmi psziohózisibau fogant előilbélete-kkiol, a közös kenyéa’ szent jogán föltámasz tanúk a ,szlo‘ven;Szkói pairlo íizmus szettemét és valósággá tennék Salavenszkó népének testvéri összefogását a közös javak védelmében és egy emberibb jövő megteremtésében. Egy ilyen národma strandra ma uj históriai feladatok vármának. A. mentés missziója, az uj harmónia megteremtése és a poli- tilkiaii élet niegteirméke nyiitéee. Az ut, az igazsájg, az élei. Ha élt volna s Így élt volna eddig is a ná- rodima strana s benne a nemzet lelkilismere- te és az egyediül lehetséges reálipoliíika széfemé, kevesebb Lennei a szlovák közéletben a felelőtlenség s a szlovák niéprpárt is kétszeresen meggondolta volna a koalíciós kalandot. Ma már nem maradt a sízflovák politika porondján egyetlen intakt párt &enm, amely a nagy hajótörés után magába fogadhatná a csalódott nép szer teszéledő kádereit Az agrárpárt Prága pártja, psehszűovák párt, szlovák nemzeti programja nincs. Vak eszköze a centralizmusnak s egyetlen ható ereje a föld, amiig ed nem fogy. Spiri tus reotora, Hodza, a d'ikitaiura álmai és a ha- talimi érvényesülés egyéb terveinek ková- osoiláisa közben csaknem telljesen eLsoaikadit a nemzeti élettől. Alivezéreinieík sora pedig megritkult s boidognlt Zodh püisipök helyét, akiinek vallóban volt bizonyos szLoveniszkói programja, nincs aki betöttse. Haldiáiban csalódtak, Stodola Kornél politikád egyoldalúsága ós erőtlensége köziismert s jellemző rA hogy a szlovensizlkói gyáriipart nem tudta az országos képvteeilőteistütetben hely- hoz juttatni, Stefámek Antinál i>ediig, aki i'fkíolaüigyi referens korában valóságos i'rtó- hadjáratot vezetett a magyar iskolák efen, mint építő kulterpolitiikus távolról sem mutat ilyen afctiivitást A párt ereje a földreform ^áldásaim*' kívül egyediül ellenfelei gyöcige&ége. Prágai talajba vetette horgonyát Ivánka Milán is, akit Srobár kiszóritett az agrárpártból. Kramár ék szlovenszkói odbocská- jának a prokur istája, akiinek nem,zeti pro- graiinja abl>ol áll, hogy a Legdiüíhösebben Lo- vagolja a „ma^gyar irtredjenita" vesszőparipáját. Régi elfogul.bságoktól a tehetetlenségig terhelt politikus. Hrusovsky — a hlasiszták szereposzitásá- nak me'gfelelcíen — csehszlovák nemzett ezooiaiLifsita. Prograjmja: ami Bentes óhaja, még a Sancho Pausáiénál is kevesebb ön- állóisággial. Micsura Srámek csebszlof\á'k néppártjának szlovensizkői fiókját vezeti. Tehát nemzett programról szó sem Lehet. Tábora a HUnkával elégedetlen, érvényesülésüket nála meg nem tatáit papokból rekirutálódiiik. Dérer hiaisonlóliióppen csehszlovák politikus. őneki szociálldemokrata szerep jutott, amelynek megjábszásában négyszögesitetíe a kört és egyszerre in ternaci on al iistia és a liegt-ulzx5íbb sovén maci ómat ista s pacifizmusa imperialista velilei tás okkal váltakozik. Csehszlovák agrárius, csehiszlovák nemzeti demokrata, csehszlovák nemzeti szocialista, csehszlovák néppárti, csehszlovák szo- cióíMeimokraita. Ez a selovenszikói politika tükörképe. Prágának szelgál valamennyiu Nemzett programja egyedül a szlovák néppártnak lenne. De mit ér a paipbrosprogram, ha megosufolják a cseiletkedietek? Es ha szlo- vepszHcói platttoran helyett — mily ellentmondás! — prágai plattlónmon akar realizálódni? A tiszialátásu ós jóLelldismeretü szlová- ' kok borús esivvel tekinlihebn'ek ma a turóc- szentmártoini temető felé. Mert Mártonban már csak ott vannak vezérlő szlovák hazafiak. A x törpe utódok kezében elsikkadt Turóoszentmárton hiist-óriai jelentősége s elveszett az egyetlen kohéziós pont, amely körül az akcioképes nemzeti és szlovén szkot politika kialakulhatott volna. Rázus Márton poéta-egyfétni'sége gyöngének bizonyult ennek a reneszámis-zmak a megteremtésére. S nem is állott körülötte megfelelő vezérkar. Föllép-© egyáttalán a szlovák poluika bo- rizontjáira a nagy megmentő és megtartó: a jövő embere, nem tudjuk. De azt bizonyossággal tudjuk, hogy igazi megújhodás és a megalkuvást nem ismerő ezilovenszikői politika lendülete nélkül, amely Szlovén szikot egy politikai egységbe foglalja a közös gazdasági és kulturális javak vn:e’rr!deákra, vailainaennyiien küiLöndcülöiu koldusbotra fogunk jutni. I j§A | ^^^TRACTOR | LAUFER 8., Bratisiava ^^Ondrejská 11., Tel. 29-22, | l
