Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-20 / 43. (1966.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, A SzlöVenSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice negyedévre76, havonta26Kő;külföldre: nnlitihni nrrnilnnin 12. IL emelet Telefon: 30311 - Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Fösxertesztő: politikai napilapja Felelős s*ertes*tö: hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. - Tehavonta 38 Kő. E*ye* szám ára 1*20 Ke DZUJWW LÁSZLÓ FOR6ACH 6EZA lefon:30311*—Sürgönyeim: Hírlap, Praha j. Mai számunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, IL emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. — Telefon: 30311*—Sürgönyeim: Hírlap. Praha Csrny válaszol (fi.) Prága, február 19. SzülIIő Géza és Szent-lyány József a lex Dérer végrehajtása körüli mutatkozó anomáliák miatt az elmúlt év november havában sürgős interpellációt nyújtóitok be a belügyminiszterhez. Az állampolgárság és illetőség problémája Szlovenszkó és Ruszinszkó egész lakosságának busába vág és ezért nemcsak érthető, hanem természetes is, hogy ellenzéki pártjaink vezérei ebben a kiemelkedő jelentőséggel bíró kérdésben közösen lépitek föl. Az interpellációt benyújtói „sürgősnek" jelezték, ment hiszen a hontalanok problémájának megoldása nem tűr halogatást. Néhány nappal ezelőtt Cerny belügyminiszter meg is adta válaszát és azt nyomtatásban osztották szét a képviselőház tagjai között. De ebben a miniszteri válaszban minősen köszönet! SzüMő Géza és Szenit-Ivány József interpellációjukban részletesen kifejtették, hogy miért tartják törvénytelennek a belügyminisztériumnak azt a gyakorlatát, amely következetesen elutasítja a lex Dérer alapján állampolgárságért folyamodók bizonyos kategóriáit. Megokolták, hogy véleményük szerint miért nem felied meg a törvénynek a belügyi kormánynak az az álláspontja, amely szerint azok az egyének, akik -1906 január l.-e után érték ed nagykorúságukat, a lex Dérer alapján semmi esetre sem szerezhetik meg a csehszlovák honosságot. Előadták, hogy miért mák azt az érvelését, melynek alapján követ- nak azt az érvlését, amelynek alapján következetesen elutasítják azokat a folyamodókat, akik 1921 december 31.-ig azért nem optál- tak a csehszlovák állam javára, mert magukat abban az időben optálás nélkül is teljes joggal a köztársaság polgárainak tarthatták. Végül megmagyarázták azt is, hogy szetrin- tök miért nem szabad visszavetni a volt katonatisztek és csendőrök, valamint azoknak a személyeknek az 1926. éyi 152. számú törNyilvánosságra hozták az olasz konkordátum tartalmát Olasz pap és hitoktaté csak 16 fasiszta lehet — Ki lesz az ui Vatikáni Város polgára? — A kúria bibornokainak exterritoriális jogai — Lázas tevékenység az uj egyházi városban — Uj pénz, bélyeg, vasútállomás, teherpályaudvar stb. Rónia, február 19. Az olasz sajtónak jólinformált körök közlései nyomán alkalma van részletesen beszámolni az Olaszország és a Vatikán között kötött konkordátum egyes pontjairól s általában a megegyezés eddig nyilvánosságra nem került részleteiről. A vatikáni állam alattvalói csak olyan egyének lehetnek, akiknek állandó lakóhelyük a Vatikáni Város területére esik és foglalkozásuk is a pápai szuverén területhez köiá őket. Sem a születés, sem a halál nem játszanak szerepet, hanem kizárólag a lakóhely. Vatikáni alattvaló tehát például a Szent Péter templom sekrestyése, de olasz alattvaló mindaz a pap és egyházi személy, beleértve a püspököket és biborn ©kokat is, akik olasz területen laknak cs működnek. Kivétel! kizárólag a kúria biibornokai képeznek, akik még abban az cetedben is megmaradnak vatikáni polgároknak, ha © territóriumon kívül laknak. Ebből az következik, hogy az Olaszországban lakó egyházi személyek olasz állampolgár oknak tekintetnek és az olasz törvények alá esnek. A konkordátum nyomatékkal hangsúlyozza ezt az alapelvet', mert igy akarja garantálni, hogy a klérus gyám öli tása mögött ne keletkezzenek olyasféle politikai mozgalmak, amelyek kieiklanak az olasz állam ellenőrzése alól. Az olasz konkordátum a lengyel konkordátumhoz hasonlóan bizonyos döntő biztosítékokat ad az olasz állaim kezébe. i Az olaszországi klérusnak a konkordátum értelmében jó olasz polgárokból kell állnia, akik minden olasz- vagy kormány- ellenes mozgalmat elvetnek. A püspökök ezentúl a miniszterelnök előtt anegesküsznek, hogy hűek maradnak az államhoz és a kormányhoz. Ezenkívül számos más garanciáról is intézkedik a konkordátum. A püspököket, az érsekeket: és az érseki helynököket ugyan a Szentszék nevezi ki, dé a megfelelő neveket előbb közli az olasz kormánnyal, hogy biztos legyen, hogy a megválasztottak ellen politikai szempontból nimes-e kifogás. Ha a püspökök és a hatóságok nem tudnak megegyezni, akkor a kétes kérdésben a Szentszékhez apellálnak s ha igy sem érhető el a döntés, idő: ‘^bírósági eljárás vet véget a vitának. A döntőül róság- nál a Szentszék három egyházi személlyel, az olasz kormány pedig, két hivatalnokkal képviselteti magát. A konkordátumnak egyik legérdekesebb és döntő jelentőségű pontja az, amely arról intézkedik, hogy egy pap kinevezése után az olasz állam az előbb megjelölt utón mindig követelheti a lelkész eltávolítását. Ezek a határozatok természetesen csak a szerződés ratifikálása után lépnek életbe, nemcsak Olaszország területén, hanem az uj provinciákban is, ahol időközben összeegyeztetik az egyházmegyék határait az országhatárral. Különösen érdé kés lesz megfigyelni, hogy a Vatikán ezek után milyen magatartást fog tanúsítani az olasz ultramacionalizmus túlkapásaival szemben azokon a területeken, ahol kisebbségek élnek s ahol eddig a kisebbségeket nem utolsó sorban papjaik vezették a központi sovinizmus ellen. Ha a pápa elhagyja a Vatikán területét, akkor de jure olyan helyzetbe kerül, mint az Olaszországban inkognitóban utazó külföldi szuverén uralkodók. Minden olyan templom, amelyben a pápa a Vatikánon kívül misét mond s amelybe természetesen a nagyközönség a pápa miséje alatt nem léphet be, a pápa jelenlétének idejében diplomáciai immunitást élvez, de általánosságban az ilyen templomok nem nyújthatnak menedékjogot senkinek. Ez a megállapodás mindössze arra vonatkozik, hogy a rendőrség, amennyiben beavatkozása nem föltétlenül sürgős, az olyan templomba, ahol a pápa misézik, nem lép be az egyházi hatóságok előzetes értesítése nélkül. A Vatikáni Város sem nyújthat senkinek menedékjogot. Azok a papok, akik konfliktusba keveredtek a polgári bírósággal, nem vonhatják ki magukat a normális biróságok pörös eljárása alól. A biróságok értesítik az egyházi hatóságokat az ilyen papok ellen megihditott eljárásról. ' A kúria bibornokait külföldi állampolgárokként kezelik és ha szükség mutatkozik rá, kiutasíthatják őket Olaszország területéről. Az olasz iskolákban újra megkezdik a vak láserkölcsi oktatást s a vallástant mindenütt vény alapján benyújtott kérvényét, akik tanulmányi okokból tödtötttek egy-két évet a külföldön, vagy a hüségesiküt annak idején csak azért nem tették le, mert arra őket senki föl nem szólította. Mindenki azt várta, hogy a belügyiminiszter ur jogi érvekkel fog a magyarság pártjai vezéreinek argumentumaira válaszolná és vagy elismeri az utóbbiak helyességét, vagy pedig megerőtleníti azokat. E helyett a belügyminiszter ur azt a kényelmes megoldást választotta, hogy egyszerűen kijelentette: „a minisztérium pontosan a törvény szerint igazodik" (anélkül, hogy e kijelentését a törvényből merített indokokkal alátámasztotta volna) ée az elutasított folyamodókat azzal vigasztalta, hogy tessék a legfelső közigazgatási bírósághoz menni. Cemy miniszter urnák válaszával szemben elegendő a belügyin misztérium egy magas rangú tisztviselőjének egy elszólására hivatkozni, amely szerint a belügyminisztérium a törvényt „odiózusnak" tartja az állam szempontjából. Készséggel elismerjük, hogy a minisztérium törvényellenes határozatait panasszal lehet megtámadni a legfelső közigazgatási bíróságnál, ámde közismert tény, hogy e tiszteletreméltó testület a nagy munkatorlódás miatt a hozzá befutó panaszokat csak esztendők múlva tudja elintézni és igy azok a szerencsétlen hontalanok, kik a bíróság oltail- má: veszik igénybe, jó sokáig várhatnak, amíg kedvező ítéletet kapnak, pedig nekik exisztenciálás okokból nem jövőre, vagy két év múlva, de ma van szükségük a honossági okiratra. A minisztériumnak nem az a kötelessége, hogy a legfelső közigazgatási bíróság munkáját fölösleges módon szaporítsa, hanem lehetőleg saját hatáskörében kell elintéznie az állam igazgatásával kapcsolatban fölmerülő problémákat. „Gouvemer c‘est pré- voir", mondja a francia szólásmód, de a minisztérium előrelátását nem dicséri, ha ezt a Szlovenszkó s Ruszinszkó lakosságát talán legközelebbről érdeklő kérdést félvállról veszi és gyökeresen megoldani nem akarja. Az interpellációban fölhozott egyébb adatokra válaszolva a belügyminiszter ur azt mondja, hogy a lex Dérer alapján benyújtott kérvényeket a legsürgősebben szoktok elintézni. Helytelenül informálták a miniszter urat, mert akinek ilyen ügyekben el kell járnia az alapítványi hölgyek hajdani palotájában, az ismeri a szokásos választ: „Kérvényét csak 1928-ban adta be? Akikor még várjon türelemmel, mert nagyon sok kérvény, amely még 1927-ben futott be, sincsen elintézve." Ezt nevezik azután a legsürgősebb elintézésnek. A miniszter ur a felekre tolja a hibát, hogy ők az okai a késedelemnek, mert kérvényüket nem szerelték fel kellőképpen, vagy az illetéket nem fizették ki idejében. Talán a felek az okai annak, ha a magyar nyelven kiállított Okiratok évekig hevernek a for- ditóosztályban, vagy ha a minisztérium kiadója a folyamodók által szabályszerűen lefizetett illeték dacára sem siet a minisztérium határoz a iának továbbításával ? Vagy talán a fél tehet arról is, ha indokolatlanul magas illetéket vetnek ki rá és azt sehonnan sem tudja előteremteni? A miniszter persze nem tudhat minden aktáról, azonban az állampolgársági kérdés van olyan fontos, hogy a miniszter urnák érdemes volna néhány aktát tüzetesen átvizsgálni és meggyőződni arról, he tv panaszaink minden túlzástól mentesek. Mikor nyújtja be a kormány az állampolgársági és illetőségi kérdés végleges rendezésére hivatott javaslatát? Az interpellációnak erre a fontos kérdésére is kitérő választ ad Cerny miniszter ur és a „pozitív" és „negatív" hontalanság kiküszöbölése végett a népszövetségnél folyamatban lévő tárgyalásokkal okolja meg, hogy a kormány mért nem nyújtotta be mindezideig a mindnyájunk által oly türelmetlenül várt javaslatot. Ezt a magyarázatot azonban nem fogadhatjuk el, mert a nemzetgyűlés mindkét házának a lex Dérer megszavazása alkalmával elfogadott határozatai még 1926-ban kötelességévé tették a kormánynak és pedig minden diplomáciai és más tárgyalástól függetlenül, hogy a végleges törvényjavaslatot mielőbb a. parlament elé terjessze. Majdnem három esztendő telt el azóta. Közben Benes külügyminiszter ur hangoztatta a kérdés megoldásának szükségességét, közben megmozdultok a belföldi népszövetségi ligák, közben Grosschmid Géza szenátorunk benyújtotta törvényjavaslatát, közben a Csehszlovákia és Magyarország között megindítandó tárgyalások napirendjére az állampolgársági kérdést is kitűzték, de a belügyminisztérium még mindig vár és nem teljesiti az állami szuverenitás legfőbb letéteményesének: a nemzetgyűlésnek akaratát. Nem teljesíti éppen úgy, mint ahogy nem hajította végire a parlamentnek azt a másik, határozatát sem, amely kimondta, hogy a lex- Dérer alapján folyamodókat mindaddig nem szabad kiutasítani, amíg kérvényüket jogerősen el nem intézik. Szabó Lajos ismert esetét egy kis rabulisztikával talán lehet úgy beállítani, hogy mivel őt egy félórával uj kérvénye benyújtása előtt utasították ki, a hatóságok nem kerültek összeütközésbe a nemzetgyűlés határozatának betűivel, de arra már ne tessék hivatkozni, hogy ügyét másfél esztendő alatt azért nem lehetett elintézni, mert diplomáciai utón sem sikerült mostani lakhelyét megállapítani. Ehhez ugyanis nem kell semmiféle diplomáciai eljárás. MéMztassék egyszerűen Szabó Lajos nagyszámú munkácsi barátaihoz fordulni és ezek bizonyosan meg fogják mondani, hogy hol tartózkodik a kiutasított esperes. LAUFER S., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22.
