Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-19 / 42. (1965.) szám

4 1929 február lt, teád. Miss Hungary — Miss Európa — Simon Erzsébet Nizzában Ezerteritékes diszbankeíí a Patais de la Mediterrané-ben —- Nizza leg­előkelőbb és leggazdagabb vendégei ünnepeliéh Európa magyar szépség- királynőiéi — De Walefíe t „Erősen hiszem, hogy Amerikában is győzni fog" A Prágai Magyar Hírlap számára erla: HUNGARICUS VÍATOR Nizza, húshagyó tedd. Tombol Karnevál Utolsó hét. Ezernyi pro­gram mindenütt. S jött messziről egy karcsú magyar leány s mindent fölfordit. Farsang utolsó szombatján a francia tengerpart min­den bálján, ebédjén hiányzottak a legjobbak. Szombat este ezer asztalt foglaltak le a Pailiais de la Méditerranée monstruózus dísz­termében a legelőkelőbbek, — a leggazda­gabbak. Európa szópségkirálynóit jöttek ünnepelni, csodálni. A szultánok részére Georgia hegyed szállí­tottak egykoron szépeket; a Parisból szomba­ton érkezett leánycsapat elől hegyei közé bújhat Georgia minden szépe. Minden Ízlés talál a maga részére valót. Erzsikét dicséri egyhangúlag mindenki, ám a szőke német Radzyn Erzsébet, a fékete- haju angol Bonnié Dicks, a kis bécsi Goldar- beiter Lise, a nagyszerű termetű lengyel Kosták Vadislava, a kreol szépség, a román Ganesco Mariaora, a filigrán kis dán Mogem- sen Vibeke, bajos gyermekek, szintén ünnep­lés tárgyai. Nizza városa ezerteritékes bankettel tisz­telte mag őket. A királynők asztalát a nagy­terem színpadára állították, hadd bámulhassa őket mindenki. Az asztalfőn Miss Éurópe. Egyszerű, sima rózsaszín selyemben, klasz- szikus iveiésü nyakán hófehér gyöngysor, késsé megborzoit, fiús szőke baj tömeg, rózsás mosoly, ibolyáé, mély, meleg tekintet, junói termet, — a megtestesült Ártatlan Szépség. A nagy ebéd egy nyugodtabb félórájában hosszasan beszélgettünk de Waleííc szerkesz­tővel. — Ez ét abszolút „virginité“ varázsolt ed ötindannyiunkát Ez előtt hódolt meg Euró­pa s erősen hiszem, hogy Amerikában is győzni fog. Nagy terveink vannak Miss Euro­pe-&1 — jelentette ki a Journal nagyhatalmú szerkesztője lelkesen —, még nem határoz­tam mindenben, nem szabad elhamarkod­nunk semmit, az önök kis compatrioteja min­denesetre oly tökéletes szépség, amilyet csak ritkán szülnek századok. Boldogok és büsz­kék vagyunk rá, hogy a világnak, a Journal fedezte föd. — Legyenek nyugodtak, jó kezekben van, megszerettük őt nemcsak szépségéért, hanem aranyos, kedves lényéért. Jó gyerek, aki nem is tudja fölfogni, mit jelent részére ez a győ­zelem. S éppen ez az öntudatlan öröm, dia­dala fölött érzett szinte gyerekes boldogság adja neki azt a varázs szerű charme-t, mely most már még szebbé teszi. Meg vagyok, győ­ződve, hogy a százezernyi bók, ünneplés, cso- dálás dacára, lelkének ezt a romlatlan frisse­ségé L nem fogja elveszíteni s ez lesz taliz­mánja túl az óceánon is. Sokat beszélt azután még Magyarországról, a nagy megbékélésről, a szomszédokkal való jó viszony szükségességéről, tervedről, — Budapesten akarja megrendezni az ujságiró- kongresszust, Nizzát elkeresztelte „Locarno de la Beauté“ — a Szépség Locarnójának —, Simon Erzsikét Magyarország európai nagy­követének. Pezsgőspoharát csöndben poharamhoz érinti s diszkréten odasug: — Éljenek a szép magyar nők! A legfinomabb Moet Chamdon-nal kísért lucullusi diner befejeztével de Walefíe mu­tatja be a nagyközönségnek egyenkint a szé­peket. Kiesé teátrális és a leányok nem mind­egyikének létezik a dolog, legtöbbje, akár a mi Erzsikénk, szolid kis urileány, nehezen törődik bele, hogy mint vásári komédiát mu­togassák, — de hiába, ez már hozzátartozik a nagy sti’jlben rendezett versenyhez, a nagy szenzációit ki kell megfelelően használná., nemcsak odakünn az uccán követel circensest a karneváli nép, a finomak s előkelőek is komédiára éhesek. De Walefíe a leányok asztalát körüljárja, egyenkint mögéje áll, az illető leány fölemel­kedik s a szerkesztő kikiáltja a nevét: — Miss Francé! Miss Alteimagnie, Miss Angleterre — s így tovább, Miss Hongriet a végére hagyja, előre vezeti. — pillanatnyi néma csönd — s aztán hangsúllyal mondja: — Miss Europe! A rózsákkal, borított asztatok mellől fölug- rik a díszes közönség s percekig tapsol---­Ártatlan, nyugodt arccal néz szembe ezzel a tapsoiikánnal a keszthelyi orvos 19 éves leánya, Simon Erzsiké. Mit tudja, hogy e percben ő lett a XX. szá­zad M,ilói Vénusa. Mamája a színfalaik mögül nézi s arcán 'könny pereg: — Miért nem láthatja az apja is, édes, drá­ga gyermekünk, —- s zokog, maga &eui tudja, miért... — Istenem, ne ennyi dicsőséget, hanem boldogságot adj neki, — ezt mondja szün­telen. Látszik, hogy szinte megijeszti leánya ek­kora ünneplése. Nem színházi mamának szü­letett; kedves, intelligens, családias érzésű urinő, nem Parison, Amerikán jár esze: — Keszthelyre gondotok; ha már csak is­mét otthon lehetnénk, Böskét kis leányszobá­; jába rejthetném, pihentetném, túlsók ez az ünneplés, pihenésnélküli rohanás, — sok a rózsa, de sok a tövis is ... S aztán a nagyterem közepére állított tánc­pódiumra vezetik frakkos gavallérok s közel­ről engedik csodálni őket. Hivatalos szerepük ezzel véget ér, isméi asztalhoz ülhetnek s most már ők is, mint publikum nézi) étik végig a színpadra lépő hivatásos komédiások, művészi mutatványait. Később megkezdődik a tánc, az asztalok mellől elsietnek az urak — sok bemutatás e i bálokon ma nincs —, sorra kérik a leányo­kat, persze Simon Erzsikét egy percre nem hagyják, nyugton, tordfiuk. dollár hercegek karján karról karra jár, — a szépségkirály­nőből a nizzai karneválon bálkirálynö lett. — Haj, ha most a keszthelyi leányok lát­nák, — súgom egy pihenés alatt. — Boldog, Erzsiké? Jól mulat? — Hiszen mulatok, csak ue volna annyi ko­pasz a táncosok között, mégis csak jobb tán­cosok a keszthelyi fiúik. A berlini szépség, Radzyn ElLsabeth is a magyarokért lelkesül:-—Ismerek sok magyart, mind oly kedve®, víg, mulatós fiú; szeretnék egyszer magyar társaságban mulatni ... írja meg, kérem, akik emlékeznek még rám, sokszor üdvözlöm őkét mind! Jó késő, éjfél után két óra tehetett, mire ágyba került az ünnepelt leánysereg. A Palaás de la Mediterránée két puhán bélelt, finom autóbusza szállította őket Washington -hotelbeii szállásukra. A nagyo- góan kivilágitortt palota előtt ezernyi tömeg feketéiéit. Szlorenszkó, február 18. Érsekújvár újabb községi választások előtt áll. Az agitáció az egész vonalon megkezdődött. Az agrárpárt részéről Érsekújváron Vollay Elemér tan- felügyelő vezeti a választási kampányt. Vod- lav neve nem ismeretlen Szlovemszkón, mert inár a háború előtt is szerepet játszott. Az iglói magyar királyi állami népiskolának volt igazgatója. Vollay akkoriban in ég nagy ma­gyarnak vallotta magát s csupán a prevrat után fedezte fel magában a szlovákot. A. kon­junktúrát iki tudta használni és Xgló város kormánybiztosa lett. Hogy mint kormánybiztos miképpen működött, erre legjobb választ adhat maga Igló, mely a Vollay-éra előtt mindig mintaképe volt a városi gazdálkodásnak, a Vollay-éra után pedig csak nagy nehezen tudott rendbejönni s csak Racsányi sztaroazta vezetése alatt képes ismét pótadómentes költségvetéssel dolgozni. Vollay, az egykori magyarosító hazafi a prev­rat után a legnagyobb magyarfaló lett s Hod- zsa szolgálatában lépten-nyomon üldözte a magyar nyelvet s nem tűrte meg, hogy az ig­lói moziban magyar felírások is legyenek. „Eredményes" munkájának elismeréséül meg is kapta a jutalmat: tanfelügyelőnek nevez­ték ki. így került Iglóról Érsekújvárra.. A sze­nátusi választáson a cseh agrárok jelölték, de mandátumhoz nem jutott s csupán az egyik szlovák aigrárszenátor halála után került be a szenátusba. Politikai karrierjét korteskodiéssel alapozta meg. Csakhogy be nem nyomták a két pompás gép falát. Most lép ki Erzsiké. Karrján pirosló csokor. — Vive Miss Europe 1 — ordítja sáli ezer­nyi száj — s hulil a rózsa százféléi. Virágok királynőin tapos a legszebb királynő, — ár­tatlan, szelíd kis magyar leány. * Nem lesz érdektelen leközölnünk az emlé­kezetes nizzai bankett menükártyáját: Super Gala Présent&tiou de la Leuréate et des Coiicurrentes du C'oiirour9 de Beauté de l’Europe OOO THE SISTERS ROWE Les Delicieuses Danseuses Fant&isistes OOO Debut des 15 ROMANOS Uniqne au Monde OOO THE 12 PLAZA TILLER GIRLS oco Orchestre BIANCO Orchestre FEYTOS Tangó J azz M Fi N U Prix; 200 Franca Coosonuné Viveur á l*Estragon ooo Médaillon de Lángon ste Pabra ooo Suprémc de Volaille Lneullus ooo Petits Poia á la Francai** OOO Biaeuit Glacé RothscbiM OOO FrÍT»liMt QO Samedá 9- Févriar 1969 Taxe de luxé 10% ©o suc Mint egykori magyar, az agrárpárt „magyar*' osztályában vállalt szerepet és beszervezte a pártba a tanítók egy' részét. Később Zoch püs­pöknek lett az adjutánsa, de Zoch nem na­gyon volt megelégedve mun kajával, mert egy földreform-ügy’ miatt ellene fordult, ami­kor Vollay bizonyos személyes érdekek érvény- rejuttatásáral a magyar földigénylőket el­ütötte jogigényüktől. Annakidején Vollaynak. ezen ügye az agrár­párt vezetősége elé is került és Zoch püspök Vollay azonnali eltávolítását követelte. Az agrárpárt azonban el simította az ügyet s Vol­lay nem távozott el, hanem csendesen nyugo­dott babérjain. Vollay most az érsokujván községi}, választás előtt ismét porondra lépett és különösen a régi nyugdíjas és elbocsátott vasutasok körében agitál azzal, hogy majd kiverekszi nyugdijaikat és az eset­leges szolgálatba való vissza vételüket. Vollay állítása természetesen nem egyéb bombasztikus korteskodésnél, mert Vollay eddigi magatartására! a magyarságnak soha semmi jogot nem harcolt ki s^ngyanugy a jövőben sem fog kiharcolni. Agitálni csak azért jött Érsekújvárra, hogy újabb érdemeket szerezzen magának az ag­rárpártban. Az órsekujváriak bizonyára már megismerték Vollayl, azonban a Szlovenszkó más vidékén lakó magyarok, akik saját bőrü­kön tapasztalták Vallva „áldásthozó1* munká­ját, jobban ismerik Vollay volt magyar kirá­lyi állami népiskolai igazgató ás jelenlegi Ég tudja, mióta lesték a szépeket. Vollay tanfelügyelőnek, az agrárpárt (telesének politikai karriérje Iglőiól — Érsekújvárig Megkezdődött a választási kampány Érsekújváron — Vollay korieskedésének céllá: a magyarság egységes frontjának szét* forgácsolása ALapittatott 1196 évben Honi Laios utóda iiiarpitolep Banská-Bystrica Készítés nállit t síremlékeket, minden könemben. Botor- márvány lapokat. Márvány kapcsoló táblákat. Márvány csillárokat. Iparművészeti munkákat, stb. csehszlovák állami tanfelügyelő ténykedését. Vollaynak nem fog sikerülni szétforgácsol­ni az érsekujvári magyarság egységes frontját. A gazdák már régen hallani sem akarnak Vollay szenátor intervencióiról s az elbocsá­tott tisztviselők és régi nyugdíjasok pedig nagyon jól tudják, hogy az ő ügyük nem Vol- Lay tanfelügyelőtől, hanem csakis a folyamat­ban levő csehszlovák—magyar tárgyalásoktól függ, amelyeknek legfőbb és legfontosabb pontját éppen az elbocsátottak és régi nyug- i díjasok kérdése képezi. A rádium és az angolok London, február. Amióta Curie és u felesége fölfedezte a rádiumot, azóta egyre nőtt ennek a csodálatos elemnek a híre. Különösen a legutób­bi időben emlegetik mint a ráknak, ennek a félel­metes és még mindig egészen titokzatos betegség­nek az operáción kívül legbiztosabb ellenszerét. Talán igy is van a dolog, de hát ez a nagyközön­séget nem érinti, mert mindeddig egyes tehetős kiváltságosok kivételével senki nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy halálos bajé­Stubnyafürdtt ~ szép rnele > gyógyv>zfürdö a magas Fátra tövében. Téli s 2 ezov bán a hatásos orvosságnak kikiáltott rádium se- j gitségét keresse. Nem teheti ezt azért, mert j a rádium nagyon kevés a világon, csak kivált- | ságos helyen tudnak a ritka elemhez hozzájutni és csak persze kiváltságos embereknek bocsát­hatják kiváltságos áron rendelkezésre. Egy még be nem bizonyított, de angol orvosi és más szakkörökben szállongó hir szerint ennek ! magának a rádiumnak ritkaságán kívül még egé- j szén külön’eges és meglepő oka is van. Azt sut­togják az imént említett körökben, hogy valóságos rádinmkartellnok kell lennie, amely vigyáz, hogy csak a legcsekélyebb mennyiségű rádióm kerülhessen piacra és esze! alaposan megdrágítja a csodaelem árát. Valóság az, hogy ez az értékes elem nyugtalanító módon fogy, amit az Angliában végzett legutóbbi vizsgálat derített ki. Erre a vizsgálatra a Smitii ikertestvérek néhány jj héttel ezelőtt történt öngyilkossága adott okot. Az ; ikrek két kiváló radiológus, öngyilkosok lettek, j mert azt kellett látniok, hogy a ráknak rádiummal ■ való gyógyítása érdekében kifejtett fáradozásuk t meddő a rádium elégtelensége és a vagyoni rom­lás következtében, amelyet éppen a rádiumkutatás érdekében való buzgőlkodás zúdított rájuk. Az eset igen nagy feltűnést keltett és ennek hatása alatt indult meg a vizsgálat annak megállapítására, hogy a rákbajok gyógyítására mennyi rádium áll Anglia rendelkezésére. A vizsgálat szomorú ered­ményeként hangok hallatszottak, hogy a kormány tegyen valami intézkedést a rádium olcsóbbá té­telére. A kórházakból, igy szól a panasz, minden­nap el kell utasítani rádiumhiány miatt szerencsét­len pácienseket, akiket pedig meg lehetne men­teni rádiummal. Bizonyára megszégyenítő lenne, ha néhányan embertársaik élete árán illetéktelen nagy haszonra tennének szert. Az életből önként távozott Smith-testvérek föl- boncolása után Lindsay Reá dr. rádium-specialista kijelentette, hogy a két fiatal orvos drámájának oka egészen nyilvánvaló. Fájt nekik, hogy An­gliában még oly keveset törődnek a rádiummal és hogy a rádiummal való gyógyítás terén akár­hány kisebb ország legyőzi Angolországot. Lindsay llea szerint tehát e sajnálatos helyzet miatt érzett fájdalom és szégyen kergette a két jeles orvost a halálba. Knufsford N>rd, londoni kórházigazgató és vele együtt több ismert radiológus is azt vall­ja, hogy Angolországnak nagyon kevés rádiuinja van. Egéss Angliában és Walesben valószínűleg még egy angol nneia (28 gr&inni) rádium sincs rák- gyógyiíásra. Érdekes, hogy' . az Edinburghból származott Sminth-testvérek emlékére egy magát megnevezni nem akaró jótevő ötezer font sterlinget adott az edinburghi királyi kórháznak, hogy ezeD a pén­zen uj rádium intézetet létesítsenek. Az adományt kisérő levél a többi közt ezt mondta: — Ezt az összeget megemlékezésül adom arra az odaadásra, amelyet a két fiatal orvos a szenve­dő emberiség érdekében tarmsilotl. A tudósok föl­áldozták egészségüket, mart agyondolgozták ma­gukat és megtagadtak maguktól minden pihe­nést, minden szabadságot, aminek végül testi és lelki összer<-—'másuk lett a következménye. Angolországnak megvan az anyagi módja ahhoz, hogy megfelelő rádiumot szerezezn be és a ször­nyű rákbetegség ellen való küzdelemben eredmé­nyesen fölhasználja. De mit csináljanak a rossz anyagi viszonyok közt levő kicsiny országok?... — A kassal szlovák színház válsága. Kas­sai saerleeerHő-ségünk telefonálja: A szlovák színházi Druzstvo választmánya a napokban lemondott. A lemondást, amely érthető meg­lepetést keltett, a színház kedvezőtlen anya­gi viszonyaival indokolják, nemkülönben kij- zal a körülménnyel, hogy a színházi Druz- stvo Alfierl igazgató elleni perében pervesft- tee lett

Next

/
Thumbnails
Contents