Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-17 / 41. (1964.) szám

10 TRÖÍApMAfikAR-HIRIiAt? 1929 február 17, vasárnap. Mexikói von másfélórás tűzharccal, negyven halottal, ostromállapottal ja az egész életét berendezni; ateista; rajongója az életnek és a szépségnek. Ember, akiben fel* hatványözódik a saját korának minden erénye és minden hibája. Marlowe volt az, aki az embe­riség számára felfedezte a Faust figurájának örök-emberi értékét, helyesebben a minden egyes emberben benne szunnyadó, drámai fe­szültségű örök Faustot. Marlowe néhány hiteles müve azt bizonyltja, hogy csak még néhány évig kellett volna élnie s akkor ő lett volna Shakespeare-ré, ő teremtette volna meg a mo­dern európai ember drámai formanyelvét. Ti­tán volt. Aztán egy vig estén nagyon kortyogatott egy faluvégi kocsmában. Névtelen, legényekkel keveredett össze. Lány került szóba. Szót. szó követ Dulakodni kezdenek s egyszerre hosszú bicska szalad bele Marlowe oldalába. Szeme, amely arra volt hivatva, hogy a lélek névtelen mélységeibe hatoljon bele, fehérre fordult s cso­dálkozva meredt bele az örökrejtélyü. halálos éjszakába; az sem akadt, aki a szemhéját leszo­rította volna. Megint lezuhant egy titán, aki nagyot akart. * És a harmadik regényének hőse: Körösi Cso­rna Sándor. A szegény székely fiú, akiben fel­tar tózhatatlan erővel zuhognak fel az őshaza atavisztikus emlékei. Pár krajcárral a zsebében nekivág a végtelen Ázsiának, hogy felfedezze a magyaroknak Ázsiában maradt elődeit Soha embert ennél bolondabbul idealista cél nem fű­tött. Ezért tanul meg szlávul, arabul, perzsául, angolul, örményül, tibetül, szanszkritul, kinául; ezért nyomorog hosszú évtizedeken keresztül; ezért szegődik idegen, angol imperialista érde­kek szolgálatába; ezért öltözik egyszer örmény kereskedőnek, aztán budhista barátnak, majd tibeti lámának s az ég tudná felsorolni, mi min­denfajta maskarának; ezért gyűjtöget össze egy keserves emberélet fáradozása árán 40.000 ti­beti szót, mert akadt egy pár közöttük, amely­nek magyaros volt a hangzása. Elmegy élni az úristen hátamögött szorongó kis, elvadult falvakba, mert azt hallja, hogy a dzsungar-nép talán rokona lehetett az ungar- népnek. Fantomokat kerget évtizedeken keresz­tül s amikor végre már-már azt hinné, hogy felfedezte az ősrokonságot, akkor valahol a Hi­malája aljában iszik egy pohár fertőzött vizet, lázat kap s pár nap alatt elpusztul. Bolond álmokat kergető magyar, földre zu­hant titán... * Ilyenek a Szántó György témái. Jókai óta nem volt még magyar regényíró, aki ilyen teli marokkal szórta volna az emberek lába elé az ezerfajtáju élet tarka kincseit. S ez még csak hagyján. De ahogy a regényeit írja! Szinte idegborzongató éleslátással nézi ez a világtalan ember a dolgokat és az embereket. Nem tudnánk egyhamar még egy irót megne­vezni, aki a színeknek ázzál a döbbenetes palet­tájával operálna, mint Szántó György. A tra­gikusan félbemaradt festő szólal meg minden sorsából, ahol színekre bontja fel az egész vilá­got és pedig kísérteties életű, szinte külön, ön­álló életet élő szinekre. Egészen uj, a világiro­dalomban páratlanul álló formanyelvet terem­tett meg itt magának az erdélyi regényíró: a színek expresszionizmusát. Egy hét múlva mindenki az uj magyar re­gény megalkotójáról, Szántó Györgyről fog be­szélni. mit. í'UaaBOBniaasannBBHnBnHBHi Eleven embermáglya egy japán elmegyógyintézetben Tokió, február 16. Tegnap délután To­kióban borzalmas tiizkatasztróia történt, melynek a legnagyobb elmegyógyintézet egész épülettömbje és tiz beteg élete esett áldozatul. Mikor a padláson támadt tüzet észrevették, az el m egy égy in té zet többszázfőnyi betegállományában óriási nyugtalanság támadt. Az elmebetegek egy része dühöngési rohamot kapott s a kórház egész személyzete a betegekkel volt elfoglalva, A tűz rohamosan terjedt é§ mire a tűzoltók a helyszínére érkeztek, már az egész épülettömböt elborították 3, lángok. A korház kórtermeiben szív szag­gató jelenetek játszódtak le. Az elmebete­gek közül többen megakadályozták a tűz­oltókat az oltás munkájában. A füst- és lángtenger közepén tapsoltak, nevetgéltek s a tolólétrákat állandóan eltaszitotfcák a faltól. Katonaságot vezényeltek ki s a ka­tonák segítségével lakolfcatták ki a dühön­gő elmebetegeket, akiket ideiglenesen egy kaszárnyában helyeztek el. Tiz elme­beteg azonban elrejtőzött az ápolók és a katonák elől, ezeknek már csak megszene- sedett holttestét találták meg a rommá égett kórház falai között. A tűz átharapó- zott a szomszédos katonai iskola épületére s az iskola százezerkötetes könyvtárát el­hamvasztotta. _ Széngázmérgczés ért egy ligetfalusi há­zaspárt. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonál­ja: Tegnap este Balbeta János munkást és feleségét súlyos széngázimérgezés tünetei kö­zött ligetfalusi lakásáról az állami kórházba szállították. A munkást a kórházban sikerült eszméletre téríteni, feleségé azonban még mindig eszméletlenül fekszik. A széngázmór- gezóst a rossz kályha okozta. Newyork, február 16. Az Ynreeuraoból Mexikóba haladó expresszvonatot Michoa- can államban rablóbanda támadta meg és kirabolta. A rablók dinamiíbombát he­lyeztek a vágányokra, amely fölrobbant és elpusztította a mozdonyt és a poggyászko­csit. A vonat őrzésére negyven fegyveres katona utazott az egyik vasúti kocsiban. A katonákat a rablók azonnal tűz alá vették s mindaddig nem szüntették be a tüzet, mig agyon nem lőtték vaalmennyiöket és a vonat személyzetét. Másfélórás tüzelés után a rablók előjöttek fedezékükből és óvatosan közeledni kezdtek a vonathoz. Amikor látták, hogy nincs többé ellentál- lás, az összes utast kirabolták. A mozdony- vezető a robbanásnál meghalt. Két köny- nyebben sebesült fékező a szomszédos őr­házig jutott, ahol jelentést tett a támadás­ról. Egyelőre nem tudni, hogy hány katona és vasutas halt meg. A hadügyminiszter elrendelte, hogy a vasúti vágányokat ezen­túl szigorúan őrizzék. Ynrecurao tarto­mányban elrendelték az ostromállapotot BETEGEK Tegnap a villamosban akaratlanul is W­Katlgattam három úriember beszélgetését. A nagy bünpörök tárgyalásai lezajlottak, mi másról beszélgethettek, mint az influenza jár­ványról. Jelzem, ezt is olyan szakértelemmel, gonddal és elmélyüléssel tárgyalták, mint egy érdekes jogeset. Jobbanmondva, csak két ur panaszkodott egymásnak, a harmadik hall­gatta: — Kérlek, előbb a leányom lett beteg, utána a feleségem, aztán én, most a fiam fek­szik. — Nem hiszem, hogy még valakinek olyan szúrásai lettek volna, mint nekem. Barátom, egy hétig harminkilenc-hatot mértem. A harmadik ur hamiskásan legyintett: — Én ezt az egész járvány dolgot szuverén joggal nem veszem észre . . . — Úgy — mondta pikirten az első, — üyen szuverén gőggel nyugodtan a másvilág­ra is besétálhat az ember. Annyi tény, hogy az ember minden szuve­rén gőgje dacára is kell, hogy észrevegye: a járvány tényleg komoly. Nem következtetek semmi egyébből, mint abból, hogy az egyik fővárosi napilap levelezési rovatában az ösz- szes üzenteknek náthás hangja van és a sza­vak lázasabbak az influenzától. Például ezek: „MackóSzombaton hiába vártalak. Vasárnap óta betegen fekszem, ag­gódom, hogy te is beteg vagy. Kedden ötkor a szokott kávéházban várlak. Addig is sok­szor gondol Mackájára Kisfia." A másik: „Szivem édes.“ „Súlyos influen­zával feküdtem, most már jobban vagyok. Sok csók. Lajos." ügy hiszem, ennél jobban semmi sem de­monstrálja a járvány komolyságát. Ami a szerelemnél is erősebb, az csak egy másik be­tegség lehet. # Így télen és általában minden betegség-sze­zonban alkalma nyílik az embernek, hogy ter­mészetadta kedvességét szétsugároztassa be­teg embertársaira. Minden ember, aki nap­közben, bármilyen csekély betegség miatt, ágyban fekszik, szereti ünnepeltetni magát. Valami kedves, letagadhatatlan csökevénye ez a gyermekkornak, amikor himlő, vagy kö­högés idején narancs, csokoládé, ólomkatona és alvóbaba fekszik a paplankán és a mama megengedi például azt is, hogy Palika kétp-s. hétig ne egyen spenótot. Asszonyok edzettebbek és megadóbbak á-. «■ fájdalommal szemben, de a gyöngélkedő férfiakról viszont kisebb taulmányi lehetne imi és szemléltető példának többek között annak a fiatalembernek az esetét is bele­venni, aki a hegyekben, első sítúrája alkalmá­val, elcsigázottan és dühösen a menházig sem akart elvánszorogni és sidresszben hamaro­san tollbamondta a végrendeletét. Azt mond­ták, ez igaz és én el is hiszem. Különösen azóta, mióta néhány beteglátogatást tettem, olyan vendégszereö házakban, ahol a férj ki­csit kopaszon, de azért a régi gyermek fel­támadó kényeskedésével pihegett a felesége csipkepárnái között, mint hófehérke a panop­tikumban. Látogatásaim eredményeképpen elmond­hatom, hogy az első napon a férj csak rossz­kedvű. Ágyon kívül. Nem szól senkihez, nem eszik, csak krákog és nincs dolog, ami felvi­dítaná. Már bennem van a meghűlés — mondja komolykodó aggodalommal a férj és éjszaJca két tüsszentés között elhatározza, hogy másnap ágyban marad.. Egy ilyen elha­tározás a családi élet keretén belül van any- nyi, mint mikor egyik ország a másiknak megüzeni a háborút. Jelen esetben a másik ország a feleség. A betegség első, lázas stádiumában a gye­rekek szigorúan kizavartatnak a férj kíván­ságára a szobából, jöjjön az orvos, hőmérő, ne zavarjatok, nem kell semmi. Természete­sen ez még nem azt jelenti, hogy egy óra múlva nem hangzik újabb panasz hogy: ha már egyszer itthon maradok, legalább a gye- rekimmel legyek együtt. Egyéb öröme úgy­sincs az embernek. Az asszonyka temészetesen gyöngéd: Mit kívánsz kisfiam? Egy kis becsinátt csirke? Omlett? Egy finom, jó kis limonádé. Mi, Pipike? Az orvos azt mondta, mindent ehetsz. Nincs lázad, holnap föl is kelhetsz. Na, Pi­piké? T)e nem. Pipiké nem. felel. Meg van sértve, hogy már egészségesnek nyilvánítják. Kono­kul hallgat. Hangját nem lehet hallani. Köz­ben látogató jön aggódó pillantással: na hogy vagyunk? látom, már nincs semmi baj... Mire Pipiké nehézkesen felemeli a fejéi és rutinosan, szakértelemmel ki forszíroz magú ból egy kis köhögést. Sz. Nagy Mid, Nyolc és lél évi fogházra, 880 korona pénzbüntetésre Ítélték a pobedéni cigányirtás A perbeszédek csaknem egy napig tartottak — A védők és az államügyész fellebbeztek Trencsén, február 16. A trencséni esküdtbirőság eguap hozta meg ítéletét közel egyhetes tárgya­lás után a pobedényi cigányirtás bünpörében. Reggel kilenc órakor a tárgyalás megnyitása után felolvasták az esküdteknek felteendő kér­déseket. Majd sor került a vádbeszédre. Vujta dr. ál'ainügyész közel kétórás beszédében szállt síkra a cigányok emberi és állampolgári egyenjogúsága mellett, megvédelmezte a cigánytanuk szavahihetőségét Utána Gállá dr. védő emelkedett szólásra s külö­nösen azt hangsúlyozta, hogy nem lehet a vádlottak közül senkit sem tettes­ként megjelölni. Tiroler dr., a cigányok jogi képviselője beszédé­ben azonosította magát az államügyész szavaival. A védők és az államügyész szópárbaja közel egész napon át tartott. Azután az esküdték vissza­vonultak verdiktjük meghozatalára. Két órás ta­nácskozás után az esküdtek visszatértek a tárgya­lási terembe, s a fóesküdt felolvasta a verdiktet, amely szerint az esküdtek a gyilkosságra, gyilkossági kísér­letre, szándékos emberölés és súlyos testi sér­tésre vonatkozó kérdéseket elvetették, ellenben a magánszemélyek ellen alkalmazott erőszakra, az idegen vagyon rongálására és a tiltott fegy­verviselésre vonatkozó kérdésekre igennel fe­leltek. A verdikt alapján a bíróság meghozta az ítéletet, amely Branstetter Alajost kétévi fogházra és 620 koro­na pénzbüntetésre, Miklovics Gézát két és fél­évi fogházra és 320 korona pénzbüntetésre, Me- lichar Cyrillt kétévi fogházra és 120 korona pénzbüntetésre és Miklovics Józsefet kétévi fogházra és 220 korona pénzbüntetésre Ítél­te eL Az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be az államügyész és a védelem is. A bíróság a per­költségek megfizetésére is kötelezte a vádlotta­kat, a magánkárosultakat pedig követelésüknek magánjogi utón való igénylésére utasította. Összeállították Szíovenszkó legpechesebb betörőbandájának bünlajstromát Hogyan alakított Szlovenszkón existzenciát és betörőbandát a morvaországi Hanák Cyril — Sikertelen kasszafurások sorozata a társaság büntajstromán Nyiira, február 16. (Saját tudósítónktól.) N'yitraimegyie galgóckörnyéki falvaiban hó­napok óta e<gy szervezett betörőbanda ga­rázdálkodott s a betörések, kasszafurási kí­sérletek s lopások hosszú sorozatát követte el. A esendőreég nagy apparátussal nyomo­zott a baada után, amelynek tagjait a napok­ban sikerült kézrekeriteni. Vallomásaikból összeállították a banda működésének ter­jedelmes bünlajstromát, amely 19 betö­résit, betörési kísérletet és lopást foglal magába. A banda feje Hanák Cyril volt, aki pár év­vel ezelőtt még rendezett anyagi viszonyok között polgári foglalkozást űzött Morvaor­szágban. Vagyona elveszett és Hanák rossz útra tért. Összeállt egy GálMöcék Vilmos ne­vű lakatossal és abban állapodtak meg, hogy a jövőben be­törésekből fogják fentartami magukat. Már az első kísér létük báliul ütött ki. Tettein érték és elfogták őket. Büntetésük kitöltése- után Szlovenszfcóra jöttek éfc Gál góc kö rnyékén szerveztek m eg egy belöröbaindát, amelynek tagjai 'éjszakáink int kirándul ásók­ra mentek a kiszemelt falvakba. Több na­gyobb hasszaifurást is megkíséreltek s ilyen­kor a banda egyik tagját, Szolcsánszki Ernőt küldték előre, hogy terepszemlét tartson. Biinlajstromukon szerepel a podoli fo­gyasztási szövetkezet pénzszokrényének kiíiosztáisa, a nagyszombati bctegsegélyzö- beu elkövetett betörés, a seredei posta- b. vattaiban megkísérelt kasszafurás, több glalgó-ci lopás és betörés, melyek közül legnagyobb sikerrel a Rudolfer cég kárá­ra elkövetett betörés járt. A bandát működése egész folyamán iü.w isap üldözte a balszerencse. A leg­főbb W erikáim-klasszával nem tudtak meg­birkózni, mert szer-rámiaáik tökéletlenek­nek és gyengéknek bizonyultak. Más alkalmakkor az éjjeli örök zavarták meg munkájukat. A bajnda tagjait: Hanák Cyrilt, Szolcsánsz- ki Ernőt és Isvtánt, Sery Józsefet és Galli- csek Vilmost csendőnségi kihallgatásuk ulán a nyitrai államügyészség fogházába kisérték át. A jelek szerint bünlajstrornuk még jelen­tékenyen bővülni fog. Újra megváltoztak az afganisztáni erőviszonyok Moszkva, február 16. A United Press jelentése szerint Afganisztán uj emirjének katonai helyzete korántsem oly kedvezőt­len, mint aiz elmúlt hetekben látszott. Ka­bulból elkésve érkezett jelentések úgy tudjak, hogy Habid Ullah az utóbbi időben mindenfelől nagyobb erősiféseket kapott. A kabuliak küzdelme Amanullab ellen egyáltalán nem reménytelen. Ali Ahmed Khan csapatainak egy része Habid Útiak­hoz pártolt. London, február 16. K ab üli angol jelen­tés szerint a kabuli emir erőszakos utón csapatokat akart toborozni és élelmiszert rekvirálni. Erőszakoskodásai a kugitani törzsek lázadását vonták maguk után. A hadsereg egy része heves küzdelem után Ali Méh ni ed Khanhoz pártolt. Jellalabad törzsfőnökei Kadában nagy haditanácsot tartottak, amelyen kidolgozták a Habid Ullah elleni hadjárat terveit. Tegnap an­gol repülők tizenöt idegent szállítottak Kabulból Indiába. Amanullab volt had­ügyminisztere Kan dia bárból Herakba ment, hogy az ottani törzsek vezetőivel tárgyaljon. A ICépes Mét előfizetési dija Praha II., Pansk<í 12. sz. III. emeleteimre küldendő

Next

/
Thumbnails
Contents