Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-17 / 41. (1964.) szám

'KUK^MAfikAR-HlIUkAP 8 1929 lebniAr 17, raaámp. mmmmmmmmmmasatmmmmmmmma javaslatot pedig az olasz király május 13-án erő- sitetle meg. A garanciális törvény szerint a pápa személye, szent és sérthetetlen. A pápa személye elleni merényletet és az arra való izgatást ugyanazok a büntetések érik, melyek a király személye elleni elkövetett merényletre és az arra való izgatásra vannak megállapítva. Az olasz kormány a pápát az olasz királyság kerü’etén szuveréneket megillető tiszteletben részesíti s ■biztosítja számára a katolikus szuverének által elismert tiszteletbeli elsőséget. A pápának jogá­ban áll szokásos számban őrséget tartani saját személye és palotájának védelmére. Az államtól évi 3,225.000 lira ellátást kap, lakásul a vatikáni és a lateráni palotákat nyeri. Lelki tisztének vég­zésében teljesen szabad, követeket küldhet és fogadhat, a világ minden püspökével a kormány beleavatkozása nélkül közlekedhetik. A. törvény szabályozta az egyház és állam viszonyát is, így kimondotta, hogy a katolikus papság tagjaira néz­ve a gyülekezési jog gyakorlásának minden kü­lönleges korlátozása megszűnik. A püspökök nem tartoznak esküt tenni a királynak. A garanciális törvény nemzetköziesitésére abban az értelemben, hogy a hatalmak utólagosan hozzá­járultak és magukra nézve kötelezőknek ismer­ték volna el, nem került sor. Beust, a monarchia külügyminisztere a törvény szövegének diplomá­ciai utón való közlése után kijelentette, hogy a hozzájárulás bármilyen formája részéről beleüt­köznék a helyesen értelmezett non interventio el­vébe s ezért legfeljebb tudomásul veheti a tör­vényt. Ezt a példát azután a többi kormányok is követték. IX. Pina nyomban a szentesítés és kihirdetés után éles hangon tiltakozott a garanciális tör­vény elten. Apostoli tisztünkből folyó kötelességünknek érez­zük — irta Ubi nos kezdetű enciklikájában — az egész világ előtt kijelenteni, hogy sem az úgy­nevezett garanciák, a piemonti kormány e hiú tákolmánya, sem pedig a cimek, tiszteletnyilváni- tások, mentességek, kiváltságok és általában bár­mi néven nevezheíő bizlositékok vagy garanciák mind nem elegendők Istentől reánk ruházott ha­talmunk gyakorlásának biztosálására, sem az egy­ház nélkülözhetetlen szabadságának megóvására." A pápa felelete világos és határozott volt. Min- dekí megérthette belőle, hogy most még kevésbbé hajlandó fátyolt borítani a múlt eseményeire, mint korábban. Azért pápaságának huszonötödik év­fordulóján, 1871 junius 16-án mégis megáldotta Olaszországot, „ezt az annyi mártír vérével ázta­tott, minden időben annyi szentnek példájával megdicsőitett földet." . . : az oroosok csak tudják, hol kezeltessék magukat! 92 oroos kezelteti magát j a podébrady speciális baj- megállapitó és gyógyinté- | zetben. ‘Rz intézet 750 or- j oossal áll összeköttetésben. 9odébrady fürdő a szio- bajok és Dérkeringési za- oarok, oalamint a cukorbaj J és köszoény gyógyítására specializálta magát. 9eloi- lágositással és magyar prospektussal készségget szolgál a 9ürdöigazgaló- ság 9odébrady-fürdö. BSMBKmflmBHB Sokan nevettek ezen az önkéntes fogságon, póz­nak, tehetetlen dacnak nézték a pápák szívós ki­tartását a fegyvertelen jog álláspontján. Nem volt igazuk, az események a pápaságot igazolták. A pápák politikai hatalmának idő’eges elvesz­tése éppen nem jelentette erkölcsi hatalmuk, von­zóerejük csökkenését Ellenkezőleg Harminchárom elűzött érsek és püspök A harc tehát megindult és mint kérlelhetetle­nebb formát öltött A püspöki kar ellen főleg a garanciális törvény 16. szakaszában körülirt exe- quaturt használta fel fegyvernek az olasz kor­mány. Amelyik püspök vonakodott királyi exe- ’jqpatur alá bocsájtani kinevezési okmányát, attól j kormány megtagadta az elismerését, nem szol-1 gáltalta ki neki a püspöki jövedelmeket s nem j bocsájlotta rendelkezésére a püspöki palo'át. Eb-1 bői számos összeütközés támadt, ami igen sok esetben a vonakodó főpapok elűzésére vezetett.1 A helyzetre jellemző, hogy 1875-bcn már harmincháromra emelkedett az elűzött érsekek és püspökök száma* Az egyházi hivatallal való visszaélésre hozott tör­vény börtönbüntetéssel és pénzbírsággal fenyege-; tett meg minden egyházi férfit, aki a fennálló rend ellen szót emel. Az egy házellenes törvény-1 alkotás terén jelentősebb az 1873-as, amely eltö-1 Tölte az összes szerzetesrendeket,• az 1875-ös tör-! vény pedig az egvházi rendre is kiterjesztette a ! katonai szolgálati kötelezettséget. 1878 januárius 9 én meghalt Vittorio Emanuele . és februárius 7-én követte a halálba IX. Pius. A királyi trónon I. Umberto (1878—19)0) és III. j Vilorio Emanuele. a pánai trónon pedig XI11. Leó j (1878—1903), X. Pius (1903-1914). XV. Benedek! (1914—1922) és a jelenlegi pápa, XI. Pius követ­kezeit. Az uralkodóknak és a pápának egymáshoz való viszonya azonban nem változott, sót a Vati­kán és Quirinale harca napról napra ádázabbá vált. XIII. Leó pápa 1887. július 12-én Rampolla bi­bornokhoz intézett levelében vallási ügynek nyilvánította a római kérdést, az egyetlen palotára szorított pápai szuverénitás évtizedről-évtizedre uj sugárkörökkel szélesí­tette nimbuszát. Oly gazdag, oly sokszerü s oly intenzív lett a Vatikán fehér márványfa'ainak kisugárzása az öt világrész felé, az emberi ólet, a kultúra minden elképzelhető birodalma felé, amely méltán ejtette csodálatba mindazokat, akik ebben az elmateriali- zált, elkapilalizált és elinduszlrializált világban már csak a pénz, a fegyver és a tömegöszlönök erejét tekintették reális hatóerőknek. Az ILalia Uniía hiába szökkent uj sudárba a fasces jegyé­ben a század legnagyobb politikai vezérének égisze alatt, éppen az erősödő és erősödni akaró uj nagy hatalom érezte legfájdalmasabban, hogy a római tövis-tövis és aki a pápából eszik bele­hal, hogy mig az ifjú ország eredetének il egali- lását ki nem küszöbölik, az imperónak erkölcsi kiskorúsága csak annál fájdalmasabban ütközik ki, mennél szédületesebb és egyetem legesen elis­mertebb a lelki Róma etikai felsőbbrendűsége. Csak az utolsó szent évben egy millió zarándok fordult meg Rómában s ez az egy mi liő ember egysem a Quirináll kereste, hamun mind a Vati­kánt. Mindenkinek a megfosztoltságábnn is gazdag és gyengeségében is egy világot kormányzó vati­káni fogoly bizó béketürése imponált. És az er- kö’csi erő végre is felülkerekedett s ma ismét poli'ikai faktorrá: állammá lett. A gladius spri- tuális, a szellemi fegyver, ágyuk nélkül, tankok nélkül és bankok nélkül vivőit fényes diadalt a századvég materializmusa, szkepszise g az uj szá­zad imperializmusa felelt Az a rés, amelyet Ca dorna ágyúi ütöttek a Porta Pián, újra betömő- dölt, s a a venti Settcmbt-e jelszava melló egy uj világ­történelmi dátum: aa Uudiei Febbraio lép. amely a külső látszat és a vezelő politikusok minden erőfeszítése ellenére hova-tovább legége­tőbb kérdésévé vált az olasz állami éleinek, s a külső meg belső politikában egyaránt éreztette hatását Logsnlyosabb következménye a nemzet meg­oszlása volt. Mert az 1870. évi események után fájdalmas sza­kadás támadt az olasz közéletben. A hivő katoli­kusok fájdalommal gondoltak arra, hogy uj hazá­juk a legfőbb lelki atya jogainak megsértésével jött létre. Lelkűkben a vaLlásos és a hazafias kö­telezettségek tragikus ellentétként ütköztek egy­be. A non expedit-elv szigorú keresztülvitele még érezhetőbbé tette a köteles égek eme összeütközé­sét. A római penitenciára ugyanis már 1868. feb már 29-én megtiltotta a katolikus hívőknek a par­lamenti válaszlásokban való részvételt (atlentis omniibus circustantiis non expedit), mert , a kép­viselőktől megkövetelt eskü letételével az egyházi állam elrablásának közvetett szentesítését látta. A pápaság erkSIcsi hatalma növekedett A pápaság politikai hatalma 1870 ben elveszett Csaknem hatvan éven át tiltakoztak a pápák ez ellen, oly módon, hogy nem hagyták ed a Vati­kánt és nem tettók a lábukat a tőidre, amelyet erőszakkal vettek el tőlük. Az egyház újra frigyrelépett az állammal, a lelki hatalom a földivel, a hit a hazával. A lélek maga mellé kényszeritette az anyagi erőt, a történelem a jelent, a val'ás az embert. A diktátor elismerte a nálánál is fölöttébb álló gondolatot, a fegyver­nél is erősebb igazságot. Nekünk magyaroknak, minden vallási, erkölcsi vonatkozáson tol nagy vigasztalást jelent a pax Romana. Íme, a világnak egyik kimagasló pontján diadalmas­kodott a fcgyverle’cn igazság az erőszak könyör­telen berendezésein. Biztatás ez, mert megmutatja, hogy van az erő­szaknál, a diplomáciai fondorlatoknál és a hadi vagy politikai fölénynél lebirhatatlanabb erő. A megbÉKüSás útja XI. Pius pápa nagy bölcsessége és Mussolini ál'amíérfiu kiválósága hozta létre a nagy müvet. XI. Pius pápa megválasztása napján megjelent a Szent Péter-templom külső loggiáján. Ez már bizonyos reményekre adott alkalmat és amelle'.t az egyház megtárriadhatatlan jogai érdekében egyidejűleg kiadott ti'takozó okmányok lehelet- lenné tették, hogy ennek az aktusnak nagy jelen­tőségét félreismerjék. Kis idővel később, 1922. december 23-án a pápa egy enciklikájában utalt is erre­Benito Mussolini vértelen győzelme elrémitette a Vatikán bibornoki testületét. Sürgős parancsok mentek Itália papjaihoz, hogy az uj olasz diktátort kőrútjain ne fogadják egyházilag. Azonban a lel­kesedés tüzében égő olasz népet, kivált Kalabriá- ban és az Abruzzókban maguk a papok vezették Mussolini színe elé. Volt olyan hely is, ahol Te Deummal fogadták a templomban. De a Vatikán­ban akkor csodálkoztak el a legjobban, amikor Mussolini visszavitte a leszületet oda is, ahon­nan a szociáldemokrata községek előbb kiirtot­ták, — aj iskolába. Észre kellett venni, hogy a legszebb keresztény erények kultuszában az uj „Antikrisztus" ver­senyre kél az Egyházzal. Két évvel ezelőtt Mussolini kifejezésre juttatta a pápa előtte, hogy élénken kivánja a római kérdés rendezését. A pápa egyenként meghallgatott minden bíborost, akik egyhangúlag helyeselték a tervet. Ilyen­formául a pápa válaszában felhatalmazta Mussoli­nit, hogy magánjellegű és bizalmas megbeszélése­ket kezdjen. Körülbelül 200 ilyen megbeszélés vált szüsógessé s valamennyit az őszinte jószándék vezette. A pápa kezdettől ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalásokkal és az esetleges megállapo­dással együtt konkordátumot készítsenek elő, ami egyszersmind magával hozza a vallási és egyházi viszonyok azonnali rendezését Olaszország ré- szérőL A megoldás a kővetkező alapon történt: Aj olasj állam aláír egy szerződőst, amely meg­szünteti a garancia törvényt, elismeri a pápa szu­verén jurisdikciójának elvét és annak tényleges és teljes hatálmát a szuverén jurisdikciéra egy meg­határozott terüteten, amelyet Citta dél Vaticano- nak (a Vatikán városa) neveznek. Olaszország kifizet egy bizonyos Összeget, mint a volt pápai tartományokért és as egyházi intéz­mények elvesztett javaiért való kártérítést, továb­bá konkordátumot köt az egyház és as olasz állam közötti viszony ügyében. A Szentszék egyidejűleg véglegesen elintézett- nek nyilvánítja a római kérdést és elismeri az olasz királyságot mostani alakjában és alkot­mányává!. A pápai territórium és szuverénitás A pápai territórium tehát azonos a Vatikán városával Ez a város azonban magában foglalja mindazt, ami a legnagyobb, legjelentősebb abból, amit a művészet, a tudomány és a történelem felajánlottak örök adományként Szent Péter sír­jára és utódainak trónjára, magában foglalja mindazt, amit a pápa szigorúan szükségesnek tartott arra, hogy neki, mint a világegyház fejé­nek meglegyen, a szabadsága és függetlensége és aprít igazi és látható szuverénitása jeléül tulaj­donának ismertek eL Nagyobb, bár még mindig parányi területről beszéltek, ez azonban nem tehette volna kétség­telenebbé a pápa szu ve Támlását. Ez a szuverén­jog, ame'yet Olaszország is elismer, proklamál és törvénybe iktat, olyan jogi és erkölcsi erőt ölt, amelynél hatályosabban és békésebben azt semmi­féle területnagyobbodás nem biztosíthatta volna. Ebben a kis szent városban a pápa polgári szuverenitása egybeolvad a yallási szuverénitás- sal és állam annyira azonos magával a pápai szék bázisával, hogy a mé’tányosság és civilizáció szempontjából sohasem lehelne ezek szélválasz­tását jóváhagyni. Ez adja meg a megoldásnak olyan stabilitását, amelyet semmiféle határ és semmiféle hadsereg nem tudna minden eshetőség ellen megvédem. A Citta dél Vaticano állami élete A kis vatikáni város az állami é!et összes attri­bútumaival fei lesz ruházva. A Citta dél Vaticano területére az olasz kormánynak semmiféle be-! folyása nincs joghatósága ott egyedül a Szentszék­nek van. Az olasz állam gondoskodik a Citta dél Vaticano közmüveiről. E városnak külön pálya­udvara lesz és külön összeköttetése más államok­kal. Külön táviró, távbeszélő, szikratávíró, szikra- telefon és postaszolgálata lesz. A szerződés gon­doskodik arról, hogy megállapodást kössenek a Citta dél Vaticano területéről való földi jármüvek ós léghajók Olaszország területén való közleke­déséről. A Vatikán városa területén a jövőben netalán elkövetett bűncselekmények tetteseit az olasz hatóságoknak adják át. A Citta dél Vaticano minden körülmények között semleges államterü­let lesz. Az uj egyházi ál'am alkotmányának egybe- áJlilása csak akkor lesz esedékes, ha a szerződés raliíikálása megtörténik. Valószínű, hogy az al­kotmány főbb vonásaiban meg fog egyezni azzaL, amelyiket IX. Pius adott az egyházi államnak ós amelyik az egyházi állam 21 utolsó évében volt érvényben. Eszerint az egyházi állam válasz'ási monarchia, a pápa korlátlan hatalmú uralkodó. Az áüamügyeket a tábornokok közűt való kormány- tanács intézi, amelynek élén a pápa által kine­vezett bibornok-államtitkár áll, aki a pápát ki- fe'é és befelé egyaránt képviseli. A miniszter- tanács mellett volt a 15 részben egyházi, részben világi tagból álló államtanács, amelynek tanács­adói joga volt. A nénziigyeket az állami consulta intézte, melynek tagjait a pápa nevezte ki. A konkordátum A Szentszék és Olaszország között megkötött konkordátum 45 poutból áll. Az egyezmény szövege előtt Olaszország dekla­rációja áll, amely utal Róma városának szent jellegére s esi mondja: Az olasz kormánynak gondja lesz arra, hogy mindent megakadályozzon, ami ezzel a szentséggel ellentétben állna. A kővetkező pontokban a telki pásztorok, a püspökök ée a többi papság szabad lelki pásztori tevékenységéről van szó, azután az állam haderő jének lelki gondozásáról, majd a püspökök kine­vezésénél követendő eljárásról s arról, hogy ezek as olass államfő kezébe tesznek esküt ugyan­olyan minta szerint, amilyet a Lengyelországgal kötött konkordátum tartalmai. A konkordátum további pontjai megállapítják, hogy az olasz egyházi törvényhozás reformjának összhangban kell állnia a szerződéssel, elismerik a vallásos kongregáció jogi személyi voltát és az egyház javainak szabad adminisztrációját. Aa olasz állam az egyházi házasságkötést a pol­gári házasságkötéssel egyenlően jogerősnek ismeri eL A papok előtt megkötött házasságot a törvény- hatóságoknak anyakönyvezniük kelL Az elemi iskolákban és középiskolákban vallá­sok tatás lesz. Az állam elismeri az olasz katolikus akció ve­zetése alatt álló szervezeteket, amelyek a Szent­szék utasításai értelmében minden politikai párt­tól különállóan fejtik ki tevékenységüket. A konkordátum kimondja, hogyha a jövőben valamiféle nehézség támadhatna, a Szentszék es Olaszország gondoskodnak a nézeteltérés barát­ságos elintézéséről. Az 1870-i eseményekből származó financiális ügyek végleges elintézésére Olaszország folyósít egy 750 millió lírányi összeget, valamint egy- milliárd értékű konszolidált 5 százalékos olasz állampapírt s a Szentszék ezt elfogadja. A Szentszék és Olaszország közötti szerződést, a konkordátumot és a pénzügyi megállapodást a pápa és a király négy hónapon belül ratifi­kálják s ezek a ratifikáló okmányok kicserélésével jog­erősekké válnak. Kis jegyz a nagy világból IMPONÁLÓ BETEGSÉG Egy tátrai fürdőhely éttermébe belépeti egy fiatalember. Mindenki letette a villáját és a legjobb falatokat egyszerűen lenyelte, anél­kül, hogy megforgatta volna a nyelvével, él­vezve az izeket. Sürgősen nyellek az embe­rek, friss vizet kértek és ki itták az előttük lévő állott vizet, aztán a fiatalembert fogad­ták valami parancsolt mosollyal, miben másizü mosoly volt, csemegeédes elismerés és cukro­zott csodálat. Találgattam: színész ez az em­ber? grafolódus? vagy sttréner? Azoknak van ilyen abszohU tekintélyűk. A fiatalember leereszkedően köszönt jobb- ra-balra, néha rántott egyel a gallérján és le­húzta elől a mellényéi. Semmi rendellenest nem tapasztaltaim nála, sőt! Olyan készenvetí feje volt, mintha konfelccióüzletben vette vol­na szám szerint, látszott rajta, hogy gyári munka, tömegcikk. — Ki ez az ur? — kérdeztem végre, mert mindenki őt kontrollálta, hogy van-e étvágya és faggatták mivel szereti jobban a borsóle- vesl, gyüszüiésztával, vagy virslivel? — Ez az ur — mondta a szomszédom és szünetel tartott, hogy élvezze a hatást — Vo- gel, Alsókubinból! . . . — Na és? Hangjában egy kis méltallankodás rezgeti, hogy én ezt nem tudom: — Ugyanaz a baja volt kérem, mini az an­gol királynak. Asz pasz. — És kezét kinyúj­totta minttia tisztelegni akarna. De aztán sóért nyúlt . . , AZOK A SZÉP NŐK Azok a szép nők a kávéházban csúnyák. Ez nem paradoxon kérem szépen, meri ők márkákkor voltak csúnyák, mikor én még nem is tudtam mi az a paimloxon. Hiába veszik elő a tükröt meg a hatalmas stielfésüt és hiába ápolják magukat a már­ványasztal felett. És még azt mondják, a nők felületesek. Múltkor végig néztem, milyen precízen megy végbe egy ilyen „kikészítésig aktus. Mig egy nő eljut odáig, mig a nőkből „azok a szép nők“ lesznekl Hát mindenesetre egy kis korrigálásra szükség van. Önagysága mensendiek gyakorlattal hájból izmokat korrigál, púderral, ruzszsal vidéké­nek tavaszi szépségeit tatarozza, parfümmel az éghajlatot, manicurrel a végvárakat, párisi Modellel a testi fogyatkozásokat. Aztán jöhet a szellemi élet! Mert az is von. Önagysága keresztrejtvény-fejtéssel tata­rozza középiskolai műveltségét lelki kliniká­itól a képzelt problémákat, grafológiával ja­vítgatja szavahihetőségéi, Színházi Élettel a kulisszák világában való jártasságát---------­A^ ok a szép nők megfiatalítják saját gyer­meküket is (sokáig nem engedik őket a vi­lágra jönni). Jók voltak még Voronoff ás Steinach — B- Palotai Boris.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents