Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-15 / 39. (1962.) szám
I tnéjit ioÍ»'IUUt iá, . Köz^A^QAisrAQp. A világ ámakészlete és taasziikségltt© Prága, február 14. A római Nemzetközi Mezőgajzdaeági Intézet -a refnidelkie zésre álló statisatLkad adatok és a beküldött. jelentéseik alapján tisztán elmédeti alapom megállapítja, hogy 1928 augusztus edeejém a világ négy legnagyobb buratermelő államának körülbelül 225.6 millió méter- mázsa buzaíele&lege volt. 'Az észaM félgömböm Kamadán és az Amerikai Egyesült Államokom (kiivül buaaíelesleg- gel rend elkennek még AlgiT, Bulgária, Románia, Magyarország, Jugoszlávia és Tunisz. Az intézet Oroszországot és Brit-Indiát a mostani kampányban nem számittja a búzát exportáló állaim ok közié, mert ez országokban ugyan a jelentéseik szerint elég bő aratás volt, de a közlekedési nehézségek mii alt a felesleg előreláthatóan nem juthat rendeltetési* 1 helyére, Brit-tndiáiban pedig olyan ka- tasz'br ónná Vsán rossz volt a búzatermés, hogy ezúttal behozatalra fog szorulni. A bu- zafetesleggel rendelkező államok készletét megfelelő megbízható st altiszt ikai adatok hiányában ceaik egészen hozzávetőlegesem lehel megái lapítani, az exportálható búzamennyiség azonban 2u .„u.j.;’) métermázsát föltétlenül kitesz. A déli foldgömböm az uj aratásból származó olyan búzamennyiség, amely 1929 julius 31-ig küllőidre 'Szállítható, az előző évi adatokból következtetve körülbelül 55 millió ínélerrnázsána becsülhető. A már emlitetí busz millió métermázsával együtt a kimutatásban feltüntetett 225 miliő métermázsa búzakészlethez ilyenformán 95 millió méter- mázsát kell hozzáadnunk, így tehát a most folyó kereskedelmi kampányban 320 millió méter mázsa búzakészlettel lehet számolni. A szükséglet megállapításánál éppen úgy, mint a készletek számibavételénél csak hozzá vetőlegee adatokkal dolgozik az intézet. A szükséglet megáliapi fásánál számba vet lék azt, hogy a szóiban forgó országok 1928. évi búza-, főleg rozs-termése jól ei került, viszont a tengeri- és a burgonyatermés igen gyenge volt. Ha ezektől a körülményeiktől eltekintenénk, úgy a szóban forgó országokban a behozatal utján fedezendő búzamennyiség száinxszerüen 170 millió' méterinázsáit tenne ki. azonban kétségtelen, hogy főleg a rozs- tér mésifelceleg tekintélyes része a kapásokban mutatkozó hiány fedezésére fog szolgálni és ennek következtében a behozatallal fedezendő búzaszükséglet mérve emelkedik. Ezeket a szempontokat figyelembe véve az intézet a buz3szüikisiégletn»eik import utján fedezendő mennyiségét 185 millió métermá- zsára becsüli. Ezen a tekintélyes mennyiségű szükségleten k'vüil azonban figyelemmel kell lenni a többnyire nem európai buza- importáló országok felvevő képességére is. Ezekben az országokban a buzafogy ásztás nagysága az adatok tanúsága szerint évről- óvre emelkedik 'és a most folyó buzakeres- kedelmi kampányban ezt az emelkedő menynyi séget növeli még a más években felesleggel rendelkező Brit-India helyzete is. Ezeknek az államoknak behozatal utján fedezendő búzaszükségletét a kimutatás 45 millió mé'ermázsában állapítja meg. Mindezek figyelembevételével a je'entés megáUapitja, hogy a most folyó kereskedelmi kampányában a feleslegként jelentkező 220 millió métermázsa búzakészlettel szemben 230 millió métermázsára tehető igénylés mutatkozik. A kampány befejezése után a következő évi szükséglet fedezésére tehát meg mintegy 90 millió méter mázsát kitevő búzakészlet állna n* uj termés- mennyiségen kívül a fogyasztók rendelkezésére. Ez a készlet igen tekintélyesnek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy ez az e’őző évi kampány maradványánál 50 százalékkal, sőt az 1925—1926. évi kampányok feleslegeinél 172.7 százalékkal nagyobb. A világ jövő évi búzaszükségletének ki- e!é.:—-e tehát még gyengébb termés esetén i« előreláthatóan biztosítva van. Ez volt a helyzet az elmúlt esztendőben a római nemze'.közi mezőgazdasági intézet által közzétett kimutatás szerint. Azóta azonban igen jelentékeny változások történtek a gabonapiac forgalmában, illetőleg a készletek átlagában. A jelentés számiba vette ugyan Brit-India gabomabehozatalárnak szükségességét, de Indiában sokkal nagyobb mennyiségű gabonára van szükség, minit ahogy arra eleinte számítottak ég Kína fokozottabb gabonasziikségletét sem vett© tekintetbe a kimutatás, valamint azt sem, hogy Oroszország ig a búzát importáló államok sorába lép. A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy Oroszország nagymennyiségű búza megvételéről tárgyal, mert az országban olyan nagy a hiány búzában, hogy a nagyvárosokban a kenyérfogyasztást már kontingentálni kellett. Ha csak ezeket a körülményeket vesszük tekintetbe 'és figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy a gyengébb tengeri- és burgonyatermés miatt sokkal nagyabb mértékben használják fel a rozsot, eÖÉ a búzát is, úgy a körvetkező évi szükséglet fedezésére szóló buzafédesleg jelentékenyen kisebb lesz a nemzetközi mezőgazdasági intézet kimutatásában közölt buzaifeleslegnél. Kéteégtelen, hogy a legújabb világpiaci jelentéseik után a búza felesleg mennyiségét illetőleg nagy meglepetések várhatók. Diótermesztés&ik a világtermesztéshez viszonyítva Irta: BUC1ITA VIKTOR állami gyümölcsészeti felügyelő Pozsony, február, 14. A dió fontos kereskedelmi cikk nemcsak miná- Iunk, hanem majdnem az egész világon. Ezt legjobban az a körülmény is bizonyítja, hogy majdnem az összes termény'őzsdén jegyzik. A dió- fogyasztás á'tatában emelkedik s némely esztendőben ha a világtermesztés gyöngébb, hiány is mutatkozik. Ebből azi következtethetjük, hogy a dió konjunktúrája csak ezután áll be s hogy ez a jövőben állandó lesz. Világosan láthatjuk ezt abból is, hogy a dió ára a Viláháboru befejezése óta emelkedett Vizsgáljuk hát meg, hogy állunk mi a diótermes'ztésseL Az állami statisztikai hivatal adatai alapján a CS3. területén 836921 diófa van. Az egyes országok szerint Szlovenszkóban 342.172, Csehországban 233637, Morvaországban 147.391, Ru- szinszkóbao 98.000 és Sziléziában 15.691 diófa van. Nagyon alacsonyra becsült évi termé« mellett (’1 fáról 26.04 kg-qt számítva) a dióterrriés meny- nyisége évente átlag 163.944 q. 100 kg. dió átlagára a termesztőnél 362 kor. volt, tehát a CSR. évi diótermésének értéke 50.656.000 kor. Ebből Szlo- venszkóra esik 23,352.580 kor., Csehországra 12 854.637 kor.. Morvaországra 8,198.113 kor., Ruszinezkóra 5.502 074 óe Sziléziára 663.520 kor. Habár diótermesztésünk elég jelentékeny, mégis passzívak vagyunk. Az utolsó 8 esztendőben 36417 q. diót importálunk és csak 6198 q-át exportáltunk, tehát a differencia 29 919 q. a mi kárunkra. Az utolsó 8 év alatt a hozzánk behozott dióért 23.030.385 koronát adtunk ki, mig csak 3834.998 kor. értékben vittünk ki, a differencia tehát a mi kárunkra 19,195.387 kor. Hogy dióiérmesztésüuket összehasonlíthassuk a világ diótermeszléséveL, közlünk itt néhány adatok A világ diótermesztéséből a legnagyobb rész Európára esik, ahol főleg Franciaország, Fólia, Spanyolország. Románia, Görög- és Törökország jönnek számításba. Ezek dióban exportál’amok. Pl. az 1920-as évben Franciaország 188.750 q-t exportá’t és pedig Angliába 74.116 q-t és az Északamerikai Egyesült Államokba 67.799 q-t. Itália 1921-ben 451.000 dohárért exportált diót az Egyesült Államokba. Az Egyesült Államok még Dól- Amerikábó! is importálnak diót;, ahol a diőler- mesztés nagyon elterjed, 1912-ben egyedül Chile 135.000 q-t exportált az Egyesült Államokba. Az Északamerikai Egyesült Államok, mint jó kereskedő állam nem akar ilyen behozatalra szorulni, hanem e téren is önállóságra törekszik. Ezért nagyban kezdik a. diótermésztést, különösen Kaliforniában, ahol az 1912-es évben 100.000 q. termett, 5 évvel később 150.000 q. és 1922-ben már 200.000 q, A jelzett adatokból láthatjuk, hogy még a világ- versenyben sem állunk a legrosszabbul, sőt Kaliforniával, amelyre pedig mindig olyan szívesen hivatkozunk, egyformán állunk, hacsak nem jobbam Kaliforniában 1917-ben 150.000 q. termett, nálunk 1920-ban, — statisztikánk első esztendejében, —■ 193915 q. Kaliforniában 1922-ben 200.000 q., nálunk 228.734 q. Csákié tőlünk függ tehát, kitartunk-e továbbra is e versenyben. Szükséges volna ezért minél több diófát kiültetni, különösen Szlovenszkó déli és keleti vidékein, ahol erre a termesztési feltételek majdnem ideálisak. Ezen kívül nagyobb mértékben lehetne még kiültetni Ruszinszkó, Morvaország és Csehország o'yan vidékein, ahol nincsenek tavaszi fagyuk, vagy legalább is csak ritkán vannak. A diótermesztés a termesztőnek nagy előnyöket nyújt. A diófa egészséges szokott lenni és ha nem éri tavaszi fagy, rendszeres termést ad. Aránylag kevés ápolást igényel s az összes gyümölcsnemek közül a kártevők és betegségek legkevésbé támadják meg. A legnagyobb termést is mindig könnyen lehet értékesíteni s a dió ára rendszerint magas. A termés hosszabb Időn át i,s könnyen eltartható. Végül, ha a fa már nem terem, fáját mindig könnyen el lehet adni, mert igen értékes és keresett A diófa termesztéséről, alkalmas csemeték beszerzéséről stb., minden érdeklődő díjtalan felvilágosítást nyerhet., ha egyszerű (okmánybélyeg nélküli) levőiben az állami gyümölcsészeti kísérleti intézethez (Bratislava—Pozsony, Matuskova 1 934) fordul. Amerika nem akadályozza meg az aranynak Európába való áramlását. Tekintettel arra, hogy a newyorki Federaú Reserve Ba.nk elhatározta, hogy az angol bank ráta fölemelése ellenőre a diszkont! ételit nem változtatja meg, az európai pénzpiacokon megszűnt az idegesség. Ezzel a határozattad a newyorki jegybank módot káván adui arra, hogy Anglia visszaszerezhesse azt a 30 millió angol font értékre rugó aránymán nyiséget, amely az utóbbi időben Amerikába szivárgott át. Az Angol Bank kormányzója Newyonkban tárgyalt a Federal Resörve Bank elnökével és a tárgyalások következményeképpen az Angol Bank fölemelte a kamatlábat. Nyilvánvaló, hogy abban az esettben, ha Amerikában is fölemelik a bankkamatlábat, útját vágják az arany visszaáarmlásánaik, már pedig az angol 'kamatláb emel és éppen ezt akarta elérni. Anglián kívül egész Európa is érzi a newyorki Fedenal Reserve Ba nk határozatának jelen tőségét. Az amerikai bankkauiatláb fölemelése ugyanis maga után vonla volna az amerikai tőke visszahúzódását és hosszú időre Lehetetlenné tette volna az amerikai pénzpiacnak hitelforrásként való fölhasználását. Ezt a veszedelmet hárította el egyelőre a bank igazgatóságú tanácsának határozata. Argentína termése: a napfoltok függvénye. Hessliing meteorológus tanulmányt teli közzé egy londoni előkelő gazdasági szemlében, amelyben keresi azokat a termelési elemeket, amelyek ismerete alapján Argentína termését előre meg lehet jósolni. Rámutat arra, hogy ha Argentin a termését megközelitően kombinálni tudjuk, akkor az északi félgömb tavaszi árfejlődéséire is következtetni lehet. Hessling fejtegetése szerint Argentínában nem a csapadéknak, hanem a hőmérsékletnek a függvénye a búza termésmennyis égte. Ha az augusztus—-oMóbeiri hőmérsékletet figyelemmel kísérik, abból következtetni lehet az átlagos terméshozamra. Visszafelé érvelve, rámutat arra, hogy a mull őszi napfoltmaximumok nyomán vall jó az argentinjai termés és ugyanezt jósolja 1929-re is. Ezen a. ponton a Hess- láng-féle jóslat tulközel kezd járni ennek a problémának tőzsdei vonatkozásaihoz. A román stabilizációs kölcsön osztrák tran- che-a. Amelyet égy bécsi bankkonzorcium vett át, a legközelebbi napokban kibocsátásra kerül. A kamat 7%, a kibocsátási árfolyam pedig 30 évi lejárat mellett 88%. A kölcsön dol- lártnanché-a jegyzésre kerül a newyorki tőzsdén. RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 1145 Gramofon. 12.30, 16.30, 19.05 és 21.80 Hangversenyek. 18.00 Német előadás. 22.25 Cigányzene. Pozsonyból. 23.00 Harangszó. — POZSONY: 11.40 Magyar sajtóhírek. 19.00—22.20 Prágai műsor. 22.25 Cigányzene — KASSA: 12.00 és 19 00 Harangszó a Dómból. 1245 és 20.40 A szalonzenekar hangversenye. 19.30 Francia est. Szavalaiok modern francia sjjerzőkbő!. 2040 Szólista hangverseny. 22.00 Magyar sajtóhírek. — BRÜNN: 12.30 és 19.05 Hangverseny. 17.55 Német előadás. 20.00 Kiinny francia zene és dalest. 22.25 Cigányzene Pozsonyból. — BUDAPEST: 945 Trióhangverseny: 1. Bizet: Kis suite. 2. Mörena: Egyveleg Brahms müveiből. 3. Mozart: Varázsíuvola. 4. Rubinsteiu: Démon — balletzene. 5. Lindsay— Tbeimer: Pusztai legenda. 6. Mendelssohn: Heim- kehr. 7. Giordano: Fedora. 8. Paderewsky: Menüett és Noeturno. 9.30 Ilirek. 9.45 A hangverseny folytatása. 12.00 Déli harangszó az Egyetemi templomból és idöjárásjelentés. 12.05 A m. kir. 1. honvéd gyalogezred zenekarának hangversenye. Vezényel Fricsay Ricbárd zeneügyi igazgató. 1. Gungl: Magyar honvéd — induló. 2. Ma&cagni: Mio primo — valcer. 3. Mozart: „Cosi fan tutié44 * — megnyitó. 4. Bizet: Carmen — ábránd. 5. Stragss: Pizzicati. 12.25 Hírek. 12.35 A hangverseny folytatása. 1300 Pontos időjelzés. 14.30 Hírek. 16.00 Lévay Mihály dr. előadása; „Mikor hivassunk a gyermekhez orvost.44 16.45 Pontos időjelzés és hírek. 17.00 A Kisfaludy Társaság irodalmi délutánja. 1. Csathó Kálmán: Elbeszélés. 2. Radó Antal: Kőkemények. 17.50 Komlóssy Emma magyar nótákat énekel Kurina Simi és cigányzenekarának kíséretével. 18.30 Papp Viktor, a Rádió zenei tanácsosának előadása a Wagner Tetralógiáról. 19.00 Gramofonhangverseny. 19.20 Papp Viktor, a Rádió zenei tanácsosának bevezetője a m. kir. Operaház „Rajna kincse4* előadásáról. 19.30 A m. kir. Operaház . Rajna kincse4* előadása. 22-00 Pontos időjelzés, idöjárásjelentés és hirek. — Utána: A Britannia nagyszállóból Pertis Jenő és cigányzenekarának hangversenye. — BÉCS: 1645 Hangverseny. 2040 A koldusdiák, Miilőcker operája. — ZÜRICH: 1600, 1947 Hangverseny. 17.55 és 2245 Gramofon művész- és tánclemezek. — BERN: 20.00 A madarász, Ze'ler operettje. — BRÜSSEL: 2245 Tánczene. - LONDON: 22.35 Rádiórevü. 23.35—1.00 Tánczene. — BERLIN: 17.00 és 24.30 Hangverseny. 22.00 Németország— Anglia válogatott vizipolómeccs. — STUTTGART és FRANKFURT: 16.30 Tánctea. 20.15 Vígjáték, utána tánc. — LEIPZIG és BRESLAU: 22.30 Tánc- zene. — MÜNCHEN: 20.00 A négy parancsolat, dráma. 22.00 Gramofon és tánczene éjfélig. — HAMBURG: 17.30 Hangverseny. — LANGEN- BERG: 20.00 Víg-est, harangjáték Kölnből és Lánc. — KÖNIGSBERG: 22.30 Régi és uj táncok. RÓMA: 17.30 és 20.45 Hangversenyek. — NÁPOLY: 17.00 Hangverseny. 21.02 te nemica, Ni- rodemi komédiája. — MILÁNÓ: 16.30 Hangverseny. 20.30 Orpheus, Gluek operája. — ZÁGRÁB: 17.00 és 22.10 Tánczene. VMMXIHS > Becsben nemzetközi fakonferenciát akarnak tartani. A bécsi fatőzsde, a* utódállamokat ós a német és francia íaszöveásóg-eket meghívta, hogy vágyénak részt a B öcsben megtartóin dó konferenciám, amelyen a fahöreskedelem szokványainak egységesdilését és a kiviteli és eladási föltételeket, valamint azt fogják megtárgyalni, hogy a fatőzsdék hogyan működhetnének szorosabban együtt. Ismeretes, hogy a pozsonyi faitőzsde a nyáron szintén iáyen konferenciát akar tartani. A mezőgazdasági hitelek nemzetközi szervezése és néhány agrárjellegű kérdés tanulmányozása tárgyában a nemzetközi parlamenti kereskedelmi konferencia február 18. és 20-a között Algírban bizottsági ülést tart. Nemzetközi bank alapítását indítványozták a szakértői konferenciának. Párásból jelentik; A nemzetközi intézmények szövetsége, amelynek Brüsszel a székhelye, a német jóvátóteLi szakértőbizottság elnökének memorandumot küldött, amelyben kéri, hogy az Egyesült Államok azokat az összegeket, amelyeket különböző hadiadósságok és jóvátételek címén kap, no készpénzben vegye föl, hanem járuljon hozzá ©gy nagy nemzetközi bank létesítéséhez, amelyben minden állam részt venne és amely az említett törlesztési részletekre kötvényekéi adna ki. Mint a memorandum kifejti, ilyen módon elejét lehetne venni Európa, fizetési eszközökben való elszegényedésének és a szabad pénzösszegeiket nagyrészt az európai államok gazdaságú életének gyarapítására lehetne fölhasználni. S Javult a prágai, értéktőzsde Prága, február 14. A Skoda-részvények további javulása általános javulást idézett elő a tőzsdén. A korlát is szilárdult, a kulisz szilárd irányzata következtében. Az ipari részvények piacán javult Bsrg és Hűtlen 80, Skoda 27. Aussi'gi Vegyi 15, R ing-koffer, Nyuraíóséh Szén, Prágai Vas 10 és néhány érték 2—10 koronával. Csék-Morva 35, Tejipar 28 és néhány értek 2— lö koronával gyengült A bankpiacon Zsivno 13, Prágai Hitel 4, C&eih Eszikoim.pt, Laenderbank és Agrárai 1 koronával javul L A. beruházási piacon a beruházási forgalmi és a 4 száz. pót járadék 10, konzol és li szf kölcsön 5 fillérrel javult, 5 száz. államkölcsön 25, a 6 száz. negyedik 5 fillérrel gyengült. + A prágai devizapiacon Belgrád 0 01, Berlin 0 26, Brüsszel 015- Budapest 0 075 Zürich 0.125, London 0 06, Milánó 0095, Newyork 0 005, Páris 0 01, Varsó 0 075, Bécs 0475 koronával gyengült. Madrid 1.50 koronával javult. Üzletfélen a budapesti értéktőzsde. Kezdetben az üzletfelén ség igen erős volt, később azonban Rima és Fegyver javult és a hangulat szilárdabb lett. Az árfolyam változások egy százaléknál többet nem tettek ki. Tőzsdezárlatkor az irányzat nem volt egységes. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nern szereplő értékek közül a Moktár 94.5, Pestszentlőrinci 31.5, Részvénysör 152 pengő árfolyamot értek el.-{- Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Tőzsde- nyitás után üzletielenség állott be. A kulísz- ban némi javulás mutatkozott, de csak igen szűk határok között. Így Rima és Salgó javult fedezetre. A csehszlovák értékek nem voltak egységesek. Korlátban Magyar Általános Szén, valamint egyes fa, cement és géprészvénvek gyengültek. Aussigi vegyi prágai leadásra gyengült. A járadékpiac nyugodt volt.-j- Szilárd a berlini értéktőzsde. Nyitáskor csendes és kedvetlen volt a tőzsde, később a helyzet javult. Hajózási értékek 2—4 százalékos nyereségre tettek szert. Néhány specialitás is javult. Az autóíőzsde üzlettelen volt. ÁRUTŐZSDE-f- Gyenge a prágai cukorpiac. Nyersáru- jegyzés Aussig loko 132—132.75. A prágai sertésvásárra 161 darab sertést hajtottak föl, ebből 145 jugoszláv hizó 10— 10.80, és 16 magyar húzó 10—11.40. A vásár közepes volt.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat szilárd volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 26.05—26.20, felsotiszaj 25.90—26, egyéb 25 70—25.90, rozs 22.85—22.95, zab, príma 25.85—26, másodrendű 25.50—25.75, tengeri, tiszántúli 27.75— 28, egyéb 27.25—27.50 pengő.-f- Á mai budapesti gabonatőzsde határidő- piacán,. amint ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat, barátságos, a forgalom közepes. Nyitási árfolyamok: magyar búza. márciusra 25.26, 25.26, májusra 26-22, 26.18, októberre 26.41, 26.37 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 219—21, rozs 221— 24.50, árpa 218—30, zab 200—6, tengeri 238— 39, búzaliszt 26.50—30, rozsliszt .,27 65—29 85, buzakorpa 15.50 rozskorpa 14.73, viktoriabor- só 40—46, apró ehető borsó 27—33. takarmányborsó és lóbab 21—23, peluska 22—24, bükköny 26—28. repcepogácsa 25—25.14. szá- razsrelet 1,3.5—13.6, burgonvareszelék 19.70 -19.90.
