Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-15 / 39. (1962.) szám
1959 február 15, péntek. 'PrA<TAlAW.tMimRT.M> Németországban óriási felháborodást keltett a lengyelországi németek vezérének letartóztatása Váratlanul feloszlatták a sziléziai szejmet és lllitz német képviselőt letartóztatták Három héttel a genfi kisebbségi vita előtt — A német lapok kommentárjai & Breslau, február 14. Kattowitzban tegnap hozták nyilvánosságra a kormány rendeletét, amely azonnali hatállyal feloszlatja a sziléziai szejmet. Ugyanakkor természetesen a képviselők immunitása is megszűnt. A feloszlatás első következménye volt, hogy a rendőrség letartóztatta Ulitz volt sziléziai szejmképviselöt, a német nemzeti szövetség ügyvezető elnökét, akinek kiszolgáltatását a szejm két év előtt megtagadta. Ulitzot azzal vádolják, hogy elősegítette a német nemzetiségű katonák dezertálását. Jólinformált körök véleménye szerint Uiitzon kiviil több más német politikust is letartóztatnak, sőt több szocialista képviselőt is. Ulitz letartóztatása a német kisebbséget elsősorban a népszövetségi tanács legközelebbi ülésszaka szempontjából érinti. Ulitz a legpontosabban ismerte a német kisebbség panaszait s az ő feladata lett volna a népszövetségi tanácsot informálni. Grazinszki vajda kijelentette, hogy a szejmet azért oszlatták föl, mert működése régóta kimondottan állam- ellenes. Nagy bűne, hogy annakidején megtagadta Ulitz kiszolgáltatását A német kisebbséget a legközelebbi választásokig, amelyeket valószínűleg jó sokáig nem fognak megtartani, megfosztották a megnyilatkozás összes lehetőségeitől. A német sajtó a szigorú cenzura következtében régóta teljes hallgatásra van kárhoztatva. A lengyel felsősziléziai sajtó részletesen beszámol Ulitz tegnapi letartóztatásáról. A soviniszta lapok szerint Ulitz lakáján 1926- ban több súlyosan kompromittáló dokumentumot találtak, amelyek német katona- szöktctésckről szóltak. Tiltakozás Genfben Berlin, február 14. A német birodalmi fővárosban óriási felháborodást keltett a felsősziléziai szejm feloszlatásának és Ulitz letartóztatásának a Ilire. Mindenki érzi a rossz szándékot, mely ebben a letartóztatásban, három héttel a genfi kisebbségi vita megkezdése előtt, kétségtelenül megnyilvánul. A Berliner Tagblatt értesülése szerint a letartóztatott Ulitz felesége és a német nemzeti szövetség azonnal bejelenette tiltakozását a népszövetségi tanácsnál. A német lapok pártállás nélkül elitélik a lengyelek eljárását. A Vossischo Zeitung szerint Ulitz letartóztatása kiélezi a helyzetet és kellemetlen atmoszférát teremt Géniben. A lap felveti a kérdést, vájjon szükséges-e, hogy két nagy és egymásra utalt nép között a helytelen kisebbségi politika újból és újból veszedelmes ellentéteket szítson. Németország és Lengyelország közeledésére mindaddig gondolni sem lehet, amig a felsősziléziai német kisebbség ügyét nem rendezik. Más lapok szerint egyes államok hatalmi tébolya régen sarokba dobta a kisebbségek védelméről szóló rendelkezéseket és szabotálta a békeszerződéseknek idevágó paragrafusait. A kisebbségek védelméről szóló rendelkezésektől sújtott államok kartellbo akarnak lépni, hogy megszabaduljanak a reájuk kényszeritetí kellemetlen ballaszttól. A világ igy hamarosan visszasülyed oda, ahol száz év előtt volt. Spanyolország útja az anarchiától—Primo de R'iveráig Mi volt Spanyolország helyzete hat év előtti—A Congreso de los Disputados-bö! Asemblea Nauanal-t csinált Rivera — Don Migcel Primo de Rivera y Orbase^ Martaiéi de Esleüa a spanyol történelemben Madrid, február 14. Kőt és fői évvel ezelőtt, egy őszi napon fellázadt a segoviai ka dótok alá. A helyőrség, valamint a város tüzérsége csatlakozott a lá- ®adókhoz. Néhány óra m,ulva — Franciaországon át — az egész világot bejárta a hír, hogy Spanyolországban véres forradalom «duil, a király elmenekült, Primo de Riverát halálra keresik, a diktatúra összeomlott. 1926, október 11-én ..történt ez. Aznap az esti lapok beszámoltak a lázadás csendes elfojtásáról, minden (különösebb kommentár nélküli. Másnap reggel megérkezett a király IMadriüba. Maga vezette hatalmas Ilispano Suiza kocsiját Saritaderből a fővárosba s este hat órakor, miután aláírta a proklamációt s az eléje terjesztett dekrétumokat, nyugodtan, lassan végigautózott Madrid utcáin, egy nyitott, óriási kocsiban. De Miranda herceg, főudvarmester ült mellette. Mosolyogva integetett a tapsoló közönségnek. A város főbb pontjain hattagú őrjáratok Jelentek meg, egy-egy hadnagy vezetésével. LA legforgalmasabb utcák sarkain az őrjárat letett egy széket, a hadnagy felállóit rá s felolvasott egy rövid rendeletet, mely a statáriumot pr oki árnál la. Tudomásul vették; aztán mindenki ment a dolgára. Ennyi volt a francia Havas-ügynökség által világgá röpített „véres forradalom A hatóságok rövidesen kinyomozták az ösz- szeesküivésL Primo de Rivera mosolyogva nyilatkozott a nagy lapok munkatársai előtt: — Nem fogok mártírokat csinálni — mondta derűsen. Néhány nap múlva megjelent az ítélet. Ilonnanomes gróf, volt miniszterelnök: g nagyipar és nagytőke vezéralakja: fizet félmillió pezetát. Weyler tábornok, a kubai hős kétszázezret. Még négyen-öten, az összeesküvés szervezői közül, bűnükhöz és tárcájukhoz mérten, kevesebbet. Beulliure márki például, a nagy szobrász, csak kétezer pezetát. Midnyájan szabadlábon maradlak. A lázadásban résztvevő tiszteket pedig — egyelőre — eltiltották az egyenruha viselésétől. És visszatartották — illetményeiket. Ez a híres „segoviai lázadás“ története. A többi, ami a világsajtóban szerepelt. Parisban készült, ahol százhúszezer spanyol „emigráns" él. Akár most, úgy akkor is Hen- daye és Perpignan volt a véres forradalmat jelentő hírek két kapuja. A francia-spanyol határ két szélső pont ja . . , Akiket nem ismer a külföld Spanyolország nemcsak földrajzilag esik Üávo! tőlünk, hanem egész népe, kultúrája, lélektana és politikája távoli dolog Közép- európa számára. Sokat lehetne beszélni arról, hegy szellemi és kulturális elzártságának nagyrészt ő maga az oka. De az is tény, hogy szinte a spanyol Világbirodalom megdőlte óta Európa hozzászokott, hogy szórakozott legyintés kíséretében intézze el a kontinens egyik legnagyobb országát. Néhány szenvedélyes folklór eásta, meg etnográfus, unatkozó turisták sótalan elbeszélései, az állatvédőegyesületek időnkiLnti tiltakozása a bikaviadalok ellen, elképesztően rossz ar- tistászámoik a bretlin — ez minden, ami átszr- várog a Pireneusok szorosam. II. FiiLöp óta Spanyolország nem érdekli a világot. De Primo de Rivera divatban van. Az 1923 szeptember 13-i államcsíny óta a közérdeklődés felszínén maradt ez az ismeretlen tábornok, aki minden előzmény nélkül, barcelonai parancsnokló generális léiére egy fürge gesztussal beleült a hatalomba, j előbb mini diktátor, később mint miniszter- elnök — egyszerre a ma hőse lett. Ebből az következik, hogy nem ismerik. Hogy sem őt, sem hazáját nem ismerjük, néhány aktuális apróságból is nyilvánvaló. Az anyakirályné halála alkalmával több középeurópai napilapban jelent meg Mária Krisztina anyakirályné aláírásával — Izabella mláosnőaiakj Alfonz király apai nagynéniének jólsíkerüiLt fényképe. A letartóztatott Sanobez Guerra pedig úgy szerepelt, mint Spanyol ország „utolsó alkotmányos miniszterelnöke", holott Primo de Rivera 1923 szeptember 13-án a Garda Prieto kabinettől vette át a hatalmat. Ideje már, hogy a közvélemény objektív képet kapjon annak az országnak legjelentősebb politikusáról, akiről avult legendáknál, vagy rosszakaratú ferdítéseknél egyebet alig tud az európai újságolvasó. A ma politikusa Primo de Rivera — teljes nevén Don Magúéi Primo de Rivera y Orbanejo, Marqués de Estetla — kétségtelenül a ma politikusa. Hogy a holnapé-e, az majd eldől. De az bizonyos, hogy mai Európa arcáról nem szabad a történelem rajzolójának elfelejtenie azt a joviális, sokszor mégis szarkasztikus mosolyt, amit ez az okos, immár pocakosodó tábornok testesít meg rajta. Estella második márkija (az első nagybátyja vett, a Bourbon-restauráció hőse) Barcelona parancsnokló tábornoka volt, mikor a szeptemberi államcsínnyel átvette a diktátort hatalmat. Abban a Sapnyolországban, mely az ő unalma előtt közvetlen időben az orosz szovjettel 'versenyzett anarchiában, korrupcióban, elszegényedésben és általános felfordulásban. A Maura, Dato, Romanones gróf, Álba, Gorát Prieto kormányok működése nem volt más, mint a parlamentarizmus szélma- lombarca láthatatlan óriásokkal és a nagyon is látható anarchiával. Az államcsíny előzményei A parlament tragikomikus tökélyre vitte a lengyel Sejrn „nyepozvoliim1 "-rendszerét. Szalmát még nagyobb hévvel nem csépeltek sehol a világon, mint a spanyol parlament épületében, a „Congreso de los Diputados“- ban. Radikális, liberális, konzervatív és még ki tudja miféle pártoknak közel ötven frakciója tett úgy, mintha lázas munkával rokkanttá dolgozná magát, holott az indiai faki- rok köidöknézése ehhez képest a termelő polgári munka ideálja volt. A gróf Roirutnones, Álba és végül a Garda Prielo-féle kormányok idején teljesen az anarchia felé rohant az ország. Északon a világ minden részéből odagyült anarchisták élték „aranjuezi szép napjaikat", Kataloniában a szép arat isták késztették elő az elszakadást célzó forradalmat s a szindi- kalisták gyöngítették a polgár osztályt Moszkvából guruló rubelekkel. A közoktatás teljes csődje, a bürokrácia képtelen elfajultsága, a közbiztonság illuzórikussá való züllése hihetetlen állapotokat teremtettek. Minisztereket (Dato), főpapot:at (a bwr- gosi érsek), köztisztviselőket, magasrangu katonákat, magánosokat délben, a nyílt utcán lőttek le, vagy az ágyukban gyilkoltak meg. Rablások, utonállásoik, rab]ógyilkosságok, politikai merényletek napirenden voltaik. A korrupció a balkáni méreteket messze túlhaladta. Az állam közigazgatásának organizációja sógorok, unoka testvérek, jóbarátok által egymásnak ajándékozott állások licitálásában merült ki; óriási számban kadtak olyan állam tisztviselők, akik 4—5 minisztériumba j voltak kinevezve különféle uangokban, de hivatali helyiségükben soha nem is voltak, azt sem tudták, egyik-másik tisztségük melyik városban, melyik épületben várja őket egy- egy porral vastagon fedett Íróasztalnál. Az államkincstár hihetetlen összegeket fizetett ki tisztviselőinek, anélkül, hogy más munkát kapott volna tőlük, mint névaláÍrásaikat a nyugtákon. Az az ország, amelybe a világháború négy szörnyű esztendeje alatt dőlt az arany, mely városrészeket, palotasorokat, modern technikai berendezkedések százait építette meg abban az időben, mialatt az egész harcoló Európa tönkrement: — államcsőd előtt állott a háború után öt évvel. Egyetlen komoly befektetés volt csak: a pinka és egyetlen rentábilis munka: ülni a rulettasztal mellett- Madridban 47 nyilvános játékbankban pörgették a gépet s százakra ment az országban a varietékben, kávéházakban, mulatókban működő nyilvános játékbarlangok száma. A nagy koszinházakban pedig a legdrasztiku- sabb, legobszoénebb látványosság, a „rumba" végezte a népnevelést. Afrikában Abd-El-Krim gyilkolta ezrével a vezetés nélkül ide-oda ténfergő spanyol ka- tonaságot. Sylvestre lovasgenerálist tízezer emberével az utolsó szálig, lemészárolták egy marokkói hegyszorosban; pusztulás, felfordulás, anyagi csőd, erkölcsi züllés, ezek vöd- tak az 1923 szeptember 13-i államcsíny letagadhatatlan előzményei. A megreformált ország Hogy ebből a káoszból rend lett, konszolidáció, teljes közbiztonság, anyagi egyensu- lyozottság, politikai súly és a nyugodt munka által biztosított haladás — ez Primo de Rivera munkateljesítménye. Ma szilárdan áll az Union Patriotica, az ő alkotása. Ma európai nívóra emelkedett az át. szervezett közoktatásügy, a munkás és aggkori biztosítás pedig a kontinens legtökéletesebb szervezete e nemben. Ma nincs marokkói háború, mert Sanjurjo tábornok az alhu- cemari partraszállással véget vetett a rif-kabi- lotk dicsőségének. Ma az érdekképviseletek páriámculje, az Asamblea Nációnál végzi produktív munkáját abban az épületben, mely évtizedeken át nem hallott mást, mint puffogó frázisokat s a peseta ma Európa egyik legjobb pénze. Primo de Rivera nem Mussolini. Nem m a mindent átfogó, ggantiikus kompozicióju államférfi, aki korszakokat nyit és zár egy ország életében. De megtalálta a kivezető utat s sokkal tehetségesebb ember annál, semhogy jelszavak kedvéért visszadobná hazáját a pusztulásnak abba az örvényébe, amit előtte a zavarosban halászó demagóg „politikusok" kavartak ezerszer kudarcot vallott eszméik, vagy a saját kapzsiságuk érdekében. M. Gy. Gr and Hotel Eger, február 14. Ma délben félegy óra tájban a franzensbadi Grand Hotelben tűz ütött ki, amely gyorsan tovaterjedt és pár perc alatt elborította a szállóépület egész tetőzetét. A frazensbadi tűzoltóság minden tőle telhetőt megtett, hogy a szálló épületét meg- • mentse, de fáradozása eredménytelen volt, mert a vízhiány s a kemény hideg a fecskendőket használhatatlanná tette. A szálló és a szomszédos házak lakói állandóan hordták a meleg vizet, amit a befagyott fecskendők rend behozására próbáltak felhasználni. Délután kél órakor a tűz átterjedt a szálló második emeletére s a tűzoltók kilátástalanul igyekeztek a lángok további elharapózását megakadályozni Lapzártakor érkezett jelentés szerint a szálló e pillanatban is lángoklian áll és valószínűleg az egész épülettömb menthet etonöl elpusztul. Motorszerelvény és személyvonat karambolja Königgrátz mellett Königgratz, február 14. Ma délelőtt tize®.- egy óra előtt pár perccel a Königgratz-nai- chenbergi vonalon, Seifersdorf állomáson súlyosabb vasúti karambol történt. A Reichen- berg felől jövő motorkocsi gyors-szerelvény mérsékelt sebességgel futott be a seifersdorfa pályaudvar szabadra állított sínpárjára, amelyen úgynebben az időben haladt át az ellenkező irányból jövő 5814. számú személyonat A két vonat összeütközött, de szerencsére mindkettő lassú tempóba® haladt s igy a karambol aránylag könnyebb következményeket vont maga után. A motorkocsi szétroncsolódott, a személyvonat kéé első kocsija pedig kiugrott a sínekből. A karambol következtében két ember súlyosan, 12 pedig könnyebben sérüli meg. A vasúti forgalom délután három óráig szünetelt. Addigra eltakarították a romokat és a pályatestet ismét átadták a forgalomnak. A szerencsétlenség oka a hibás váltóállítás volt fMTT. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe Magyar, olasz. lenjryel és romén vizu- mok illőivé útlevelek meghosszabbítása x végett méltóztassanak útleveleiket s P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához. Brati- slava, Grössling-u. 36. I. eimre beküldeni. A többi államokba szélé vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: rralu BL Pajaaká iIím 12. IIL, •uli»k<f5