Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-15 / 39. (1962.) szám

^ Mai számunk 12 oldal Vili. évf. 39. (1962) szám • Pántok 1929 február 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panska ulice negyedévre76, havonta26Ké;külföldre: nnlitikni nnnilnnin 12, II. emelet Telefon: 30311 - Kiadó- évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Feaertesztő: politikai napilapja hivatal: Prága II.. Panská ul 12/111. - Te­havonta 38 Ke. Eoyes szám ára 1-20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ lefon:30311.-Sürgönycim: Hírlap. Praha Pozsonyt a hóiemegek teljesen elzárták a külvilágtól A fagy nyomában óriási hótömegsk zuhantak Stockholm és Fiorenc kitilt liiépeurópira — Ausztriát, Magyarországot és Cseiiszioyákiát szénkrizis fenyegeti hideg minimumát Romirement jelenti —30 fokkal. Belfortban —8, Strassburgban —15, Calaisben —9, Bordeauxban —4. Brestben —1 fokos hőmérsékletet mértek, mig Perpignant- ban a fagyponton áll a hőmérő. A Lyon—Pa­ris és a Lyon—Marseille közti telefonkapcso­lat csaknem teljesen megszakadt. Befagylak az angol folyók London, február 14. A tartós hideg követ­keztében az ország minden részéből beérkező jelentések szerint a kis föl vők csaknem telje­sen befagytak. Sőt a Temsét is Oxfordnál és a folyó alsó szakaszán több helyen vastag jég­Súlyos veszedelembe kerültek a Keleti-tengeren lévő hajók Berlin, február 14. A Keleti tengeren a jég­ben több mint száz különböző országhoz tar­tozó gőzhajó fagyott be. A német kormány a Sckleswig-Holstein és az Elsas sorhajókat kül­dötte ki segitőakció céljából. A hajókról érkező jelentések szerint a mentés munkája rendkí­vül nehezen megy, mert olyan hatalmas jébarrikádok állják el útju­kat, amelyeket a legnehezebb hajók is csak háromszori nekifutás után tudnak keresztiii- törni. Szerdán délelőtt tiz órakor az „August Tys- sen“ nevű gőzöst feltalálták és kiszabadítot­ták kényelmetlen helyzetéből. A hajót urrvanis már teljesen körülfogta a jégtömeg. Az „llse Russ“ és a „Heros“ jégtörők ugyancsak baj­bajutott hajókat kutatnak. A kutatás munká­jában tevékeny részt vesznek a német repü­lők. A hajók sorsa iránt Németországban nagy aggodalom mutatkozik. A bajbajutott hajók közül több mint száz a szovjetorosz hatóságokhoz fordult, amelyek el­határozták, hogy a leningrádi kikötőben állo­másozó jégtörőket segítségül küldik ki. A déli Svédország partja mellett befagyott ha­jóknak helyzete mindinkább súlyosbodik. Szerdán Malmőbo a befagyott hajókról szá­mos szükség-jel érkezett, amelyek nagy­mértékű élelmiszerhiányról panaszkodnak. réteg vonla be. A közmunkaügyi minisztérium egész sereg munkást vezényelt ki, hogy a Themsét a jégtől megtisztítsák. London, február 14. A fagy a szerdáról csü­törtökre virradó éjszakán olyan magas fokot ért el, aminői Angliában már évtizedek óta nem észleltek. Az angol fővárosban egész sor gázvezetéki és vízvezetéki eső befagyott és megrepedt, ami rendkívüli nagy károkat okozott. Angliá­ban rendkívül aggódnak az esetleg bekövet­kezhető hóeséstől és a jég olvadásától, mert a rövidfolyásu és sebesiramu folyók könnyen árvízkatasztrófát zúdíthatnak az angol síksá­gokra. A svéd katonai repülés főnöke javaslatot dol­gozott ki a szükségbekerült hajók megsegíté­sére. A repülőgépek bázisául Carlskrona, Mal­mö és Otlenburg állomásokat jelölték meg. A német közlekedésügyi minisztérium lég­hajóosztályának vezetője, Brandenburg mi­niszteri tanácsos tegnap hosszabb felderítő utat tett a Keleti- és az Északi-tenger felett. Ennek a repülésnek az volt a célja, hogy mi­lyen repülőtechnikai intézkedéseket kell meg­tenni a jégtől teljesen körülfogott hajóknak és a minden közlekedéstől elvágott szigetlakok­nak élelmiszerrel való ellátására. A Keleti­tenger nyugati szakaszában hét gőzös után ku­tatnak, amelyek a dán szigetektől délreeső tengerrészről küldtek szükség-jeleket. Annál több a hajó a Keleti-tenger nagyobbik, keleti részében, amelyben rendkívül sok Hamburg felé irányított német és más országbeli hajó tartózkodik. Ezeknek sorsa teljesen bizonytalan. A német repülésnek a hajók és a szigetek élelmezése olyan nagy gondot okoz, hopvha az eddigi repülőgépek és személyzet nem vol­nának elegendőek a nagy feladat ellátására, akkor Németországban egyelőre beszüntetik a belső repülőforgalmat. A sajtóban megjelent ellenkező híresztelé­sekkel szemben német hivatalos helyről köz­HpikBliptiiciis hídig Prága, február 14. A legbamálisaíbb beszéd téma, az időjárás, v^&aeicfelimeöein kezd túlnőni a banalitás ha­tárain, már nemcsak un állmunkban emlitjiük meg, nem a bácsikkal és a nénikkel folyta­tott beszélgetéseikben, hanem a mindennapi elfogja lltóág fegJényegeeeulb időiben is, ami­kor úgy bánunk vele, mint a fegn agyobb el­lenséggel, aki a kapu előtt áll. Európát váiraflanul megrohanta a hideg s a kontinens kénytetteai-tkeMertlen hadat üzent neki, mozgóéi tóttá erejét és he fék óta két­ségbeesetten viaskodik véle. Most tűnik ki, mily gyenge alapokra épült a civilizációnk. A dermesztő poláris levegő mint valami apokaliptikus íüvailom leng végig országain­kon, s mi, akik megszoktuk a tankokat, a lángvetőiket, a negyvenkotteeeket e bizakodó mosollyal teldntüinik a jövő repülőé éplégiói és gázesői elé, szinte némán elterültünk a porondon, — a harcmezen, — amint a hő­mérő húsz fokkal a keleténél alákíbszálilt és régen elhagyta az alsó határt, amit a konti- nen® megszokott. Húsz oeMaisszat alacso- nya/bb a hőmérséklet, mint megszoktuk és ezredévek ,bfeö&é chiTizációja, a pompás gé­pezet, csaknem befagy, megáll, SöMM és összeomlik­Fölösleges az ijedéleitrt nincs baj. Ez a fcrs ránhfujt sarki levegő mindössze intő jel, nem a vég, s ha Heten úgy akarja, egy kis nátha lázzal, vörösre fagyott érzékeny orr- cimpákkal, néhánynapi hideg szobával — és szép emlékekkel kiláboTunk belőle. Sőt büszkék leszünk, hogy mi mindent megél­tünk, elértük a repülőgépet, a rádiót, a vi­lágháborút és megéltük ezt is, két évszázad óta a leghidegebb telet. Gőggel és az élmé­nyek tudatának hencegésével fogjuk elme­sélni unokáinknak. De csak ha Isten úgy akarja, ha • ez az apokaliptikus fagy micdöesze intő jel s a természet egy kis farsangja, amit kacagva játszik az emberrel. Mert ha nem ... A ba­nális igazság itt kopogtat az ajtónk előtt, s a banális 'és prédikáló igazsággal nem lehet játszani. Kultúrát épilet lünk, meghódítottuk a földrészeket ,• befogtuk a természetet, be­fogtuk az Erőt, a gravitációt, a villámot, vo­nalijaink vannak, mit nekünk távolság, ágyúink vannak, mit nekünk ellenség, de arra nem számi lőttünk, hogy a hőmérő a kelleténél alább szállhat néhány fokkal. A világot meghódítottuk, de csak ugv, mint egy tapasztalati adottságot, ame/ly ilyen és ilyen, évszázadok óta nem változott, és föl- tebetjük, hogy nem is fog változni. Termé­szetesen az nincs hatalmunkban, hogy a vál­tozási kedvét meggátoljuk, s ha úgy tartja ildcmoisnak a világ, négy óra alatt kivégezr hét minden büszkeségünkkel együtt. Most Ízelítőt adott abból, hogy mit csinál­hat ha akar. Mindössze tiz fokkal alább nyomta a temperaturát és ott tartja heteik óta, — s mi tehetetlenül vonaglunik kezében minden tudományunkkal. Nem lesz baj, nem jön uj jégkorszak, de látjuk, hogy mik va­gyunk. Látjuk, hogy tulajdonképpen, a dol­gok lényegében, tehetetlenek vagyunk. Ha orrunk, lábunk le nem fagy, legalább némi kis szerénységet tanulhatnánk ettől az apoka­liptikus hidegtől. A vonatjaink amúgy is megálltak, a posta nem jól működik, a szénszállítás körüli baj van, a vizünk kevés; minden inog, csak inog, de fogvacogva érezzük, hogy le dűlne, ha pél­dául megjönne úgy tiz-tizenöt napra az az öt­veti-hatvan fokos hideg, amit a krakkói áldo­Prága. február 14. Az európai fagy ofíenzi- vájának frontjáról érkező jelentések szerint kontinensünk délkeleti részében jelentékeny felmelegedés következett be és énnek a ha­tása lassanként a mi vidékünk felé is kiter­jedőben van. Az elmúlt 24 óra folyamán kü­lönösen a magyar alföldön és Szlovenszkó déli részein kiadós hólöinegek hullottak alá, így Budapesten 23 mm., Ogyallán, Losoncon 17 mm., Trencsénteplicen 16 mm., Nyitrán, Ólát- rafiireden 11, Árvaváralján 8 mm. volt a csa­padék. Annak ellenére, hogy a kontinens délkeleti részének felmelegedése az elmúlt nap folya­mán 10—12 fokot tett ki, a hőmérséklet csu­pán a Fekete-tenger partján és a Balkán-fél­sziget egyes részein emelkedett a fagypont felé egészen két fokig. A nyugateurópai or­szágokban a iagyhullám teljes mértékben ki­bon lakozott. A legmélyebb hőmérsékletet Franciaország­ból jelentik. Az Alpesektől nyugatra fekvő Clermontban derűs ég mellett tegnap —29 fokos minimumot mértek. A prágai meteorológiai intézet jelentése sze­rint a köztársaság területén a pénteki nap folyamán váltakozva felhős égboltozatra van kilátás, egyes helyeken csekély hóesés is be- következlietik, a légmozgás gyenge lesz és a fagy- tovább tart, bár tulmély hőmérséklettől a pénteki nap folyamán nem kell tartani. Csütörtök reggelig a köztársaság egyes me­teorológiai megfigyelési helyeiről a követke­ző jelentések érkeztek: Éger —15, —23, Prá­ga —15, —21, Budweis —18, —22, Brünn —14, —18, Pozsony —12, —18, Kassa —5, —14, Aknaszlatina —2, —15, a Sehneekoppe —16, —27, Őtátraiüred —5, —19, a Schwarzkoppe —22, —26, Hostein —20, —24 fok Celsius. A didergő Franciaország Páris, február 14. A hideg szerda estig vál­tozatlanul szigorú maradt. Még a Szajnán is hatalmas jégdarabok úszkálnak. Szerdán dél­után némi felmelegedés következett be, úgy­hogy a hőmérő —7 fokig szállott fel, azonban szerdán az esti órákban újból megkezdő­dött a fagy offenzivája és csütörtök reggel Franciaország legtöbb he­lyén —15 fokos hőmérsékleteket mértek. A más jelez. Bánatosan gondolunk arra az idő­re, amikor az ember miég önmagának élhetett s nem volt ráutalva idegeu területek, idegen áruk jóakaratára. Amikor a szomszédos er­dő fájával fütöttük szobánkat, amikor az ősz­szel elraktározott élelmiszerből éltünk, bí­zóink és teheneink voltak az udvarban, fagy- gyuval világítottunk és nem érdekelt sem kö­zel, sem távol. Alidkor nem fédtünk a szörnyű hidegektől. Bevetettük magunkat szobánkba, amelynek csaknem felét a kályha töltötte be s jámborul vártuk, amiig az apokaliptikus fa­gyok elvonulnak. Megadással, szerényen, egy­szerűen éltünk, de a természet nem árthatott. Ma is igy van az egyszerű embereknél. Ámde minél feljebb hágtunk lajtorjánkon az ég fe­lé, minél büszkébbek lettünk civilizációnkra, minél gőgösebben komplikáltuk az életet, alapjában véve annál inkább a természet rabszolgájává váltunk. A primitív ember soha oly függési viszonyba nem került a ter­mészettől, miint a kulturember például ezek­ben a napokban. Szénszállá/tó vonataink el­akadtak s a távoli gigantikus bányákból szál­lított fűtőanyag nélkül fázunk, óriási vízveze­tékeink befagytak és kifogy ivóvizünk, zse­niálisan megszervezett éfelmiszertranszport- jiaidk elakadtak a hóban és éhezünk. Minél komplikáltabbá válik társadalmi berendezé­sünk, annál inkább ki vagyunk szolgáltatva a természet fölvett adottságának, mellyel szá­molunk s jaj nekünk, ha ez a fölvett adottság egyszer megváltozik. Nincs annyi mozgási szabadságunk, mint a primitív, de független embernek volt, aki nem dolgozott fölvett adottságokkal és nem függött tőlük. Kényre- kedvre ki vagyunk szolgáltatva a tiz földiái, vagy húsz fokkal hidegebb időjárásoknak. Nem vagyunk hajlékonyak, mint a nádszál, melynek nem árt sem szél, sem vihar; kultú­ránkkal a büszke és hatalmas tölgyek alak­jában tetszelegtünk, de — miiként a mese mondja — a természet a tölggyel könnyebben elbánik, mint a hajlékony nádszállal s mig az utóbbit a szél legfeljebb meghajlítja, az előb­bit a vihar kettétöri. Nem keill félni, nem lesz baj. Fázunk egy kicsit s a hideg elmúlik s tudom, hogy fo­gunk mi még eziidén a hőség miatt is panasz­kodni! De megleokéztetett bennünket ez az apokaliptikus hideg s ha akarjuk s ha éppen ráérünk, egy kis szerénységet is tanulhatunk belőle. LAUFER S., Bratislava Ondrejská ti., Tel. 29-22.

Next

/
Thumbnails
Contents